Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)
1988-12-03 / 336. szám
e Dunántúli napló 1988. december 3., szombat Pécs elfelejtette egykori polgármesterét...? Tolnai József né emlékezései „...elém tettek egy faládát. Kinyitották... Akkor láttam 14 év után a férjemet...” Tolnai iózsetné Budapest. A hármas merró végállomásától nincs messze a Kosárfonó utca; a nevéhez nem illő beton-panel tízemeletesek sora ronda, vörös lábazattal.Az emeleti garzonok egyikében lakik Tolnai Józsefné. Lassan a nyolcvan feié közelít, de korát meghazudtoló testi és szellemi frissességnek örvend. Az élet nem volt kegyes hozzá; megtörni mégsem tudta. Várt bennünket, készült a beszélgetésre. Fényképek, féltve őrzött dokumentumok kerültek a nappali asztalára, .s ahogy megfontolt szavai nyomán éledt a múlt, reméltem, sikerül görcsös izgalmát, idegességét — talán valami ismeretlentől való félelmét — feloldani. « Hol is kezdjük? ... Pécs, a húszas évek vége. Vladika Rozália szerelmes. Tolnai Józseffel egy közös ismerősnél találkoztak, ahol a fiatal lány a varrás mesterségét tanulta. önfeledt bálok a Nőegyletben. Szűk utcák, kis terek hangulata ... az ifjúság. Nyilvánvaló természetességgel mondja: — Egyszerűen éltünk és nagyon ‘boldogan. Szegény sorból származom, nagyszüleim uradalmi cselédek voltak, szüleim akkor költöztek Pécsre, amikor hároméves lehettem, így tulajdonképpen minden oda köt. Édesapám sörgyári segédmunkás, édesanyám ta-’ karítónő. A mozgalom zsargonjával mondva, prolik. Eleinte Jóskáról nem tudtom semmit, ■hogy a pártban dolgozik, s hogy emiatt nincs nyugta a világban. Hogy megjárta Bécset, dolgozott Kádár Jánossal a fővárosi remizben, hogy fekete listán van. Fiatal voltam és szerettem. Nem kérdeztem, s ő csak az esküvő 1 után avatott be igazán az életébe. Tolnai József szociáldemokrata volt. Házasságuk idején — 1930-ban —, mór vezető funkcionárius, s '33-tól Dick György utódaként a párt titkára, majd a vidéki titkárságok megalakítása után, Bo- rcnva—-Tolna—Somogy vezetője, az SZDP központi vezetőségének tagja. Tolnainé hátradől a fotelban, hallgat. Mectőrőm a csendet: __ Milyen ember volt? — Magas, jó kiállású. Igen határozott. Vele sohasem félten-,, s úgy gondoltam, ha együtt vagyunk, semmi baj sem érhet A két pártközpont; az egyik a Zrínyi utcában a munkásotthon, c másik nálunk. Apósomoknál laktunk, a Szilágyi Dezső utca 36-ban: esténként ott folytatódtak az izgalmas viták, hajnalokig tartó beszélgetések. Csak később költöztünk, amikor megkaptuk a Székely Bertalan utca 9-es háza*. De ezt már 44-ben . . . Tolnai József a háborút megelőzően Dél-Dunántúl munkás- tr.ozgclmánok irányítója, szer- ■vezője, vezetője. Történelmi tény: a kommunista sejtek, kommunista érzelmű emberek is legális szervezkedés híján, a szociáldemokrata párton belül dolgozhattak. Tolnai számukra is mozgásteret adott, sport, turisztikai, önképző egyletekben, az R-gárda soraiban. Amikor a bányászok éhség- sztrájkot tartanak, csak Tolnaival hajlandók közvetíteni; csak őt fogadják az aknában. A csertetői csendőrsortűz után Tolnait bíróság elé állítják; kitiltják Pécsről ... Tolnainé határozottan állítja: — A bányászmenetet a férjem le akarta állítani, de nem sikerült. Még éjjel, vafáki bekopogott az ablakon, siessen, mert nagy baj lesz: a csendőrség tűzparancsot kapott. Jóska funkciójából, saját lelkiismeretéből fakadóan sem vállalhatta a tragédiát. . . Éjjel kiment a bányászok közé, de nem hallgattak ró. S az ötvenes években aztán, ez is a bűnei közé került: munkásáruló! A német megszállást követően Tolnai Józsefet letartóztatják; előbb munkaszolgálat vár városról. Úgy hallotta, Pécs is romokban van, s azt hitte, Zsuzsikát azért nem hoztam magammal, mer már nem él... Éjszakánként artikulátla- nul üvöltözött: ne bántsatok! Ne üssetek! Nagyon szerettem és rettentő évet éltünk át nélküle, de akkor ott, az ágya mellett, féltem. Három hétig ápoltam, aztán megindultunk hazafele. Estére értünk P«cs- • re, s amikor a Zsolnay-domb tetején kinézeti az autóból, s látta, hogy itt-ott égnek a lám- pák, a város ép és csendes, kitört belőle: „Gyönyörű! Ak. kor él a lányom is!..." A házunk előtt embeiek sorfala állt; bányászlámpákkal világítottak. így fogadták éljenezve a megtért munkósvezetőt. Járni nem tudott; ölbe vitték Dachau a neveket is eltörölte ... rá, majd, mint országos hírű funkcionáriust, koncentrációs táborba viszik. Tolnainé durva vászondarabot mulat, rajta a számi u36651. Dachau a neveket is eltörölte. — A nagyállomáson állt a vagonsor; németék vették körül. Valaki szólt, hogy látták a férjemet, én rohantam a kislányommal együtt... Szörnyű volt. Zsúfolásig megtömve zsidókkal. Láttam őt is, de nem beszélhettem vele. Kiáltani akartam, de nem ért oda a hangom ... Később egy vasutas rövid levelet hozott: „Láttalak benneteket, szeretteim, vigyázzatok magatokra, Zsuzsikára . .." * Pécset szerencsésen megkímélte a háború. Az eszmélés napjaiban sorra alakulnak a pártok. Megtartják első összejövetelüket a szoedemek, a kommunisták is. A pártalakítás miatt Pécsre érkező Vas Zoltán fölkeresi Tolnainét, kéri, lépjenek át a kommunisták közé. Tolnoiné nemet mond; férje helyett, akiről nem tud ■semmit, de akit vár haza, nem dönthet. Boros István — kommunista főispán. A város polgármesteri székét nem töltik be, Boros őzt mondja Tolnainénak: __ Jóska biztosan hazajön, m eglátja. Ki lenne más, akit jobban megilletne a polgár- mesterség Pécsett, mint őt. . 1945 májusában ismét Boros kopogtat az ajtón: hírt hoz. Budapestről szóltak, hogy meg- érkezett o férje a deportáltak egyik csoportjával, kérik, hogy azonnal menjen föl, ápolásra szorul, kórházban van. — Kocsit a város szovjet po rancsnokától kaptam — monoja Tolnainé. — A lebombázott Budopest, kórház o fasorban .. . Férjem nagyon beteg, csont 3s bőr, 150 centis és alig 45 kiló. Állandóan a lányunkról kérdez, Pécsről, a a lakásba. Ott voltak az elv- túrsoi, ott volt Boros is ... Polgármesterként üdvözölték — mondja Tolnainé. — Ez volt talán az igazi beiktatás ... Aztán a munka, és megint a munka. Ettől a pillanattól, szinten nem is volt együtt igazán a család. Korán ment, ha ebédre haza is jött, hozott magával valakit. Este ugyanúgy. Sokan megfordultak nálunk akkoriban. Hajdú, Bán, Marosán ... Marosán volt a vidéki titkárságok vezetője, ha érkezett, többnyire a feleségével és mindig nálunk szálltak meg . .. Tolnai Pécs politikai életének, társadalmának alakítója. tA fényképek - mind-mind tör - ténelem. Károlyi Mihály Pécs díszpolgára .. . A demokratikus magyar hadsereg megalakítása; Tolnoi mond ünnepi beszédet a Széchenyi téren Nagygyűlések . .. Demonstráci- ák a feketézők ellen. A műn káért... a kenyérért... A hadseregcvctásról o korabeli filmhíradó nyomón nemrégiben a televízió bizonyos részeket „bevágott" a jubileum kapcsán Tolnainét másnap telefonon h'vki a lánya: „Anyu. nem láttad? Apu beszélt..." — Mindig nézem a tévét n.as híján, de ekkor vendégeim voltok _ jegyzi meg szomorúan. -- Hetekig bántott, hogy nem láthattam. * A két párt egyesülése: 1948. . A munkásmozgalcm ma is vegyesen megítélt időszaka. Az MKP akkoii vezetői, a nagy négyes — Rákosi, Gerő, Révai, Farkas --, a koaliciós pártokban nem ellenfelet, hanem ellenséget láttak. A startot a kisgazdapárt lefejezése jelentette, a folytatást a tes'vér- párttal való leszámolás, egyesülés. A kimondott cél: o szo- cicldemckiota vezetőket 'ehetetlenné térni, „kilőni", a tömegeket „átnevelnr". S bár Pécsett Tolnai magq is a munkásegység, majd az egyesülés szószólója, támogatója, nincs á szükség többé. Rákosi szerint: „ Pécsett a kommunisták az egyesüléskor Szent Bertalan éjszokát játszottak!” Kemény ítélet annak a szájából, aki mindezt elindította, szorgalmczta. Tolnait egy másik munkasvezető, akivel az 1937-es perben együtt álltaka Horthy-biróság előtt, Kroncz Pál támadja váratlanul, a Vasas-szakszervezet ülésén. Leleplezi, mint fasisztákat rejtegető, népellenes munkásárulót. Ilku Pál, pécsi városi párttitkár pedig, kiátkozó vezércikket ír az Új Dunántúlban. Rövidesen több száz szociáldemokrata vezető kerül „fekete listára". — Pécs ellenünk fordult, s a férjemmel akkoriban nem lehetett beszélni. Kérte a nyugdíjazását, kiváltotta a mesterlevelét, dolgozni akart. De aztán, mint az SZDP Központi Vezetőségének tagját, a párt végül megmentette. Rákosi is beszélt vele, mondván: „Magára, Tolnai, nagy szükségünk van. Tapasztalataira, múltjára. A pécsi események ne zavarják meg, költözzön föl Pestre, fontos beosztást kap ...” Tolnait a Magyar Dolgozók Pártja átvette soraiba, Tolnainét viszont Pécsett, mint „férje hű követőjét" — kizárták. — Olyan hirtelen történt minden, ma sem találok ró magyarázatot — jegyzi meg Tolnainé. — Negyvenhétben a kormány elnöke férjemet a Mcgyar Szabadság Érdemrenddel tüntette ki, a „magyar szabadság kivívása és a demokrácia kiépítése körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül". Az év végén iparügyi miniszternek jelölték . .. Negyvennyolc februárjában imperialista ügynök, munkásáruló lett. Aztán kommunista, majd a Bizományi Áruházak vezérigazgatója ... Budapesten szép lakást kaptok; Schlohta Margit egykori lakását a Borárös tér 3-ban. Ügy látszott, minden rendeződik. Lányuk orvosegyetemre já rt... így érkezett 1950. június 4-e. — Pécsre készülődtünk látogatóba. Leszaladtam a közéibe vásárolni valamit, s cmikor visszaértem, döbbenetes látvány fogadott. Vagy húsz ÁVH-s verte szét a lakást, még a befőtles üvegeket is egyenként összetörték. Férjem már nem volt ott, többet sohasem láttam . . . Később tud- tgm meg, hogy az Andrássy út 60-ba vitték, ott volt talán decemberig, majd Vácra került . .. Zsuzsát azonnal kicsapták az egyetemről és a lakásból csak egy leválasztott szoba maradt; o nagyobb részébe az MSZBT költözött be. A bútorokat is lassan eladogatták; kellett kenyérre. Tolnainé harisnyákat kötött, ebből tartották fenn mj- gukot. — Nagyon nehéz, keserves éveket éltünk át. Férjemről nem tudtán', semmit, s ha tudakozódtam, leintettek; marad jón veszteg! Bárhová mentünk, bárkihez fordultunk, vagy le- tegadtatta magát, vagy hátat fordított... Sokan voltunk így akkor, asszonyok. Hallgattuk. „Mit szórakozik velünk! A férje biztosan disszidált!. ..” ötvenhárom nyarán Szakasits felesége megkeresett, levelet kapott a férjétől, Vácról. Abban tudathatta, jól van, él. — Te kaptál? — Nem ... — Érdeklődj utána, talán most már lehet, más szelek fúj- o'ogálnak . . Beszéltem Rajkné- vel is, szerinte is előbb-utóbb történik valami fordulat... Tolnainé beadványt, beadvány után írt. ötvenhárom őszén — éppen egy műtét utáni napon — a szomszédasszonya örömmel mutatta, hogy levelet kapott az Igazságügy Minisztériumból. Ott a kórházi ágyon bontotta föl és tudta meg a hirt: „Férje 1951-ben elhunyt." — Idegö .szeroppanást kaptam ... A kis szobában megannyi emlék, köztük egy nagyobb eozia tál; a Zsolnoy-gyár munkásai ajándékozták Tolnai Józsefnek. A tál ismert: korsóját o vízbe merítő lány. Tolnainé a vendéglátóipar nyugdíjasa. Volt pénztáros, ad- minisztrátor, kirakatrendező, majd üzletvezető. Éltek, mint más. Lánya férjhez ment, megszületett az unoka. — Kaptam 1958-ban egy értesítést, hogy menjek el Vácra, o férjem holmijait átven- ni. Újból felszakadt bennem valami. . . Kaptam egy zakót, egy inget, egy nadrágot és két véres zsebkendőt. Ennyi. 1962. augusztus 6-án ítélet, o Magyar Népköztársaság nevében: „Tolnai József terheltet (aki 1900. augusztus 28-án Okorágon született, anyja neve Csépón Júlia, nős Vladika Rozáliával, Pécs város volt polgármestere, budapesti lakos), a háborús bűntett és a néoi demokratikus állqmrend megdöntéseié irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntettének vádja alól, bizonyítékok hiányéban felmentik." 1964: két nyomozó keresi föl Tolnai Józsefnét. Kérik, adjon férjéről személyleírást, fényképet, esetleg valamit, amivel azonosítani tudják. Később megint jönnek, férje orvosai, főleg fogorvosa felől érdeklődnek. A váci sirok azonosítása során megtalálják Tolnai maradványait; a csontokat. Az első fegek hiányoznak, koponya több helyen betörve, comb-, lábszár- és kartörések. — Egyszer megint jöttek, és kérték, vegyek be valamiféle nyugtalót. Aztán kocsiba ültünk, és a Katonai Főügyészség épületében, egy szobában elém tettek egy faláládát. Kinyi, lőttek... Akkor láttam, 14 óv utón a férjemet.. . Megkérdezték, elfogadom-e. Mondtam, hogy igen. Közölték, hogy három nap múlva lesz a temetése, a Farkasréti temetőben. De nem szólhatok róla senkinek. A sir a 39-es parcella első sorának, 8 as sírja lesz. Este a lányával kiment Far- í<asrétre: akkor már kész a sír, rendezetten, a többi sírral együtt. Fekete márvónytömbök sora, mindegyik közepén vörös csillaggal. Csck ennyi állt a 8-ason: Tolnai József 1900— 1951. Nemsokára rá, a kerületi pártbizottságon a Szocialista Hazáért kitüntetést kapta meg Tolnai József — s vehette át jogutóda, a felesége. Tolnai Józsefné most is ott él, a Kosárfonó utcában, Budapesten. Csalódja: lánya, két unokája, négy dédunokája . . es férje emléke. Akiről állítja: — Nem ellenségei, hanem testvérei _ Ítélték el, hurcolták meg, s oltották ki az életét.. . Pécs elfelejtette egykori polgármesterét . . . Vagy csak hallgat róla? Akadnak dolgok, amire kellemetlen visszagondolni, amit ha szóba hoz, megbolygat az ember, indulatokat ébreszt . . . De figye'meztethet is: ezen az úton nem szobád többé végigmenni . . . Kozma Feren: Sír a farkasréti temetőben
