Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)
1988-12-21 / 354. szám
2 Dunántúlt napló 1988. december 21., szerda ★ Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka * a Magyar Szocialista Munkáspárt programját hajtja végre, olyan programot, amely össztársadalmi érdekeket fejez ki, és számít a pártnak mint társadalmi erőnek a támogatására. A nemzeti elkötelezettség tartalmába természetesen beletartozik a kormányzat szociális elkötelezettsége is. A kormány megköveteli a tisztességet, üldözi a korrupciót, de kiáll mindazok mellett, akiknek tisztességét alaptalanul kikezdik a hatalom destabilizálásót óhajtó erők — mutatott rá végezetül a miniszterelnök. Szilágyi Gábor (Hajdú-Bihar megye, 3. vk.), a Debreceni Postaigazgatóság igazgatója, az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának titkára, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondta, hogy a testület december 12-i ülésén megtárgyalta a javaslatot. Hangot kapott a bizottsági vitában az is, hogy mivel a Magyar Posta köztudottan néhány éve vált ki a minisztériumi keretből, ismételt vissza- sorolása nem jó fényt vet rá. A mai Közlekedési Minisztérium valamennyi alágazata köztudottan fejlesztési és fenntartási gondokkal küzd — s ezért a képviselők félelmüknek adtak hangot: vajon nem gyengíti-e majd a hírközlés erősödő fejlesztési törekvéseit. Á sokoldalú vita alapján aj>i- zottság többségi szavazattal javasolta az Országgyűlésnek az 1987. évi VII. törvény módosításának elfogadását. Bodonyi Csaba (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 3. vk.) építőművész, az Észak-magyarországi Tervező Vállalat vállalati főépítésze felszólalásában kifejezte kételyét a tervezett ösz- szevonás hasznosságát illetően. Németh Miklós válaszában elmondta, hogy a konkrét feladatkörök kialakításánál a kormány kész figyelembe venni az összes észrevételt, bírálatot. Levonta azt a tanulságot, hogy a társadalmi szervezeteket hamarabb kell tájékoztatni. A hatáskörök megállapítása azonban a Minisztertanács feladata, azt nem ruházhatja át. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés a minisztériumok felsorolásáról szóló 1987. évi VII. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot - 21 ellenszavazattal és 54 tartózkodás mellett - elfogadta. Rátértek az ehhez kapcsolódó személyi javaslatok tárgyalására. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa - az MSZMP Központi Bizottsága és a HNF Országos Elnöksége egyetértésével — javaslatot nyújtott be Urbán Lajos közlekedési miniszter, valamint Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter - érdemeik elismerése melletti - felmentésére. Indítványozta továbbá Derzsi Andrásnak, a Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatósága vezetőjének megválasztását közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterré. Urbán Lajos felmentését az Országgyűlés 37 ellenszavazattal, 40 tartózkodás mellett; Somogyi Lászlóét pedig 59 ellenszavazattal, 40 tartózkodás mellett elfogadta. Derzsi András miniszterré történő megválasztásakor 25-en szavaztak a javaslat ellen, és 115-en tartózkodtak. Ezt a szavazást azonban - képviselői indítványra — megismételték. Ekkor 128-nak bizonyult a tartózkodók száma, a 25 ellenszavazat nem változott. Az Országgyűlés tehát többségi szavazattal Derzsi Andrást közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterré megválasztotta. Stadinger István ezután bejelentette, hogy Kállai Gyula előrehaladott korára és más elfoglaltságára való tekintettel Villányi Miklós pénzügyminiszter expozéját tartja. MTI-fotó: Kovács Attila MTI-telefotó Villányi Miklós pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Bevezetőben elmondotta: az előző ülésszakon az Ország- gyűlés már megvitatta a kormány stabilizációs programjának végrehajtásáról és a gazdaságpolitika jövő évi irányairól, céljairól szóló beszámolót. — A novemberi ülésszakon ismertetetthez képest a kormány—SZOT-ülésen született megállapodások alapján a központi bérkeretet az egészség- ügyi, az oktatási, a közművelődési dolgozók béremelésére 2,1 milliárd forinttal, több mint 4 milliárd forintra emeltük — mondotta Villányi Miklós. — Ennek társadalombiztosítási járulék többlete az állami költségvetés számára további 800 millió forint. A nyugdíjakat felmentését kérte az Alkotmányelőkészítő Bizottság elnöki tisztségé és tagsága alól. Az Országgyűlés - 1 ellen- szavazattal és 1 tartózkodás mellett - Kállai Gyula kérését elfogadta. Az Alkotmányelőkészítő Bizottság új elnökévé a testület eddigi titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt választották meg, 1 ellenszavazattal és 20 tartózkodással. A bizottság titkárának személyére később tesznek javaslatot. Ezt követően az elfogadott napirendnek megfelelően megkezdődött a Magyar Népköz- társaság 1989. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslat, az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat, a lakásalapról szólq törvényjavaslat, a vállalkozások 1989. évi eredménye után fizetendő kiegészítő adóról szóló törvényjavaslat tárgyalása. 360 forinttal terveztük növelni. Emiatt a szociálpolitikai csomag 1,4 milliárd forinttal nagyobb. A személyi jövedelem- adó adómentes sávjának 55 ezer forintra emelése miatt 5 milliárd forinttal több jövedelem marad a lakosságnál. Ezáltal a reálbér nem 6, hanem 4—5, az egy főre jutó reáljövedelem nem 2, hanem 1 százalékkal csökken, s így jövőre összességében annyit fogyaszthatunk, mint idén. Ez esetben viszont ami előnyös a lakosságnak, hiányzik a költségvetésből. Méghozzá tetemes összegről, mintegy 9—10 milliárd forint jövedelemről van szó. Az inflációt nem tervezzük növelni az ideihez viszonyítva, hanem lehetőleg mérsékelni szándékozunk. így jó esetben is csak azt tervezhettük, hogy a költségvetés hiánya 1989- ben az idénre várható 20 milliárd forint körül legyen. Ez 5 milliárd forinttal kevesebb a novemberben számítottnál. Ti- zenkétmilliárd forint 1988. évről áthúzódó kamattámogatás forrását is meg kellett teremteni. Az eddig felhalmozott teljes nemzetközi és hazai adósság közel 500 milliárd forintos államadósságban jelenik meg 1988 végén. Csak ennek a kamata és törlesztési kötelezettsége 1989-ben — minimalizálva az adósságszolgálatot — 33 milliárd forint. Az eladósodás folyamatában tehát — a nemzetközi pénzvilágtól függetlenül is — megálljt kell parancsolni. Ennek szerves része az a cél, hogy a költség- vetési hiány 20 milliárd forintot ne haladjon meg 1989-ben. Az, hogy az adók növelését 1988-hoz viszonyítva azért javasoltuk, mert a vállalatok jövedelmei — főként a tervezettnél magasabb termelői A pénzügyminiszter expozéja Derzsi András életrajza Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter 1945-ben született Koíozsvárott. A Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki karának közlekedésépítő szakán 1961-ban szerzett diplomát, építőmérnök. Az Általános Épülettervező Vállalatnál tervező- szerkesztő mérnökként kezdte pályáját, munkáival több közlekedési és városrendezési tervpályázaton nyert dijat. A Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatóságán 1972- től dolgozott. A BME Építészmérnöki Karának városépités-város- gazdaság szakán 1976-ban végzett, majd az MSZMP Politikai Főiskolájának területfejlesztési szakán szerzett diplomát 1963-ban. UgyanettőF az évtől töltötte be a Fővárosi Tanács közlekedési fő- igazgatóságának vezetői tisztségét, 1986-ban a Fővárosi Tanács tagjává választották. 1972-től tagja az MSZMP-nek, nős, egy gyermeke van. árak miatt — idén meghaladják az előirányzottat, a vállalatok egy részénél az 1988. évi adóreformra való átállás következtében indokolatlan többeftjövedelmek keletkeztek. A lakossági betéti kamatokkal kapcsolatban még nem terjedt eléggé el a köztudatban, hogy 1988-ban a tartós m eg ta karit á so k n ál reá I ka ma töt realizáltak, vagyis a kamatok az inflációt követték. Piaci viszonyok között a hitelkamatokból származó bevételek' képezik a betéti kamatok forrását és a bankok nyereségét. Magyarországon azonban a hitelek 90 százaléka 0—3 százalékos kamatú kedvezményes lakáshitel, így a piaci és a kedvezményes kamatok különbözeiét nem az igénybevevők, hanem a költségvetés, tehát az egész társadalom fizeti. A továbbiakban a pénzügy- miniszter a jövő évi költség- vetés tervét ismertetve annak négy fő vonását emelte ki. — A hazai és a nemzetközi közvélemény egyaránt azt várja — hangsúlyozta —, hogy megőrizzük az ország fizető- képességét, stabilizáljuk gazdaságunkat és a gyakorlatban is jelentősen előrelépjünk a reformok útján. Az előrelépés egyik záloga, hogy oldód- janák bizonyos gazdálkodási 'kötöttségek. 1989-től a konvertibilis behozatal 40 százaié, kánál, ezen belül a beruházási javak csaknem teljes körében a behozatalhoz szükségtelenné válik az előzetes engedély. Gyakorlatilag eltűnik az elkülönült keresetszabályozás, ezzel együtt a bérek, a keresetek külön progresszív vállalati adóztatása. — Itt az év vége, most már csaknem biztosan tudjuk — folytatta Villányi Miklós —, hogy sajnos a költségvetés hiánya közel 20 milliárd forint, s így a 10 milliárd forintos tartalékot felhasználni kényszerülünk. Ez egyrészt annak túlajdonitható, hogy az automatikusan növekvő kiadások több mint 5 milliárd forinttal, a külön rögzített csengőszámok — mint arról az előző ülésen beszámoltam — közel 1 milliárd forinttal növekedtek. Az évközi életszínvonal-politikai és egyéb intézkedéseket, a lakossági megtakarítások növelését célzó több- letkamat-támogatást a bevételi többleték csak részben tudták fedezni. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy ezek ismeretében járuljon hozzá a 10 milliárd forint költségvetési tartalék felhasználásához. 1989-ben az import-, a bér- és az árliberalizálás, a vállalati előírások egyszerűsítése nagy előrelépést jelent a reform irányába. — Az 1989. évi költségvetés fő vonása az is, hogy nem szándékozunk akkora terhet róni a lakosságra, mint idén, amikoris a fogyasztás 2,5—3 százalékkal csökken. A költségvetés mérlegében mutatkozó rést a lakosságot közvetlenül nem érintő kiadások mérséklésével és az előterjesztett variációk szerint eltérő mértékű vállalati jövedelemel- elvonással tervezzük befoltozni. A költségvetés tervezett egyensúlyát 1989-ben inkább a támogatás csökkentésével, mint az elvonás növelésével teremtjük meg. Az élelmiszertermeléshez kapcsolódó támogatások idén az összes támogatásnak együttesen 40 százalékát teszik ki. 1989-re 9 milliárd forintnyi termelési támogatás megszüntetését tervezi a kormány, ami 5—6 százalék felvásárlási áremelkedést ákoz, a már említett teljes felvásárlói áremelkedésen belül. A támogatáscsökkentés teljes egészében nem hárítható ót az árakra, kisebb részét — 700 millió forintot — hatékonyságnöveléssel kell a mezőgazdaságnak ellentételeznie. Abszolút és a többi termékhez képest relatív mértékben is növekszik az élelmiszerek ára. Az összes támogatásnak mintegy 20 százalékát olyan ágazatok, vállalatök kapják, amelyeknél a termelési ikölt- ségéket a bevételek jelenleg nem fedezik, de tevékenységükre feltétlenül szükség van. Ilyen a MÁV, a szénbányászat, a légi és vízi közlekedés, a könyvkiadás, a filmgyártás és a moziüzemi vállalatok támogatása. 1989-ben a szén átlagosan 15 százalékos termelői áremelkedésével egyidejűleg a szénbányászat dotációja 4,4 milliárd forinttal csökken. Ideje véget vetni a magyar szénbányászat létbizonytalanságának, érvényt kell szereznünk itt is annak az elvnek, hogy csak ott szabad termelni, ahol az még jövedelmező. A szanálásról szólva elmondta, hogy míg 1988-ban az előző évről áthúzódó 4,2 milliárd forinttal együtt 5,5 milliárd forintot folyósított a Sza- nájó Szervezet, oddig 1989-re csak 3,5 milliárd forint fel- használást tervezünk — 2,8 milliárd forint támogatás mellett. Ezt is jórészt az idei szanálásokból eredő jövő évi kötelezettségek, a mecseki, a tatabányai és a nógrádi szénbányáknak, a Ganz Gépgyár-! nak nyújtandó kifizetések teszik ki. Az 1989. évben az alapvető társadalompolitikai feladatokat ellátó költségvetési intézményeknek a restrikciós politikából adódó általános leépülését meg kell állítani. Kiemelt fejlesztésekre is módot nyújtó támogatást kap a közösből az ország jövőjét meg- .alapozó felsőoktatás és kutatás. Nagyobb szelet jut a közoktatásra, az egészségügyi és a szociális ellátásra, a bírói és az ügyészi szervezetekre, az éveken át hátrasorolt kultúrára is. A védelem, az igazgatás és az egyéb területek támogatásának reálértéke viszont csökken. Az oktatásban, az egészségügyben és a közművelődésben dolgozók elmaradt bérszínvonalának és az ügyeleti és túlóradijaknak az emelésére 1989-ben 4,1 milliárd forintot lehet fordítani. Az ügyeleti és a túlóradijak már január 1-jétől mintegy 30 százalékkal növekednek. A bérpolitikai intézkedésekre az egészségügyben és a közművelődésben az év első felé(Folytatás a 3. oldalon) Variációk a költségvetési hiány csökkentésére l*fxrlcimenti tudósítás A kulisszák mögött (Munkatársaink telelonjelen- tése) Az első taps rögtön az elején, éspedig akkor csattant föl tegnap a Parlament üléstermében, amikor Grósz Károly és Huszár István képviselők indítványára az Országgyűlés nemzeti ünnepünket, március 15.-ét közfelkiáltással pirosbetűs ünneppé, munkaszüneti nappá nyilvánította. Ebben igazi közmegegyezésre jutottak, árrw a továbbiak annál több vitát és heves csatározásokat ígérnek. Már az Országgyűlés megkezdése előtt felhívták az újságírók figyelmét, maratoni ülésszakra számítsanak, ami lehet, hogy az idén be sem fejeződik. Tizenkét napirend, ezen belül számos törvényjavaslat, köztük az alkotmány módositásáról, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok kerülnek terítékre, s például ez utóbbi hármat egy napirend keretében tárgyalják. Sok tehát az előterjesztés, s akkor még hol van a vita. Csak a költségvetés vitájához 42 hozzászóló jelentkezett. Előfordulhat tehát, a friss szellemű honatyák kifutnak az időből* Akárhogyan is lesz, előre bejelentették, az Országgyűlés vezetése úgy döntött, december 23-án, pénteken délután fél egykor felfüggeszti és elnapolja az ülést. Ilyenre nem volt példa, erre ügyrendi jogszabály sincs. De nincs szándékukban a vitát siettetni, kapjon lehetőséget a véleménynyilvánításra minden hozzá szólni kivánó képviselő, szülessenek kiegyensúlyozott, jó törvények. Amennyiben pedig péntek délután fél egyig nem érnének a napirendek végére, az ülést januárban folytatják. Egyébként rendkívül nagy az érdeklődés az Országgyűlés téli ülésszaka iránt, amit példáz az is, hogy soha ennyi, összesen 335 hazai és külföldi újsógiró és 50 fotóriporter van jelen. A tegnapi ülés ebédszünetében mutatkozott be előttük az új, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium újonnan megválasztott vezetője, Derzsi András. Negyvenhárom éves építőmérnök, korábban a Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóságának vezetője. A néhány mondatos bemutatkozást követően záporoztak a sajtó képviselőinek kérdései a megválasztott és december 30-án hivatalba lépő miniszter felé. Válaszaiban Derzsi András elmondta, hogy azért vállalta a megbízatást, mert úgy érzi, annak ellenére, hogy korábban többnyire a közlekedésben dolgozott, kellőképpen ismeri a rábízott szakterület jelentős részét. Eddigi munkájában tapasztalatai szerint mindig jól választotta meg munkatársait, bízik benne, hogy most sem szakad meg ez a hagyomány. Ehhez a témakörhöz kapcsolódott a Dunántúli Napló egyik kérdése, hogy az újdonsült miniszter elképzelhetőnek tartja-e, hogy valamilyen formában bevonja munkájába a két korábbi minisztert. — Egy interjúban olvastam néhány nappal ezelőtt, hogy új struktúra régi személyekkel nem elképzelhető. Annyit mondhatok, hogy munkatársaim megválasztásánál elsősorban a rátermettséget, alkalmasságot kell majd néznünk - válaszolta Derzsi András. A kérdéshez kapcsolódóan ilj. Marosán György kormány- szóvivő mondta el, hogy a kormánynak vannak elképzelései a két, érdemeik elismerése mellett felmentett miniszterrel kapcsolatban, erről azonban konkrétumot csak a végső döntés után mondhat. A sajtótájékoztató derűs fordulatát hozta, amikor a Rádió munkatársa megkérdezte, hogy a megválasztása óta eltelt másfél órában hányán fordultak protekcióért telefon ügyében az új miniszterhez. A válasz így hangzott: — Mindössze egy ember, egy újságíró. A Dunántúli Napló második kérdésére, hogy miben látja okát a megválasztásánál mutatkozó nagy tartózkodói aránynak, Derzsi András igy válaszolt: — Személyi ügyben dönteni, személyes benyomások nélkül nagyon nehéz. Egyrészt ezzel, valamint két elődöm markáns szakembervoltával magyarázható a megnyilvánuló tartózkodás. A főváros területén talán már jobban ismernek. Hogy ez vidéken is mielőbb így legyen, első utaim oda vezetnek majd. Végezetül az új minisztérium szerkezeti felépítéséről, költségvetéséről esett szó. — Az első áttekintés után úgy gondolom, hogy az eredményes és gazdaságos működés érdekében az összevont két apparátus 20-25 százalékát fel kell szabadítani. A költségvetés pontos összegéről még nincsenek információim. Ami a baranyai képviselők téli ülésszaki ténykedését illeti, az előzetesen kiadott napirend szerint ketten is, dr. Brezniczky József és dr. Balogh Gábor jelentkezett hozzászólásra, a jövő évi költség- vetés vitájában tegnap azonban úgy döntöttek, dr. Balogh Gábor eláll a hozzászólástól. A tegnap délutáni ülésen Horváth Lajos képviselőnk elnökölt. Az ebédszünetben szót váltottunk Mere/ Emil komlói képviselővel, aki ugyan kevesellette a szén termelői árának tervezett 15 százalékos emelését, ami aligha oldja meg a Mecsek gondjait, viszont örömmel újságolta, szép karácsonyi ajándékot kapott. Éppen most érkezett címére Deák Gábornak, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének levele, melyben értesíti, a hivatal kétmillió forint támogatást és szakmai segítséget ad a komlói fedett uszoda felépítésére. Kaszás Endre — Miklósvári Zoltán ✓
