Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)

1988-12-20 / 353. szám

1988. december 20., kedd Dunántült napló Fordulat, megújulás, vezető szerep új elvek szerint Az MSZMP Pécs városi programjáról Kilencórás -vita után, Ide ellenszavazat nélkül fogadta el szombaton a pécsi pártértekezlet az MSZMP Pécs városi programját. A vitában felszólalók az írásos tervezet tartalmi lényegét érintő ellenjavaslatokat nem tettek, ám számos ész­revétel, indítvány hangzott el megszövegezésének pontosítá­sára, árnyaltabb megfogalmazásra. Ezek egy részét elfogad­ta a pártértekezlet. A dokumentum szerkesztő (bizottsága az elkövetkező napokban a javaslatok szerint véglegesíti a prog­ram szövegét. Addig csak az állásfoglalás tartalmi lénye­gének összefoglalására (vállalkozhatunk. A taggyűlési viták tapasz­talatai alapján a pártérte­kezlet fontosnak tartotta, hogy a városi pártbizottság a pártszervek irányítási rendszerében, szervezetében és döntési módszereiben a demokratizmus erősítésével biztosítsa a fordulatot, a megújulást, hogy a párt ve­zető, irányító szerepét elvi, politikai irányítással, a kom­munisták meggyőző, politi­záló munkájával érvényesít­se. A városi párt- és politikai (munka megújításának irá­nyait meghatározva a prog­ram mindenekelőtt leszögezi: a párt belső reformjának döntő színtere az alapszer­vezet. Ahhoz, hogy a végre­hajtásra orientált szervezeti egységekből politikát formá­ló, döntésekben részt vevő közösségek legyenek, szük­séges, hogy az irányítás szervezeti, tartalmi és mód­szerbeli elemei garantálják az önállóságot, a bürokrati­kus elemék megszüntetését. A testületek irányító munká­ja a politikai közösséggé vá­lást segítse elő, az alap- szervezetek közötti koordiná­ció a különböző érdekék egyeztetését eredményezze. Erősödjön az alapszervezetek javaslattevő, kezdeményező szerepe. A káderhatáskörök döntően az alapszervezetek­nél legyenek. A párt munkahelyi, köz­életi és politikai szerepének gyöngítése nélkül szükséges a lakóterületi politikai mun­ka megerősítése. Ennek ér­dekében több kezdeménye­zést megfogalmaz a prog­ram. így azt is, hogy a pórt, tanácsi és mozgalmi szervek alapszervezeteinek komunis- tái jelentkezzenek ót lakóhe­lyük szerint illetékes területi alapszervezetekbe, illetőleg tartsanak kapcsolatot velük, mint ahogy az üzemi, intéz­ményi pártszervezeték is bő­vítsék kapcsolataikat, együtt­működésüket a lakóterületi pórtszervekkel. A párt tagjai maguk dönthessék el, hogy lakóhelyükön, vagy munkahe­lyükön kívánnak-e a párt munkájában részt venni. A Pécs Városi Pártbizott­ság a város politikai, tudo­mányos, művelődési hátteré­vel élve kezdeményezően vegyen részt a gazdasági, társadalmi, politikai, ideoló­giai problémák elméleti igényű felvetésében és meg­oldásában. A párt vezető szerepének érvényesülését el­sősorban tagjain keresztül, az érdekek nyílt, demokrati­kus kifejezése révén, a la­kosság megnyerésével bizto­sítsa. A város párt- és taná­csi vezető testületéi közötti ésszerű munkamegosztását, a felelősség világos elhatáro­lását is szorgalmazza a program. Ugyanakkor leszö­gezi: a pártdemokrácia ki- teljesedése előfeltétele a tár­sadalmi, politikai demokrati­zálódási folyamat bővülésé­nek. Olyan mozgalmi és po­litikai légkört kell teremteni, amelyben alapkövetelmény a pártfegyelem normáinak be­tartása, az érdekek és véle­mények nyílt ütköztetése, a politikai vitakultúra színvo­nalának emelése, a pártta­gok egyenlősége elvének kö­vetkezetes érvényesítése, a testületi tagok közéleti sze­replésének erősítése. Az ideológiai-politikai munka tartalmát az új szo­cializmusfelfogás kidolgozás­ban való közreműködés, an­nak értelmezése, magyará­zata jelentse. Új formák al­kalmazása is szükséges a pártoktatásban. A hagyomá­nyos propagandát és agitá- ciót a gyakorlat által felve­tett problémákra történő gyors reagálást váltsa fel. Szükséges a pécsi társada­lomtudományi alkotóműhe­lyek bekapcsolása az ideo­lógiai, politikai kérdések megoldásába és magyaráza­tába. A város közéleti és poli­tikai demokratizálódásának feltétele a nyilvánosság biz­tosítása, napi jellegű városi tájékoztató rendszer kialakí­tása. A párt kádermunkájában a megújuláshoz a legalapve­tőbb változást a demokratiz­mus és a nyilvánosság biz­tosítása jelentse. Világossá kell tenni a kollektív és a személyes felelősség viszo­nyát. A politikai vezetőik munkájának minősítése tel­jesítményük alapján nyilvá­nosság előtt történjen. Poli­tikai megbízatások elnyeré­séhez egyéni program kifej­tése is szükséges legyen. A munka minősítésénél élni kell a visszahívás lehetőségével is. A pártértekezlet támogat­ja egy komplex pécsi társa­dalompolitikai koncepció ki­dolgozását, a város gazdasá­ga termelési és termékszerke­zetének korszerűsítését. Kez­deményezi a gépipar, élelmi­szeripar és könnyűipar saját törekvésekkel alátámasztott korszerűsítését, az idegen- forgalom fejlesztési lehetősé­geinek vizsgálatát. Fontos­nak tartja a struktúraváltás­ból keletkező foglalkoztatási gondok mérséklését, a meg­felelő képzési és átképzési intézkedések kidolgozását. Feladatként jelöli meg az új pártbizottság számára, hogy támogassa a szellemi és anyagi erőforrások hatékony felhasználását, a jövedelme­zőség javítását, a minden területen magas színvonalú munkát nyújtó és követelő magatartást, az oktatás és az egészségügy feltételeinek javítását, a tényleges rászo­rultsághoz igazodó szociális segítségnyújtást, a lakásépí­tés és gazdálkodás komplex programjának kialakítását, az első lakáshoz jutás fel­tételeinek javítását. Szükségesnek minősíti a program egy új típusú helyi közmegegyezés kialakítását, amelynek tartalma a bennük rejlő pozitív, progresszív erők összefogásában rejlik. Ezek érdekei, véleménye számunk­ra is érzékelhetően jelenje­nek meg a városi politiká­ban. A városi pártbizottság a város állami, társadalmi és tömegszervezeteivel való együttműködésének elveinél az önállóságot, az állami és politikai feladatok szétválasz­tását, a partneri viszonyt, a megújulási, az érdekképvi­selet és érdekvédelem haté­konyabb megvalósításának, lakossági kapcsolataik erő­sítésére irányuló törekvések támogatását hangsúlyozza. A szocialista pluralizmus, a demokratizálódó közélet viszonyai között természetes­nek tekinti a különböző po­litikai szervezetek alakulását. A hozzájuk való viszonyt programjuk és gyakorlati te­vékenységük alapján tartja (meghatározhatónak: közös célok esetén az együttmű­ködés keresését, valós poli­tikai és gazdasági helyzettel nem számoló törekvéseikkel szemben a türelmes, nyílt vi­tát vállalva. A pártértekezlet szüksé­gesnek tartotta, hogy a párt testületéi és taqjai követke­zetesen lépjenek fel a szo­cialista alapelvéktől idegen magatartás, a törvények megszegése, a korrupció, a hatalommal való visszaélés, a bírálat elfojtása, az elv­telen összefonódás minden formájával szemben. D. I. Előkészítés a legszélesebb demokratizmus szellemiben Ki kerül Baranya megye megüresedett tanácselnöki székébe? Interjú ár, Ádám Baranya megyei Köztudott: rövidesen meg­üresedik Baranya megye ta­nácselnöki posztja: Horváth Lajos nyugdíjba megy. Evvel olyan helyzet állt elő — két választási ciklus között ta­nácselnök nélkül marad a megye — ami igen ritkán fordul elő, s amiről Baranya gyakorlatában nem tudunk. Mi a teendő: hogy látja ezt az államjogász, a Haza­fias Népfront Baranya me­gyei elnöke, dr. Ádám An­tal professzor, akinek termé­szetesen hivatalból is teen­dői vannak az új elnök meg­választása körül? — A tanácselnökök válasz­tásának mikéntjét szintenként eltérő módon a hatályos ta­Antallal, a HNF elnökével is tehetnek javaslatot, s a ta­nács döntése után semmiféle felsőbbszintű jóváhagyásra nem szorul a megválasztás. — Miből fakad ez a különböző­ség? — A tanácsrendszerben a valódi önkormányzatiság a te­lepülési __ községi és városi t anácsokat illeti meg. A me­gyei tanácselnöknek jelenleg is az egyik kiemelkedő felada­ta a kormányzati irányítás köz­vetítése. így a kormány igé­nye jogos: olyan ember legyen e poszton, aki a közvetítő szerepre alkalmas. — Önök — s ezt ön is meg­erősítheti — már megkezdték az utódlás körüli teendőket. — Ez természetes. Mihelyt ismertté vált, hogy Horváth La­Dr. Adám Antal nácstörvény határozza meg — mondotta bevezetésül dr. Ádám Antal. — E szerint a megyei tanács elnökének választására a HNF megyei bizottsága tesz javaslatot. A megválasztáshoz a megyei tanácstagok többsé­gének szavazata szükséges, s ha a jelölt ezt a többséget nem kapja meg, a következő ülésen választ a tanács tanács­elnököt. Ez esetben új jelölt is állítható. A megválasztás ér­vényességéhez minden esetben a Minisztertanács jóváhagyá­sa szükséges. Magyarázatul: a községi, városi szinten a ta­nácsülésen a HNF illetékes testületén kívül a tanácstagok Előfizetésben megrendelem 19 ............ évi ................................. h ónap ................. napjától a Dunántúli Napló című lapot Előfizetési díj: 1 hóra 105,— ft. Az előfizetési dijat a posta (megbízottjának fizetem. Név: .................................................................................... Város: ...................................-...................................... U tca, házszám, irányítószám: ............................................................ K elt: 19 ...................................................................... m egrendelő aláírása Élelmiszer-gazdasági és Falusi Ifjúság Szövetsége alakul Élelmiszer-gazdasági és Fa­lusi Ifjúság Szövetsége elne­vezéssel új, a KISZ-en belüli ifjúsági tömegszervezet életre- hívását határozta el legutób­bi ülésén a KISZ KB Élelmi­szer-gazdaságban Dolgozó Fia­talok Tanácsa. Az új réteg- szervezet megalakítását a me­zőgazdaságban, az élelmiszer- iparban, az erdőgazdaságban, a vízgazdálkodásban, a szövet­kezeti kereskedelemben dolgo­zó, valamint a falun élő, a KISZ megújításáért tenni aka­ró fiatalok határozták el. Az Élelmiszer-gazdasági és Falusi Ifjúság Szövetsége (ÉFISZ) a föderatív alapon újjászerveződő KISZ egyik tag- szervezeteként kíván működni. Az ÉFISZ szervezői program­ként javasolják egy agrárpo­litika kialakítását, illetve e munkában az ÉFISZ részvéte­lét. Szorgalmazzák a falu hát­rányainak csökkentését, ter­mészetvédelmi törvény kidolgo­zását, a termőföld és a víz fo­kozottabb védelmét, a modern falusi életmód és kultúra el­terjesztését. Az ÉFISZ céljai elérése érde­kében már megkezdte szervező munkáját. Terveik szerint egye­bek között „Ki Mit Tud”-ot rendeznek a falusi hagyomá­nyok ápolásáról, Falusi Ifjúsá­gi Alapot hoznak létre, és már kezdeményezték olyan egyesületek életrehívását is, mint a Falusi Fiatal Értelmi­ségiek Egyesülete vagy a Kis- árutermelő Fiatalok Egyesülete. Az ÉFISZ minden csatlakoz­ni kívánó, érdeklődő fiatal je­lentkezését (1133 Budapest, Kun Béla rakpart 37-38.) várja. jós, aki a megyei közvélemény és az országos megítélés sze­rint is példás szakszerűséggel, körültekintéssel, lelkiismeretes­séggel és fejlett politikai ér­zékkel látta el tisztét, nyugdí­jazását kéri, a HNF megyei elnöksége munkához látott. Gondos szervezés mellett érde­mi beszélgetést folytattunk a megyei tanács tagjaival, s en­nek keretében véleményeket és javaslatokat kértünk a megvá­lasztandó új tanácselnökre vo­natkozóan. A beszélgetések két fordulóban zajlottak: elő­ször személyes tárgyalás ré­vén, majd megyei tanácstagi közösségenként. Ennek eredmé­nyeként megfogalmazódtak ál­talános elvórásak az új ta­nácselnökkel szemben, más­részt konkrét személyi javasla­tok is elhangzottak. — Ez utóbbiról már a közvéle­mény is tudni vél egyet s mást. Kérem tájékoztasson: mely szemé­lyek neve merült fel a tanácsta­gok körében? — A megyei tanácstagok 62 százaléka Piti Zoltánt, Pécs Város Tanácsának elnökét ja­vasolta a megyei tanácselnöki posztra. Rajta kívül dr. Tóth Sándor megyei tanácselnök- helyettes kapott 22 százalékot és Bognár Zoltán megyei ta­nácselnök-helyettes 20 százalé­kot. Rajtuk kívül még 1—1 ajánlás érkezett hat személyre. Megjegyzem: volt olyan ta­nácstag, aki több személyt is megjelölt az általa elképzel­hető verziók közül. E tényék ismeretében a HNF megyei elnöksége egyhangú szavazás­sal arra az elhatározásra ju­tott, hogy Piti Zoltánt javasol­ja a tisztségre. A jelölés elő­készítésének vázolt rendjével összefüggésben megemlítem, hogy az előkészítés során ilyen mélységű demokratizmust még egyetíen esetben sem alkal­maztunk. — On említette: a hatályos ta­nácstörvény értelmében a HNF me­gyei bizottsága tesz a megyei ta­nácselnökre javaslatot. Ebben az esetben nem a bizottság, hanem az elnökség tette azt. Lehet-e ez tör­vénysértő? — Az eddigi országos és megyei gyakorlat szellemében jártunk el, azaz személyi kér­désekben mindig az elnökség foglalt állást. Gondoljon a miniszterelnöki poszt legutóbbi betöltésére. Elnökségünk eljá­rása a HNF 1985 decemberé­ben tartott Vili. kongresszusán elfogadott alapszabály szerint teljesen jogszerű volt. Ugyanis: két ülés között a bizottság jogait és feladatait az elnök­ség látja el, amiről aztán kö­teles a bizottságnak beszámol­ni. — A választások kimenetele min­dig több esélyt hordoz. Mi törté­nik akkor, ha a tanácsülésen nem kapja meg a HNF jelöltje a ta­nácstagok szavazatának döntő több­ségét? — Ebben az esetben újabb forduló következik. Ugyanazon a tanácsülésen új jelölés nem történhet. Az illetékes megyei népfronttestületnek ismételt előkészítő munka után döntenie kell, hoqy a következő tanács­ülésen kit vagy kiket állít je­löltként. Joggal elvárható, hoqy ez gyorsan, rövid idő alatt kö­vetkezzék be. Addig a tanács- elnöki feladatokat az általá­nos elnökhelyettes látja el. — Bármely választás demokra- tizmusához a közvélemény a többes jelölés tényét kapcsolja. Most ez elmaradt. Mivel indokolja? — A kérdésre több szem­pont figyelembevételével vála­szolhatok. Egyrészt ezt a tör­vény nem írja elő. Másrészt a megyei tanácstagok javaslatai­nak ismeretében, az arányok­ra tekintettel megyei elnöksé­günk úgy látta, hogy formális, látszat célzatú lenne a többes jelölés. Mindehhez egyéni vé­leményként hozzáteszem, hogy a nemzetközi gyakorlat szerint is vannak olyan állami pozí­ciók, köztük a végrehajtó ha­talom területi tisztségei, me­lyek esetében nem szokásos a kettős jelölés, mivel e pozí­ciók betöltéséhez a hegemon helyzetben lévő politikai erők­nek megkülönböztetett érdeke fűződik. — Mivel indokolták a tanácstagok Piti Zoltán jelölését? Mi (az ön véleménye ebben a kérdésben? — Pontos válaszra törékedve kiemelném: az utóbbi évtize­dek tapasztalata szerint a vál­tozó körülmények más-más tí­pusú megyei tanácselnököket igényeltek. Az intenzív köz­ponti irányítás korszaka a ha­tározott,- a központi előírások maradéktalan végrehajtását ki- kényszerítő megyei tisztségvise­lőt honorálta. Az elmúlt két évtized megyei tanácselnökére főleg az érdekegyeztető, poli­tizáló, lefelé és fölfelé is együttműködő feladatok hárul­tak. Ügy vélem, a most kö­vetkező időszakban, amikor a községi és városi önkormány­zati önállóság szélesedése el­odázhatatlan és a települé­sek közötti önkéntes társulá­si formák szaporodnak, a me­gyei szint főleg a különböző tárgyú fejlesztési koncepciók kidolgozására, a települési, a közösségi és az egyéni vállal­kozások feltételeinek javításá­ra, ösztönzésére, valamint a imásodfokú hatósági feladatok szakszerű ellátására és a haté­kony törvényességi felügyelet­re lesz hivatott. Határozott meggyőződésem, hogy Piti Zol­tán sokszor bizonyított kon­cepcionális alkotókészsége, a «zakfórumok és szakemberek iránti nyitottsága, saját magá­val és környezetével szembeni igényessége az ilyen felada­tok összefogására őt messze­menően alkalmassá teszik — mondotta befejezésül dr. Ádám Antal. Kozma Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents