Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)
1988-12-17 / 350. szám
1988. december 17., szombat Dunúntgungpio 3 ______KÖZLEMEIMY_______ a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. december 15-i üléséről- ... —. * - ■ ——— A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. december 15-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú párt- bizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, valamint a központi sajtó vezetői. A testület kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról, Tömpe István elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Berecz János előterjesztésében az időszerű politikai kérdésekről szóló tájékoztatót; — Németh Miklós előterjesztésében a koimányzati munka korszerűsítésére vonatkozó tájékoztatót; — Grósz Károly előterjesztésében a személyi kérdésekről szóló javaslatot.- » ■ I. A Központi Bizottság üdvözölte Mihail Garlbacsovnak az €NSZ közgyűlésen tett bejelentését, miszerint a kölcsönös bizalom megteremtésének szellemében a Szovjetunió egyoldalú haderőcsökkentésre határozta el magát, tettekkel is alátámasztja új biztonságpolitikai felfogását. Kontinensünk népei és az egész emberiség jövője érdekében különleges jelentősége van annak, Tíogy a Szovjetunió az együttélés, az együttműködés alternatíváját állítja szembe a kölcsönös megsemmisítés lehetőségén és a megfélemlítésen alapuló biztonsági koncepcióval. Ennék nyomán remélhetőleg az Északatlanti Szövetséghez tartozó állomok is kezdeményezően segítik elő a kölcsönös bizalom építését. Ezzel jelentősen javulhatnak a hagyományos fegyverzet csökkentéséről a közeljövőben kezdődő tárgyalások kilátásai. A Központi Bizottság nagyra értékelte, hogy az intézkedés hatálya kiterjed a Magyarországon állomásozó szovjet fegyveres erőkre is. Ez az egyeztetett lépés kifejezi nemzeti érdekeinket. A testület megerősítette, hogy 'külpolitikái és honvédelmi törekvéseink széliemében továbbra is kezdeményezően részt vállalunk a szerviét javaslatok valóra váltásában, a hagyományos fegyverzet korlátozásának előmozdításában. A testület támogatja a szovjet—amerikai párbeszéd bővítésére, az ázsiai biztonság erősítésére, az afganisztáni rendezés elősegítésére, valamint a Világgazdasági feszültség enyhítésére, az együttműködésen alapuló új világrend megteremtésére irányuló szovjet ^kezdeményezéseket. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mély megrendülését és együttérzését fejezi ki az Örményországot ért, súlyos emberáldozatot és hatalmas anyagi kórokat okozó földrengés miatt. Támogatja a párttagoknak és a pártalapszerve- zeteknek az örményországi természeti katasztrófa károsultjai, az áldozatok hozzátartozói anyagi megsegítésére indított egyéni és kollektív kezdeményezését. Felkéri a párt tagjait, hogy lehetőségeikhez mérten járuljanak hozzá a magyar nép őszinte részvétét lés szolidaritását kifejező akciókhoz. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy tagjai külön anyagi felajánlást tesznek a károsultak megsegítésére. II. A Központi Bizottság az 1988. november 22-i határozata alapján megvitatott több időszerű politikai kérdést. 1. Megállapította: a pártértekezlet állásfoglalásában megjelölt főbb fejlődési irányok meghatározóan jelen vannak az eltelt időszak belpolitikai folyamataiban. A gazdasági és politikai átalakulások egymással kölcsönhatásban, de az eltérő feltételek miatt különböző módon és ütemben valósulnak meg. A párt arra törekszik, hogy az ország sorsáért való felelősségvállalás, a megújuló szocializmus széles bázisán jöjjön létre új nemzeti összefogás a magyar társadalom túlnyomó többségét alkotó haladó gondolkodású emberek, mozgalmak között. A Központi Bizottság felhívja a párttagökat, hogy az MSZMP megújulást szolgáló programja alapján keressék az együttműködést a társadalom más haladó, baloldali, demokratikus, népi-nemzeti indíttatású állampolgárainak politikai mozgalmaival. A párt kész a párbeszédre és az együttműködésre azokkal is, akik csak egyes részleteiben hajlandók támogatni a haladó mozgalmakkal együtt megfogalmazott közös célokat. A Magyar Szocialista Munkáspárt vallja, hogy mindenkinek •— aki a törvényeket tiszteletiben tartja — helye van az alakuló új nemzeti összefogásban. A Központi Bizottság természetesnek tekinti, hogy a különböző mozgalmak saját céljaik, programjuk és az MSZMP politikája alapján alakítják ki viszonyukat a párthoz. Az MSZMP is saját programja, céljai és a különböző társadalmi-politikai mozgalmak törekvéseinek, tényleges cselekvésének elemzése alapján alakítja ki viszonyát a különböző politikai mozgalmakhoz, a pórtrendszer kérdéséhez. 2. A Központi Bizottság abból indul ki, hogy a párt a társadalom minden rétegéből építkezik, tehát társadalmi bázisát tekintve egypártként is képes a magyar nép legfontosabb politikai érdekeit megfogalmazni és képviselni. Ehhez megfelelő alapot ad a pártértekezlet állásfoglalása nyomán megújuló politikai program, a korszerűsödő ideológiai, a párt demokratikussá váló belső élete és tevékenységének széles körű társadalmi ellenőrzése. 3. A Központi Bizottság kiemelkedő jelentőségűnek tartja az általa kezdeményezett új alkotmány kidolgozását. A testület kifejezte szándékát, hogy jövő év első felében megvitatja a Magyar Népköztársaság új alkotmányának koncepcióját, s hogy szükség szerint később ismételten foglalkozik az alkotmányozás néhány fontos politikai alapelvével. Javasolja, hogy az alkotmány tervezetét jövő év második felében bocsássák társadalmi vitára, majd ezt követően az országgyűlés 1990 tavaszán tárgyalja meg és foglaljon állást. A testület kezdeményezi, hogy az új alkotmányról az országgyűlés állásfoglalása után országos népszavazás döntsön. 4. A Központi Bizottság ajánlja, hogy az országos tanácsválasztásokat 1989 őszén tartsák meg; az országgyűlési választásokra. pedig az új alkotmány alapján 1990 őszén kerüljön sor. A Központi Bizottság az új választójogi törvény tervezetét 1989 első negyedévében megvitatja. Ez a tervezet tartalmazza az egy vagy két kamarás országgyűlés alternatíváit, a listás választások, a koalícióalkotás, az elnöki rendszer lehetőségeit. 5. A párttörvény megalkotása igazodjon az alkotmány kidolgozásához. A Központi Bizottság 1989 első negyedévében — véleményalkotás és a pártértekezleten elfogadott álláspont gazdagítása céljából - megvitatja a pártrendszer kérdését. 6. A testület bizottságot hozott létre, hogy a főtitkár vezetésével dolgozza ki a Központi Bizottság állásfoglalás- tervezetét az egypárt- vagy többpártrendszer, az alternatív szervezetekhez való viszony és a választási mechanizmus témaköreiben. III. A Központi Bizottság tudomásul vette Németh Miklós tájékoztatóját o terület- és településfejlesztés, valamint az építési, közlekedési, postai és távközlési ágazat egységes kormányzati irányításának kialakításáról. Egyetértett azzal, hogy a kormány a tervezett, korszerűsítést és átszervezést az országgyűlés elé terjessze. A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott ©I állami tisztségek betöltésére. IV. A Központi Bizottság döntött a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben: — Németh Miklóst a KB titkári funkciójából felmentette, mivel az Országgyűlés a közelmúltban a Minisztertanács elnökévé megválasztotta; — /vány/ Pált, a Fővárosi Tanács elnökét titkos szavazással megválasztotta a Központi Bizottság titkárának; — Pál Lénárdot, a Központi Bizottság titkárát, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — érdemei elismerésével — felmentette titkári funkciójából ; — Benke Valériát, a Társadalmi Szemle Szerkesztő Bizottságának elnökét nyugállományba vonulása miatt - érdemei elismerésével - felmentette funkciójából: — Radics Katalint, a Központi Bizottság osztályvezetőjét felmentette beosztásából, és kinevezte a Társadalmi Szemle Szerkesztő Bizottsága elnökének ; — Varga Pétert, a Központi Bizottság osztályvezetőjét nyugállományba vonulása miatt — érdemei elismerésével — felmentette beosztásából. A Központi Bizottság jóváhagyta az állandó bizottságainak összetételére, tanácsadó testületének vezetőjére és tagjaira, munkaközösségeinek vezetőire vonatkozó javaslatot az alábbiak szerint. NEMZETKÖZI, JOGI ÉS KOZIGAZGATASPOLITIKAI BIZOTTSÁG Elnöke: Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Titkára: Horn Gyula, a Központi Bizottság tagja, külügyminisztériumi államtitkár. Tagjai: Borbély Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka, Fejti György, a Központi Bizottság titkára, Fock Jenő, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács nyugalmazott elnöke, az MTESZ elnöke, Horváth István, a Központi Bizottság tagja, belügyminiszter, Kárpáti Ferenc, a Központi Bizottság tagja, honvédelmi miniszter, K^rom Mihály, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság nyugalmazott titkára, az Alkotmányjogi Tanács elnöke, Kólái Géza, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Várkonyi Péter, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. TÁRSADALOMPOLITIKAI BIZOTTSÁG Elnöke: Berecz János, a Központi Bizottság titkára. Tagjai: Andics Jenő, a Központi Bizottság osztályvezetője, Barabás János, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára, Bereczky Gyula, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Televízió elnöke, Berend T. Iván, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Hajdú István, a Magyar Rádió elnöke, Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára, Huszár István, a Központi Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Kósáné Kovács Magdolna, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Molnár Magda, a Központi Bizottság tagja, a Helikon Könyvkiadó igazgatója, Szentes Tamás, az MSZMP KB társadalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese. Állandó meghívottak: Az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora. A KISZ Központi Bizottságának illetékes titkára. PÁRTPOLITIKAI BIZOTTSÁG Elnöke: Lukács János, a Központi Bizottság titkára. Tagjai:’ Barts Oszkárné, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára, Borbély Gábor, a Központi Bizottság tagja, a Népszabadság főszerkesztője, Elek Sándor, az MSZMP Győr Városi Bizottságának első titkára, Germánná Vastag Györgyi, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára, Juscsák György, a Központi Bizottság tagja, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója, Nagy Imre, a Központi Bizottság tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Petrovszki István, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, Révészéé Kéri Anna, a Központi Bizottság tagja, a Tungsram Elektronikai Gyára (Kaposvár) csoportvezetője, Steiner Arnold, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára, Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára, Szandtner Iván, az MSZMP Budapest XX. Kerületi Bizottságának első titkára, Szenes Iván, a SOTE Társadalomtudományi Intézetének tanára, Szépe Ágnes, a Központi Bizottság tagja, a Zalaegerszegi Hűtőipari Vállalat meósa, Szoboszlai György, az MSZMP Politikai Főiskolájának tanszékvezetője, Tóthné Kiss Mária, a Központi Bizottság tagja, a Nyírbátori Auróra Cipőgyár személyzeti vezetője. GAZDASÁG- ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI BIZOTTSÁG Elnöke: /vány/ Pál, a Központi Bizottság titkára. Tagjai: Bartha Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Csáki Csaba, a Központi Bizottság tagja, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, Csehák Judit, a Politikai Bizottság tagja, szociális és egészségügyi miniszter, Gábor András, a Tungsram Rt. vezérigazgatója, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke, Hoós János, a Központi Bizottság tagja, az Országos Tervhivatal elnöke, Kovács Imre. a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, Makó Csaba, a Szociológiai Kutató Intézet igazgatója, Medgyessy Péter, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, Orbán István, a Központi Bizottság tagja, az EGIS Gyógyszergyár vezérigazgatója, Sándor László, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkára, Tétényi Pál, a Központi Bizottság tagja, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Állandó meghívottak: Az MSZMP Budapesti Bizottságának gazdaságpolitikai titkára. A KISZ Központi Bizottságának gazdaságpolitikai titkára. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG MELLETT MŰKÖDŐ TANÁCSADÓ TESTÜLET Elnöke: Romány Pál, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora. Tagjai: Andorka Rudolf, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, pártonkívüli, Asztalos László György, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem közgazdász kutatója, pártonkívüli, Daróczy Zoltán, a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora, Enyedi György, az MTA Regionális Kutatások Központjának főigazgatója, Pécs, Ku- korelly István, az ELTE Jogi Karának dékánhelyettese, pártonkívüli, Popp Zsolt, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének politológusa, Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. közgazdásza, Randé Jenő, a Magyarok Világszövetségének főtitkára. Sípos Aladár, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főigazgatója, Zányi Jenő, a Magyar Gazdasági Kamara elnökhelyettese. KOZGAZDASAGI MUNKAKÖZÖSSÉG Elnöke: Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára. MŰVELŐDÉSPOLITIKAI MUNKAKÖZÖSSÉG Elnöke: Ormos Mária, a Központi Bizottság tagja, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora. SZÖVETKEZETPOLITIKAI MUNKAKÖZÖSSÉG Elnöke: Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke, a nádudvari Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke. TUDOMÁNYPOLITIKÁI MUNKAKÖZÖSSÉG Elnöke: Pál Lénárd, a Központi Bizottság tagja, a KB nyugalmazott titkára. Vám- és devizakönnyítések A lakosságot érintő több új, januárban érvénybe lépő vám- és devizaintézkedésről tájékoztatta pénteken a sajtó képviselőit Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint Patkó András pénzügyminiszter-helyettes. Bartha Ferenc elmondotta, hogy a múlt évi 151 millió dollárral szemben az első tíz hónapban a magyar turisták 428 millió dollárt költöttek el külföldön. Az idegenforgalomban az idén lényegesen kisebb lesz az aktívum, mint tavaly volt. A jelenlegi többlet 114 millió dollár, ami várhatóan ez év végére eléri a 150 milliót, óm a népgazdasági terv 360 millió dollárral számolt. A tavalyi aktívum is 306 millió dollár volt. Indokolt tehát a bevásárló turizmus visszaszorítása. Ennek érdekében több intézkedés született. Alapvetően a forintért árusító boltok kínálatát tervezik jelentős mértékben bővíteni. A kínálat jövőre elsősorban olyan cikkekből nő, amelyeket eddig csak Ausztriában vagy az NSZK-ban tudtak megvásárolni a magyar fogyasztók. Emellett javulni fog a devizáért árusító boltok választéka is. Jövőre lehetővé válik, hogy a BC-számlókon elhelyezett külföldi valutát ne csak utazásra használhassák fel a magyar állampolgárok. Ebből a pénzből vásárolhatnak január 1-jétől gépkocsit is a valutáért árusító magyarországi boltokban. Ugyancsak lehetővé teszik azt is, hogy a valutáért árusító boltokban különböző fogyasztási cikkeket is vásárolhassanak a BC-számla- tulajdonosok. Ez utóbbinak azonban az a feltétele, hogy a BC-számlán elhelyezett pénzt előzőleg egy évig lekötve tartsák. Ez a lehetőség a számla- tulajdonosoknak tehát legkorábban 1990. január 1-jétől adott. Utazásokat segítő könnyítés, hogy januártól megszűnik a jelenlegi háromezer forintos kötelező valutaellátási minimum. Ez azt jelenti, hogy a nyugati országokba utazóknak nem kell igazolniuk a határon a magyar vámszerveknek, kivóltottak-e háromezer forint értékű konvertibilis valutát. Januártól kétezer forint helyett négyezer forint értékű konvertibilis valutával rendelkezhetnek engedély nélkül a magyar állampolgárok. Ennek megfelelően ilyen értékben vásárolhatnak a valutáért árusító boltokban minden külön engedély nélkül. Patkó András elmondotta, hogy a vámrendszer korszerűsítése keretében módosul január 1-jétől a magánforgalomban beérkező gépkocsik vámkezelésére vonatkozó szabályozás. A négy évesnél nem régebbi gyártású személyautók után fizetendő vám összege jelentősen csökken. A nem szocialista országokban gyártott gépkocsik vámalapját az NSZK-ban kiadott Schwacke katalógus alapján állapítják meg. Ez az új és a használt gépkocsik árát egyaránt tartalmazza. A vámérték megállapításakor a forgalmi adóval csökkentett árat veszik figyelembe. A vámhivatal ugyanakkor nem vizsgálja a hasz- náltság mértékét a négy évnél régebbi gyártású gépkocsik esetében. A szocialista országokban gyártott gépkocsik vámalapja a Magyarországon érvényes kereskedelmi ár. A vámtételek a következőképpen alakulnak: az 1600 köbcentimétert meg nem haladó lökettérfogatú benzinüzemű és a 2000 köbcentimétert meg nem haladó dizel személygépkocsik vámtétele 10 százalék lesz. Benzinüzemű autó esetén 1600 és 2000 köbcentiméter között 20 százalék, efelett 40 százalék lesz a vámtétel. Ugyancsak 20 százalék a vámtétel c 2000 és 2500 köbcentiméter, 40 százalék az ennél nagyobb űrtartalmú dízelüzemű személyautóknál. A lakóautók vámtétele a lökettérfogattól függően alakul. A tehergépkocsik és az autóbuszok vámtétele 40 százalék lesz. A négy évnél régebbi gyártású gépkocsik vámtétele egységesen 30 százalékkal nagyobb, mint az azonos kategóriába tartozó, négy évesnél fiatalabb autóké. Megszűnik viszont a belföldön valutáért vásároíf gépkocsikra vonatkozó kedvezményes vámtétel.
