Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)
1988-12-16 / 349. szám
2 Dunántúlt napló 1988. december 16., péntek Megyei pártaktíva Szigetváron Hans-Dietrich Genscher az ELTE tiszteletbeli doktora (Folytatás az 1. oldalról) Állami Gazdaság igazgatója. Kovács Józselné, a Szigetvári Cipőgyár dolgozója, Bernáth Béla, a Szigetvári Konzervgyár igazgatója, dr. Szabó Mihály, a Szigetvári Kórház főorvosa, Török László, a Szabadszentkirályi Ipari Szövetkezet elnöke, Szabó József, a városi KISZ-bizottsóg titkára. Gráf József, Szalai Imre, a Szigetvár Városi Tanács alapszervezetének küldötte, Győri Pál, a felsőszentmártoni termelő- szövetkezet elnöke és Bárány Sándor, a szabadszentkirályi mgtsz alapszervezetének küldötte. A felszólalások igazolták, hogy a nézetek, vélemények sokfélesége és ellentmondásossága jellemzi ma a párttagságot, hogy a változás • irányai, tempója, módszerei tekintetében, a teendők sorrendjében és folyamatuk hangsúlyaiban eltérőek az értékelések, elképzelések. Voltak, akik azt a kérdéskört elemezték; milyen tartalommal töltendő meg az a szándék, hogy az MSZMP ügyintéző pártból igazán politizáló párt legyen. Ezzel kapcsolatban hangzott el az az igény, hogy az MSZMP-nek, mint hatalmon lévő kormányzó pártnak, mindenképpen meg kell határoznia a társadalmi, politikai, gazdasági fejlődés fő irányait. Olykor egyidejűleg a kormányzó és az ellenzéki párt szerepét is fel kell vállalnia. Jelenleg viszont —, amikor a közérdeklődés homlokterében a költségvetés áll -, nem elég világosan kitapintható, hogy mi a párt programja és mi kormányzati adminisztárció szándéka. A párt vezető szerepének érvényesítése kérdésében felvetődött, hogy teljesen át kell gondolni s meg kell újítani a párt szövetségi politikáját, mert az eddig csak vázlatosan leegyszerűsített formában élt, s mostani helyzetre nehézkesen alkalmazható. Pedagógus tette szóvá, megengedhetetlennek, párt- és a kormányzat lejáratásának minősítve, hogy mostanában számos, egymásnak ellentmondó adat jut nyilvánosságra. Például a pedagógus túlóradíj kérdésében megyei szinten harmadannyi összegről van tudomásuk, mint amennyit a minisztérium bejelentett. Ugyanő fejtette ki azt a nézetet, hogy az oktatásban valóban vannak jogos igények, de maga az oktatásügy sem tárta még fel tartalékait. Csak ilyen program kidolgozása és végrehajtása után indokolt igényeket támasztani. Az iskola is politizál a maga módján, fejtette ki véleményét egy másik pedagógus felszólaló. Az oktatásügy azonban csak akkor képes megfelelően helytállni egy változó világban, ha emeli a mércét. Ehhez viszont nem elég a nagyobb önállóság, de segítség is kell. Például alternatív tanterv és újabb tankönyvek. Az oktatók, nevelők, a tanárak többsége nem mást akar, mint felelősséggel szolgálni, képzettebb, műveltebb, sokoldalúbb fiatalokat kibocsátani az iskolák falai közül. A műveltség, a korszerű ismeretek megszerzésének fontosságát többen is hangsúlyozták. Az új adórendszerrel kapcsolatos egyik lehetséges követelményként említették, hogy az ösztönözzön a továbbtanulásra, újabb ismeretek, a gazdaságban, a társadalomban hasznosítható, friss információk megszerzésére, oly módon, hogy az ezzel kapcsolatos költségekkel lehessen csökkenteni az adót. A gazdasági élet kérdéseiről szólva többen is kifejtették: a bizonytalanság, a termelő ágazat nem kellő megítélése nehezíti a kibontakozást. A gazdaságoknak nagyon sok buktatóval, ellentmondással keli megbirkózniuk. Ha azt látják, hogy ami ma igaz, az két hónap múlva nem úgy lesz, elbizonytalanodnak. A jelenlegi pénzügyi politika például egyáltalán nem kedvez a mezőgazdasági termelésnek. De jelentősen nehezítették a gazdaságok dolgát az évközi áremelések, az üzemanyag és a műtrágya árának növekedése, vagy a magas bankkamatok is. A tér. melók nem értenek egyet azzal, hogy a bankok és a kereskedelmi szervezetek viszik el a hasznukat. A termelésnek egyébként is vissza kellene adni az őt megillető rangot, fogalmazta meg álláspontját egy másik gazdasági vezető. A termelést bővíteni kell és meg kell találni azokat a módszereket, amelyekkel az új értékek előállítása még hatékonyabbá tehető. Ennek egyik eszköze lehetne, ha változna a külkereskedelem jelenlegi gya'korla. ta és a kisebb-nagyöbb hazai cégek nagyabb önállóságot kapnának, szabadabban kereskedhetnének, alakíthatnának ki üzleti kapcsolatokat külföldi partnereikkel. Nem elég azonban csak gazdasági megújulásról beszélni, a megfelélő vezetők kiválasztásának is fontos szerepet kell tulajdonítani. Szigetváron és környékén több eredményesen működő gazdaságiszervezet tevékenykedik, világpiacra termelő üzemek jöttek létre és ezek eredményei példaértékűek. Amikor a je. lenlegi helyzet értékeléséről esik szó, nem szabad erről megfeledkezni. Eredményekről, hibákról őszintén kell szólni. Az alkotó Vita a párt megújulásának ■■•■V.V.V.V.V.VV.j'i'i'.'.'.'.V.'tVt'iV-'-'.'-'-'-'-'MViYiViYi'iVi Baranya megyei c Ißteffrus&h Kereskedelmi ^ ^ ^'Vállalat A kertvárosi (nagyárpádi) új városrészben (Lovász Pál utcában), a Baranya Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat megnyitja új élelmiszerboltját 1988. december 21-én. Nyitva : hétfő: 7.00—18.30, kedd: 7.00—17.00, szerda, péntek: 7.00—18.30, szombat: 7.00—13.00. Várjuk kedves vásárlóinkat! V« egyik feltétele - fogalmazta meg a cipőgyári munkáskollektíva véleményét az egyik felszólaló. A nyíltságot, a pártfórumokon folyó őszinte eszmecserét, az alkotó vitaszellem újjáélesztését tartják egyik legfontosabb követelménynek. A nyíltság, az őszinteség fontossága más összefüggésben is kiemelést kapott a tegnapi tanácskozáson. Legyen őszinte, nyílt és szavahihető a tájékoztatás, hangzott el a vita során. Amit egyszer a különböző fórumokon kimondanak, az hetek, hónapok múlva is állja meg a helyét. A döntésékért minden szinten vállalják a felelősséget. A nyíltság, az őszinteség a párt belső életére is jobban legyen érvényes. Szakítani kell a testületi munka eddigi gyakorlatával, a szó igaz értelmében politizálni keli és nem ügyeket intézni. A tanácskozás résztvevői egymás szavait erősítve hangsúlyozták, hogy szükség van a pártegység megteremtésére, a törvényesség megőrzésére, a káosz, a zűrzavar elkerülésére. A modern világhoz csak cse- lékvő politizálással lehet felzárkózni és erre a párton kívül nincs másnak előrevivő programja. Szóba került még a tanácskozáson, hogy a munkásőrség tevékenységének, igazi közéleti szerepének nem ismerete kérdőjelezi meg az önkéntes fegyveres testület létjogosult, ságát. A káderkiválasztásról pedig az a frappáns vélemény hangzott el, hogy nem a követelményeket kell igazítani a kiválasztottakhoz, hanem a követelményekhez kell megfelelő embert találni. A vitában felszólalva dr. Jerszi István többek között azt hangsúlyozta, hogy nem monolitikus pártegységet kell erőltetni, de az a szervezet, amely az alapvető kérdésekben nem tud közös nevezőre jutni, nem tekintheti magát igazi pártnak. Ma az egyetértésnél is több kell: azonosulás, meggyőződésen alapuló bizalom és elkötelezett akarat. Az öt és fél órás vitát dr. Szirtes Gábor zárta le. A tanácskozást úgy összegezte, hogy újabb lépést jelentett a tisztázó eszmecsere útján, a közös gondolkodás jegyében az egységesebb, cselékvőké- szebb párt irányába. Megálló, pította, hogy a sokat emlegetett perspektíva válság mérséklésére vannak erőforrásaink, Ma egy minden eddiginél demokratikusabb berendezkedésű szocializmus formálódik nálunk. S ennek alapkérdéseiben, céljaiban a párt tagjainak döntő többsége egyetért. Dunai ' Imre— Ferenczi Demeter (Folytatás az 1. oldalról) A mostani megbeszéléseken az egyik fő téma^volt az Európai Közösség fejlődésének jövője, és ennek hatása a kelet-nyugati kapcsolatokra. Bonn és Budapest egyaránt érdekelt abban, hogy az Európai Gazdasági Közösség és a KGST-országok közötti kapcsolatok jól fejlődjenek. Az egységes európai belpiac kialakulása olyan erőket szabadit fel, amelyek nemcsak a tagországok számára hasznosak, hanem segíthetik a keletnyugati kapcsolatokat is. Magyarország már korán felismerte azokat az előnyöket, amelyeket az Európai Közös Piachoz való közeledés jelent — állapította meg a nyugatnémet külügyminiszter. Genscher egyértelműen leszögezte: az együttműködés lehetőségei olyan mértékben Országos munkaügyi szakmai konferencia Pécsett Munkanélküliség, munkanélküli segély, érdekegyeztetés, sztrájkjog, új nyugdíjrendszer — címszavakban e témákkal foglalkozik az a tegnap kezdődött kétnapos országos szakmai konferencia, amelyet a Baranya Megyei Tanács V. B. munkaügyi osztálya és a TIT Baranya Megyei Szervezete rendezett. A Pécsi Orvostudományi Egyetem aulája — a konferencia helyszíne - zsúfolásig megtelt a MunkaA ügy ’89 rendezvény résztvevőivel. A több mint ezerkétszáz munkaügyi szakembert a tanácskozás kezdetén dr. Kamarás Károly, a Baranya Megyei Tanács V. B. munkaügyi osztályvezetője köszöntötte, majd dr. Geisz Mihály, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára szólt néhány szót a házigazda megye foglalkoztatási helyzetéről. A megnyitó gondolatait fűzte tovább dr. Bukta László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese. A magyar gazdaság és társadalom válságjegyeiről szólt dr. Nyikos László, a SZOT osztályvezetője. A konferencia délutáni programjában dr. Pongrácz László, az ÁBMH főosztályvezetője a bérpolitika és a bérmechanizmus jövő évi változásairól, dr. Rózsa József, az ÁBMH osztályvezetője az aktív foglalkoztatáspolitikáról beszélt. A tanácskozás mai napján a társadalombiztosítás reformjairól, a nyugdíjrendszerről, valamint a munkaügyi szabályozás korszerűsítéséről lesz szó. A SZABADSZENTKIRALYI BÉKE MGTSZ pályázatot hirdet AZ ALABBI MUNKAKÖRÖKBEN: gépész főmérnök. Feltételek: felsőfokú szakirányú végzettség, szakmai gyakorlat. Műhelyvezető. Feltételek: megfelelő szakmai ismeret és gyakorlat. Építésvezető. Feltételek: megfelelő szakmai végzettség és gyakorlat. JELENTKEZNI LEHET: A TSZ ELNÖKÉNÉL. BÉREZÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. bővülnek, ahogyan előrehaladnak Magyarországon a politikai, társadalmi és gazdasági reformfolyamatok. Ezzel kapcsolatban elismeréssel szólt a magyar vezetőkről, akik nem festettek rózsaszínű képet a dolgok állásáról, s éppen ez győzte meg őt a reformszándékok komolyságáról és határozottságáról. Az NSZK érdekelt e reformok sikerében, és támogatásának jeleként egyebek közt rendszeresen tájékoztatni fogja Budapestet - a külügyi konzultációk keretében — a Közös Piac fejlődési folyamatairól. Az MTI munkatársának a vízumkényszerrel kapcsolatos kérdésére válaszolva Gensáher elmondta: Bonn kész volna az eddigi vízumkönnyítéseknél is tovább lépni, de ez ügyben még meg kell győznie több, vonakodó közös piaci országot. Az együttműködés hátteréül szolgáló enyhülés szempontjából jó évnek tartotta 1988-at a nyugatnémet külügyminiszter. Genscher külön kiemelte, és fontos lépésnek nevezte Mihail Gorbacsov minapi bejelentését az egyoldalú szovjet csapatcsökkentésről. Genscher — az eredeti programon kívül — találkozott Barabás Miklóssal, az Országos Béketanács főtitkárával is, aki vázolta előtte azt a tervet, hogy nemzetközi összefogással egy úgynevezett Európa-házat - a legkülönbözőbb rendezvényeknek otthont adó épületet — lehetne építeni Budapesten. A nyugatnémet diplomácia vezetője - az MTI munkatársának értesülése szerint — rokonszenvvel fogadta az elgondolást. * Hans-Dietrich Genscher és kísérete csütörtökön hazautazott Budapestről. Városi pártértekezlet előtt A programokhoz legyenek megfelelő vezetők Nyitottak a személyi kérdések Ismeretes, hogy a szombati pécsi pártértekezlet személyi kérdésekkel is foglalkozik majd. Ezt a tény alátámasztja, hogy az eddigi első titkár — saját kérésére — nyugállományba' vonul. Megújul a pártbizottság testületé is, és az első titkár mellé választandó titkárokra több jelölt van. Az új pártbizottságnak, mint ismeretes, 40 közvetlenül megválasztott (delegált) tagja lesz. Őket a városi és városkörnyéki 31 pártbizottság és a kilenc legnagyobb létszámú alapszervezet delegálta. A pártbizottság többi tagját a mostani pártértekezlet választja. Durucz Istvánt, a jelölést előkészítő bizottság elnökét (aki „civilben” a pécsi középfokú oktatási intézmények pártbizottságának titkára) szerdán felhívtam telefonon, ekkor elmondta, hogy későinek tartja a mostani beszélgetést. Vajon, miért? — Nyilvánvaló, hogy minden egyes jelölt nem ismertethette meg magát. Úgy gondoltuk, hogy többen kapnak majd szót, ezért tartottam későinek a mai megbeszélést. — Ne haragudjon, úgy látom, rengeteg a feladata, sok teljesíthetetlen tennivalója le- het(ett) ebben a funkcióban, de valamennyi embert akkor sem mutathatott volna be a Dunántúli Napló, ha a jelenleginél is nagyobb oldalszámban jelenhetne meg . . . — A legnagyobb ellentmondást említette. Nyilván nem a DN feladata lett volna az összes jelölt bemutatása, azért sem, mert — főként a kisebb álapszervezetekben - alig-alig kapott a jelölést előkészítő bizottság javaslatokat. — Élt a telefonszám hétfőtől, hány hívás érkezett? — Naponta tíz-húsz ember keresett meg bennünket. — Ezt a számot nagyon kevésnek tartom, mégis érdekes lehet, mivel foglalkoztak ezek a párttagok? ... — Elsősorban személyi kérdésekkel. Jó néhány olyan név is felmerült, elsősorban párt- bizottsági tagnak, akik eddig nem szerepeltek. Úgy tűnt néha, hogy jó értelemben vett összefogás folyhat néhány emberrel kapcsolatban .,. — A rövid idő ellenére tudták hasznosítani a telefonon beérkezett javaslatokat? — A Dunántúli Naplóban megjelent lista, a pártértekezlet által megválasztott küldöttek névsora 10-15 százalékkal változni fog szombati előterjesztésünkben. — Remélem, hogy a pécsi pártértekezleten nemcsak és nem elsősorban személyi kérdésekről lesz szó, mégis befejezésül: a beérkezett telefonok, a személyes beszélgetések alapján milyennek képzelik a pécsi és a városkörnyéki párttagok leendő vezető tisztség- viselőiket? — Előrebocsátom, hogy a párttagok többsége nem adott konkrét személyi javaslatot. Szinte mindenki megfogalmazta viszont a párttisztségviselőkkel szemben támasztott követelményeket. Ezek, túlnyomó többségben egyező vélemény alapján a következők: Tudjon adott közösségben politizálni, az emberekkel párbeszédet folytatni. Képes legyen képviselni a politikai koncepciót. Legyen tisztában azzal, hogy a politikus versenyhelyzetbe kerül manapság. Szóval, úgy vélem, a pécsi pártértekezlet legfontosabb feladata, hogy kialakítsa és elfogadja a megyeszékhely pártbizottságának programját és ehhez találja meg azokat az embereket, akik ennek a végrehajtásában az irányítást segítik - mondta befejezésül Durucz István, a jelölést előkészítő bizottság elnöke. Bozsik László Siemelyi változások a CSKP vezetésében Fontos személyi változásokat jelentett be a CSKP KB csütörtökön kezdődött ülésén Milos Jakes főtitkár. Közölte, hogy korára hivatkozva Vasil Bilak felmentését kérte összes vezető pártfunkciójából. Bilak több mint húsz éve, 1968 áprilisa óta volt tagja a CSKP KB elnökségének és 1968 novemberében választották meg ideológiai kérdésekben illetékes KB-titkárnak. Gyakorlatilag egészen mostanáig ő határozta meg a CSKP ideológiai munkáját. Felmentését kérte lose I Kempny.sa Cseh Nemzeti Tanács (a cseh parlament) elnöke KB-elnökségi tagsága alól, arra hivatkozva, hogy korábban beválasztották a cseh országrész pártmunkáját irányító bizottságba. A központi apparátus átszervezésével összefüggésben Milos Jakes az elnökség javaslataként indítványozta Mikulás Benő KB-titkár felmentését is. Bejelentették továbbá, hogy a CSKP következő kongresszusát 1990. május 10-re hívják össze.
