Dunántúli Napló, 1988. december (45. évfolyam, 334-363. szám)

1988-12-13 / 346. szám

1988. december 13., kedd Dunántúli napló 3 Csónakázótó a szigetvári vár mögött? Magyarországi német költők, írók — magyar nyelven Volt idő, nem is olyan rég, Ihogy a KISZ válságát a lát­ványos tettek lehetőségének a hiányával magyarázták. Akkor­tájt került a programok előte­rébe a közemberek számára bizony nehezen értelmezhető „hétköznapi forradalmiság". A tétlenségbe aztán ki előbb, ki később, de mindenki egyfor­mán beletörődött, és a moz­galom - finoimán fogalmazva — „elvesztette tömegbázisát". Ki hitte volna akkor, hogy a nagy tettek lehetősége nem is olyan reménytelenül távoli! — Hanságot akarták csapol­ni? - kérdezték többen nem Ikis iróniával a szigetvári fiata. Iáktól, amikor a múlt év végén úgy döntötték, hogy életre kel­tik a vár mögötti ligetben lé­vő, egykori, ám az utóbbi tíz év során teljesen eliszaposo­dott csónakázótavat.- A karbantartósóra, a fel­újítására nem volt soha pénz, így aztán végül már csak a Magbörze Budapesten Nyüzsgő börzehangulat jellemezte csütörtökön a Kertészeti és Élelmiszeripa­ri Egyetem Zöldségter­mesztési Intézetének mag­börzéjét. A száz forintos belépődíj ellenére is mint­egy 1000 termesztő gyűlt össze. A parkolóban jó- néhány csehszlovák és ju­goszláv rendszámú busz jelezte, hogy a börze iránt is van érdeklődés. A hazai nemesítők és forgalmazók mellett kilenc külföldi cég képviselői igyekeztek az egybegyűlte­ket meggyőzni arról, hogy az ő fajtáik, az ő újdon­ságaik a legígéretesebbek. A dán OH LSENS EN KE és az NSZK-beli AGRI- SAATEN mellett hét hol­land cég képviselte a hol­landok messze földön hí­res kertészeti kultúráját. Mind a magyarok, mind a külföldi cégek magmintá­kat adtak legújabb fajtá­ikból az érdeklődőknek, akik nem egyszer közel­harcot folytattak a maj­dan nem kis pénzért meg­szerezhető magvak első­ként való kipróbálási jo­gáért. — Ez nem véletlen — jegyezte meg Balázs Sán­dor egyetemi tanár, a rendezést vállaló Zöldség­termesztési Intézet igazga­tója. - A legjobb fajták termesztésbe állítása több ezres jövedelemtöbbletet hozhat. — Nehezen lehet el­dönteni, hogy a számos előnyösnek tűnő fajta kö­zül melyiket válasszuk? Rendezvényünk elsődle­ges célja, hogy a nemesi- tőik, a forgalmazók és a termesztők kapcsolata mind jóbb, s ezáltal az új fajtáik elterjedési ideje mind rövidebb legyen. Dr. Túri István egyete­mi docenst, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Zöldségtermesztési Intéze­tének ajánlatairól kérdez­tem. — Három paprikofajtót ajánlunk most az érdek­lődőknek. A HRF Fi-es és a Duna Fi-es fajta már megvásárolható. Az előb­bi if ebér, tölteni való, édes paprika, míg a szin­tén édes Duna Ft-es már az egészen korai időszak­ban — a zöld, csípős pap­rikák piaci megjelenésé­vel egyidőben —, bővítheti a kínálatot. Ajánljuk leg­újabb fajtajelöltürtket, a Balaton Fi-est, mely hal­ványzöld, folyton növő, csípős paprika. Balog N. A fiatalokban van elég erő Ibékák érezték ott jól magu­kat - mondja Szabó József, a városi KISZ-bizottság titkára, aki gyermekkorában még csó­nakázott a hangulatos tavon. Mi tagadás, az általa említett hangulatra ma alig emlékez­tet valami. A környék, amelyet a tó kitisztításáért cserébe a városi tanácstól megkapott az ifjúsági szövetség, még magán viseli az elmúlt évek megannyi nyomát. Jóllehet, itt-ott már látszik az idén megkezdett tár. sadalmi munka eredménye, de a tervezett májusi megnyitóig még bőven van tennivaló. — Az Almás-patak egy ága tölti fel a tavat, és ahhoz, hogy ne iszaposodjon el, a vízfelületnek állandó mozgás­ban kell lennie — magyarázza Szabó József, hogy miért volt fontos mindenekelőtt a leveze­tő átkot kitisztítani. - Először a DÉDÁSZ fiataljai jöttek dol­gozni, később szinte mindenki, ynég az iskolások is. Amikor kiderült, hogy nem tudjuk gé­pékel tisztítani a tó eliszapo­sodott medrét, a szakmunkás- képző növendékei segítettek ásókkal, lapátokkal. A soron következő feladat a kitermelt föld elszállítása, a zsilipek és a hidak rendbe té­tele, — ez utóbbiak közül az egyiket meg is kell emelni még —, s aztán már a rész­letekre is juthat figyelem. A szigetvári KISZ-esék szeretné, .'nek egy stéget építeni, a kis szigetre szalonnasütőt tervez- inek, a tó köré meg padokat, asztalókat, játékokat, hogy minden korosztály találjon ked­vére való elfoglaltságot. Ha erejükből futja - úgy tűnik van pénzük is, hiszen több alapítványt is sikerrel pályáz­tak meg nagyszabású tervükkel - akkor egy szabadtéri szín­padot is felépítenek, ahol a környéken nagy számiban mű­ködő amatőrcsoportok kaphat­nak fellépési lehetőséget. Ha mindez sikerül, akkor a sziget­vári fiatalok azt is be tudják bizonyítani, hogy szövetségük­nek van mozgósító ereje. [Mert bár most már lenne a tó életre keltésére maszek vállal. :ozó is, korábban több intéz­mény, cég is felhagyott a si­kertelen próbálkozással. Most lágy tűnik, hogy az egyre vá­rosiasabb formát mutató Szi­getváron végre ez is sikerülni fog. A megálmodott idegenfor­galmi központ kialakításának mindez persze csak első lépé­se lehet. Igaz, annak megvaló­sítása mór igazán nem a KISZ feladata lesz. ők ennyit vállaltok, és ezt, májustól szín­vonalasan működtetni is sze­retnék. Ferling József Önállósulás - gördülékenyen Csillék készülnek a gyártócsarnokban a veszprémi szénbányák részére Földtani Kutató és Bányászati Eszközöket Gyártó Vállalat Komlón Lassan már több, mint fél éve, hogy megszűnt az Orszá­gos Kutató Fúró Vállalat. Tag­jai a nyár derekától önállóan folytatják tevékenységüket több, kevesebb sikerrel. A volt országos vállalat várpalotai részlegét — veszteségesen — a napokban fogadta be a Veszprémi Szénbányák, ked­vezőbb eredményeket draszti­kus létszámcsökkentéstől vár­nak. A kisebb mértékben, de szintén veszteséges miskolci részleg még bízik, hogy meg tud élni. Ennek érdekében tesz nagy erőfeszítéseket. A komlói részleg volt az, amelyik a cse­kély nyereséget biztosította az országos vállalatnak az utolsó években. A komlóiak július 1-jével Földtani Kutató és Bányászati Eszközöket Gyártó Vállalat né­ven kezdték meg önálló mű­ködésüket. Ennek tapasztala­tairól az eltelt hónapok tükré­ben Sáfrány János, a vállalat igazgatója beszélt. — A termelés oldaláról nem ókozott különösebb gondot az átállás, hiszen profilunk alap­vetően nem változott. Nagyobb feladatot jelentett számunkra viszont az önálló lét admi­nisztrációs feltételeinek meg­teremtése. Korábban ugyanis pontosan rögzítettük az ada­tokat, de azok feldolgozása, a mérlegkészítés már nem a mi feladatunk volt. Mégis viszony­lag hamar sikerűit megolda­nunk ezt a problémát is. Két hónap leforgása alatt meg­kaptuk az egyszámlaszámun­kat, ami megteremtette a mű­ködéshez nélkülözhetetlen anyagi biztonságot. Az admi­nisztrációs vonalon pedig mindössze két fő felvétele vált szükségessé, a még felmerülő plusz tevékenységek ellátását igyekeztünk a már korábban is rendelkezésünkre álló erők­ből biztosítani. Az önálló vállalattá való át­alakulás néhány szerkezeti vál­tozást is szükségessé tett. — Igen, vállalatunkat most egy 11 tagú vállalati tanács irányítja, felügyeleti szervünk közvetlenül az Ipari Miniszté­rium. A napokban fontos fel­adatunknak teszünk eleget, hi­szen most van folyamatban az egység szerkezeti és működési szabályzatának kidolgozása, amihez szervesen kapcsolódik a közép- és hosszú távú stra­tégiánk megtervezése. Ezen belül különösen nagy hang­súlyt kap a belső érdekeltségi rendszer megteremtése. A fel­soroltakon kívül feltétlenül meg kell említeni vállalkozási és ér­tékesítési osztályunk létrejöt­tét, amelyet szintén az önálló lét indokolt. Az önállóvá vált vállalat profilját továbbra is a földta­ni és szénhidrogén kutatások­nál használt berendezések, szerszámók, azok alkatrészei­nek és a hozzájuk kapcsolódó szivattyúknak a gyártása adja. A további kapacitást a külön­böző iparágakban használt hajtóművek négy típusának előállítása, a közeljövőben kül­földi érdeklődésre is számot tartó tengelykapcsoló alkatré­szek, egyedi termékék és a bányászatban használt sze­mély-, illetve teherszállításra alkalmas kocsik gyártása köti le. E legutóbbi vonalon a na­pokban vadonatúj termékkel, egy a szén-, érc-, kőbányá­szatban, valamint a téglaipar­ban és az erdőgazdaságban egyaránt hasznosítható csillé­vel jelentkezik a vállalat. Az első megrendelő a Veszprémi Szénbányák.- Az eltelt rövid időszak alatt sem termelési, sem anya­gi természetű gondjaink nem voltak - mondta Sáfrány Já­nos. - Kiadásainkat minden esetben a befolyt árbevételből fedeztük, elvünk az, hogy a hi­telfejlesztési célokat kell, hogy szolgáljon. A kidolgozás alatt álló stratégiánk fő irányvona­la pedig egyértelműen a vál­lalati vagyon gyarapítását cé­lozza, ami idővel dolgozóink keresetszínvonalának növelését is lehetővé teszi. Kaszás Endre Útban a csönd felé Beszédes cím. A hazánkban élő német költők, írók antoló­giájának kötetcíme, Koch Va­lériától, azaz Valeria Kochtól. Másodízben jelentet meg ilyen jellegű kötetet a Baranya Me­gyei Művelődési Központ, s ötletét, vállalkozását csak di­csérhetjük. Az első Másszóval címen a magyarországi hor- vát és szerb költők antológiá­ja volt az idén. Ott 15 szerző mutatkozott be, itt tizenketten szerepelnek. Ketten (Fischer, Mikonya) közölnek kisprózát, a többiek verset. Kötetükhöz a válogatást végző Szende Béla, a pécsi tudományegye­tem német tanszékének veze­tője írt zárszót, s adott átte­kintést a hazai németség ilyen jellegű korábbi gyűjteményes köteteiről, a nemzetiségi iro­dalom történetéről, és mai kö­zegéről — mindarról, miből szü­lethet ma vers, német nyelvű, Magyarországon. A kötet rangidőse a bara­nyai német faluból származó, régóta Pécsett élő Georg Fath (1910), közel a nyolcvanadik életévhez. Verseszménye a né­met népdal és népies műdal, üzenete a paraszti életbölcses­ség. A legfiatalabb szerzőt, Robert Beckert hatvan eszten­dő választja el tőle, és mind­az, ami e sorsdöntő hatvan esztendőben lejátszódott a Du- na-tájon. Az idősebb — értjük alatta, 1945 előtt született — szerzők­nél szinte kitapinthatóan fo­galmazódik meg a nemzetiségi múlt. Előjönnek a régi sváb paraszti élet alakjai, megeleve­nednek eseményei, s a miliő. Fájdalom, nosztalgia hatja át ilyenkor a sorokat, a múlt tu­dása. Engelbert Rittinger (1929) „a sváb hazai szóra" emlékezik, és az ősökre, akik itt hajdan megtelepedtek. Áts Erika (1934) asszonyi tudással és gyengédséggel szól versei­ben. Rég ismert tájakat mér­nek fel még utoljára ezek a költemények. A nemzetiségi paraszti lét a falu meghittsége fájó emlék már Josef Mikonya (1928), kü­lönösen pedig Ludwig Fischer (1929) zsánerképeiben, a vá­rosba szakadtak otthontalan- ságáról szóló elbeszélésekben. Valeria Koch (1949), az egy­kori pécsi diák, magyar és német versei által ismert köl­tő, mindkét nyelven a mai, gondolkodó ember szavával idézi Rilkét, énekli meg az ál­dott, átok ülte Pannóniát, a Johannát hívó hangokat, az Embert fenyegető veszedelme­ket. A kívülről és a belülről jövőket. Meg a végső csöndet, amely nemcsak a kisebbségek ÚTBAN A CSÖND FELÉ MogyxiwrtCiigi német JáJitók, írál magvar nw.hvn elhallgatása, hanem az Em­ber végső csöndje is lehet. Valeria Koch egyben a kötet egyik fordítója Kalász Márton, a kiváló költő és műfordító mellett. Láthatóan mindketten programszerűen foglalkoznak ennek a költészetnek magyarra ültetésével. Ugyanekkor a szer­zők többnyire maguk elvégzik ezt a munkát, hiszen a ma­gyarban éppen olyan otthono­sak, mint a németben. De for­dít verset más költőtől Áts Erika és Hidas György is, pró­zát pedig Wollart János és Stangl Márta. Hat fiatal, Béla Boyer (1951) , Nelu Braden-Ebinger (1952) , Josef Michelisz (1955), Robert Hecker (1963), Vota Vágyi (1967) és Robert Becker (1970) versei adják a kötet másik felét. A nyelv, a német nyelven való versírás, a nem­zetiségi értelmiségi lét náluk tudatos vállalás - veszély nél­kül vállalható program. Ver­seik már nem az egykor volt népélet elemeiből építkeznek. Ez már szinte nosztalgiaként is alig létezik írásaikban. (Ennek a világnak utolsó nagyszabá­sú felmutatását Kalász Márton parasztregényében, a Téli bá­rányban szemlélhettük.) Ezek a szerzők mai életünkről, ér­zéseinkről írnak — német nyel­ven, nemzetiségiként. Képvers­sel, szabadversben, haiku for­mában szólnak, félelmekkel teli világunkról; filozofálnak, s Ír­nak verset a kedvesükhöz. Kötetük - magyarra fordít­va — tény; üzenet a hazánk­ban német nyelven születő versről és prózáról. A két nyelv szorításában — amiről sok kelet-európai tollforgató- nak van elmondanivalója — megformálódó és megszólaló' gondolatról. Útban a csönd leié? Gállos Orsolya Űj valutaváltóhely Siklóson a Kereskedelmi Hitelbankban Január l-jétől magán- és társas­vállalkozók számlavezetése A siklósiak és a város vonzáskörzetében lakók szá­mára bizonyára jó hír, hogy az Országos Kereskedelmi és Hitelbank siklósi bankszer­vénél december elsejétől megkezdték a szocialista és tőkés valuták vételét, el­adását. Az új szolgáltatás beindításáról Fojtik János igazgatót kérdeztük. — A valuta vétele és el­adása mellett különböző csekkek árusitásával és be­váltásával is foglalkozunk, így például pénztárunkban beválthatók a valutára szó­ló, külföldről küldött aján­dék- és nyugdíjascsekkek is.- Sokakat bosszant Pé­csett, hogy nem vagy csak igen ritkán lehet dinárcsek­ket váltani, önöknél jelen­leg van dinárcsekk? — Néhány milliós értékben még igen, de dinárcsekkből az ellátás nálunk is akado­zik. A nyitást megelőzően nem tudtuk megfelelően fel­mérni az igényeket, így pél­dául az a 10 millió dinár értékű csekk, amivel a pénz­tárnyitóskor rendelkeztünk, délelőtt 10 órára már el is fogyott. Természetesen a Jugoszláviába utazók más nyugati valutát is kiválthat­nak, így nem kell kétségbe esniük, ha történetesen nem jutnak hozzá dinár­csekkhez. NSZK-márkánk és osztrák schillingünk például van elég, annak ellenére, hogy a forgalom jóval na­gyobb pénztárunkban, mint amekkorára számítottunk. — A valutapénztár szol­gáltatásainak beindítása egyfajta nyitás a lakosság felé. Ezen kívül mivel állnak még a magánszemélyek ren­delkezésére? — Ez év január elsejétől magán- és társas vállalko­zók számlavezetését végez­zük, részükre kölcsönnyújtás­sal is foglalkozunk. De ugyanezt minden jogi sze­mély részére biztosítjuk. Vá­sárolunk és eladunk kincs­tárjegyeket, kötvényeket, a jövő évtől pedig várhatóan lakossági betéteket is el­fogadhatunk. — Helyileg hol található meg valutapénztáruk és mi­lyen nyitva tartási időben várják ügyfeleiket? — A városközpontban, a Felszabadulás utca 26. szám alatti OTP-vel egy épület­ben vagyunk. A Beloiannisz utca felőli bejáraton keresz­tül közelíthető meg pénztá­runk. Jelenleg hétfőtől pén­tekig 8-tól 12 óráig tartunk nyitva. De elképzelhető, hogy a későbbiekben hosz- szabb nyitva tartási idővel és szombaton is ügyfeleink rendelkezésére állunk. B. N. I

Next

/
Thumbnails
Contents