Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-09 / 313. szám

1988. november 10., csütörtök Dunántúli napló 5 Nemzetközi tánctábor? Kedvező tapasztalatok után folytatás jövőre Csők nyolc napig volt nyug­díjban Rajkó Pakaski balett­mester, aztán újra dolgozni kezdett: magyar barátai meg­hívására a Pécsi Balettnél dol­gozott egy hónapig. A balett­mester afféle edző, de persze, a sporttal való párhuzam nem pontos. Mégis a közismert ki­fejezésekkel lehet legjobban leírni: egy hónapig tartotta a tréninget a pécsi táncosok­nak: — a kemény munka affé­le formába hozást, formában tartást jelez. Rajkó Pakaski jugoszláviai származású, jelenleg Hollan­diában él, kezdetben táncos volt, később balettmestér lett; dolgozott Olaszországban, a Niederlandi Táncszínháznál és Bejart-nál is. Már aktív tán­cos korában foglalkozni kez­dett a tánc elméletével, s ké­sőbb balettmesterként a leg­különbözőbb társulatoknál for­dult meg. Pécsre elkísérte fe­lesége is. A Művészetek Házában ta­lálkoztunk Rajkó Pakaskival, elutazása előtt röviddel. Be­számolt kedvező színházi ta­pasztalatairól, kellemes pécsi élményeiről. De érdekesebb volt ennél az, amit a jövőről mondott.- A színházzal, a művészeti szakközépiskolával és az Ide­genforgalmi Hivatallal jövő nyárra nemzetközi tánctábort szeretnénk szervezni Pécsett - mondta. - Ehhez minden feltétel adva van: hely, taná­rok, kellemes környezet. Ter­mészetesen önköltséges, valu- táris alapon szerveznénk meg: az előkészületek «folynak, és rövidesen elkészül a felhívás azoknak a fiatal fiúknak és lányoknak, akiket Európa or­szágaiból várunk Pécsre tanul­ni és ismerkedni a szép vá­rossal. Ha sikerül, örülök, hogy ismét jöhetek majd Pécsre. G. T. A KISOSZ elnöksége megvitatta Baranyai magánkereskedők az élen Idén is lesz „Aranyudvar” A nyári szezonban elvég­zett KERMI-vizsgálat szép eredményt hozott a bara­nyai magánkereskedőknek: szolgáltatásaik minősége és színvonala messze megha­ladta az országos átlagot — hangzott el Pécsett, a KISOSZ Baranya Megyei Szervezetének elnökségi ülé­sén. Elismerő szavaiban dr. Ritter Tamásné, a Baranya Megyei Tanács Kereskedel­mi Felügyelőségének vezető­je kiemelte, hogy a nyári Europa Cantat ideje alatt végzett magánkereskedői te­vékenység mindenképpen Pécs hírnevét öregbítette. A Hotter Nándor elnökle­tével megtartott ülésen to­vábbi két - mindenkit ér­deklő - témát tűztek napi­rendre. Dr. Székelyhídi Gyu­la titkár a közeljövőben fel­épülő magánkereskedők áru­házáról beszélt. Az 1986-os évben fogant gondolat mos­tanra kapott zöld utat a Pé­csi Városi Tanácstól. Az áru­ház helyét már kijelölték a pécsi, Rákóczi úti OTP ke­leti oldalán. Az 1000 négy­zetméter alapterületű épü­letben 40 üzletet alakítanak ki. Hamarosan egy úgyne­vezett Független Bizottság ül össze, hogy a számos je­lentkező közül kiválassza a legrátermettebb 40 kereske­dőt. Zárai Tibor titkárhelyettes a karácsonyi vásár szerve­zési bonyodalmait ecsetelte. Az ,,Aranyudvar" végül is a pécsi Nagy Lajos Gimná­zium udvarán kap helyet idén. A vásár megrendezé­sére szóba került még a pé­csi sétatér is, ám erre a te­rületre a városi tanács olyan feltételeket szabott, amelye­ket teljesíteni gyakorlatilag lehetetlen lett volna. Ó. Zs. Javuló kilátások a borpiacon Munkában a pezsgőüzem olasz szűrőberendezése Megélénkült a bor­es pezsgőexport Eseti exportjog a Pannonvinnek Kanada, USA és ]apán is vásárol Nagyüzem volt tegnap a Pannonvin Borgazdasági Kom­binát pécsi pezsgőgyárában. Működtek a töltő, palac­kozó sorok, a gyári iparvágá­nyon export vagonokat raktak be. Hétfőtől szombatig, tizenöt hűtővagont — 150 000 palack Pannónia pezsgőt - indítanak útnak a Szovjetunióba. A Ka­nadába, Japánba és az Egye­sült Államokba szánt árut kon. ténerekbe rakják, s ezek az ex­portszállítmányok hajón indul­nak el tengerentúli úticéljuk felé. A nyári borháború idáig gyűrűző hullámai úgy tűnik, elcsitultak, az eladatlan bor­készletek vevőre találtak. Né­hány fajta literes palackos bor árát a Pannonvin is csök­kentette, amit kedvezően fo­gadtak a belföldi fogyasztók. Az újabb szovjet alkoholfor­galmazási intézkedések hatá­sára a külpiaci helyzet is ja­vult. Augusztusban a szovjet partner bővítette az eredeti ex. portkeretet, s az újabb rende­lésék megélénkítették a bor­piacot. így az idén ismét 2,5 •millió palack Pannónia pezs­gőt és 1 120 000 palack bort exportál a kombinát a Szov­jetunióba. A szocialista orszá­gok közül Lengyelország és Csehszlovákia vásárol pécsi pezsgőt a közelgő év végi ün­nepekre. Az akadozó vasúti vagonel­látás ellenére a kiszállítások­ban nincs behozhatatlan lema­radás. A Pannonvin tegnapig 75-80 százalékban teljesítette •idei éves pezsgő, és borex­portját. Óhegyi János, a kom­binát vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az idén to­vább folytatják a tengerentúli piacok építését. A borkombi­nát a közelmúltban úgyneve­zett eseti export jogot kapott a kanadai piacra, a jövőben |bz önálló export jogot is kérni fogják. Az Egyesült Államok­ban és Japánban is megjelen­tek termékeikkel. Ezek a po­tenciálisan nagy vevők elsősor­ban a kombinát érlelt típusú vörösborai — cabernet, merlot, Pinot Noir — és a friss fehér­borai - chardonnay, Tramini, muskotály — iránt érdeklődnek. A piaci térnyerés alapfelté­tele a jó minőség, és a kellő árualap. Nos Dél-Dunántúlon befejeződött a szüret. Bara­nyában a tavaszi fagyok nagy terméskiesést okoztak Villány­ban. A mecsekaljai borvidéken jobb a helyzet, ott 7—10 ton­nát adott a szőlő, a bólyi Kossuth Tsz-ben 10 tonna fe­lett termett hektáronként. Ezek a tsz-ek most a kombinátnak adják el egyszer fejtett boru­kat. Az új bor minősége jó, olyan, amiből exportképes vég. terméket lehet feldolgozni. A kellő árualap és a megélén­kült külpiac miatt a borászok derűlátóak a jövőt illetően. A közelgő karácsonyi, újévi lünnepek a belföldi piacot is megpezsdítették. A Pannonvin 15-féle érlelt és tankpezsgőt, és a palackos borok gazdag kínálatát teríti a hazai boltok­ba. Kapható majd a belföldön nagyon népszerű Rosé és Kék­frankos is, ezek idei új borok lés még jól őrzik a szőlő friss gyümölcsízét, zamatát. S végül egy jó hír: bor- és pezsgőárait a PANNONVIN nem emelte Imeg. — Rné— Ütvén éue' ftüi*t4§nt „Földmives ember a ka­lászért él, fárad. Csak ak­kor vagy méltó e szent jel­vény viselésére, ha egész életedben példát mutatsz gazdatársaidnak.” A baranyai kisgazdák moz­galmának zászlóbontó érte­kezlete 1938. november 20-án volt Szentlőrincen, a m. ki r. Horthy Miklós Téli Gazdasági Iskola dísztermében. Az érte­kezletek folytatódtak a megye falvaiban, ahol egyetértésre ta­láltak a szervezők a kisgaz­dákkal a megyei Aranykalá­szos Gazdák Egyesületének létrehozásában. A kalás?.os mozgalom baranyai szervezői 1930 és 1934 között végezték el a szentlőrinci Horthy Miklós Téli Gazdasági Iskolát; Vörös Vince, Pekori József, ifj. Ber- náth Gyula, Klits András. A mozgalom politikamentes, érdekképviseleti, szövetkezeti jellegű tömörülés, amelynek gondolata a harmincas évek közepére kikristályosodott, el­sősorban Vörös Vince Írásai­ban. Kisgazdapárti tagságuk viszont egyértelművé tette, hogy a kormánypárt nem szá­míthat támogatásukra. Ma­gyarországon a tárgyalt idő­szakban nagy számmal mű­ködtek mozgalmak, egyesüle­tek különböző érdekek kifeje­zéseként. A térség nehéz gaz­dasági helyzete és a világ­gazdasági válság következté­ben e területen is kialakultak központi és alulról szervezett kezdeményezések. Az arany- és ezüstkalászos mozgalomnak a bázisát az alsófokú mező- gazdasági szakoktatás iskola­típusai, tanfolyamai adták. 1923-ban a földmívelésügyi kor­mányzat két téli gazdasági is­kolát alapit német mintára, majd 1928-tól a téli gazdasági tanfolyamok szervezésével biz­tosítja a parasztság egy ré­tegének - a kisebb birtokon gazdálkodó ifjú gazdáknak — a művelődését, szakmai to­vábbképzését. A földmívelés­ügyi miniszter a vizsgát tett tanulókat kalászos jelvénnyel jutalmazta, kezdetben a tanfo­lyamat végzettek is „aranyka­lász” jelvényt kaptak. 1938-tól kapnak „ezüstkalászos” jel­vényt, megkülönböztetve a téli gazdasági iskolákban és a mezőgazdasági szakiskolákban végzett tanulóktól. A mező- gazdasági szakiskola kétéves, nyári és téli félévekkel? a téli gazdasági iskola is kétéves, de csak téli félévekkel, amely öthónapos volt. A nyári idő­szakban saját birtokukon el­lenőrizték eredményeiket taná­raik. A téli gazdasági tanfo­lyamok télen három hónapig működtek. A megyei egyesü­letek létrehozásában fontos, hogy az arany- és ezüstkalá­szos gazdák mellett a mező- gazdasági szakiskolát végzet­teket és minden dolgos pa­raszti gondolkozású gazdát igyekeztek tömöríteni. így a falvakban egyre nőtt az a'ap- fokú képzésben részesült mű­velt gazdák száma. A megyei szervezés előzménye volt a téli gazdasági iskolák kebelében működő Aranykalászos Gazdák Körének létrehozása. A me­gyében Szentlőrincen és Mo­hácson 1930-tól, Siklóson 1935-től működött ilyen iskola. A gazdakörök alapszabályá­nak egyik pontja kimondta az országos szervezet megalakítá­sának szükségességét. Vörös Vince bejelenti a mozgalmat, az igazgatók levelet küldenek az alispánnak a Baranya vár­megyei Aranykalászos Gazdák Egyesületének létrehozása ügyében. A megyei egyesület nem jö­het létre, a vezetők politikai megosztottsága, az 1939-es vá­lasztások, a szélsőjobboldali körök előtérbe kerülése miatt. Ugyanakkor a Megyei Gazda­sági Egyesület és a Hivatás­rend is kivetette hálóját a fia­tal és képzett gazdákra, hogy felfrissítsék soraikat. A moz­galom viszont jelentős sikere­ket ért el Dél-Dunántúlon. Továbbra is fő feladat volt az országos egyesület létreho­zása, de ez is nehézségekbe ütközött a területi revizió, az ország nehéz gazdasági hely­zete, a földmívelésügyi kor­mányzat elképzelései miatt. Lassan kialakul a kalászos mozgalom országos vezérkara: Vörös Vince, Bakonya, S. He­gedűs László, Nagykőrös, Kan­ta Gyula, Konyár, Gázon Já­nos, Dunapataj, Csörgei Ist­ván, Mány, Cséplő Jenő, Fonó, Asztalos P. Kálmán, Csanád- palota, Györgyi Lajos, Oros­háza, Danes József, Szőny, Bruszki József, Beregsurány. Az 1941-es országos szerve­zet megalakblása elmarad, in­doklásul a belügyi kormány­zat a délvidéki eseményeket nevezi meg. A földmívelésügyi kormányzat az Országos Me­zőgazdasági Kamarának utal­ja át az ügyet, de hosszú al­kudozás következtében az Arany- és Ezüstkalászos Gaz­dák Országos Egyesületének alapszabály-tervezetéből né­hány pontot nem fogadhattak el a kalászosok. Az országos összejövetelükön, 1942. már­cius 29-én úgy határoztak — Vörös Vincéék —, hogy szak­osztályként vesznek részt a Parasztszövetség további mun­kájában. A kdmara nem mondott le a kalászosok szervezéséről, és 1942. augusztus 19-én akarták az országos szövetség meg­alakítását. A földmívelésügyi kormányzat hivatkozva a de­centralizációra és az általa létrehozott községi gazdasági elöljárói rendszerben a kalá­szosok szerepére, úgy dönt, hogv ismételten a vármegyei szervezetek létrehozását kell ösztönözni. A mozgalom je­lentőségét éppen a Paraszt­szövetség megszervezésében és a földműves társadalom korai összefogásában láthat­juk. A német megszállással a mozgalom tevékenysége elhal­ványul. Szávai Ferenc Megkérdeztük: Miért festik a Palatínus Szálló sorozojet? A pécsi Kossuth Lajos utca elején többen is csodálkozva kémlelnek be a Palatínus Szálló sörözőjének ablakain. A boxok helyén állványok állnak, a felszolgálók helyett festők dolgoznak. Mi történhetett? Alig telt el egy hónap a nyi­tás óta, máris peregne a va­kolat? Az obiakon nagyméretű felirat hirdeti: a várható nyi­tás november 15. Danka András, a szálloda igazgatója mondja: — A sörö. zőt szerettük volna minél előbb megnyitni, hogy a bezáró Ná­dor söröző vendégkörét ne ve­szítsük el. A díszítőfestést az Art Union munkatársai végzik, akik azonban csak október vé­gére tudták elvállalni az ara­nyozás elkészítését. A falakon most festik be arannyal a dí­szeket és a gipszoszlopokat is. November 21—27. között bér zár az éttermi rész is. Itt ak­kor fejezik be az aranyozást, elkészítik a díszkút mögötti mozaik-képet és befejezik a- vízköpőt is. Az éttermi rész kö­zépső részén is visszavan még a díszítő festés. Ebben az idő­szakban a sörözőben lehet ét, kezn'i, a csoportok pedig a bál­teremben ebédelhetnek, vacso­rázhatnak. Decembertől ismét a megszökött nyitvatartási idő­ben várja a vendéget a szál­loda minden részlege. Hazaérkezett a törökországi sérültek első csoportja Szerdán már saját otthoná­ban tartózkodott a Törökor­szágban balesetet szenvedett kiskőrösi turisták első csoport­ja. Eddig — kedden az éjsza­kai órákban — öten érkeztek haza Kiskőrösre. Köztük a balesetért feltehetőleg felelős, szintén súlyosan sérült autó- buszvezető, Szőgyi József, akit a török hatóságok óvadék el­lenében adtak ki. A második csoport megérkezése csü'ör- tök hajnalra várható. Szám szerint 37-en a Puskin expresz- szel utaznak. ígéretet tettek arra, hogy a nemzetközi gyors amely máskor csak áthalad a városon, most megáll Kiskő­rösön. Négy súlyos sérült és további három utas a hé* vé­géig Isztambulban marad. - ők szombaton érkeznek Magyar- országra a Malév-jórattal. A sérültek egyébként állapotuk­hoz képest valamennyien jól vannak. Mint arról már hírt adtunk, a kiskőrösi kirándulócsoport autóbusza vasárnap, helyi idő szerint 15 órakor Isztambultól száz kilométerre ütközött öszT sze egy osztrák turistákat szál­lító autóbusszal. Négy osztrák turista meghalt. A magyar autóbusz 49 utasa közül öten sérültek meg súlyosan. A Hun­gária Biztosító megyei igazga­tósága intézkedett, hogy a kö­telező gépjárműfelelősségi, va­lamint az utasok külön kötött önkéntes biztosítása alapján a balesetet szenvedettek gyorsan kártérítést kapjanak. Kalászos zászló- bontás Baranyában

Next

/
Thumbnails
Contents