Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-06 / 310. szám

Pár esztendővel ezelőtt végtelenül megdöbbentett, amikor megtudtam: Anna Frank 50 éves lenne. Ha élne. A Hollandiában a Gestapo kezére jutott me­éves lenne? Hiszen akkor még itt élhetne közöttünk, kortársunk lehetne még . . . De vajon? . . . Igen, a kérdés akaratla­nul is elötolakszik. Ki len­ni, amikor sokszor még a saját nevét sem használta. Endri — így szólították a barátai — 75 éves lenne. Akár viselhetné is e bece­nevet, hiszen a mostani 75 Endri... Bandi bácsi? nekült német-zsidó kislány a tudatunkban így élt, s él, amíg az emlékezet megtart­ja a mi és az utókor tu­datában, soha meg nem öregedő gyerekként, mint Oleg Kosevoj is, Zaja Koz- mogyemjanszkaja is . . Há­nyán, de hányán voltak szerte Európában azokban a 30-as, 40-es években, akik fiatalon élnek tovább az emlékezésben. Mint isme­rős-ismeretlen kortársaink is: Pesti Barnabás, Geisler Eta, Kreutz Róbert, Schön- herz Zoltán . . . A héten dr. Ságvári End­re születési évfordulója döb­bentett meg. Még csak 75 ne, és valóban a kortár­sunk lenne-e dr. Ságvári Endre? Ha azon az 1944. július 27-i napon nem viszi az illegális lapot a találko­zóra, nem tér be a Buda­keszi úti cukrászdába, s nem keveredik a végzetes tűzharcba? . . . Dr. Ságvári Endre ... De furcsa is ez a név így, ez­zel a kurta kis rövidítéssel. Nem is tudom, miért enél- kül él a tudatunkban? Hi­szen Summa c um laudae- vel végzett jogi doktor volt, bár azokban az időkben sok minden fontosabb volt szá­mára, mint a doktori cím­mel hivalkodni, aszerint él­évesek is ..akcelerálódtak", s nem olyan vénséges ag­gastyánok, mint a hajda­niak. Endri bizonyára hó­fehérhajú férfi lenne, rán­cos arcú, s okos tekintete divatos szemüveg mögül vil­lanna felénk ... És vajon jogtudós lenne, vagy poli­tikus? Igen, ha a kortársunk lenne . .. Mert át kellett volna élni neki is ama 50- es éveket. Vajon hogyan vi­szonyult volna Rákosihoz és hozzá Rákosi? Megjárta vol­na az akkori börtönöket, mert összeesküvés, kémke­dés hamis vádját sütötték volna őrá is? Vagy tevé­keny részese maradt volna a politikának? Vagy a tor­zulások láttán kiábrándul­tán félreállt volna, hogy a jogtudomány művelője le­gyen? Bíró? ügyész? Alkot­mány, törvények szövege­zője? . . . 31 éves volt, amikor a halálos lövés érte. Addig „csak” a mozgalomnak élt, és annak a jövőnek, amit soha nem ért meg. Életraj­zának a könyve igen korán becsukódott, és soha senki nem tudhatta már meg, mi van a csukott könyv lapjain. Ágnes, a húga, és Magda asszony, megözvegyült hit­vese emlékezik rá a tévé­műsorban, élő kortársaink az eltávozottról. Aki mintha csak éppen nem lett volna otthon, amikor a televízió­sok felfordították a lakást, mert ő ezt valahogy nem szereti, ő akkor inkább el­megy egyet járni . . . Bandi bácsinak szólíta­nánk talán, s 75 éves len­ne. Még éveket élhetne. Ö is . . . H. I. Italmintabolt Pécsett Olcsóbban, többfélét A megfelelő, a bolt profiljá­hoz igazodó, széles meglepe­tésekkel tarkított áruválaszték tűnt fel először. Aztán láttam, hogy az üdítők, az alkoholos italok mindegyike olcsóbb, mintha más kereskedelmi egy­ségben venné az ember. Ok­tóber elején Senator néven (egy pezsgőfajta neve is) min­taboltot nyitott a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát Pé­csett, a Sarohin tábornok úton.- A hosszúhegyiek által gyártott italok túlnyomó több­ségét forgalmazzuk — kezdte Farkas Gabriella, a bolt ve­' zetője. — Valamennyi termék olcsóbb nálunk. Van itt 34—40 forint közötti áron literes pa­lackozásé bor, garantált minő­ségben. Érdekességként több­féle ízben kínálunk alkohol- mentes pezsgőket. Olcsóbb a népszerű Heyho rostos üdítő is, mint másutt. Lehetőségünk van arra, hogy vendéglátó- egységeknek is forgalmazzunk palackos vagy kannás' italo­kat, nagy tételben is.- Látok a boltban csök­kentett ölkohollokú bólékat, különböző izekkel, aztán alko­holmentes pezsgőket, régi, jó­vágású, de nehezen vagy alig beszerezhető borfajtákat, (Sauvignon, rajnai rizling stb ). Minek köszönhető ez a széles választék?- A hosszúhegyiek megpró­bálják, hogy mintaboltjaikat ellássák, az általuk készített vagy licence alapján gyártott italok legszélesebb választé­kával. Ennek a folyamatnak az egyik lépcsőfoka ez a Pécs- kertvárosi kis üzlet is. Bozsik L. Emberölés (alapeset) Az ideg- és elmeorvosi szak- vélemény szerint Lukács János „éber, tiszta tudatú, térben, időben saját maga, illetve mások személyére vonatkozóan tájékozott." Ez a Lukács János még fia­talember: mindössze 24 éves. Ebbe a még két és fél évti­zednyi életbe azonban na­gyon sok belefért. Még kis­gyerek volt, amikor szüleitől elszakadt, egy ízben nagyany­ja mondta neki, két emberre mutatva: ez az anyád, ez meg az apád . . . Belefért két bíró­sági tárgyalás is, egyik 1986- ban, garázdaság miatt, a másik egy évre rá, ugyanez bűncselekmény miatt. Mind. kétszer bálban volt Lukács, mindkétszer — ahogy mondja Étiekig tart meg a uarf el újítás Kései látogatás Ozorai Pipánál Hatalmasnak tűnő, masszív, kétemeletes épület, ahogy a falu főutcája felől az enyhe magasságú dombra tekintünk. Vár? Igazából talán soha nem volt olyan valódi erősség, az építtetőjének is inkább a — kor stílusának . megfelelő - lakóhelye volt. Hanem ki is az építtető, s melyik a kor? Ha most kimondjuk a köz­ség nevét: Ozora, bizonyára nyomban sokan tudják azt is — ha még emlékeznek törté­nelmi tanulmányaikra -, hogy Ozorai Pipáról van szó, a fi­renzei származású Philippus de Scholaribusról, aki Zsia- mond király udvarába, a 14. század végén kerülvén, mint kereskedő, hadvezér és diplo­mata, gyorsan emelkedett a ranglétrán, az Ozorai névhez pedig úgy jutott, hogy Ozorai Andrásnak, a király által fiú - sított lányát, Borbálát vette nőül. A várat pedig 1416-ban emelte. A műemléki tábla úgy szól, hogy a vár a 15. században épült gótikus stílusban, s át­alakították a 18 és 19. szá­zadban. A két átalakítás fel­tehetően hozzátett az eredeti­hez, már ami a török után megmaradt, a 20. századi vi­szont sokat rontott rajta: utóbbi évtizedeink jórészt magtárrá „alakították", (hi­szen oly jók voltak e célra a hatalmas belső terek), hogy most győzik felújítani. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség pécsi kirendeltsége, ami a déli országrész oly sok helyén végzett, kiváló műem­lék-helyreállító tevékenységé­vel tette elismertté a nevét, s tán ennek is köszönhetően esett éppen rá a választás, amikor a rodostói Rákóczi- házat kellett felújítani, most már a 80-as évek eleje óta győzködik Ozorai Pipo várá­val. S ahogy kinéz, még hosz- szú évekig fogja tenni ezt. Egy ilyen távoleső, még oly be­cses műemlékre bizony csak csepegtetve jut a pénz. Novák Géza, a kirendelt­ség építésvezetője kalauzol, ahogy felkaptatunk a „mos­tani" várkapuhoz, amely a klasszicista átalakítás jegyé­ben fogant. De mi az, hogy „mostani"? Kísérőm egy dél­nyugati kápualakzatot mutat; a falkutatás során bukkantak rá (évszázadokig rejtve lehe­tett), ami némi zavart keltett, hiszen keskenyebbnek tűnik, mintsem kocsik kényelmes jö­vés-menésére alkalmas lehe­tett volna. No persze a ku­tatás sok mindent előhozott még, pl. néhány szép, gótikus ablakot, ülőfülkét, körben a fal tövében pedig félreérthe­tetlen nyomait annak, hogy a törökök apró házacskákat ta­pasztottak a várhoz. A sok középkori részlet láttán elég­gé óvatlanul kérdezem: ilyen­nek és ekkorának építtette ezt a várat Ozorai Pipo? Elegen­dő csak rámutatnia Novák Gézának arra az épületsarok­ra, amely előtt éppen állunk, hogy tudjam a választ. Hatal­mas kváderkövek egymásba kapcsolódva futnak fel a te­tőig —, itt bizony nem volt átalakítás, Ozorai Pipo meste­rei húzták fel ilyenformán a falakat. A vár felújítása az OMF Ybl-díjas építésze, Sedlmayer János tervei szerint folyik. S bár ma még nemigen látni, lehetőség szerint az eredeti gótikus formák kapnak hang­súlyt. Legjobb példái ennek azok a termek, ahol a falku­tatásnál fellelt boltívinditások- ból gyönyörű gótikus boltoza­tokat képezett az építész, s ezeket a munkások igen mí­vesen meg is csinálták - betonból. Bár a mai állapot láttán még igen távoli arról beszélni: minek is ad otthont Ozorai Pipo megújuló vára. Hársfai István — belekeverték a balhéba. Le­het, hogy másik bálokban is volt, de úgy tűnik: a buli és a balhé nála szorosan együtt járt. Mindenesetre egészen ez év szeptemberéig - 29-én szaba­dult — börtönben volt. Már há­zas emberként, három gyerek apjaként. Felesége, Orsós Ju­lianna ugyancsak fiatal volt: 1968-ban született. Amikor összeházasodott Lukács Já­nossal, az asszony szülei há­zába, Aranyosgadányba költöz­tek. * Mondja az egyik tanú: a zajokra lett figyelmes, kinézett, csoportosulást látott, zavaros 'hangokat, mivel hideg volt, visszalépett házukba, kabátot vett, s mondta a feleségének: valami történt . . . Akkor Orsós Julianna már holott volt. Október 3-án, ké­ső délután férje megölte. Ki­lenc késszúrással. Lukács még az apjára is féltékeny volt. Tisztán azonban nem látott: ugyan, melyik gyanúsított — általa gyanúsí­tott — mondta volna meg ne­ki, ha após és meny között .valamiféle viszony lett volna? De nem látott azért sem tisz­ritka, mármint, hogy a felesé­gét a férj kék-zöldre verje. Ö azonban békét akart, de min­denekelőtt azt, hogy együtt maradjon a család. Ám amíg börtönben volt, az asszony el­hanyagolta a gyerekeket, fel­Mondd: szerettél? tán, mert csak sejtette, hogy felesége körül nincsen valami rendben, ám ezt valamennyire természetesnek is tartotta, mert „nem vettem komolyan, minden börtönös csávónak el­megy a felesége." Csakhogy — meséli Lukács János — „Képzelje, egyik éj­jel a kislány közöttünk aludt, amikor megkérdezte az anyját, ,'hogy anyu, most apuval al­szol? A kislány nem hazudik, nem hülye gyerek az, azok mindig igazat mondanak . .." Mondja azt is: soha nem bántotta a feleségét, pedig környezetében ez nem volt vetődött állami gondozásba vételük is, s ez nagyon kibo­rította Lukácsot. Ö azok közé a cigányok közé tartozott, akik minden áron ragaszkodnak gyerekeikhez, s a maguk mód. ján nagyon szeretik őket. Amikor szóba került közöttük október 3-án, hogy félő a gyerekek állami gondozásba kerülése, Lukács szerint fele­sége azt mondta: nem érdek- li. — ... a kredencen levő kést felkaptam . .. Háttal állt neki a felesége, Lukács ült, így. ülve szúrt elő­ször. — Az a véleményem mond­ja most —, hogy az asszony, mármint a feleségem, megér­demelte, hogy meghaljon! Az első szúrás után mene­kült az asszony, Lukács több­ször szúrt, már az utcán ker­gette, többen látták az utolsó három percet. — Arra emlékszem — vallja Lukács János -, hogy kiabált: jaj, meghalok . . . akkor hirte­len mintha kitisztultam volna, imár kint voltunk az udvaron, Zsuzsa összeesett (Zsuzsa volt az asszony beceneve), láttam, nagyon vérzik, gondoltam, meghal, szóltam a sógorom­nak, hogy telefonáljon a men­tőknek. Nem akartam mellőle elmenni, kérdeztem tőle, hogy mondd: szerettél? Mondta, hogy igen. Akkor már lecsukó­dott a szeme .. . Biztos, hogy igazat mondott akkor. Az emberölés ügyében a vizsgálatot a Baranya Me­gyei Rendőr-főkapitányság be­fejezte. Mészáros Attila Az első Zsolnay márkajelek kább örülni kellene, hogy él az évszázados márkanév! De hadd ne vágjak a dolgok elé­be. Felkerestem Bosnyák Já­nost, a Zsolnay Porcelángyár igazgatóját: valóban jogtala­nul használnák a nevet? íme: — Sajnálatos, de úgy lát­szik, a család rosszul tájéko­zott ebben az ügyben. Külön­ben bizonyára nem vonnák kétségbe, hogy nemcsak jó­hiszeműen, de jogszerűen is használjuk az alapító nevét, amit az államosítás idején vesztett el a gyár. — Hogyan történt a név­visszavétel ? — A nemzetközi piacon a 60-as, 70-es évek fordulóján szinte kizárólag csak a por­celánszigetelőinkkel voltunk jelen. Akkoriban fogalmaztuk új stratégiánkat, miszerint dísz­műárukkal, étkészletekkel, te­hát a gyár régi, hagyomá­nyos termékeivel kell ismét megjelennünk a piacon. De tudtuk, hogy ehhez a régi névre is szükség van. így kerültünk aztán kapcsolatba az itt élő egyik leszármazot­tal, Mattyasovszky-Zsolnay Margittal — emlékezetem sze­rint egy családtag egyetértő nyilatkozata is elegendő volt a névfelvételhez —, őt keres­tük fel Habuda Adómmal, a Finomkerámiaipari' Művek ak­kori vezérigazgatójával. Ő örömmel fogadta a kezdemé­nyezésünket és erről állami közjegyző előtt írásban is nyi­latkozott. — Mi történt ezután? — 1974. január 1-iétől hasz­nálhattuk ismét a Zsolnay-ne­vet, az erről szóló határozatot a néhai Bondor József, akkori építésügyi és városfejlesztési miniszter irta alá. — Milyen előnyökkel járt a Zsolnay márkanév újbóli meg­jelenése? — A második világháború után volt egy közel három év­tizedes kiesés, amikor az öt­tornyos jelzésű Zsolnay-dísz- tárgy és edényzet nem volt jelen a nemzetközi - főként tőkés — piacon. Amikor „be­dobtuk" a Zsolnay-nevet, bi­zony meg kellett küzdenünk a bevezetésért, az elfogadá­sért, hiszen a kereskedők fia­talabb generációjának a mi nevünk semmit sem mondott. — És ma? — Ismert és keresett ma már a Zsolnay-név, és ebben az elmúlt másfél évtized renge­teg erőfeszítése jut kifejezés­re. Jelenleg 24 országban va­gyunk jelen, s az utóbbi idők­ben évente 20—30 százalék­kal növekszik az exportunk. Az idei első háromnegyedév­ben 50 százalékkal nőtt a tő­késexportunk az előző évi ha­sonló időszakhoz képest. — Fontos a márkanév a piacon? — Nagyon! Főleg, mert olyan nevek vannak előttünk, mint a Rosenthal, Sevres, Meissen, Herend ... A Zsolnay-név még most is a második vonalban van, jóllehet a termékeink mívessége, esztétikuma bár­hol, bármely más termékkel szemben felveszi a versenyt. Sajnos a márkanév folyama­tossága megszakadásának a kárát érezzük még most is. A porcelánnál a nevet is meg kell fizetni, a nevet veszik. Most már a miénket is, ez pedig nagy dolog. Bosnyák János irodáját a legszebb Zsolnay-termékek dí­szítik, a falat pedig egyetlen fénykép: Zsolnay Vilmosé. Hársfai István vasamapi A falon Zsolna/ Vilmos fényképe „Ismert és keresett már a Zsolnay­r «« név... Porcelángyári beszélgetés a névhasználat jogosságáról A Zsolnay-mauzóleum körü­li ügyekről Irt minap terjedel­mes levelet ismeretlen isme­rősöm, Mattyasovszky-Zsolnay Tamás. Sok mindenről szólván ebben, ám a legérdekesebb ez a néhány sor: ,,A Pécsi Porcelángyár a Zsolnay Vilmos-örökösök hoz­zájárulása nélkül használja a Zsolnay-nevet és az öttornyú bélyegzőt, sértve ezzel szemé­lyiségi jogainkat." Hogy is van ez? Hiszen in-

Next

/
Thumbnails
Contents