Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)
1988-11-06 / 310. szám
Pár esztendővel ezelőtt végtelenül megdöbbentett, amikor megtudtam: Anna Frank 50 éves lenne. Ha élne. A Hollandiában a Gestapo kezére jutott meéves lenne? Hiszen akkor még itt élhetne közöttünk, kortársunk lehetne még . . . De vajon? . . . Igen, a kérdés akaratlanul is elötolakszik. Ki lenni, amikor sokszor még a saját nevét sem használta. Endri — így szólították a barátai — 75 éves lenne. Akár viselhetné is e becenevet, hiszen a mostani 75 Endri... Bandi bácsi? nekült német-zsidó kislány a tudatunkban így élt, s él, amíg az emlékezet megtartja a mi és az utókor tudatában, soha meg nem öregedő gyerekként, mint Oleg Kosevoj is, Zaja Koz- mogyemjanszkaja is . . Hányán, de hányán voltak szerte Európában azokban a 30-as, 40-es években, akik fiatalon élnek tovább az emlékezésben. Mint ismerős-ismeretlen kortársaink is: Pesti Barnabás, Geisler Eta, Kreutz Róbert, Schön- herz Zoltán . . . A héten dr. Ságvári Endre születési évfordulója döbbentett meg. Még csak 75 ne, és valóban a kortársunk lenne-e dr. Ságvári Endre? Ha azon az 1944. július 27-i napon nem viszi az illegális lapot a találkozóra, nem tér be a Budakeszi úti cukrászdába, s nem keveredik a végzetes tűzharcba? . . . Dr. Ságvári Endre ... De furcsa is ez a név így, ezzel a kurta kis rövidítéssel. Nem is tudom, miért enél- kül él a tudatunkban? Hiszen Summa c um laudae- vel végzett jogi doktor volt, bár azokban az időkben sok minden fontosabb volt számára, mint a doktori címmel hivalkodni, aszerint élévesek is ..akcelerálódtak", s nem olyan vénséges aggastyánok, mint a hajdaniak. Endri bizonyára hófehérhajú férfi lenne, ráncos arcú, s okos tekintete divatos szemüveg mögül villanna felénk ... És vajon jogtudós lenne, vagy politikus? Igen, ha a kortársunk lenne . .. Mert át kellett volna élni neki is ama 50- es éveket. Vajon hogyan viszonyult volna Rákosihoz és hozzá Rákosi? Megjárta volna az akkori börtönöket, mert összeesküvés, kémkedés hamis vádját sütötték volna őrá is? Vagy tevékeny részese maradt volna a politikának? Vagy a torzulások láttán kiábrándultán félreállt volna, hogy a jogtudomány művelője legyen? Bíró? ügyész? Alkotmány, törvények szövegezője? . . . 31 éves volt, amikor a halálos lövés érte. Addig „csak” a mozgalomnak élt, és annak a jövőnek, amit soha nem ért meg. Életrajzának a könyve igen korán becsukódott, és soha senki nem tudhatta már meg, mi van a csukott könyv lapjain. Ágnes, a húga, és Magda asszony, megözvegyült hitvese emlékezik rá a tévéműsorban, élő kortársaink az eltávozottról. Aki mintha csak éppen nem lett volna otthon, amikor a televíziósok felfordították a lakást, mert ő ezt valahogy nem szereti, ő akkor inkább elmegy egyet járni . . . Bandi bácsinak szólítanánk talán, s 75 éves lenne. Még éveket élhetne. Ö is . . . H. I. Italmintabolt Pécsett Olcsóbban, többfélét A megfelelő, a bolt profiljához igazodó, széles meglepetésekkel tarkított áruválaszték tűnt fel először. Aztán láttam, hogy az üdítők, az alkoholos italok mindegyike olcsóbb, mintha más kereskedelmi egységben venné az ember. Október elején Senator néven (egy pezsgőfajta neve is) mintaboltot nyitott a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát Pécsett, a Sarohin tábornok úton.- A hosszúhegyiek által gyártott italok túlnyomó többségét forgalmazzuk — kezdte Farkas Gabriella, a bolt ve' zetője. — Valamennyi termék olcsóbb nálunk. Van itt 34—40 forint közötti áron literes palackozásé bor, garantált minőségben. Érdekességként többféle ízben kínálunk alkohol- mentes pezsgőket. Olcsóbb a népszerű Heyho rostos üdítő is, mint másutt. Lehetőségünk van arra, hogy vendéglátó- egységeknek is forgalmazzunk palackos vagy kannás' italokat, nagy tételben is.- Látok a boltban csökkentett ölkohollokú bólékat, különböző izekkel, aztán alkoholmentes pezsgőket, régi, jóvágású, de nehezen vagy alig beszerezhető borfajtákat, (Sauvignon, rajnai rizling stb ). Minek köszönhető ez a széles választék?- A hosszúhegyiek megpróbálják, hogy mintaboltjaikat ellássák, az általuk készített vagy licence alapján gyártott italok legszélesebb választékával. Ennek a folyamatnak az egyik lépcsőfoka ez a Pécs- kertvárosi kis üzlet is. Bozsik L. Emberölés (alapeset) Az ideg- és elmeorvosi szak- vélemény szerint Lukács János „éber, tiszta tudatú, térben, időben saját maga, illetve mások személyére vonatkozóan tájékozott." Ez a Lukács János még fiatalember: mindössze 24 éves. Ebbe a még két és fél évtizednyi életbe azonban nagyon sok belefért. Még kisgyerek volt, amikor szüleitől elszakadt, egy ízben nagyanyja mondta neki, két emberre mutatva: ez az anyád, ez meg az apád . . . Belefért két bírósági tárgyalás is, egyik 1986- ban, garázdaság miatt, a másik egy évre rá, ugyanez bűncselekmény miatt. Mind. kétszer bálban volt Lukács, mindkétszer — ahogy mondja Étiekig tart meg a uarf el újítás Kései látogatás Ozorai Pipánál Hatalmasnak tűnő, masszív, kétemeletes épület, ahogy a falu főutcája felől az enyhe magasságú dombra tekintünk. Vár? Igazából talán soha nem volt olyan valódi erősség, az építtetőjének is inkább a — kor stílusának . megfelelő - lakóhelye volt. Hanem ki is az építtető, s melyik a kor? Ha most kimondjuk a község nevét: Ozora, bizonyára nyomban sokan tudják azt is — ha még emlékeznek történelmi tanulmányaikra -, hogy Ozorai Pipáról van szó, a firenzei származású Philippus de Scholaribusról, aki Zsia- mond király udvarába, a 14. század végén kerülvén, mint kereskedő, hadvezér és diplomata, gyorsan emelkedett a ranglétrán, az Ozorai névhez pedig úgy jutott, hogy Ozorai Andrásnak, a király által fiú - sított lányát, Borbálát vette nőül. A várat pedig 1416-ban emelte. A műemléki tábla úgy szól, hogy a vár a 15. században épült gótikus stílusban, s átalakították a 18 és 19. században. A két átalakítás feltehetően hozzátett az eredetihez, már ami a török után megmaradt, a 20. századi viszont sokat rontott rajta: utóbbi évtizedeink jórészt magtárrá „alakították", (hiszen oly jók voltak e célra a hatalmas belső terek), hogy most győzik felújítani. Az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi kirendeltsége, ami a déli országrész oly sok helyén végzett, kiváló műemlék-helyreállító tevékenységével tette elismertté a nevét, s tán ennek is köszönhetően esett éppen rá a választás, amikor a rodostói Rákóczi- házat kellett felújítani, most már a 80-as évek eleje óta győzködik Ozorai Pipo várával. S ahogy kinéz, még hosz- szú évekig fogja tenni ezt. Egy ilyen távoleső, még oly becses műemlékre bizony csak csepegtetve jut a pénz. Novák Géza, a kirendeltség építésvezetője kalauzol, ahogy felkaptatunk a „mostani" várkapuhoz, amely a klasszicista átalakítás jegyében fogant. De mi az, hogy „mostani"? Kísérőm egy délnyugati kápualakzatot mutat; a falkutatás során bukkantak rá (évszázadokig rejtve lehetett), ami némi zavart keltett, hiszen keskenyebbnek tűnik, mintsem kocsik kényelmes jövés-menésére alkalmas lehetett volna. No persze a kutatás sok mindent előhozott még, pl. néhány szép, gótikus ablakot, ülőfülkét, körben a fal tövében pedig félreérthetetlen nyomait annak, hogy a törökök apró házacskákat tapasztottak a várhoz. A sok középkori részlet láttán eléggé óvatlanul kérdezem: ilyennek és ekkorának építtette ezt a várat Ozorai Pipo? Elegendő csak rámutatnia Novák Gézának arra az épületsarokra, amely előtt éppen állunk, hogy tudjam a választ. Hatalmas kváderkövek egymásba kapcsolódva futnak fel a tetőig —, itt bizony nem volt átalakítás, Ozorai Pipo mesterei húzták fel ilyenformán a falakat. A vár felújítása az OMF Ybl-díjas építésze, Sedlmayer János tervei szerint folyik. S bár ma még nemigen látni, lehetőség szerint az eredeti gótikus formák kapnak hangsúlyt. Legjobb példái ennek azok a termek, ahol a falkutatásnál fellelt boltívinditások- ból gyönyörű gótikus boltozatokat képezett az építész, s ezeket a munkások igen mívesen meg is csinálták - betonból. Bár a mai állapot láttán még igen távoli arról beszélni: minek is ad otthont Ozorai Pipo megújuló vára. Hársfai István — belekeverték a balhéba. Lehet, hogy másik bálokban is volt, de úgy tűnik: a buli és a balhé nála szorosan együtt járt. Mindenesetre egészen ez év szeptemberéig - 29-én szabadult — börtönben volt. Már házas emberként, három gyerek apjaként. Felesége, Orsós Julianna ugyancsak fiatal volt: 1968-ban született. Amikor összeházasodott Lukács Jánossal, az asszony szülei házába, Aranyosgadányba költöztek. * Mondja az egyik tanú: a zajokra lett figyelmes, kinézett, csoportosulást látott, zavaros 'hangokat, mivel hideg volt, visszalépett házukba, kabátot vett, s mondta a feleségének: valami történt . . . Akkor Orsós Julianna már holott volt. Október 3-án, késő délután férje megölte. Kilenc késszúrással. Lukács még az apjára is féltékeny volt. Tisztán azonban nem látott: ugyan, melyik gyanúsított — általa gyanúsított — mondta volna meg neki, ha após és meny között .valamiféle viszony lett volna? De nem látott azért sem tiszritka, mármint, hogy a feleségét a férj kék-zöldre verje. Ö azonban békét akart, de mindenekelőtt azt, hogy együtt maradjon a család. Ám amíg börtönben volt, az asszony elhanyagolta a gyerekeket, felMondd: szerettél? tán, mert csak sejtette, hogy felesége körül nincsen valami rendben, ám ezt valamennyire természetesnek is tartotta, mert „nem vettem komolyan, minden börtönös csávónak elmegy a felesége." Csakhogy — meséli Lukács János — „Képzelje, egyik éjjel a kislány közöttünk aludt, amikor megkérdezte az anyját, ,'hogy anyu, most apuval alszol? A kislány nem hazudik, nem hülye gyerek az, azok mindig igazat mondanak . .." Mondja azt is: soha nem bántotta a feleségét, pedig környezetében ez nem volt vetődött állami gondozásba vételük is, s ez nagyon kiborította Lukácsot. Ö azok közé a cigányok közé tartozott, akik minden áron ragaszkodnak gyerekeikhez, s a maguk mód. ján nagyon szeretik őket. Amikor szóba került közöttük október 3-án, hogy félő a gyerekek állami gondozásba kerülése, Lukács szerint felesége azt mondta: nem érdek- li. — ... a kredencen levő kést felkaptam . .. Háttal állt neki a felesége, Lukács ült, így. ülve szúrt először. — Az a véleményem mondja most —, hogy az asszony, mármint a feleségem, megérdemelte, hogy meghaljon! Az első szúrás után menekült az asszony, Lukács többször szúrt, már az utcán kergette, többen látták az utolsó három percet. — Arra emlékszem — vallja Lukács János -, hogy kiabált: jaj, meghalok . . . akkor hirtelen mintha kitisztultam volna, imár kint voltunk az udvaron, Zsuzsa összeesett (Zsuzsa volt az asszony beceneve), láttam, nagyon vérzik, gondoltam, meghal, szóltam a sógoromnak, hogy telefonáljon a mentőknek. Nem akartam mellőle elmenni, kérdeztem tőle, hogy mondd: szerettél? Mondta, hogy igen. Akkor már lecsukódott a szeme .. . Biztos, hogy igazat mondott akkor. Az emberölés ügyében a vizsgálatot a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság befejezte. Mészáros Attila Az első Zsolnay márkajelek kább örülni kellene, hogy él az évszázados márkanév! De hadd ne vágjak a dolgok elébe. Felkerestem Bosnyák Jánost, a Zsolnay Porcelángyár igazgatóját: valóban jogtalanul használnák a nevet? íme: — Sajnálatos, de úgy látszik, a család rosszul tájékozott ebben az ügyben. Különben bizonyára nem vonnák kétségbe, hogy nemcsak jóhiszeműen, de jogszerűen is használjuk az alapító nevét, amit az államosítás idején vesztett el a gyár. — Hogyan történt a névvisszavétel ? — A nemzetközi piacon a 60-as, 70-es évek fordulóján szinte kizárólag csak a porcelánszigetelőinkkel voltunk jelen. Akkoriban fogalmaztuk új stratégiánkat, miszerint díszműárukkal, étkészletekkel, tehát a gyár régi, hagyományos termékeivel kell ismét megjelennünk a piacon. De tudtuk, hogy ehhez a régi névre is szükség van. így kerültünk aztán kapcsolatba az itt élő egyik leszármazottal, Mattyasovszky-Zsolnay Margittal — emlékezetem szerint egy családtag egyetértő nyilatkozata is elegendő volt a névfelvételhez —, őt kerestük fel Habuda Adómmal, a Finomkerámiaipari' Művek akkori vezérigazgatójával. Ő örömmel fogadta a kezdeményezésünket és erről állami közjegyző előtt írásban is nyilatkozott. — Mi történt ezután? — 1974. január 1-iétől használhattuk ismét a Zsolnay-nevet, az erről szóló határozatot a néhai Bondor József, akkori építésügyi és városfejlesztési miniszter irta alá. — Milyen előnyökkel járt a Zsolnay márkanév újbóli megjelenése? — A második világháború után volt egy közel három évtizedes kiesés, amikor az öttornyos jelzésű Zsolnay-dísz- tárgy és edényzet nem volt jelen a nemzetközi - főként tőkés — piacon. Amikor „bedobtuk" a Zsolnay-nevet, bizony meg kellett küzdenünk a bevezetésért, az elfogadásért, hiszen a kereskedők fiatalabb generációjának a mi nevünk semmit sem mondott. — És ma? — Ismert és keresett ma már a Zsolnay-név, és ebben az elmúlt másfél évtized rengeteg erőfeszítése jut kifejezésre. Jelenleg 24 országban vagyunk jelen, s az utóbbi időkben évente 20—30 százalékkal növekszik az exportunk. Az idei első háromnegyedévben 50 százalékkal nőtt a tőkésexportunk az előző évi hasonló időszakhoz képest. — Fontos a márkanév a piacon? — Nagyon! Főleg, mert olyan nevek vannak előttünk, mint a Rosenthal, Sevres, Meissen, Herend ... A Zsolnay-név még most is a második vonalban van, jóllehet a termékeink mívessége, esztétikuma bárhol, bármely más termékkel szemben felveszi a versenyt. Sajnos a márkanév folyamatossága megszakadásának a kárát érezzük még most is. A porcelánnál a nevet is meg kell fizetni, a nevet veszik. Most már a miénket is, ez pedig nagy dolog. Bosnyák János irodáját a legszebb Zsolnay-termékek díszítik, a falat pedig egyetlen fénykép: Zsolnay Vilmosé. Hársfai István vasamapi A falon Zsolna/ Vilmos fényképe „Ismert és keresett már a Zsolnayr «« név... Porcelángyári beszélgetés a névhasználat jogosságáról A Zsolnay-mauzóleum körüli ügyekről Irt minap terjedelmes levelet ismeretlen ismerősöm, Mattyasovszky-Zsolnay Tamás. Sok mindenről szólván ebben, ám a legérdekesebb ez a néhány sor: ,,A Pécsi Porcelángyár a Zsolnay Vilmos-örökösök hozzájárulása nélkül használja a Zsolnay-nevet és az öttornyú bélyegzőt, sértve ezzel személyiségi jogainkat." Hogy is van ez? Hiszen in-
