Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)
1988-11-05 / 309. szám
A hadsereg Kárpátokban lévő sportközpontja, előtérben az egyik siugrósánccal. Lvovban és a Kárpátokban Egy héttel ezelőtt már javában készülődtek a Ivovi Lenin úton, a nagy októberi szocialista forradalom megünneplésére: a felvonulás színhelyén a burkolatra festették a különböző színű nyomvonalakat, az út két oldalán katonák a tribünöket szerelték, a kandeláberek tetején levő neon virágokat, csillagokat daruskocsikról ellenőrizték, hogy világitanak-e, néhány házra már feltették a transzparenseket, kitűzték a zászlókat... Az ünnep jegyében felújították az Adam Miez, kievicz tér környékét, locsoló- <autók járták a város utcáit. A forradalom győzelmére való emlékezésre ugyan méltó kere. tek között, de minden eddiginél mértéktartóbb módon kerül sor. A mértéktartás, az új szellem egyébként szembetűnő. Az utak mentén egyre kevesebb a jó munkára buzdító felirat, s már csak elvétve találkozni különböző jelszavakat közvetítő Az átalakítás és a . gyorsítás kézzel fogható jelei mellett a boltokban sok a hiánycikk? az emberek hosszú sorokban állnak mosóporért, cukorkáért, ha valamelyikbe például paradicsom érkezik, pillanatok alatt óriási tumultus kerekedik. A különböző városrészekben napközben Szünetel a vízszolgáltatás, s ottjártunkkor benzinhez is nehezen' lehetett hozzá, jutni. A helyiek úgy fogalmaztak, hogy tulajdonképpen minden van, csak nem mindig és nem mindenhol. Az időszakos üzemanyaghiány okát például abban látják — nem ok nélkül —, hogy a dinamikusan megnövekedett lengyel tranzit- forgalomra nem készültek fel. A lengyel autósok ugyanis nemcsak az üzemanyagtartályt töltik fel a literenként 38 kopejkába kerülő benzinből, hanem a tartalék kannákat is. A Baranya Megyei Tanács - ifjúsági és sportdelegációjának, akikkel október utolsó he. tartozik többek között egy 30 000 nézőt befogadó stadion, ahol az atlétákon és a labdarúgókon kívül a salakmotorosok is edzhetnek, versenyezhetnek, több fedett és nyitott lőtér, uszoda, két szálloda, éttermek, fedett lovarda. A klubban 28 sportágban 4000 versenyzővel több mint 100 edző foglalkozik, de az ország más részeiből és külföldről is érkeznek néhány hétre sportolók. Munkájuk eredményességét bizonyítja, hogy a szöuli olimpián is részt vett több versenyzőjük. A teniszt roppant dinamikű- san fejlesztik mindenütt a Szovjetunióban, így Lvovban is. A Dinamo sporttelepén a közelmúltban készült el több műanyagborítású pálya, s ahogy elmondták, több olyan versenyzőjük van, akikről a nem is olyan távoli jövőben még hallani fog a világ. Egyikük — 'már a legutóbbi olimpián is igen figyelemre méltóan szerepelt. A város sakkpalotájában, a rengeteg szobában napközben szünet nélkül készülnek a gyerekek és a felnőttek, szakkönyveket bújva vitatkoznak, elemzik a játszmákat. A felkészüléshez ideális körülmények állnak rendelkezésre. Csakúgy, mint abban a Lvovtól mintegy 150 kilométerre, a Kárpátokban fevő téli sportközpontban, amely a hadsereg központi sportklubjának kezelésében működik. A csodálatos fenyvesek között 900-1200 méter magasságban levő centrumot 1975-ben építették, ahol azóta sok hazai és nemzetközi versenyt rendeztek. Hosszú lenne még felsorolni is, hogy mi minden van itt, így csupán néhányat említek: több síugrósánc - kettő műanyag borítással, hómentes versenyek lebonyolítására —, lesiklópá- lyák, 1800 méter hosszú sífelvonó, tornaterem, szaunák, kondicionáló termek, szálloda, ét. terem . . . Ottjártunkkor lázas munka folyt, bővítik a szállodát, melyben elkészülte' utón 600 sportolót helyezhetnek el, uszodát építenek, felújítják a meglevő létesítményeket, az úthálózatot. Nem titkolták, hogy a korszerűsítés méghaladja a 6 millió rubelt, s az átadásra még 1990 előtt sor kerül. Ugyanis abban az évben itt rendezik a szovjet sportolók legnagyobb versenyét, a téli szpartakiádot... A sportközpont vezetői készségesen felajánlották, hogy ezt követően az eddiginél több magyar sportolót tudnak fogadni, hisz mint hangsúlyozták, nagyon közel vannak Magyarországhoz. Roszprim Nándor lágy a választék a Ivovi piacon. A szerző felvételei. festett plakátokkal. Az ország vezetőiről készült fotók, rajzok a közterekről eltűntek, csupán két intézmény előcsarnokában láttam az SZKP Politikai Bizottsága tagjainak arcképeit. A változást jelzik, hogy á bevásárló utcák járdáin alkalmi pultokon magánkereskedők kínálnak ruhákat, padokon fejkendős asszonyok árulják a háztájiban megtermett zöldségféléket. A város fedett nagypiacán szinte mindent lehet kapni, ami a háziasszonyoknak az otthoni főzéshez kell: különféle húsok, paprika, paradicsom, sárgarépa, padli., zsán, a déli köztársaságokból érkezett dinnye, hurma, karal- jok kelleti magát. Ezekért azonban többet kérnek, mint az állami és az egyre szaporodó szövetkezeti üzletekben, aminek oka, hogy az utóbbiakban ritkán juthat a háziasszony a kívánt árukhoz. tében jártam gbben a gyönyörű városban, s a nem kevésbé szépséges környékén, megmutatták azokat a létesítményeket, melyek valóban lenyű- gözőek. A sporttal és az ifjúsággal való törődést eddig is kiemelten kezelte a szovjet vezetés, s a látottak alapján nyugodtan elmondhatom, ez - a koncepció változatlan. Láttuk a CKA Lvov sport- kombinátját, ahol egész nap zajlik az élet. Az 5000 főt befogadó sportcsarnokban a foci kivételével valamennyi labdajáték versenyeit lebonyolíthat, ják, s ami igazán meglepő volt — s egyben jól érzékeli a méreteket —, a lelátók alsó része alatt kerékpárpálya húzódik. Vendéglátóink nem kis büszkeséggel mondták, hogy a Szovjetunióban kettő ilyen van, a másik Moszkvában, amely az olimpiára készült el. A létesítmény-komplexumhoz fi rehabilitált Buharin... A Huszonegyek pere A milliók számára tragikus 1937-es esztendőben, mikor éjszakánként ártatlan embere, két hurcoltak el otthonukból, Moszkvában szájról szájra járt egy történet. A hírhedt Lub- janka börtönbe, az egykori Rosszija biztosítótársaság épületébe berendeltek egy idős jogászprofesszort. A vizsgálóbíró a megszokott mozdulattal arcára irányította az asztali lámpa fényét és gépiesen megkérdezte: „Vádlott, elismeri bűnösségét?" A köztiszteletben álló tudós csodálkozott: „Hogy lehetnék én vádlott? Legfeljebb gyanúsított..." A vizsgálóbíró erre az idős embert az ablakhoz vezette, és a rácson túl, Moszkva egyik legnagyobb terén nyüzsgő tömegre mutatott: „Látja? Ök egytől egyig gyanúsítottak. Aki azonban ide belépett, az már vádlott!” Kun Miklós történész könyve, melyet a közelmúltban jelentetett meg a Szabad Tér Kiadó, Nyikolaj Ivanovics Buharin életét, tündöklését és (bukását követi nyomon. Tulajdonképpen hiábavaló próbálkozás volna Buharin életrajzát fölvázolni, s inkább egy kérdés merül föl a könyv olvasása kapcsán: hogy férhetett be ennyi minden egy ember életébe? Szülei iskolai tanárok-tanítók, s öt gyermekük közül három érte meg a felnőttkort. Nyikolaj átélte az 1905-ös forradalom viharát, sa progresszív értelmiség körében, ,a „homo politicusok” között szívja magába a forradalmi eszméket. 1908-ban kooptálják a moszkvai pártbizottságba; szerepe az illegális bolsevik mozgalomban vitathatatlan. Lenin fiaként szerette. 1919 tavaszán került be Buharin „hivatalosan” Szovjet-Oroszország legfőbb vezetőinek sorába: a Pravda főszerkesztője, a pártvezetésben a „nyolcak” egyike. (Lenin, Trockij, Sztálin, Ka. menyev, Kresztyinszkij, Buharin, Zinovjev és Kalinyin.) Részt vesz az intervenció elleni küzdelemben; rendszeresen ö írja azokat a brossúrákat, röplapokat, amely a fehérgárdisták elleni harcra buzdít, mozgósít. A helyzet megszilárdítása után a párton belüli nézetek polarizálódnak; Buharin még Leninnel is szembekerül bizonyos kérdéseket illetően. Ezt később a monstre ípere idején előszeretettel olvassa fejére Visinszkij, a hírhedt ügyész. Sztálinnal való kapcsolata vitatott; a „Gazda" kezdettől fogva gyűlölte, legalábbis erre lehet következtetni azokból a mozaikokból, amelyek vitáikat jellemezték. Hja Ehrenburg visszaemlékezése szerint amikor 1934 decemberében megérkezik a hír, hogy Leningrádban, a Szmoi- nij folyosóján egy terrorista agyonlőtte Szergej Kirovót, Bu. harin azt mondja: „Koba most majd bennünket log elintézni!" (Koba Sztálin illegális neve.) De nem ő következett: a Zinovjev—Kamenyev per indítja a lavinát, 1936 augusztusában, s már kezdettől világossá válik, ez a por halálos ítéletekkel fog végződni. A két pártvezér, testi leg - lel k ileg meg- gyötörve-megkínozva a vizsgálat során számos „összeesküvő” társról tesz említést, s ott van a listán Uglanov, Radek, Tomszkij, Rikov és nem utolsósorban Buharin is. A realista Tomszkij a nyaralójában főbe lövi magát, Uglanov, Radek egyelőre börtönbe kerül. Az ügyészségi nyomozás köziemé, nye szerint Buharin és Rikov ügyében a vádak nem igazolódtak be .. . Sztálin — nagy rendező. Időnként megbocsájtást színlelve, időt ad ennek-annak. Jellemző eset: 1937 eleji központi bizottsági ülés előestéjén rendőröket küld Buharin lakó—---------------- « ■■ sóba, hogy költöztessék ki, közben „véletlenül" odatelefo- nál: „Mi folyik nálatok, Nyi- koláj?" „Eljöttek, hogy kiköltöztessenek a Kremlből. . ." „Küld el őket az öreganyjukba !" Buharin pere, a jobboldali- trockista szovjetellenes centrum, a „huszonegyek pere" néven válik ismertté. Közülük a letartóztatás pillanatában hatan a szovjet kormány, a Népbiztosok Tanácsa tagjai, többen a Központi Végrehajt tó Bizottság tagjai. Buharin lélektanilag nehéz helyzetben volt; családjának tagjai - fiatal felesége, másfél éves kisfia, előző házasságából származó lánya és testvérei, más rokonai - szabadlábon voltok, s a korábbi perek tapasztalataiból tudta, Sztálin az elítéltek közvetlen környezetével is kíméletlenül leszámol, főleg, ha a vádlott nem mutat a per folyamán kellő „együttműködést". így vállalnia kellett a szerepet, a beismerő vallomást neki is, társainak is. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a per egyik vádlottjának, a feltétel nélkül mindent bevalló Rakovszkijnak fennmaradt egy beadványa, amelyben „elviselhetetlen kínzásokra" hivatkozik . . . így aztán többek között ezt mondja Buharin az utolsó szó jogán: „Bűneim határtalanok . . . Mindenki tisztában van az ország vezetőinek bölcsességével, ami ténylegesen Sztálinnak köszönhető. Ezzel a tudattal várom az ítéletet. Nem a bűneit beismerő ellenség személyes érzélmein van a hangsúly, hanem Szovjetunió felvirágzásán, nemzetközi jelentőségén . . ." A 21 vádlottból 19-et halálra ítéltek, s az ítéletet néhány órára rá végrehajtották. Kozma Ferenc „Hőcsapda" az alumínium- gyárban A másodlagos energiaforrások felhasználásának komplex programját valósítják meg a tadzsiki aluminiumgyárban. Az olajkoksz égetésére szolgáló kemencéből korábban több ezer kalória hő távozott a levegőbe. A vállalat tervezői egy igen eredeti javaslatot tettek a „hulladék-kalóriák" hasznosítására. Speciális „hőcsapdákat" kezdtek alkalmazni, ame. lyek a hőt a levegőből visszanyerik, és ismét a kazánba irányítják. Az ily módon termelt gőz részben termelési szükségleteket elégít ki, másrészt pedig gyárépületek, lakóházak, s az üzem által támogatott városi szakmunkásképző intézet tanműhelyeinek és osztálytermeinek fűtésére szolgál. A másodlagos hőforrások hasznosítása következtében szükségtelenné vált új villá- •moserőmű létesítése, és jelentős mennyiségű pakura, szén, és villamosenergia megtakarítósóra nyílt lehetőség. Képünkön; a helyi uszoda vizét is a hőcsapdával nyert gőz melegíti
