Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-05 / 309. szám

1988. november 5., szombat Dunántúli napló 3 A DN politikai fóruma Baranyában a Mecseki Szénbányák az MSZMP-nek kiemelkedő jelentőségű bá­zisa. A legfrissebb adatok szerint városi jogú válla­lati pártbizottságának irá­nyítása alá 46 alapszerve­zetben 2372 párttag tartozik. Az MSZMP májusi országos értekezlete után a saját ha­táskörbe került döntés alap­ján a Mecseki Szénbányák Pártbizottsága sem Ítélte szükségesnek saját pártérte­kezlet összehívását. Alig négy hónappal később felül­vizsgálta korábbi döntését, s december 10-re pártérte­kezletet hivott össze. A dön­tés okairól, a pártértekezlet szervezeti kereteiről és ügy­rendjéről kérdeztük dr. Gá­bor Jánost, a Mecseki Szén­bányák Pártbizottságának tit­kárát- Mire alapozta párttes- tületuk a korábbi döntését, hogy a Mecseki Szénbá­nyáknál nincs szükség válla­lati szintű pártértekezletre? — A mi pártbizottságunk ak­kor úgy ítélte meg, hogy az erőket az országos pártérte­kezlet állásfoqlalásából szár­mazó feladatok végrehajtására kell koncentrálnunk. Döntését arra alapozta, hogy az országos pártértekezlet előkészületeinek ideién lezajlott alapszervezeti vitákban makroszintű problé­mák merültek fel, nem pedig a vállalattal, illetve a vállalat keretei közt folyó pártmunká­sai kapcsolatosak. Júniusi párt- bizottsági ülésünkön az orszá; gos pártértekezlet szellemében állásfoglalásban rögzítettük feladatainkat, s ezek végre­hajtását meg is kezdtük: vál­tottunk a munkastílusban, nyi­tottabbá tettük tevékenységün­ket. Nem vetődött fel a válla­lati pártértekezlet gondolata, mert ilyen igény nem jelent­kezett. Alkalmasnak tartottuk a testületet az új szellemű poli­tikai munkára a személyi felté­telek tekintetében is: pártbi­zottságunk menet közben sze­mélyi összetételében ?7 szá­zalékban megújult. — Milyen okok váltották ki négy hónappal később en­nek a döntésnek a megvál­toztatását? Ki volt a kezde­ményezője? — Eredetileg igazgatóságunk I. műszaki alapszervezete lé­pett fel ilyen igénnyel. Érvelé­sünket pártbizottságunk meg­fontolandónak és vitára bocsá- tandónak ítélte a következő okok miatt. A szanálási megál­lapodást az év elején irta alá vállalatunk, de ezután szüle­tett meg a Tervgazdasági Bi­zottság döntése, amely a gaz­daságosság szempontjából ha­tárolja be a szénbányavállala­tok jövőjét. Ez a döntés újabb Pártértekezlet a Mecseki Szénbányáknál Beszélgetés dr. Gábor Jánossal, a vállalati pártbizottság titkárával kihívás számunkra és alapve­tően új körülmények közé he­lyezte a vállalatot. A Tervgaz­dasági Bizottság döntése kö­vetkeztében újra kell gon­dolni a vállalat gazdasági stratégiáját, taktikáját, hogy egyáltalán talpon tudjunk ma­radni. Sorsforduló előtt ál­lunk, s ez indokolttá teszi, hogy a vállalati stratégia és taktika kérdésköréről az egész párttagság mondjon véleményt és az így kialakított program megvalósítására állítsuk qsata- sorba a párttagokat. A mérle­gelt indokok alapján végre­hajtó bizottságunk megkérdez­te az összes alapszervezet és az aktivisták véleményét. Párt­tagságunk 70 százaléka válla­latunk jelenlegi helyzetére va­ló tekintettél, a helyzetből való kiút stratégiai jelentősége miatt fontosnak tartotta a pórtértekezlet megtartását. Ok­tóber 14-i ülésén pártbizottsá­gunk ezen többségi vélemény alapján ' módosította korábbi állásfoglalását.- Hol tart most az elő­készítés? Mit tartalmaz az intézkedési terv, s mi sze­repel majd a pártértekezlet napirendjén?- Az alapszervezetekben már megkezdődött a pártérte- kezleti küldöttek választása, _ s mivel az új pártbizottság tag­jainak zömét az alapszerveze­tek delegálják, ezzel együtt megkezdődött a pártbizottsági tagok választása is, akiknek a tagságát a pártértekezlet majd csak tudomásul veszi. A vár­ható 41 fős testület 35 tagját közvetlenül delegálják. A ma­radék hat főt a pártértekezlet választja meg. A delegáltak személyének ismeretében a je­lölőbizottság november 11-én kezdi meg a munkáját. A megválasztott új pártbizottság a pártértekezletet követő első ülésén jelölőbizottságot választ, amely a végrehajtó bizottság tagjaira tesz javaslatot a párt- bizottságnak. Alternatív javas­lat: a pártbizottság titkárát és helyettesét közvetlenül a párt­értekezlet válassza meg. A pártértekezleten az új testü­let megválasztásán kívül há­rom napirendi pont, illetve vi­taanyag szerepel: pártbizottsá­gunk júniusi állásfoglalásának az időszerű témákkal kiegészí­tett változata: a vállalati stra­tégia, taktika és a mű- . szaki, gazdálkodási kér­désék programját a öt­éves terv még hátralévő évei­re vállalatunk kommunista ve­zérigazgatója terjeszti a párt­értekezlet elé. S végezetül e két írásbeli vitaanyagon túl szóbeli előterjesztésben a párt belső életével kapcsolatos kér­déseket, párttagjainkat foglal­koztató politikai témákat én foglalom össze. Ezek alapján születik az állásfoglalás. Hoz­zá keli tennem: a vállalati stratégia előkészítése most fo­lyik, sok még a nyitott 'kérdés, mert jó néhányban a döntés nem vállalati kategóriában születhet, illetve a felsőbb irá­nyító szervekkel való egyezte­tés sikerén múlik.- Az elmondottakból arra a következtetésre lehet jutni, hogy a Mecseki Szén­bányáknál a pártértekezlet összehívdsdf mindenekelőtt a vállalat gazdasági helyzete indokolta. A helyzet ilyetén alakulásában felvetődhet a vállalati pártbizottság szere­pe, illetve felelőssége is.- A pártértekezlet indokolt­sága szempontjából a jelenle­gi politikai helyzet és vállala­tunk gazdasági helyzete szo­ros kölcsönhatásban van. A dolgozóinkat, párttagjainkat sokféle hatás éri, számos po­litikai kérdés nyitott, megvála­szolásuk iránti igény mind tü­relmetlenebb. S ez utóbbi idő­ben jó néhány olyan új elem korúit a gazdasági szabályo­zásba, amelyeket a bányász­társadalom nehezen visel el, mert életfeltételeiket, életkörül­ményeiket rontják. A bánya- vállalat kollektívája munkáskö­zeg. Itt nem virágnyelven fo­galmazzák meg nézeteiket az emberek. Ezek között akadnak szélsőségesek is, de majd min­den véleményből a szocializ­mus féltése világlik ki. Ugyan­akkor a politikai kérdések és a gazdasági helyzet kölcsön­hatásában mégiscsak az utób­bi a meghatározó. A Mecseki Szénbányák gazdasági helyze­te komplex probléma: egyaránt behatárolják a külső ténvezők és a belső gazdálkodás szín­vonala. Én ugyan mindenkor az utóbbira, mint általunk közvetlenül megváltoztatható­ra helyeztem a hangsúlyt, de nem lehet eltekinteni annak leszögezésétől: egészen a leg­utóbbi időkig a vállalat veze­tése mindig kényszerpályán mozgott, a vállalati önállóság legfeljebb féloldalason érvé­nyesülhetett. A rögzített terme­lői ár mellett központi meny- nyiségi előírások voltak a vál­lalatunk számára meghatáro­zóak, s nem a piac törvényei­hez való alkalmazkodás. A mennyiségi helyett csak a leg­utóbbi időben kezd érvénye­sülni az értékszemlélet. Ami a pártbizottság szerepét illeti: ismerős a felvetés: miért nem látta meg a bajt, s ha meg­látta, miért nem intézkedett. Akik így vetik fel a kérdést, megfeledkeznek arról, hogy a párt nemcsak a pártértekezlet óta, de annál sokkal régeb­ben elvi-irányító tevékenységet végez a gazdaságban, nem in­tézkedő, hanem jelző szerep­körben. Ezt a szerepét párt- bizottságunk betöltötte: a vál­lalat gondjairól, a bányásztár­sadalom problémáiról minden információs jelentésben, s.min- den lehetséges fórumon nyo­mtatókkal szólt. Nem rajta mú­lott, hogy jelzéseinek ennyi ha­tása volt. Ha azonban olyan szempontból vetjük fel a fele­lősség kérdését, hogy minden pártszervezetnek és testületnek meg kell újítania munkamód­szereit, stílusát, s az új prog­ramhoz új arcok is kellenek, akkor magam is politikai bak­lövésnek tartanám, ha nem élnék a pártértekezleten a megmérettetés lehetőségével. Olyan emberek kellenek a testületbe, akiknek a munká­ját, a párttagság széles köré­nek bizalma hitelesíti, támo­gatja. — Végezetül: milyen vára­kozás előzi meg a pártérte­kezletet a szénbányászok körében? — Velem együtt a jelentős többség úgy véli: a jelen idő­szak legfontosabb kérdései ke­rültek a pártértekezlet napi­rendjére. Indulatok nélkül a pártmunka tartalmi jellegű erősödését látják összehívásá­nak tényében, s azt is várják a pártértekezlet tanácskozá­sától. Dunai Imre Halaszthatatlan forradalom Á történelmi dátumokat mindig az aktuális történe­lemírás színében látja az ember: időnként megfakul­nak, időnként izzón parázs­lik fényük. November 7. Egy eszme talajra lelt: elnyo­mott, kisemmizett, éhező, a háború gyötrelmeiből ébre­dő népre. A hatalom helyet cserélt. S az a néhány, igen ke­mény, embert próbáló és embert formáló esztendő Európa nem lebecsülendő szegmensében, amíg a fia­tal szovjet állam létért har­colt és megépítette azokat az alapokat, amelyre egy nemzet jövőjét állította, pél­daértékű folyamatokat indu­kált. Az álmok valóságként él­ték mindennapjaikat. Aztán valahogy csöndben, eleinte észrevétlenül, a társadalom­ból kitessékelődött az alko­tó gondolat, s megfellebbez­hetetlen, csupán kommentál­ható „igazságokat” kívánt hallani a hatalom. Csalha­tatlanná vált. Erőszakossá, kíméletet nem ismerővé. Jól tudta: a demokrácia min­dent a helyére tesz, látható­vá válik, ki kicsoda és mire képes. Ezért aztán nem volt szüksége demokráciára. A szavak mögött a tartalomra. Elsikkasztotta az igazi érté­ket a tudományos, elméleti és gyakorlati vitákból, a kedvezőtlen tendenciák nem kerülték el a gazdaságot, a kultúrát, a művészetet; át­itatták a társadalom minden pórusát, felülkerekedett a formalizmus és a középsze­rűség. Napjaink világa sok min­dent visszaigazol, sok-sok kérdést vet föl. Van, amire megválaszol, van, amire nem. Minderről nem az Auróra matrózai tehetnek. A Kelet-Európa térségében meggyökereztetett sztálini szocializmuskép megingott: az országok és hatalmak felismerték, Hogy valós ér­dekviszonyok megteremtése és közmegegyezés nélkül nemhogy előre nem lehet menni,, de egyre mé­lyebb válság felé sodródhat az eszme, s vele együtt a társadalmak. A demokrácia, s benne az emberi értékek kibontakoztatása, ha tetszik, a politikai sokszínűség fel­vállalása - a véleménynyil­vánítás szabadsága - égető igény. S a felismerés nyomán valami élkezdődött. Reform? Átalakítás? Nevezzük bár­hogy: környezetünkben újabb forradalom zajlik, egy ha­laszthatatlan forradalom, amelyben helye van a dia­lektikus, alkotó gondolatnak és főleg a munkának. Igen, a munkának, mely nélkül a legfontosabb hiányozhat, a mindennapi kenyér. Csak vi­tából, csak párbeszédből, Tart pour Tart demonstrá­ciókból és demonstratív ki­nyilatkoztatásokból megélni nem lehet. Ezt mondatja, mondhatja 1917 a ma emberének. Az a hetvenegy év, amely esemé­nyeiben, gyötrődéseiben oly gazdag volt, hogy válogatás nélkül, mindenkinek juttat­hatott fanyar gyümölcseiből. A Magas-Tótra egyik siközpontja a Csorba-tó melletti FIS-szállő Őszi—téli utazások Alfától ómegáig Igazán nem lehet panasz, ha az ember válogatni akar a hazai utazási irodák ajánlatai között, ezt most könnyen meg­teheti. Bár eddig jobbára csak a „legnagyobbak" készültek el új programfüzeteikkel, de mint körkérdésünkre válaszul megtudtuk, a többiek sem késlekednek. Az- Alfatouristtól az Omegatourisig több tucat régi és vadonatúj utazásszer­vező verseng a turisták ke­gyeiért. Az IBUSZ idén már har­madszor jelentette meg aján­latát, és már az utcán van a Cooptourist őszi—téli—tavaszi utakat felsorakoztató füzete is. Megszaporodtak a külön-' féle sajtótájékoztatók: októ­ber közepén például a Bal­kantourist és a Multitours hív­ta meg hajókirándulással egy­bekötött beszélgetésre az új­ságírókat. A pécsi IBUSZ no­vember elsejétől a Centrum Áruházban működtet informá­ciós irodát, ahol a külföldiek pénzt válthatnak, a hazaiak pedig tippeket kapnak kül- és belföldi útjaikhoz. Az utazásszervezők több­sége ma már szinte minden­nel foglalkozik. Például hazai és külföldi szállásfoglalással, menetjegyárusítással, vízum- beszerzéssel. A legfontosabb persze továbbra is a csopor­tos utaztatás. Ám céljait il­letően ebben is különbséget tesznek: az eseményutaztatás a téli hónapokban karácsonyi és szilveszteri programokat je­lent, a hobbi- vagy bevásár­lóturizmus pedig egy-egy sí­túrát, illetve rövid bécsi, vagy isztambuli kirándulást. Akiket nem sürget az idő, azok például Bécsbe utazhat­nak hajóval. A négynapos út résztvevőit a Hollandiában készült Sofia nevű, 320 szemé­lyes luxushajó hozza-viszi. A kirándulás ára 6100—7600 forint, plusz 800 forint költő­pénz, amiért osztrák schillin- get válthatnak az utazók. Sza­bó László, a Multitours pécsi irodájának vezetője egyébként elmondta, a hajón 2—3 ágyas, komfortos kabinok vannak és bolgár leváért kapható talon, a fizetőeszköz. Az IBUSZ 10 dél-dunántúli városból indít őszi—téli uta­zásokat oly módon, hogy le­hetőleg a legtávolabbi utasért is elmennek, az egymáshoz közeli irodák közösen szerve­zik a csoportokat. Újszerű vállalkozásuk, hogy klubszerű utaztatást is végeznek, tehát különféle közösségek útjait szervezik. A sok közül talán, leggaz­dagabb az IBUSZ év végi ajánlata. Akinek a pénztár­cája engedi, a szilvesztert tölt­heti Szófiában, Cipruson, Egyiptomban, Pekingben, Pá­rizsban, Athénban, Nagyvára­don, Aradon vagy éppen o spanyolországi Costa Blankán. A legnagyobb magyarországi, utazási iroda egyik legújabb ajánlata: szilveszter a Kaná­ri-szigeteken, a Mihail Szusz- lov hajóval. A 133 méter hosz- szú, 21 méter széles -vízijármű fedélzetén két hetet tölthet az utazó. A Cooptourist ajánlatai kö­zül az alsó-ausztriai, a bul­gáriai és a csehszlovákiai uta­kat, téli üdüléseket érdemes kiemelni, bár indítanak cso­portokat december végén az NDK-ba, üzbegisztánba, Gö­rögországba és Romániába is. A sísport kedvelői egyénileg utazhatnak a Magas-Tátra, a Fátra, vagy éppen a Chopok kedveit üdülőhelyeire. A Multitours ugyancsak szervez kirándulásokat a cseh­szlovákiai síparadicsomokba. De lemehet velük a téli üdü­lések kedvelője a bulgáriai Jagoda faluba, amely Szófiá­tól 70, Borovec központjától viszont csak 2—2,5 kilométerre található. A magyar turisták festői környezetben, fűthető finn faházakban kapnak szál­lást. A hazai utazási irodák nemcsak konkurensei, de segí­tői is lehetnék egymásnak. A Mecsektourist például jó kap­csolatokat alakított ki az Omegatoursszal, amely har­madik országba is utaztat turistákat. Volosin Péter, az ,Omegatours igazgatója mint érdekességet elmondta, hogy nemcsak Magyarországon szerveznek vadászatot, de a többi szocialista országban is. A vadászat iránti érdeklő­dést egyébként nemcsak az jelzi, hogy megalakult az első hazai független vadásztársa­ság, de az is, hogy utazási irodák is megpróbálkoztak ilyenfajta igényeket kielégí­teni. A Mavadtours például november-—decemberben a Békés megyei Gyomaendrőd- re várja az érdeklődőket haj­tóvadászatra. Bár a turisták puskát nem kapnak a kezük­be, a helyi vadásztársaság életébe mégis betekintést nyernek. F. D.

Next

/
Thumbnails
Contents