Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)
1988-11-29 / 332. szám
2 Dunántúli napló 1988. november 29., kedd A kormány és a SZOT képviselőinek megbeszélése (Folytatás az 1. oldalról) reálbérek és a szociálpolitikai juttatások alakulása körüli tárgyalásokról szólva hangsúlyozta, hogy nemcsak a szak- szervezeteknek kell a kompromisszum érdekében lépéseket tenniük. A megegyezésre a kormány részéről is tapasztaltak szándékot. Kitért arra is, hogy a mostani találkozó jelentőségét növeli: a szakszervezetek a hét végén országos értekezletre készülnek, s ennek hangulatát a jelenlegi tanácskozás eredménye is minden bizonnyal befolyásolja majd. A találkozót Pozsgay Imre is fontos eseménynek minősítette. Egyetértett azzal, hogy azokban a kérdésedben, amelyekben megállapodásra jutnak, tényszerű, világos fogalmazásra kell törekedni, hogy a későbbiekben egyik félnek se legyen lehetősége a maga értelmezése szerint interpretálni az elhangzottakat. Ez a korrekt együttműködés egyik feltétele - hangsúlyozta. A továbbiakban arról szólt, hogy a kormánynak a rossz gazdasági helyzetben is jók a tárgyalási pozíciói. Ezzel kapcsolatban kiemelte: a kormány politikailag nem kívánja viselni a felelősséget azért a korszakért és azokért a tévedésekért, amelyek az ország gazdasági válságához vezettek. Ennek az Országgyűlés mostani ülésszakán is jelét adta már. Új körülményeket és új kiindulópontokat kell teremteni, hogy az együttműködésben is új határok felé haladhasson a SZOT és a kormány - mondotta az államminiszter. A vitában felszólalók közül Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöké kifejtette: az előzetes tárgyalások során a Munka Törvénykönyve módosítását illetően számos kérdésben megállapodásra jutottak a szakszervezetek és a kormány képviselői. Három kérdésben térnek még el az álláspontok, ezek: a kollektív szerződés, a munkabeszüntetési jog szabályozósa, valamint a szakszervezeti bizalmiak egyetértési joga. A kormány úgy véli: a kollektív szerződés intézményének fenntartása indokolt, sőt erősítésére, tartalmi gazdagítására van szükség. Ezért a kormány törvényi szinten akar módot adni több munka- vállalóra kiterjedő kollektív keretszerződés megkötésére. A munkabeszüntetési joggal kapcsolatban az államtitkár rámutatott: törvényi szintű szabályozásra van szükség, mégpedig olyan módon, hogy figyelembe veszik a nemzetközi tapasztalatokat is. A kormány a Munka Törvénykönyvében tartja indokoltnak a szabályozást, a szakszervezetek viszont önálló törvény alkotását igénylik. A kormány o munkabeszüntetési jog kiterjesztésével nem ért egyet, azt javasolja: a politikai sztrájk lehetőségét ne teremtse meg a jogszabály. Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára arra figyelmeztetett: amennyiben a kollektív szerződés megkötése nem lesz kötelező, előfordulhat, hogy a munkavállalók nem az utolsó eszközként élnek majd a sztrájk jogával. Úgy vélekedett: az eddigi előkészületek nem elégségesek ahhoz, hogy a decemberi országgyűlési ülésszak elé kerüljön a sztrájkjoggal kapcsolatos törvénytervezet. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter hozzászólásában hangsúlyozta: a sztrájkjog szabályozásával sokáig nem lehet várni, mert a kormány olyan helyzetbe kerülhet,- hogy megfelelő jogi eszközök nélkül kell eljárnia. A kollektív szerződésnek olyan tartalmat kell adni — vélekedett —, hogy a munkáltatónak, s a munkaadónak egyaránt érdeke legyen a megkötése. Pozsgay Imre a vitát ösz- szefoglalva javasolta: a munkabeszüntetési jog szabályozása önálló sztrájktörvény formájában a jövő ev januárjában kerüljön az Országgyűlés elé. Hangsúlyozta: politikai sztrájk lehetőségét zárja ki a tervezet. A Munka Törvény- könyve módosítását ugyancsak a januári ülés elé terjeszti a kormány, de az előkészületi időt felhasználja arra, hogy a kollektív szerződés szabályozására vonatkozóan áthidaló javaslatot dolgoz ki. Nagy Sándor a javaslatokkal egyetértett. Ezt követően az 1989. évi népgazdasági terv főbb vitatott kérdéseit tárgyalták meg. Elöljáróban Hoós lános, az Országos Tervhivatal elnöke tett 'javaslatot annak a 200 millió forint szociálpolitikai támogatásnak az elosztására, amelyről a kormány és a SZOT képviselői legutóbbi megbeszélésükön állapodtak meg. Ebből az összegből decemberben egyszeri juttatásként ezer forintot kapnak a gyesen és a gyeden lévők, valamint a 3 ezer forintnál alacsonyabb ellátásban részesülők. A jövő évi tervről szólva Hoós János rámutatott: a vitás kérdéseikben a kormány álláspontját meghatározza, hogy jövőre az elosztható források nem bővülnek. Csikós Pál, a SZOT titkára rámutatott, hogy a jövőre tervezett áremelések olyan alapvető cikkeket és szolgáltatásokat is érintenék, amelyek tekintetében nincs választási lehetőségük a vásárlóknak, ezért a szakszervezetek továbbra is fontosnak ’ tartják az alapvető termékek áremelésének kompenzálását mindenkinél. Nagy Sándor arról beszélt, hogy a szakszervezetek jövőre legalább 4,1 milliárd forintos központi bérintézkedést tartanak szükségesnek, szemben a kormány által ajánlott 2 milliárdossal. Külön is szólt a közszolgáltatásban — egyebek között a vasútnál, a postánál és a közműveknél — dolgozók bérproblémáiról. Megoldásukként szabályozásbeli változásokat javasolt. A további vita során az álláspontok némely tekintetben közeledtek egymáshoz. Rövid szünetben a felek egymás között külön is egyeztették a javaslatokat, majd ismét tárgyalóasztalhoz ültek. Megállapodtak abban, hogy jövőre összesen 460 forinttal emelik a nyugdijakat, ebből január elsejével 360 forinttal, májustól pedig további 100 forinttal. A hetven éven felüliek nyugdijának alsó határa 3500 forint lesz. Központi bér- intézkedésre mintegy 4—4,1 milliárd forintot fordít a kormány 1989-ben, elsősorban az egészségügyben, az oktatásban és a közművelődésben dolgozók részére. Ebből az ősz- szegből kell azonban megoldani a túlórák, a pótlékok rendezését is. A kormány elismerte a közszolgáltatási te-, rület szabályozás-változtatási igényét, az ehhez szükséges intézkedések lehetőségét megvizsgálja. Elfogadták a gyermekgondozási segély és a családi pótlék tervezett havi 300 forintos emelését is. Nem sikerült előbbre lépni viszont az új források feltárásában. A kormány változatlanul nem lát reális lehetőséget arra, hogy a reálbérek jövőre 6 százaléknál kisebb mértékben csökkenjenek. A megbeszélésen más kérdésekben is megállapodás született. így például abban, hogy a kormány nem ellenzi a 40 órás munkahét bevezetését azokon a területeken, ahol az nem igényel többlet létszámot és többlet bért; a szabályozás kérdéseiben tárgyalások kezdődnek a szakszervezetek és a kormány illetékes szervei között. Az idő előrehaladta miatt nem tárgyalták meg a foglalkoztatáspolitikai kérdéseket; e napirend témáiban egyébként is folyamatos a kapcsolat az állami szervek és a szakszervezetek között. Európa-megbeszélések Bécsben A Varsói Szerződés és a NATO huszonhárom tagállamának képviselői hétfőn Bécsben újabb konzultációt tartottak a tervezett európai hagyományos leszerelési tárgyalások mandátumának kidolgozásáról. A megbeszélésen Jurij Kaslev szovjet nagykövet a tárgyalások területi hatályáról szólva ismertette a VSZ kompromisszumos elképzeléseit az intézkedési övezetbe kerülő, a tárgyalópartnerek által eddig még nem pontosított ázsiai török területeket illetően. Közölte: a kompromisszum elfogadása esetén a Szovjetunió hajlandó egész Kaukázuson túli területét bevonni az övezetbe. Az okmány továbbra is megoldásra váró kérdései közül — a területi hatály témáján kívül - a legfontosabb a leendő VSZ-NATO tárgyalások és a 35 ország részvételével a bizalomerősitésről folytatandó tanácskozás kapcsolatának szabályozása. Szaddam Husszein Egyiptomban Szaddam Husszein iraki államfő hétfőn délután megleptésszerűen Kairóba érkezett. Az 1979-ben történt elnökké választása óta ez az első látogatása Egyiptomban. Az iraki vezető repülőgépéből kiszállva azt közölte, hogy a palesztin kérdésről kíván megbeszélést folytatni Hoszni Mubarakkal, az algíri alapvető fontosságú határozatok, a megszállt területek lakosságára nehezedő izraeli nyomás s most, a PFSZ VB elnökétől megtagadott amerikai beutazóvízum nyomán előállott helyzetben. Szaddam Husszein szerint szükségszerűen támogatásban kell részesíteni a független államért harcoló palesztin népet, s a PFSZ határozatainak megvalósítását.-©- VARSÓ: ,,A lengyel szak- szervezeti tömörülés egyetértő veszteséges üzemek bezárásával, de ezt csak a Végső esetben alkalmazható eljárásnak tartja, egyben minden erejét latba fogja vetni az elbocsátott dolgozók érdekei védelmében és követeli/ hogy a lehető legrövidebb időn belül dolgozzák ki a munkahelyüket elvesztő dolgozók törvényes védelmének rendszerét” — áll a lengyel szakszervezeti mozgalom, az OPZZ szombat —vasárnapi, kétnapos országos értekezletén elfogadott és hétfőn nyilvánosságra hozott határozatában.-é- MOSZKVA: Az amerikai diplomácia komoly melléfogásának minősítette héttőn a TASZSZ azt, hogy az Egyesült Államok megtagadta a beutazási vízumot Jasszer Aralattól, a PFSZ VB elnökétől, aki az ENSZ-közgyűlés előtt akart beszédet mondani. A szovjet hírügynökség kommentárja megállapítja, hogy a vizűm megtagadása jogellenes, és sérti az ENSZ alapokmányát. Idézi lavier Pérez de Cuéllart, a világszervezet főtitkárát, aki maya is kijelentette, hogy a washingtoni döntés összeegyeztethetetlen azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket az Egyesült Államok, mint a világszervezet székhelyének otthont adó ország vállalt.-f MOSZKVA: Hétfőn Moszkvában jegyzőkönyvet írtak alá az 1983-ban kötött, idén szeptemberben lejárt szovjet-amerikai gabonaszerződés meghosszabbításáról. Geraszimov megemlítette, hogy a szovjet kormány ebben az évben több mint 1 millió tonna szójababot és 5,5 millió tonna kukoricát vásárolt az Egyesült Államoktól. ♦ Áz SZKP KB ülése Moszkvában hétfőn összeült az SZKP Központi Bizottsága. A szovjet párt vezető testületé az állami politikai intézményrendszer reformja megvalósításának kérdéseit vitatja meg. A KB-ülésen a napirendi pont előadója Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Wojciech Jaruzelski lengyel államfő, a LEMP KB első titkára beszél a lengyel hivatalos szakszervezeti mozgalom (OPZZ) kétnapos, országos értekezletének megnyitó ülésén. MTI Telefotó Észak-amerikai tájakon (I.) Magyarok és indiánok Kanadában Kanada jelenlegi lakosságának döntő többsége angol és francia származású — e két nemzet fiai az északi ország alapítói, ezért az állam hivatalos nyelvei az angol és francia -, de rajtuk kívül még nagyon sok etnikum él a Magyarországénál -majd százszor nagyobb területen. A magyar népesség a legutóbbi számlálás szerint a nyelvi rangsorban a tizenegyedik helyen volt, a hazánkból kivándoroltak száma meghaladja a 80 000-et. A kanadai magyarok zöme Ontario tartományban él, a legtöbben Torontóban, ahol külön negyedet alakítottak ki a Bloor Street nyugati részén: ezekben az utcákban nem ritka a magyar szó, a drogériákban, kis élelmiszerüzletekben, húsboltokban nem szükséges az angol tudás, s a különböző hazai árucikkek sem hiányoznak a polcokról. Kapható szegedi szalámi, lekvárok, kon- zervek, de egy régiségboltban láttam herendi porcelánfigurákat, s a Zsolnay gyár sza- lonnázó parasztját. A magyar éttermek igazi magyaros ételekkel és ízekkel várják a betérőket: tanúsíthatom, hogy a gulyáslevest itthon sem készítik el különbül, mint a Budapest csárdában. A magyarságtudat fenntartásában nagy szerepet játszanak Kanadában a különféle néven működő egyesületek. Az egyik legrégibb és legnagyobb ilyen intézmény a Bratnfordi Magyar Betegsegélyező, mely a szociális feladatokon kívül ápolja a magyar nyelvet és kultúrát. Saját, nagyon szép házukban rendszeresen tartanak összejöveteleket, kultúrtermükben gyakran lépnek fel Magyarországról érkező művészek. Régebben magyar rádióadás is volt ebben a kedves kis városban, de pénzhiány miatt megszűnt. ’ Brantfordtól néhány kilométerre, van a Hat Nemzet indiánrezervátum, melynek er- dős-pusztás területén mintegy 7500-an élnek, többségükben irokézek és mohawk-kok. A területre való belépésnél kis tábla jelzi csupán, hogy „indiánországban" vagyunk. Az indiánok szabadon elköltözhetnek innen, visszatelepülhetnek, de a tapasztalatok szerint többnyire * maradnak. A kanadai kormány a tőlük elvett földek fejében járadékot fizet az indiánoknak, s adó- kedvezményben részesíti őket. (Éppen emiatt a rezervátumban például jóval olcsóbb az üzemanyag, a szeszes ital, a cigaretta.) A mai indián lakosság zöme a közeli városokban dolgozik, ahová hajónyi nagyságú Chevroleteken, bikaerős motorkerékpárokon járnak. Sokan a rezervátumban keresik meg a mindennapit, benzinkutakat, üzleteket működtetnek, kézműiparral, állat- tenyésztéssel, földműveléssel foglalkoznak. Az indiánok élete, mindennapjai épperi úgy zajlanak, mint a többi kanadaié - egy hétvége kivételével. Minden esztendő júliusának utolsó szombatján, vasárnapján a Cooper és May könyveiből ismert viseletbe öltöznek, s a kétnapos — magyarra lefordíthatatlan — powwow (ejtése pauau) keretében felelevenítik vadászó, halászó őseik hagyományait, énekelnek, táncolnak. Idén nyáron 20 indián nemzet képviseletében 250 táncos és dobos vett részt ezen a társadalmi eseményen, mely azon túl, hogy az indián kultúrák ünnepe, rangos idegenforgalmi program is. A tisztes összegért belépő „idegeneket” a kézfejükön megpecsételik, ez a szabad mozgás záloga. Az ünnep központja egy nagyméretű sátor, mely körül különféle színű tolldisz- be, szarvasbőr lábszárvédőkbe, bőrruhákba öltözött, festett arcú legények és ifjú hölgyek mozognak a monoton zengő dobok ütemére. Egy-egy ruha ára eléri az 1000 dollárt, éppen ezért a roppant drága mokasszinokat sportcipők helyettesítik. Odébb nagyon sok sátorban fafaragásokat, szőtteseket, csontból készült dísztárgyakat, gyöngyfüzéreket, az indián művészet remekeit kínálják, aki éhes, megkóstolhatja a medvefasírozottat, de lehetőség van kenuba ülni, kúp alakú sátorba bújni, tolldisz- sZel fényképeszkedni ... A powwow csupán egy kis szeletkéje az egykor hatalmas indián kultúrának, a mai ember számára azonban ez is érdekes, felejthetetlen élményt nyújt. Roszprim Nándor Ahol személyre szólóan foglalkoznak a fiatalokkal A legtöbben munkahely után érdeklődve keresték föl az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát, ami nem is olyan régóta, ez év október elejétől működik Pécsett, a Déryné utca 1. szám alatt. Ez a két hónap nem túl nagy idő, de már ezailatt is Játszódik, hogy igény volt ennek létrehozására, hogy egyre többen keresik föl — egészen pontosan a tegnapi napig százkilencven- kilencen fordultak meg az irodában. Eleinte naponta heten —nyolcán, most már a napi átlag 12—15 fő. A Baranya Megyei Tanács ifjúsági és sportosztólya tárgyalta meg tegnap a szeptember óta működő Ifjúságért Egyesület, valamint az október elején megnyílt információs iroda működését, ennek tapasztalatait. A legfontosabb érdeklődési terület, mint már említettük, a munkahely iránti volt, ezenkívül sokan érdeklődtek más szolgáltatások után, is, így például a különböző tanfolyamok, tanácsadó szolgáltatások bizonyultak nagyon népszerűnek. A tanfolyamok közül ki kell emelni a kedvezményes árfolyamú angol és német nyelvtanfolyamot, a tanácsadások közül pedig első helyen a jogi, ezt követően a ^tanulmányi, majd a pszichológiai tanácsadást. Érdekes, hogy a legkisebb érdeklődés az egészségügyi tanácsadás iránt nyilvánult meg. A szolgáltatások közé tartozik még a kulturális és sporteseményekről, az albérleti lehetőségekről való informálás, s a már szinte mindenki által ismert ifjúsági telefonszolgálat is. Ezenkívül szerveztek népfőiskolát baranyai fiatalok számára, s 16—20 éves fiataloknak klubiskolát — olyanoknak, akik még nem végezték el a 'nyolc általánost. A jövőben tervezik, hogy a látogatottság és az érdeklődés alapján összegzik az őket felkereső fiatalok igényeit, s ezeket negyedévenként megküldik minden megyei szervezetnek. Terveik között szerepel, hogy a jövőben nem csupán az irodában fogadnák az érdeklődő fiatalokat, hanem —, amolyan nyugati mintára, ami sok más országban már teljesen megszokott dolog —, az utcán is megpróbálnának kapcsolatot teremteni a fiatalokkal. Ehhez nálunk még hozzá kell szokni, de remélhetőleg sikere lesz, hiszen eddig is olyan vélemények hangzottak el az irodáról, hogy végre olyan hely, ahol személyre szólóan foglalkoznak a betérőkkel. Mindezekről ma délután is beszámolnak az Ifjúságért Egyesület közgyűlésén. D. Cs.
