Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)
1988-11-26 / 329. szám
1988. november 26., szombat Dunontüii napió Pártértekezlet lesz a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál Világos választ és perspektívát a dolgozóknak Beszélgetés Kovács Istvánnal, a MÉV Pártbizottsága titkárával A Mecseki Ércbányászati Vállalat kommunista közösségeinek összessége a taglétszámot tekintve második legjelentősebb bázisa az MSZMP-nek Boranyo megyében. A vállalat párt- bizottsága városi jogú: A üzemi pártbizottság, s összesen 38 alapszervezet tartozik irányítása alá. A párttagság összlétszáma közel másfélezer fő. Többségének igénye szerint a legutóbbi ülésen a pártbizottság úgy döntött, hogy a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál is pártértekezlet lesz. Időpontját december 10-re tűzték ki. Ennek az értekezletnek okairól, előkészületeiről, tervezett tartalmáról beszélgettünk Kovács Istvánnal, a MÉV MSZMP bizottságának titkárával. ■ , — i * ■1 ■ 1 .............................- ■- Aligha lehet véletlennek tekinteni, hogy Baranyában Pécs mellett a két nagy bányavállalat pártbizottsága döntött a pártértekezlet megtartásáról. Miért alakult így?- Valóban nem lehet véletlennek tekinteni. A bányászatnak, mint ágazatnak rendkívüli és gyakorlatilag országos méretű nehézségei adják a közös okot, Minden más párhuzam a két bányavállalat között - különösképpen a pártértekezlet tekintetében - erőltetett lenne, s kevéssé helytálló. Ugyanakkor szükségesnek érzek egy pontosítást: nem a pártbizottság döntött a pártértekezletről, hanem párttagságunk. Vállalati pártbizottságunk a vélemények összegzése alapján csak bejelentette a tényt, hogy lesz.- Ebből következik, hogy a MÉV Pártbizottsága nem log- lalt állást se pro, se kontra a pártértekezlet témájában. Hogyan merült lel megtartásának igénye?- Vállalati pártbizottságunk megválasztása óta nagy erőfeszítéseket tett a vállalat eredményes működésének segítésére, a párt ideológiai, politikai, szervezeti és cselekvési egységének erősítésére, a politikai hangulat kedvező alakítására. Bár munkánkban nem kerülhettük ki a környezetünkből, az ország helyzetéből adódó hatásokat, és saját hibáink is akadályozták kitűzött céljaink optimálisan hatékony megvalósítását, pártbizottságunk mind a felsőbb irányító szerveink, mind önmagunk által elvégzett értékelésekor alapvetően pozitív megítélést kapott. Kidolgoztuk az állásfoglalásunkat a kibontakozási program vállalati megvalósítására. Az előbbiek szellemében intézkedési tervet fogadtunk el az idei évi feladatokra. A nyáron az üzemi párt- bizottságaink végrehajtó bizottság nélküli testületekké való átalakítása volt a szervezeti élet középpontjában. Ennek során merült föl a pártértekezlet megtartásának igénye. Vitára bocsátottuk a kérdést, s a tagságunk több mint 70 százaléka a pártértekezlet mellett foglalt állást. Semmi rendhagyót nem találok ebben. Általános tapasztalat, hogy pártértekezletek összehívását a testület személyi öszszetételének megújításával is összekapcsolják, s a delegálás módszerével már az értekezlet előtt az új bizottság tagjainak jelentős hányadát megválasztják. A MÉV küldöttértekezletén másképp lesz? — Értekezletünkre minden húsz fő után egy küldöttet választanak az alapszervezetekben, Jelen lesz az értekezleten a pártbizottság 44 tagja, valamint 5-10 meghívott gazdasági,' szakszervezeti és KISZ- vezetö. Vagyis 120-130 fő vesz részt december 10-én a pártértekezleten. A MÉV küldöttértekezletén lesznek személyi kérdések, illetve már voltak személyi kérdések. Vállalati párttestületünkbe a legutóbbi időben 12 új tagot delegáltak az üzemi pártbizottságok. Az új tagok delegálása a testület kiegészítését szolgálta. Ugyanakkor felkértük az üzemi pártbizottságokat, hogy értékeljék területük vállalati pártbizottsági tagjainak tevékenységét, s ha szükségesnek látják, hívják vissza őket, és delegáljanak helyettük mást. Ilyen cserére végül is nem került sor. A küldöttértekezleten a személyi kérdések körében mindenképpen ismertetjük, hogy kik a pártbizottság, illetve a végrehajtó bizottság új tagjai. Természetesen a küldöttértekezlet jogosítványa további személyi kérdések felvetésére és eldöntésére is kiterjed. Erre a lehetőségre is felkészültünk; jelölőbizottságot is választottunk.- Mi szerepel vitaanyagként a küldöttértekezleten?- Nagyon bízom abban, hogy a tanácskozásunk eredményeként lesz új mondanivalónk a párttagságnak. A témák. s bennük megtestesülő okok, amelyek az új mondanivalót, az új értelmezést kívánják, javarészt nem új keletűek, de súlyosabban, markánsabban jelentkeznek, mint korábban. Ezekre tér ki a pártbizottság beszámolója, ezekét sűríti magába politikai programként a pórtértekezlet állásfoglalás-tervezete. írásos vitaanyagként ez utóbbit kapják kézhez előre a küldöttek. A tervezetthez csatolunk egy kérdéslistát, amely 43 pontból áll. Vitát kezdeményezőnek s nem korlátjának szántuk a listán felvetett témákat, amelyek véleményünk szerint a lehető legszélesebb kört fogják át. Példaként említve, az első arra kér választ, hogy miként lehetne a vállalati pártapparátus munkáját még hatékonyabbá tenni, a 43. pedig a vállalati lakásgazdálkodás javításához kér javaslatot. Az állásfoglalás-tervezethez fűzött feladatterv természetesen helyzetünk elemzéséből következik. Ennek fő elemei: a mutatkozó értékzavar és következményei, a politikai helyzet ellentmondásossága, a demokratizálódás folyamata, a politikai intézményrendszer megújításának o vártnál lassúbb üteme, az a bizonytalanság, amely a vállalat jövőjét illetően dolgozóink körében tapasztalható annak ellenére, hogy nálunk az elmúlt négy év során az országos ipari átlagnak megfelelő béremelést tudtunk végrehajtani. A gazdasági és a politikai vezetés számáro is zavaró tényező, hogy pénzügyi és devizális problémák miatt nem tudunk világos választ és perspektívát adni dolgozóinknak. A szociális kérdések körében legnehezebb a lakáshelyzet: kétszázzal több jogos és kielégítetlen lakásigényt - összesen 887-et - tartunk nyilván, mint két évvel ezelőtt. Mindezek alapján programunkban az elsődleges feladatok között jelöltük meg a pártdemokrácia jelentős továbbfejlesztését, a Csöndör László felvétele formális módszerek kiiktatását. Ugyanakkor tudatosítani kívánjuk, hogy mindennek a gazdaságosabb, hatékonyabb munka az alapja és feltétele. így a nyomasztó lakás-, bér- és szociális gondjaink enyhítésének is. A több demokráciától még önmagukban nem lesznek jobbak az élet- és munkakörülmények: ezek alapjait meg kell termelni. A technológiai és munkafegyelem viszont semmiképpen sem a demokrácia témakörébe tartozik. El kell érnünk a teljesítményelvű értékelés lehető legszélesebb körű kiterjesztését beosztásokra, funkciókra tekintet nélkül. P feladatterv megfogalmazza, hogy a vállalat gazdasági, politikai és szociálpolitikai elképzelései bocsátassanak vitára, s kapják meg ebben a legszélesebb nyilvánosságot. Javasoljuk, hogy döntő fontosságú témákban az összes dolgozó szavazhasson az alternatívákról. Mindennek azonban alapfeltétele, hogy az illetékes állami vezetés rövid és hosszú távra egyaránt tisztázza vállalatunk jövőjét. Dunai Imre TH-biztositó elemeket épitenek a fejtésbe a IV-es bányaüzemben Kétszázharmincöt elsőst foglalkoztatnak Tanulók - kisiparosoknál Idén márciusban még nem tűnt túl biztatónak a helyzet; az iparmesterek igencsak óvakodtak attól, hogy iskolakezdéskor elsős tanulót fogadjanak majd maguk mellé. Úgy érezték, megvan rá az alapos okuk. Tavaly hétezer baranyai kisiparos közül 320-an ötszáz tanulót foglalkoztattak 35 szakmában. Idén viszont, márciusig, q 320 iparosnak még a fele sem jelentkezett, mondván; az új adórendszer olyan rossz körülményeket teremtett, hogy nem éri meg tanulókkal foglalkozni. Emlékeztetőül: a tavalyi tanulónkénti kedvezmény 6000 forint volt, amit a jövedelem- adóból vontak le. Idén ugytfh 9000-re emelkedett a kedvezmény, ám ezt az összeget a vállalkozói adóból vonják- le. A gond ott rejlik, hogy az iparos nem fizet vállalkozói adót, ha éves tiszta nyeresége nem haladja meg a százezer forintot. A 9000 forintot így nincs miből elengedni. Ahhoz, hogy megérje csupán egyetlen tanulót tartani, 137 500 forintos tiszta nyereséget kellene fölmutatni. A szolgáltató szakmák nagy része nem éri el ezt a szintet. A Baranya Megyei KIOSZ 30 százalékos visszaesésre számított, azonban a végleges, szeptemberi beiskolázás meglepetést hozott; 235 elsőst foglalkoztatnak. Vajon mitől jött meg az iparosok kedve? Egyrészt, a kisiparosok jó része már csak becsületből sem vonta vissza a szülőknek tett korábbi ígéretét, így — úgymond — erkölcsi kényszer miatt iskolázott be. Másrészt, a főként divatszakmákban (autószerelő, fodrász, karosszérialakatos, fogműves, autóvillamossági szerelő) dolgozó iparosnak még mindig olcsóbb tanulót foglalkoztatni, mint alkalmazottat tartani. Az új törvény azt is megengedi, hogy egy szakember akár öt tanulót is felvehet, és ha szakképzett alkalmazottja van, akkor tizet is. Míg egy alkalmazott után fizetett társadalombiztosítási járulék a bérének 40 százaléka, addig ez tanulóként és havonta csupán 30 forint. A divatszakmák túltelítettségével szemben igen rossz a helyzet a hiányszakmáknál. Itt mester még volna, aki tanulót vállal, de gyerek egyre kevesebb, aki hegesztő, esztergályos, géplakatos, épület-villamossági szerelő, tímár, épületburkoló, kőműves, bádogos szeretne lenni. Mindenesetre, a tanulót nevelő iparosok kötelesek a vállalkozó gyerekeknek plusz 200 forint ösztöndíjat fizetni. Még rosszabb a helyzet a kihaló mesterségeknél, így ugyanis iparosból is igen kevés van már, tanuló pedig szinte egyáltalán nincs. A KIOSZ Országos Központja által juttatott 400 forintos többlet-ösztöndíjnak és a mesternek adott 300 forintos plusz kedvezménynek köszönhető,- hogy egyáltalán léteznek még cserépkályhások, bádogosok, cipészek, könyvköÖnállóan, önmagukban bízva Madártávlatból a BCM, háttérben o Szársomlyó Fotó: Läufer László Részvény- társaság a BCM A Magyar Cement- és Mészművek (CEMÜ) beremendi gyára 1988. november 1-jétől Beremendi Cement- és Mész- ipari Részvénytársaság (BCM Rt.) néven tevékenykedik tovább, az eddigi igazgató, Oberrittcr Miklós immár ügyvezető igazgató irányításával. — Mit vámok a részvénytársasággá alakulástól? — Alapvetően azt, hogy önállóan ténykedünk a váci alakuló közgyűlés után - mondja Oberritter Miklós. Azt is, hogy a CEMŰ öt éven belül valamennyi gyárát önálló részvénytársasággá alapítja és egymásnak 12 százalékos mértékben korcsztrészvényesei maradunk. A CEMU marad továbbra is a főrészvényes - csökkentett apparátussal -, vagyonkezelő feladatokat lát el és maga a CEMU is új szervezetet alakít ki az átalakulási törvény létrejötte után. A működési önállóságunk szinte teljes körű, egy bizonyos népgazdasági érdeket figyelembe véve önállóan tevékenykedünk. Ez a korábbi szervezeti lehetőségünkhöz képest óriási előny, hisz állóeszközeinket a jelenlegi piaci értéken tudjuk az rt.-be bevinni, ami egy megnövekedett amortizációs hányadot, tehát az eddigieknél is nagyobb fejlesztési lehetőséget biztosít. — Kik a BCM Rt. részvényesei ? — Fő részvényesünk a CEMÜ, mellette az ugyancsak megalakult Hejőcsabai Rt. és a velünk kapcsolatban lévő, érdekelt cégek összesen 1 578 700 000 forint értékben, melyből az apporton-gépek és berendezések stb. értékén felül 65 millió forint a készpénzbetét. A 24 részvényesünk közül a nagyobbak: a Budapest Bank, az ÉPFU, a 'Volán, a FERRUNION, a TITÁN, a BÁZIS Déldunóntúli Építőipari Vállalat, a Beton- és Vasbetonipari Művek, a Dél-dunántúli Tüzép, a Mecseki Ercbányázati Vállalat, az Alkotó Ifjúság Egyesülés és a Hungária Biztosító. A társaság alaptőkéje 10 000 forint névértékű, névre szóló részvényekre oszlik. — Az eddigi nevük után az ,,Rt." milyen változásokkal jár? — Az irányításban egyértelműen a tulajdonjoggal rendelkező társaságnak tartozunk elszámolni, akiknek az az érdeke, hogy minél nagyobb osztalékot kapjanak, és hogy növekedjék a részvényeik tőzsdei árfolyama. Ennek következtében az eddiginél is vállalkozóbb vezetést várnak el tőlünk és a pénzük lehető legjobb befektetését igénylik.- A termelésben várható-e változás?- Alapvető érdekünk, hogy mindenféle piacon, tehát bélés külföldön egyaránt a lehetséges maximummal vegyünk részt. A lehetőségeink ezt segítik elő, hisz a kereskedést is mi végezzük. Szeretnénk mindenképpen bővíteni a jugoszláv piacot, és ha lehetséges, akkor szeretnénk bejutni az NSZK piacra is. De a részvénytársasággal az is feladatunk, hogy minden fölösleges pénzünket időben befektessük, hogy így gazdaságilag garantálhassuk a többlóbon állásunkat. Ezért minden üzlet érdekel minket, ami biztos befektetést ígér.- Az új felállásból mi lesz a BCM Rt. dolgozóinak haszna?- Az eddigieknél is nagyobb fejlesztési és beruházási lehetőségünk adódik, így remélhetően az eddigieknél is fejlettebb technikát tudunk majd alkalmazni, legalábbis garantálhatjuk a szinten tartást. Nem titkoljuk, hogy az eredményesebb gazdálkodással szeretnénk a dolgozóinkat is jobban megfizetni.- Az új felállás igéri-e, hoz-e környezetvédelmi változásokat?- Az elmúlt két évben új elektrofiltert építettünk be mintegy 140 milliós értékben, átalakítottuk a zsákos porszűrőinket is modernebb, jobb hatásfokú, levegőlefúvatásos rendszerűvé. Jelenleg két kavicságyas szűrő beépítése kezdődött el mintegy 150 millió forint értékben. Minden kezdeményezésünk arra irányul, hogy gyáron belül és a közvetlen környezetünkben növeljük a zöldövezeteket, és a dolgozóink lakóterületét érintően is nagyobb segítséget nyújthassunk ezután.- Terveznek más változtatásokat is?- Szeretnénk kihasználni a társasági törvény adta lehetőségeket. Már elkészítettük a szállítási-szolgáltatási feladatok ellátására egy kft tervezetét és foglalkozunk más vegyesvállalatok és további kft-k alapításának gondolatával is. Miért? Hogy további tőkét nyerjünk a vegyesvállalatokbóf és még hatékonyabbá tegyük a belső szerkezetünket. Az új törvény — az alapítókkal történt előzetes megegyezés alapján — a dolgozói részvényekre is lehetőséget ad az összes részvényünk 10 százalékáig, «ezért már 1989-ben szeretnénk dolgozói részvényeket is kibocsátani. Murányi László
