Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)
1988-11-25 / 328. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Elismerések kivált pártmunkáért Megkezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka • Pozsgay Imre beszámolója Csütörtökön délelőtt 10 órakor Stadinger István elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. A tárgysorozat ismertetését követően Király Zoltán (Csongrád m. 5. vk.) képviselő kifogásolta annak sorrendjét. Szerinte a személyi javaslatok, ról, közöttük a miniszterelnöki tiszt betöltéséről csak a második és harmadik napirend végeztével döntsön az Országgyűlés. Felvetette azt is, hogy Grósz Károly távozásával a kormánynak is le kellene mondania. Az új miniszterelnök kapjon szabad kezet' a kormány tagjainak megválasztásához. A képviselő ezután a Ház elnökének, Stadinger Istvánnak az elmúlt ülésszakon végzett munkáját kifogásolta, mert szerinte akkori tevékenysége - a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos szavazás során — nagy visszatetszést keltett. Polgárdi József, (Pest m., 17. vk.) az ülésszak eredeti tárgy- sorozatát javasolta elfogadni. A törvényhozó testület ezután döntött az ülésszak tárgysorozatáról: a többség az eredeti sorrend mellett szavazott; ellene negyvenötén voksoltak, hatan pedig tartózkodtak. Stadinger István ezután a személyével kapcsolatos észrevételre reagált. Elmondta, hogy a legutóbbi ülésen a szóban forgó szavazást a házszabályok előírásai szerint, képviselői kollegialitással és korrektséggel vezette. Válaszát követően megkérte Vida Miklóst, az Országgyűlés alelnö- Ikét, hogy vegye ót tőle az ülés levezetésének elnöki tisztét a személyét érintő vita levezetésének idejére. Simon Péter (Borsod megye, 23. vk.) véleménye szerint az országgyűlés elnöke nem sértette meg az ügyrendet. A szavazás módja keltett visszatetszést az ország közvéleményében. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) szerint viszont Stadinger István a szavazásnál az érvényben lévő bázszabá- lyák néhány pontját megsértette. Juhász Ferenc (BudaA kitüntetett pártmunkások egy csoportja Fotó: Proksza László Megemlékezés a KMP megalakulásának 70. évfordulójáról Ünnepség az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága székhazában mert nem téveszti össze azt annak vulgáris, torz, nem ritkán meghamisított változatával. ‘Egyszerre és egyidejűleg vállaljuk fel ezeréves történelmünk egészét, mindenekelőtt azonban a progresszió különböző áramlatainak örökségét, közte is jelesül a munkásmozgalom legjobb tradícióit. Szirtes Gábor részletesen elemezte 1918—19 tanulságait, majd így folytatta:- A májusi pártértekezlet az átfogó megújulási igénynek, változtatási szándéknak a kifejezője. A párttagság többsége és a közvélemény jelentős része által támogatott májusi változások óta és ellenére is sok a bizonytalanság, a kétely, az aggodalom. Zavar forrása helyzetünk sajátos átmeneti jellege, amely a gazdaságirányítási és a politikai döntési rendszer átalakításában, a régi modell számos eleme fokozatos leépülésében és új irányítási elvek, új döntési mechanizmusok kiépülésének egyidejű folyamatában jelentkezik. Nehéz, de szükséges megérteni: a gazdasági és politikai gyakorlat egyes meghatározó, ám hibásnak vagy tévesnek bizonyult megoldásaitól akkor is el kell határolódnunk, ha szubjektív elemek nehézzé teszik ezt számunkra. Gyakran az önállóság biztosításától való óvatoskodó félelem kíséri a politikai rendszer szerveinek, szervezeteinek megújulási törekvéseit. Az egyidejűleg munkás-, értelmiség- és ifjúság pártivá váló politika eredményességének előfeltétele, hogy a szakszervezetek, a KISZ, a társgdalmi és tömegszervezetek önmegújító szándékait, önállósodási törekvéseit egyértelműbb megértés és támogatás kísérje. Baranyában ebben az irányban is megtettük az első jelentős lépéseket. Más területeken is megkezdődött a májusi irányvonal megvalósítása. Széleskörűen alkalmazzuk a párton belüli választási rendszer új elemeit. Többségében megszűnt az irányító párttestületek előzetes állásfoglalása az új tisztviselők választásakor, a jelöléseknél egyre szélesebb körben egyetlen szempont érvényesül: az adott funkcióra való alkalmasság. ösztönözzük és nem ritkán alkalmazzuk a többes jelöléseket. Széleskörűvé tettük a testületi tagok megújításánál a delegálásokat. Javítottuk a döntéselökészítési f o I yamatak d em okra tizmusá t. Előkészítés alatt áll az appa(Folytatás a 3. oldalon) Az ülésszak első napján, november 24-én szavai az Országgyűlés. MTI-telefotó: Soós Lajos Stadinger István ismertette az ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatokat: O Személyi javaslatok tárgyalása; 0 Tájékoztató a politikai intézményrendszer korszerűsítését célzó munkálatokról, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényjavaslatok és intézkedések ütemtervéről; 0 Beszámoló a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról; O A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 0 A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvény- javaslat tárgyalása; Q A gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvényjavaslatok együttes vitája; O A pénzügyminiszter tájékoztatója az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról; O Az Elnöki Tanács jelentése a írét ülésszak alatt alkotott törvényerejű rendeletéiről; O Kovács Lászlóné képviselő módosító javaslata az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvényt módosító 1988. évi IV. törvény módosításáról; 0 Interpellációk, kérdések.----------------------------------- . ------------------------------p est, 62. vk.) kifejtette, hogy ha a T. Ház elnökének ténykedésében valaki hibát tapasztalt, azt -ott azonnal kellett volna észrevételezni. Dau- da Sándor (Budapest, 45. vk.) választóinak kérdését idézte: „Miért engedi meg az Ország- gyűlés, hogy egyes képviselők a parlamentből cirkuszt csináljanak, köznevetség tárgyává tegyék”. tétova gyakorlata „cirkusz", akkor ezt csak fájlalni tudja. Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.) az esetleges elnöki tévedésnél sokkal súlyosabbnak tartotta a képviselői ügyetlenséget a szavazás befolyásolásában. Boldizsár Iván (országos lista) arra emlékeztetett, hogy Stadinger István vitavezetésének köszönhetően volt —i————— nyilvános szavazás a bős- nagymarosi beruházás ügyében. Az elnöklő Vido Miklós javasolta, hogy az elhangzottakat szó szerint rögzítsék a jegyzőkönyvben. Javaslatát az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután ismét Stadinger István vette át az elnöki tisztet, s az első napirendi pont, a személyi kérdések tárgyalása következett. Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette az Elnöki Tanácsnak a Minisztertanács elnöke felmentésére, illetve a Minisztertanács új elnöke megválasztására vonatkozó átiratát. Döntéshozatal következett: az Országgyűlés 28 ellenszavazattal és 13 tartózkodással Grósz Károlyt felmentette miniszterelnöki tisztsége alól. Stadinger István a szavazást követően röviden méltatta Grósz Károly miniszterelnöki tevékenységét. Hangsúlyozta: az alatt a másfél esztendő alatt, ameddig e tisztséget Grósz Károly betöltötte, lényeges változások történtek az ország társadalmi, politikai és gazdasági vezetésében. Kidol(Folytatás a 2. oldalon) A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulóján kitüntetési ünnepséggel egybekötött megemlékezést tartottak tegnap délután Pécsett a megyei pártbizottság székházában. Dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a meghívottakat, a kiváló pórtelünkéért elismerésben részesülőket, majd dr. Szirtes Gábor, a megyei pártbizottság titkára emlékezett meg a párt megalakulása évfordulójáról. — Történelmi visszapillantás és szigorú önvizsgálat egyre szervesebb részei az ünnepi megemlékezéseknek - mondotta. - A tisztelgő emlékezet értelmét mindenekelőtt nem az adja, hogy az eszmék fényében lássuk a megtett utat, hanem hogy a gyakorlatot vizsgálva az, eredményesség szolgáljon mércéül. Az objektivitás próbáját kiálló múltszemlélet, a valós történelmi önismeret és jelentudat, meg a realitások tolóján álló jövőkép lehet csakis a programunk. Olyan program ez, amely egyidejűleg tartja magát a hét évtizede Magyarországon is társadalomformáló erővé vált eszme örökösének, ám nem hallgatja el a nevében történt korábbi tévedések, hibák súlyos következményeit sem. Amely napijaink válsághangulata ellenére sem tekinti történelmi anakronizmusnak a szocializmust, Morvay Lászlónak (Budapest, 33. vk.) most utólag is az a véleménye, hogy szükség volt a nyílt, demokratikusabb szavazásra. Avar István (Budapest, 17. vk.) egyetértett Szabó Kálmán képviselő észrevételével, ám a hibákat természetesnek tartotta. Mint mondta: a képviselők hosszú időn keresztül nem voltak igazán érdekeltté téve abban, hogy éljenek a parlament igazi demokráciájával. Ez most bekövetkezett; meg kell tanulni ezt a demokráciát. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) egyetértett azzal, hogy az ügyrend alkalmazásában hibák történtek. Sürgette az új lügyrend bevezetését. Gajdócsi István (Bács-Kis- kun m., 13. vk.) demokratikusnak, megfelelőnek tartotta Stadinger István vitavezetését. Az újból szót kérő Király Zoltán elmondta, hogy alkotmányjogászok állapították meg az ügyrendi hibákat, erre alapozva tette szóvá ezeket. Megjegyezte: ha valaki számára a demokrácia tanulása, még Éjjel-nappal tisztítják a lefagyott váltókat a MÁV Pécsi Igazgatóság pályafenntartási főnök ségének munkásai (írásunk az 5. oldalon) Fotó: Proksza László Dunántúli napló XLV. évfolyam, 328. szám 1988. november 25., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Németh Miklós a miniszterelnök Nyers Rezső államminiszter lett
