Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)
1988-11-22 / 325. szám
IMS. november 22., kedd Dunúntült napló Az új csarnok a tervek szerint az 1989-es évben készül el Gazdálkodás részvénytársasági formában Önálló lett a mohácsi székgyár A jövő év végétől termel az új kárpitosüzem A közelmúltban sokakat meglepett a hír, a budapesti Szék- és Kárpitosipari Vállalat gyárai önállósultak, s a jövőben külön-külön részvény- társaságokként gazdálkodnak. A szervezeti átalakítás céljairól, lényegéről és várható előnyeiről Ősi János mohácsi gyárigazgatót - a részvény- társasággá alakulás óta ügyvezető igazgatót - kérdeztük.- Valamikor az év derekán adtunk hírt kárpitosüzemük re-* konstrukciós munkálatainak állásáról. Akkor még szó sem volt ilyen jelentős szervezeti átalakításról. Mi indokolta ezt a gyors döntést? — Június végén új vezér- igazgató került a budapesti nagyvállalat élére, akit rögtön az első napokban komoly feladattal bízott meg a vállalati tanács. A belső érdekeltségi rendszert kellett megvizsgálnia, mégpedig olyan szemszögből, hogy annak milyen változtatásával lehetne a gyárak gazdálkodására ösztönzőleg hatni és elérni azt, hogy a gyári teljesítmények reálisabban értékelhetők legyenek. Megoldásnak a gyárak önállósodása, részvénytársasággá alakulása mutatkozott. A javaslatot a vállalati tanács elfogadta. Következtek a szervezeti átalakítások. Szeptember 21-én Mohácson is összeült az alapító közgyűlés. Ezen 18 részvényes részvételével létrehoztuk a Mohó- esi Bútoripari Részvénytársaságot. — Mekkora az indulóva- gyon? A részvényesek köre milyen szempontok szerint alakult ki?- Az induló vagyonunk értéke 196 millió forint, melyből 171 milliót jelent az apport, a bevitt eszközérték és 25 millió forintot jegyeztek részvényeseink. A részvények jegyzésénél azt céloztuk meg, hogy alapanyagaink szállítói, valamint késztermékeink vásárlói lehetőleg alapító tagok legyenek. így például csatlakozott a Domus Vállalat, o különböző bútorkereskedelmi vállalatok, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank, az Állami Biztosító, a megyei cégek közül pedig a mohácsi Új Barázda és a Dunavölgye Tsz, a Meruker, a SZÖVAU- TÓ, a mohácsi ÉPSZÖV. Fő részvényesünk a vállalat eddigi központja, amely megszüntette az operatív irányítás minden szervét, tevékenységét, és fő feladatává a vagyonkezelés vált. Az eddigi Szék- és Kárpitosipari Vállalat lényegében egy holding típusú szervezetté lett, mint ahogy az történt a Medicor esetében is. Az SZKV korábbi négy vállalatából alakult részvénytársaságok ezentúl önálló jogi személyek, önálló gazdálkodással és felelősséggel. A mohácsi Rt.-t például hattagú igazgatótanács irányítja, mely mellett egy háromtagú felügyelő bizottság működik.- Az önök számára milyen új lehetőségeket és feladatokat jelent ez a gyökeres szervezeti átalakulás?- Bővültek feladataink az önálló pénzügyi gazdálkodással, számviteli munkával és kereskedelmi tevékenységgel. Emiatt ezeken a területeken növelnünk is kellett létszámunkat. Természetesen a tevékenységünk, a profilunk maradt a régi. A szervezeti változtatások hatásának majdan a gazdálkodás eredményességében kell megmutatkoznia. Végső célunk természetesen az, hogy mindezen változtatások hasznát a munkapadok mellett dolgozók a borítékukban is megérezzék. Hisz az egésznek ez az értelme.- Milyenek a kilátásaik az önálló eredményes gazdálkodásra?- A következő évre kapacitásaink már teljes mértékben lekötöttek. Mind az export, mind a belföldi szállítások esetében megkötött szerződések biztosítják a jövő évi munkaéllátottságot. Hatszáz milliós termelési értékkel számolunk, amelyből mintegy 150 millió forint értékű az export. Ez utóbbi főleg a tőkés országokba irányul. Készítettünk egy hároméves gazdálkodási tervet, annak alapján biztosítottnak látszik az Rt. tartós fejfődőképessége.- Konkrétan milyen elképzelésekről van szó?- A részvények jegyzése útján befolyt tőkéből pédául megoldhatjuk új kárpitosüzemünk gépesítését. Ugyanakkor gondolkozunk külföldi tőkebevonási lehetőségeken is, elsősorban a széküzemnél. Még nem biztos, de lehet, hogy a vegyesváflalati formát választva. Mindez a széküzem gyártóberendezéseinek felújítását könnyítené meg. Ezen kívül új vállalkozási formák kidolgozásán munkálkodunk, figyelemmel az új vállalkozási törvény által várhatóan biztosított lehetőségekre. A munkakörülmények javítása mellett ez is szükséges ahhoz, hogy erősítsük dolgozóink gyárhoz való kötődését.- A dolgozókat beavatták a részvénytársasággá alakulás előkészítésébe?- A szakszervezet, a párt és vállalati újságunk foglalkozott tájékoztatásukkal. Nyilvánvaló, hogy a változások hatását még nem érezhetik, de annak céljaival egyetértettek.- A mohácsi gyárban ez év elején mintegy 130 millió forintos bekerülési értékű rekonstrukció kezdődött. Új kárpitosüzemet, többek között egy 5400 m -es csarnokot építenek központi te'-phelyük szomszédságában. Hogy állnak a munkálatok és a részvénytársasággá alakulás befolyásol- ja-e valamilyen formában az anyagi terhek megosztását? — Jelenleg a munkáknak mintegy 40 százalékát végezték el kivitelezőink, s bár másfél hónapos késésben vannak, a jövő év végén itt már termelőtevékenységnek kell folynia. Ami az anyagi terheket illeti: vagyonkezelő központunk a megkezdett beruházás finanszírozását és a hitelek visszafizetését magára vállalta. Ezt tulajdonképpen az általunk, mint főrészvényesnek fizetett osztalékból kell kigazdálkodniuk. Balog Nándor A SZOT ülése Hétfőn üf**t tartott a Szaksier* veretek Országos Tanácsa. A testület megtárgyalta a tagsági viták olopján a szakszerveretek decemberi országos értekezletére összeállított dakamentumterve reléket. Erek magukban foglalják a sokszervezeti morgalom megújítására, valamint az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység fő irányaira tett javaslatokat. A hor- madik dokumentum javaslatot tartalmaz a mozgalom új alapokmányának alapelveire. Több kóla készül ■ ■■ rr jovore Magyarországon Jövőre az eddiginél is több Coca-Colát és Pepsi-Colát fogyaszthatunk. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium élelmiszeripari főosztályán elmondották: a két neves külföldi cég, valamint 11 hazai élelmiszeripari vállalat képviselői hamarosan aláírják az üdítőital-alapanyagok szállításáról az újabb öt évre szóló szerződéseket. A külföldi partnereknek az italok alapanyagáért - a kóla-sűrítményekért — elsősorban élelmiszertermékekkel fizetnek. A megállapodás új vonása, hogy a cégek ezentúl az általuk szállított alapanyagok értékénél 30 százalékkal több magyar terméket fogadnak el. A korábbinál nagyobb mennyiségű ital gyártására nyílik lehetőség azzal is, hogy a külföldi partnerek újabb italgyártó- és italtöltőgépet szállítanak Magyarországra. Néhány régi gép időközben megérett a cserére, és újakat is felszerelnek. Kóla-félékből eddig évente átlagosan 1,3—1,4 millió 'hektolitert készítettek a hazai szeszipari, söripari, erdei termékeket feldolgozó vállalatoknál, valamint néhány tanácsi irányítás alatt lévő élelmiszeripari üzemben. A Coca-Cola gyártásában most először vesz részt a Békés Megyei üdítőipari Vállalat. Kinek arany az udvar? A címben feltett kérdésre az optimista válasz: remélhetően a vásárlóknak, s talán a kiskereskedőknek, és a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumnak. A legutóbbi három karácsonyt megelőző pécsi Aranykapuvásárt is utolérte a gazdasági helyzetünk szorítása, s önmaga is a kényszerű értékvesztésben (köznyelven: infláció) idén már jó, ha Aranyudvar vásárként kerül(het) megrendezésre. S ennek az inflálódásnak a valódi piaci megmérettetéshez igazándiból nincs semmi köze. A mint- egy-piac juttatta ebbe a helyzetbe, ami még annyira jellemző manapság is gazdaságunkra ... De vegyük sorjába. Három eddigi pécsi Aranyka- puvásár a Szalai András úti nagy autóparkolóból ta- voly a Domus Áruház melletti autóparkolóba szorult, s idén annak színhelyéül már a Felsőmalom utcai piacot jelölték ki. Ez talán még önmagában tényként elfogadható lenne, ám az áremelkedések nem kímélték a Felsőmalom utcai tervezett helypénzeket sem! A kiskereskedők sorra jelezték megyei érdekképviseleti szervüknek, hogy a december 5- 23-a között megtartandó Aranykapuvásár tarifája számukra elfogadhatatlanul magas. Soha meg nem térülőnek találták a helyfoglalási díjként közölt 30—45 ezer forint plusz áfa plusz költségek (villanyszámla, takarítás stb.) megfizetését. Mivel az Aranykapu egyszer s mindenkorra kiűzetett a paradicsomból, akarom mondani a közterületről, mór-mór úgy nézett ki, hogy a felkínált helypénz és egyéb költségek megfizethetetlen- sége miatt végképp megszűnik Pécsett ez a nem oly nagy múltra visszatekintő karácsony előtti színfolt. A KISOSZ épp kiskerekedő tagjai érdekeinek képviselőjeként ebbe a patthelyzetbe nem törődött bele, s ha már közterület nem jöhetett szóba, hát kiskapuként megoldást keresett és talált is az Aranykapura. Azt már hírül adtuk, hogy a kiskereskedők karácsony előtti vásárának a pécsi Nagy Lajos Gimnázium udvara ad helyet. Igaz kevesebb, mindössze 27 kiskereskedő kínálhatja ott portékáit, de a korábban hivatalosan számukra megszabott helypénz kevesebb mint egyharma- dáért, s ráadásul még áfá-t sem kell fizetniök. így a valamit valamiért elvbe beletörődve tudomásul veszik, hogy a megszokott Aranykapu helyett idén Aranyudvar lesz a vásár elnevezése. A Nagy Lajos Gimnázium ugyan nem lelkesedésből, hanem kényszerből, szükség- megoldásként adja áldását és udvarát a rendezvények. A télen amúgy is használaton kivüli iskolaudvaron megrendezendő vásár — bíznak benne — nem zavarja majd a tanítást. Inkább segíti. Igaz, átvitt értelemben, de kézzelfogható módon. A gimnázium az Aranyudvarból várhatóan 150 ezer forintos bevételre tesz szert, amivel nevelési-oktatási alaptevékenységét kívánja javítani. A pénzt szemléleté eszközök vásárlására fordítják. E célra ugyanis a költségvetés számukra nem biztosít lehetőséget. így tehát a gimnáziumnak a kényszerű házigazdaság aranyat ér. Ezek után már csak abban bízhatunk, hogy az Aranyudvarban a szép számú vásórlósereg is megtalálja majd a számitását. Hiszen az egészet értük-értünk rendezik. Murányi László Tűi a 300 milliós beruházás félidején Növeli termelését a pécsi baromfifeldolgozó Összhangba kerül a vágás és a fagyasztás-hűtés A mulardkacsa-feldolgozáshoz új munkáskezek is kellenek Elkerülhetetlenné vált a technológia fejlesztése a Baranya Megyei Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalatnál, mert a megnövekedett piaci igényhez való igazodás nemcsak a vágókapacitás korlátjába ütközött, hanem a vágás és a fagyasztáshűtés imát korábban bekövetkezett aszinkronját is csak kiélezte. A vállalat vezetése tavaly ősszel döntött arról a há- romszázmilió forintos beruházásról, amely hosszú távon megalapozza a termelés jövőjét.- Mindenképpen lépnünk kellett, méghozzá nagyot előre! — jelenti ki Deme János, a közös vállalat igazgatója.— Az üzem egy évtizede tizenötezer tonna baromfi feldolgozására épült, ezzel szemben az évi termelésünk harmincezer tonna. Állítom, hogy technikailag és technológiailag ez az ország legelavul- tabb baromfiüzeme: már csak mi dolgozzuk fel egyazon gyártóvonalon a tizenöt kilogrammos gigantpulykát és az ezengrammos csirkét! Termelésünk kétharmada exportra megy. Ha nem fejlesztünk minden területen, így a csomagolásban is, akkor »nemcsak a nyugat-európai piacon lesznek gondjaink, hanem még a pécsi Konzumból is kiszorít bennünket a hazai konkurencia. A beruházás finanszírozását — biztosítottnak látva pénze megtérülését — a Magyar Hitelbank Rt. vállalta. A MÉM—PM tárcaközi bizottsága tavaly novemberben másfél millió dolláros gépi beszerzést engedélyezett (az összCsirkéket darabolnak az idei évben átadott gépsoron költség terhére). A dollárkeret döntő »részét a korszerű és nagy kapacitású karton- fagyasztó viszi el (1,2 millió dollár az ára). Az építkezésre kiírt pályázatot a Bázis Déldunántúli Építőipari Vállalat nyerte el. A bontási munkák a nyár elején kezdődtek, s most már hatvanszázalékos a készültségi állapot. Az igazgató végigkalauzol az üzemen, mutatja hol »mi lesz: — A megszüntetett húsfisztüzemet átépíttetjük, itt lesz a kacsa, liba, pulyka gyártóvonala. A régi feldolgozópályán marad a csirke. így teljesen elkülönül a kis és nagy testű vonal', megszűnik az átállítga- tós jelenlegi kényszere. Korszerűsödik a beszállítás, javulnak a munkakörülmények, hiszen amit lehet, automatizálunk. — A gépesítés jelent-e létszámcsökkentést? — kérdezem Deme Jánostól. — Nem, sőt ellenkezőleg! Ugyanis a mulardkacsa-feldol- gozást bővíteni kívánjuk, és ez éppen kézimunka-igényes terület: o májbontás »nem gépesíthető! így »inká'bb létszámnövekedéssel számolunk, nem pedig leépítéssel. A fejlesztéssel, bővítéssel a feldolgozási kapacitás évi harmincezer tonnára emelkedik. A baranyai »mezőgazdasági üzemek és kistermelők ezt a baromfimennyiséget már ma is előállítják. A jelenlegi vállalati kapacitás és a baromfi- termelés közti különbözeiét Jugoszláviába küldik bérvágásra. A termelés zavartalanul folyik az építkezési, gépbeszerelési időszak alatt is: ugyanúgy napi kilencven tonna baromfit vágnak le és dolgoznak fel, mint máskor. Csupán a szokásos kéthetes karbantartási leállás lesz egészen rendhagyó: ugyanis ékkor rendezik ót a csirkevonalat, hogy az új — a két épület »közötti — függesztőhöz kapcsolódva itt is tágasabban, jobb körülmények között folytathassák a termelést. A próbaüzem tervezett időpontja jövő év április 30. A »határidő szoros, de a vállalat »mindenáron tartani kívánja, hiszen a »másfél óv alatt megvalósuló beruházás költségeinek visszafizetésére sincs túl hosszú idő, mindössze három év. L. Cs. K.
