Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)
1988-11-20 / 323. szám
A Nekcsei-Biblia első tulajdonosa „Új, jó, örökké fartő pénzt-...!" Egy pénzügyi reformer a XIV. századból Számos könyvszenzációja akadt az idei évnek, s ezek között előkelő helyet foglal el a Nekcsei-Biblia kivételes szépségű hasonmás kiadása a Helikon Kiadó gondozásában. A XIV. század elejéről való kultúrtörténeti emlékünk kétkötetes, 1492 oldal terjedelmű, gazdagon illusztrált biblia sajátos sorsú könyv:- szülőföldjétől messze került, s már több mint száz éve a Washingtoni Kongresszusi Könyvtár gyűjteményének egyik legbecsesebb darabja. Az amerikai könyv, tár önzetlen közreműködésével vált lehetővé első hasonmás kiadása legértékesebb lapjainak. A hasonmás kiadás megjelentetését úgy is felfoghatjuk, hogy • az tisztelgés hajdani készíttetője emléke előtt: Nekcsei Dömötör, Róbert Károly királyunk tárnok- mestere halálának 650. évfordulója éppen erre az évre esik. Ma a tárnokmesteri rang és feladatkörre leginkább il. lenék a gazdasági miniszter megjelölés. Nekcsei Dömötör esetében pedig még az is, hogy a magyar történelem első névvel is ismert gazdasági-pénzügyi reformere. Főnemes létére az 1200- as évek utolsó negyedében valamelyik itáliai egyetemen jogot tanult, legalábbis erre utalnak későbbi adatok, no meg arra is, hogy kiemelkedő és alapos pénzügyi, gazdasági ismereteit is a fejlett itáliai kereskedővárosok egynémelyikében szerezte. S amikor Róbert Károllyal Itália földjéről származó király kerül a magyar trónra, hamarosan Nekcsei Dömötör is a tehetségének megfelelő helyre ke'rül: 1315-től 1338- ig, haláláig tárnokmester. Már túl van az ötvenen, amikor hozzákezdhet a középkori magyar állam pénzügyeinek megreformálásához. Mindez egy nagyvonalú pénzügyi koncepció programja, amely nyugat-európai színvonalra emeli a királyság pénzügyi rendszerét: növeli a királyi bevételeket, de az általános jólét emelését kiváltó szempontokat érvé. nyesítve. S a program 1323tól 1338-ig terjedő másfél évtizedben meg is valósul. A reformsorozat „új, jó, örökké tartó és az egész országban mindenütt forgalomba hozható pénz” vere- tésének elrendelésével kezdődik. Ekkorra már ugyanis 34 féle hazai és külföldi pénznem volt forgalomban a súly szerint mért veretlen ezüst mellett. A hatás nem tökéletes, mert a régi ezüst- dénárrendszer alapjára épül. Nekcsei hamarosan kiigazítja: 1325-ben Magyar- országon áttérnek az arany, valutára, megtiltják a nemesére kivitelét, bevezetik a nemesére monopóliumot. Két évre rá nyélbe üti a magyar-cseh valutaszerződést, s ezzel a kettős valutára tér át a két szomszéd ország. Még ebben az é»ben, 1327- ben a földesúri bányaszabadság meghirdetésével hatalmasan fellendíti a magyar nemesfémbányászatot. Az ezt követő néhány évben a pénzügyirányítás rendszerét, ellenőrzését szervezi át Nekcsei, majd 1335-36-ban a magyar-lengyel-cseh kereskedelmi és vámegyezmény tető alá hozásán munkálko. dik. Életének utolsó előtti évében kidolgozza az utolsó pénzügyi reformot: a tiszta aranyvaluta bevezetését. S mindemellett, ahogy a róla elnevezett biblia is bizonyítja, a mecénáskodásra is jutott figyelme. Kortársai nagyra becsülték, a história viszont, ez idáig eléggé feledésbe burkolta alakját, bár életművét korszakalkotónak értékelte. D. I. Egyéves a pécsi Bormester Blues Band Tegnap este ünnepelte fennállásának elsőéves évfordulóját a pécsi Bormester Blues Band. Törzshelyük, a pécsi Aranykacsa vendéglő, nem panaszkodhatott a vendégjárásra: a „megtelt" tábla - nem először -, került ki az ajtóra. A szerdánkénti blues-kocsmákon - a B. B. B. esteken —, szinte mindig ugyanez a helyzet ... Fekete Kálmán, az együttes vezetője - most csak prózában —, mondott néhány szót a zenekarról. A B. B. B. Pécs egyetlen belvárosi és egyetlen blues-zenekara, amelynek az eltelt egy év alatt sajátos, össze nem téveszthető hangzásvilága alakult ki. Nem idegenek tőlük a Santana- és Beat- les-feldolgozások sem, amelyek — természetesen —, nem térnek el a blues szellemétől. A blu- es-hoz nem elég a jó fül, a technikai tudás, ahhoz elsősorban blues-szív kell. Fekete Kálmán, Katona Tamás, Tátrai Antal, Somlai Gábor, Marsi Csaba és Juhász Gábor, tegnap este bizony alaposan megizzadtak az Aranyka- csóban: elvégre csak egyszer egyéves a B. B. B. JAjE cabScxlfmosö sztorija Töreky Zsuzsa és Bánky Gábor az Ablakmosó egyik jelenetében W író a pálya szélén A Pécsi Nemzeti Színházban most játsszák Mészöly Miklós Az ablakmosó című drámáját, amely 1957-ben íródott és 1963-ban a pécsi Jelenkorban látott napvilágot. A darab arról szól, egy ablakmosó képében, hogyan avatkozik be az erőszak két házaspár életébe — tágabb értelemben a hatalom és erkölcs problémáját vizsgálja. A dráma közlését az akkori kultúrpolitika nem nézte jó szemmel : s ennek az íróra és a szerkesztőre nézve következményei is lettek. íme a történet, vagy ha úgy tetszik, Az ablakmosó sztorija. Mészöly Miklós: - A darab szokatlan volt akkor nálunk. A Magvető Kiadó egy készülő almanachjába Maár Gyula filmrendező, aki akkor ott lektor volt, közlésre ajánlotta, de aztán más is elolvasta a darabhoz írt utószót, amiben „bevallottam”, hogy valójában miről szól a mű: Maárt elbocsátották, a dráma nem jelent meg. Ruttkay Ottó Miskolcon műsorra tűzte, egy lelkes dramaturg fel akarta vinni Pestre az előadást. Két magasrangú vezető jött le megnézni, mesélik, hogy egy- szercsak összenéztek: „itt nem rólunk van szó?”. Mindenesetre a darabot levették a műsorról. Aztán megjelentek kritikák, némelyik feljelentéssel is felért; néhányon kezdtek nem megismerni a kiadó folyosóján. Én 56-ig meséket írtam, a Sötét jelek című no- vellás kötetemet 1957-ben népellenesnek minősítették: nem volt jó a belépőm. Mindenesetre újabb szilenciumot kaptam. Tüskés Tibor, aki akkor a Jelenkor főszerkesztője volt, így idézi fel az eseményeket: — 1959—64. között szerkesztettem a folyóiratot, ' Mészöly írásait rendszeresen közöltük. Mészöly, Mándy afféle „pálya szélére" szorított írók voltak: tehetségük ismeretében vállaltuk írásaikat. Az ablakmosót jónak tartottam, de érezve problematikus voltát, utószót kértem az írótól. A megjelenés után koncentrált támadás indult Mészöly és a Jelenkor ellen: Pándi Pál, Szigeti József írtak kritikát, Nádas József író pedig a Népszabadságban megjelent glossza másnapján levelet írt nekünk és utólag elhatárolta magát a Jelenkortól, a drámától egy Pécset dicsérő és nálunk mór közlésre elfogadott írásában: mi ezt is közöltük a posta- bélyegző dátumával együtt. Jártunk a párt-központban, kaptunk nyilvános fejmosást és kaptunk haladékot, hogy jóvátegyük a hibát. De mi nem javultunk meg, még két Mészölyt közöltünk.- Mi okozta a vihart? — A hatalom és erkölcs viszonyáról kérdezni is bűnnek számított akkoriban. Az egzisztencializmus divatjának ideje volt ez Magyarországon, mondták is Mészölyre, ő akar lenni a „magyar Camus". Holott ő magyar íróként a magyar történelem ismeretében irta a drámáját.- A legenda úgy tudja, Tüskés Tibort Az ablakmosó miatt váltották le. — Nem. Ekkoriban „ideológiai offenzíva" indult, a debreceni Alföldet kinevezték a narodnyikok fészkének, a Jelenkort a polgári eszmék, az egzisztencializmus támogatójának. 1964 nyarán behívtak a megyei tanácshoz, és felajánlották, hogy visszamehetek korábbi helyemre, a gimnáziumba tanítani. Ne ápoljunk legendákat: nem „ma- qónszorgalmú kezdeményezésként”, nem „helyi túl kapásból” távolítottak el. Közös megegyezéssel megváltam a folyóirattól. Egy történelmi folyamat része volt ez az eseménysor, nem őrték magamban sértettséget. Az ablakmosó esetében mint szerkesztő az érték mellé álltam és vállaltam a kockázatot. Ennyi az egész tárgyszerűen és nem szenzációt keresve. G. T. Radio mellett... Mesélek valamit. Egy idős, finom asszonyi hang ... már fáradt és csendes. A neve: Pataki Lászlóné, született Szirmai Edit. Ő kérdezte a rádió riporterétől. „Döntsék el önök, v a n - e, volt-e kommunista erkölcs...?” A legveszélyesebb években dolgozott az illegális kommunisták között. Feladatként tartotta a kapcsolatot Ságvári Endrével, üzeneteket vitt és hozott. Néhány percig együtt utaznak a villamos peronján, aztán Ságvári —, amint a kocsisor lassít —, még a megálló előtt leugrik. Szirmai Edit utána szól: „Találkozunk még...?” Rosszat sejt, a kérdés is ösztönösen bukott ki belőle. „Igen!” — kiáltott vissza Ságvári és mosolyogva intett. Soha többé nem látta. Szirmai Edit jóval később, a börtönben tudta meg, hogy Ságvárit már kivégezték. Szirmai Editet is halálra ítélték, de később életfogytiglanra változtatták az ítéletet. De a magánzárka maradt. Arról kap hírt, hogy a férje is meghalt. Aztán németországi koncentrációs tábor... ritka szerencsés menekülés ... hazatérés ... és öröm, nagy öröm: a férje nem halt meg, összetalálkoznak, újra élnek... gyermekeket nevelnek. „Nem baj, ha elérzékenyültem .. .? — kérdezi most a riportert a műsor során”... tudja, eszembe jut, hogy a férjem a 'közelmúltban halt meg... De hát, ilyen a sorsunk... így éltünk mi, kommunisták .. . annakidején.” Megmosolyogtuk és ma is megmosolyogják a fiatalok az idősebbeket, amint azok valamit mesélnek, régvolt időkről, és mesélik újra és újra, ki tudja hányadszor...? ről” és azonnal beszámol... Most ez megy. Néhány hete a KISZ megújulásáról volt szó, közeleg a KISZ kongresszus ... föl is vetették valamelyik megyei Az idős asszonynak — ki fiatalságát halálfélelemben és börtönökben töltötte el — szavait gyűrött jegyzetfüzetembe írom fel. Szorongva jövök rá, hogy napjaink gond- ja-i-bajai-vitái harsogva nyomják el o már egyre ritkuló — a mozgalmi múltra utaló — fájdalmas emlékeket. A téma kiment a divatból ... Emlegetni a múltat... únos-unta- lan ...? Elég volt ebből...? Kinek kell? Ám ha megalakul ismét valami új, akkor — némely riporter — már lihegve érkezik „éppen a helyszínKlSZ-értekezleten — bírálva természetesen magát a szervezetet —, hogy talán a KISZ nevéből a „kommunistát" törölni kellene. Ezt én a rádióból hallottam és vártam, hogy valomi kommentárt a riporter fűz hozzá, de nem tette. Pedig tehette volna. Elmondhatta volna, hogy a KISZ-t ugyan lehet szidni, — mint minden mást is —, de ha éppen a kommunista szó bántja valakinek az ízlését, hát egyszerű a dolog: ki kell lépni a Kommunista Ifjúsági Szövetségből. Egyszerű, nem? És lépjen át olyan társaságba, ahol — történetesen — nincsenek kommunisták. Talán mégsem kell a télikabátot eldobni, ha leszakadt róla egy gomb . .. Még a meséhez tartozik. Pályaválasztó tanácsadás a fővárosban. Telefonon is lehet. És egy — országszerte neves — pedagógus—pszichológusnő meséli, micsoda ocsmóny szó- áradat hangzik gyakran a telefon közvetítésével tinédzserek szájából. Természetesen névtelenül, ugye, mert nem csak a mocskolódást, hanem o gyávaságot is eltanulták valakitől, mondjuk otthon. A pszichológusnő — ki mellesleg gyermekes anya már — szolgálatot tart a drót innenső végén, míg a túlsó .végéről talán tizenöt év — körüli kislány ezeket okádja a telefonba: „Te ringyó.. . te ri- banc... Ki kíváncsi a szövegedre ... Ha ... ha ... ha ... a süket pofádra...!” Erkölcsök, de hányfélék . ..? JLuo^*Panoráma Nyakf-örő Isabelle A fotónkon látható Isabelle Maillot, belga filmrendező asszisztensnő, forgatás közben akadt fel nyakánál fogva egy rácson. A pillanatnyi balesetben mégsem törte ki a nyakát. No, majd a házasságkötő teremben . . . A felfámadf zongora Azt írja a párizsi Le Monde: „A IX. párizsi jazzfesztiválon, ismét látszik, hogy valamennyi résztvevő országban tért hódít a zongora. Ezért a jazz-zenét tanulóknak már gyerekkorukban meg kell venni ezt a hangszert!” Le Monde-éknál persze nem ismerik a magyar zongoraárakat! Marucha Bo, a szép külföldi Marucha Bo, argentin tropikáltáncos A szép külföldi címmel mutatja be műsorát Nyugat-Európa szerte. Azt nyilatkozta: „Csak egy szép férfitáncos mellett lehet boldogan élni!” Persze tudni kéne, hogy a Marucha Bo név kit takar: fiút vagy leányt? Tropikálban sem mindegy! Önsegítő közösségek Baranyában Az egyedüllétet még akkor is nehéz elviselni, ha az ember tulajdonképpen egészséges. A beteg ember sokszor egyetlen segítsége a társ, a közösség, a hasonló helyzetű sorstársak megértése, összefogása. Baranya megyében egyre több ilyen jellegű csoport, úgynevezett önsegítő közösség alakul. Őket támogató, segíteni szándékozó módszertani tapasztalatcserére hívta össze a Baranya Megyei Művelődési Központ, a Baranya Megyei Ifjúsági és Sport Osztály, valamint a Magyar Vöröskereszt Baranya megyei vezetősége az egészséges életmódot segitő és fejlesztő közösségeket, klubokat, és csoportokat tegnap Pécsett, a Tüzér utcai Mozgalmi Házba. Dr. Telkes iázset pszichiáter, az ÁISH főmunkatársa, az alakuló egyesületek (alkohol- betegek, cukorbetegek, Infarktuson átesettek, stb.), belső szerveződésének előnyös és hátrányos okairól, a külső segítség lehetőségeiről beszélt. Elmondta, hogy az önsegítő közösségek a gyógyulásban, a lelki egyensúly megőrzésében sokszor nagyobb eredményt érnek el, mint az erre létesült intézmények. A meghívott vendégek tapasztalatcseréjével ért véget a találkozó, amely nem csupán a segítségre szorulóknak, hanem a segítséget adóknak is fontos lépést jelentett. Ó. Zs. vasamapi
