Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-16 / 319. szám

1988. november 16., szerda Dunántúli napló 5 Vallásfilozófusok őszintén a szekularizációról Megyei rendelettervezet a helyi védettségről Vajon hány pótolhatatlan érték ment veszendőbe tele­püléseinken amíg a gondo­lat tetté vált? Lehetetlen volt nem erre gondolni a Baranya Megyei Tanács mű­emléki és múzeumi albizott­ságának a tegnapi ülésén, amelyen „az építészeti érté­kek helyi védelméről" szóló megyei tanácsrendeletterve­zet előzetes vitája szerepelt a napirenden. 1977-ben, amikor a baranyai műemlék- védelem helyzetéről tárgyalt a megyei tanács, vetődött fel a helyi védelem szüksé­gességének a gondolata, azóta pedig éppen eléggé intenzív átépülési folyamat zajlott le szerte a megyé­ben, így jogosnak érezzük aggodalmunkat. A gondolat nem válhatott máról holnap­ra tetté, dr. Tóth Zoltán megyei főépítész, a MAB titkára szerint mostanra érett be országosan is a gondolat: most már „fent- ről” is szorgalmazzák a he­lyi védettség bevezetését. Baranya még mindig jó pél­dával jár elöl. Miről is van szó? Az or­szágos védettségi kategóri­ákban — műemlék, műem­lékjelleg, városképi jelentő­ség - az az építészeti em­lékanyag kapott helyet, ami­re az ország, az egész tár­sadalom számára szükség van. Csakhogy rengeteg az az emlékanyag, aminek va­lamely tájegységben. egy- egy településen van rendkí­vüli jelentősége akár azért, mert építészeti, népi építé­szeti, régészeti, akár azért, mert helyi történeti értéke van. Ezekről gondoskodik elsősorban a rendeletterve­zet, ami figyelemmel van fontos épületrészletekre és a település arculatát megha­tározó együttesekre, utcaké­pekre is. A megyei tanács- rendelet természetesen fel­sőbbszintű jogszabályként ha­tározza meg mindazt, amit a helyi tanácsoknak kell a maguk területén megtenniök. Ez pedig mindenekelőtt a település építészeti, műemlé­ki faluképi értékvizsgálata, amit a rendelet hatályba lé­pésétől számított két éven belül meg kell ejteni. Több település van Baranyában, amely már rendelkezik ilyen vizsgálattal, ezek tehát a birtokában vannak olyan adatrendszernek, aminek alapján a saját területükön gondoskodhatnak a helyi vé­dettség intézményesítéséről. A tegnapi vitában több javaslat hangzott el, az ezek figyelembevételével véglege­sített rendelettervezet előre­láthatóan a jövő év első negyedében kerül a megyei tanács elé. H. I. Kereskedő-gazdálkodó kisdiákok Elismerés a legjobb iskolaszövetkezeteknek Két esztendővel ezelőtt a csehországi Brnoban rendez­ték meg először a szocialista országok világi nézőpontú vallásszociológusainak konfe­renciáját. Akkor olyan elhatá­rozás született, hogy legalább kétévenként sort kerítenek újabb és újabb találkozókra. De mintha maguk a résztve­vőd is megijedtek volna a szo­katlan lehetőségtől, úgy lát­szott, nem lesz folytatása a brnoi eszmecserének. Pécsi vallásfilozófusoknak, elsősor­ban dr. lóri Jánosnak és dr. Andrássy Györgynek köszön­hető, hogy a JPTE, a PAB és a TIT égisze alatt mégis meg­rendezésre kerülhetett a kö­vetkező összejövetel - Magyar- országon. A téma, tán mondani sem kell, roppant érdekes. A val­lás helyzete a szocializmus­ban. Világnézeti hovatartozás szerint ki így, ki úgy ízlelget­heti a mondat hangsúlyait. Tegnap délelőtti, a Pécsi Akadémiai Bizottság székhá­zában megtartott vitaindító előadásában dr. Jóri János, a JPTE tanszékvezető docense ritkán hallható tudományos őszinteséggel foglalta össze a valláselmélet és vallásszocioló­gia előtt tornyosuló nehézsé­geket:- A szocialista országok­ban a „nem hívő” álláspon­tot többnyire mindmáig azo­nosítani szokták egy, a ma­gát „marxista-íeninista tudo­mányos ateizmusnak" nevező felfogással. Ez a felfogás azonban lassan három évti­zede nem számol azzal, vagy hallgat róla, hogy megfogal­mazásai - lényegi kérdések­ben — nem azonosak az irány­zatuk nevét adók vallásfelfo­gásával. Jóval inkább a dog- matizmus Sztálin által meg­fogalmazott — Lenin félreér­telmezett valláselméletén ala­puló - nézetek ismételgetésé­ről van szó. Jóri János utalt rá, hogy hazánkban - esetenként a valláspolitikái gyakorlatot megelőzve - a marxista val­láskutatás már szakított a sztálini örökséggel, s egyre inkább Marx eredeti gondo­latait veszik figyelembe. A közhelyként emlegetett mon­datot — „a vallás a nép ópi­uma" — Marx 1844-ben való­jában a következő bekezdés végére irta: „A vallás az em­beri lényeg fantasztikus meg­valósulása, mert az emberi lényegnek nincs igazi valósá­ga.. . A vallási nyomorúság a valóságos nyomorúság ki- lejezése. s egyszersmind tilta­kozás a valóságos nyomorú­ság ellen. A vallás a szoron­gatott teremtmény sóhaja, egy szívtelen világ lelke, szel­lemtelen állapotok szelleme. A vallás a nép ópiuma." Az ópiumot 1844-ben még nem kábítószerként, hanem gyógy­szerként használták — tette hozzá az előadó. Megalakult a Magyar Orvosi Kamara A Magyar Orvosi Kamara szervező bizottságának hétfő esti megalakulásáról, a leendő testület működéséről, céljáról tájékoztatták kedden Budapes­ten a sajtó képviselőit. Veér András professzor, az Országos Ideg- és Elmegyó­gyászati Intézet főigazgatója, a szervező bizottság elnöke elmondta: a kamara elsőrendű feladatának az orvosok szak­mai érdekképviseletét tekinti, s a gyógyító munka etikai tisztaságáért munkálkodik. (Emellett a szakmai felügyelet és a fegyelmi jogkör funkció­kat is hatáskörébe kívánja vonni. Célja továbbá a szak­mai képzés és .továbbképzés rendszerének fejlesztése, ame­lyet az Orvostovábbképző Egyetemmel közösen szeretné­nek kidolgozni. Programjukban megfogalmazták az orvosok jogi képviseletének kialakítá­sát, a tagok biztosítását, a rászorulók szociális támoga­tását. E gondolatok fényében ta­lán nem véletlen, hogy a ne­ves szovjet, cseh és szlovák, lengyel, kelet-németországi, ro­mán és természetesen magyar kutatók egyik központi témá­ja, a szekularizáció („elvallás- talonodás”) nem feltétlenül diadaljelentésként lett beszél­getés tárgya; az objektív ada­tok felsorolása után általában kérdéssé görbült a felkiáltó­jel: jó-jó, az emberek elfor­dultak (egy időben) a vallás­tól, de mi jött, mit adtunk helyette? örülni kell-e a két­ségtelenül „impozáns" mérték­ben jelentkező szekularizáció­nak, ha az így keletkezett vá­kuumba az életúntság, a ki­ábrándultság, a kábítószere­zés, az eldurvulás, a más ol­dalról közelítő ideológiai fa­natizmus vonult be? Remit Lopatkin professzor, a moszkvai Tudományos Ate­izmus Intézet kutatója még meglehetősen óvatos és álta­lánosságokban bővelkedő előadást tartott a szekularizá­cióról, amit ő nem a marxis­ták „mesterkedésének", ha­nem a társadalmi törvénysze­rűségek érvényesülésének ne­vezett. Stanislav Hubik brnoi professzor már konkrét ada­tokat sorolt fel a csehszlová­kiai vallásosság mértékéről. Felmérésük szerint 1960-ban a megkérdezettek kétharmada tartotta istenhivőnek magát, 1980-ban már csak egyötöde. (Az utóbbi években ez az arány kissé növekedett.) Tom­ka Miklós és Molnár Adrienn budapesti kutatók egy ezres mintában végzett felmérésük eredményét ismertették. 14-29 éves fiatalokat kérdeztek meg a vallásról való viszonyukról. 1987-ben a megkérdezettek egyharmada mondta vallásos­nak magát az egyház tanítá­sai szerint, illetve „a maga módján". J. Czerwinskinek, a varsói katonai akadémia vallásfilo­zófusának hozzászólásából megtudhattuk, hogy néhány éves csökkenés után merede­ken emelkedik azoknak a fia­tal sorkatonáknak a száma, akik a bevonuláskor vallásos­nak mondják magukat. 1985-ben mór 93 százaléknál tartottak ... Sokatmondó adat, még ha figyelembe vesszük is, hogy az egyházhoz való viszony Lengyelországban tá­volról sem csak világnézeti kérdés. (Sőt, annál inkább beszédes a szám.) A konferencia első napi programja — a téma izgal- masságához képest meglepő­en szűk társaságban - szin­te családias légkörben — ked­den késő délután fejeződött be. Ma délelőtt folytatódnak az előadások, délután a várossal ismerkednek a résztvevők. (Lo­patkin professzor kedves bók­kal kitűnőnek nevezte Pécs levegőjét...) A konferencia csütörtökön zárul. Havasi János Társadalmi vita Milyen választójogi törvényt szeretnénk, s van-e a jövőben készülő törvénybe beleszólási lehetőségünk? Nos, állítólag van, legalábbis a társadalmi viták — amelyekről reméljük, hogy nem csupán formális és csupán a demokrácia látsza­tát keltőek -, ezt bizonyítják. Mindenesetre, s ezt saját ta­pasztalatomból mondhatom, hogy okik a törvénytervezetet már megkapták vitára, azok rendkívül komolyan veszik fel­adatukat, s hosszú órákon ke­resztül vitatkoznak a terveze­ten, s tudásuk legjobbját ad­ják abba, hogy az általuk ja­vasolt módosítások valóban olyanok legyenek, hogy vala­mennyi állampolgár javát és érdekét szolgálják. Ilyen élénk vitán volt sze­rencsém részt venni tegnap délután, amelyet közösen tar­tott a Szakszervezetek Pécs Városi Bizottsága és a KISZ Pécs Városi Bizottsága, akik a Ismét sikerrel végeztek a baranyai iskolaszövetkezetek a részükre meghirdetett országos versenyben. A szigetvári Afész által patronált dobszai cso­port már második alkalom­mal kapott kiváló címet, a nagynyárádiok pedig ismét el­nyerték a SZDVOSZ dicsérő oklevelét. A több mint félszáz bara­nyai iskolaszövetkezet minden évben kimagasló eredménye­ket ér el és ott szerepel az országos élmezőnyben. Az 1983-ban alakult dobszai cso­portnak például 193 tagja van, tavaly 380 ezer forintos ár­bevételt és 65 ezer forintos nyereséget értek el. Kezdet­ben csak iskolaboltjuk volt, ahol tízórait és üdítőt árusí­tottak, néhány éve azonban a kertészkedésbe is bele­fogtak. A kisdiákok vállalkozó ked­Hazafias Népfront Városi Bi­zottsága felkérése alapján az országgyűlési képviselők és ta­nácstagok választásáról szóló törvényjavaslat módosítását vi­tatták meg, melynek előter­jesztője dr. Petrétei József, a JPTE óllamjogász tanársegéde volt. A törvénytervezet bevezető­jében megfogalmazták, hogy minden megoldás mellett és ellen szólhatnak érvek. „Ezek az érvek a társadalmi vitá­ban erősíthetik vagy gyengít­hetik valamelyik változatot és alapjául szolgálhatnak a dön­tésnek. A törvény tervezete minden szempontból nyitott, nincsenek előzetesen eldöntött kérdések.” A legnagyobb vitát néhány olyan fontos kérdés váltotta ki, amely valóban mindannyi­unkat érint és amelyek módo­sítása alapvető változást hoz­vére jellemző, hogy egy ön­álló helyiségben papír-írószer boltot nyitottak, az iskola sze­nespincéjében gombát ter­mesztenek. Legnagyobb vál­lalkozásuk azonban az ifjú­sági klub. ahol az iskola ta­nulóin kívül a község lakóit is szívesen látják. Jóval kisebb iskolában ta­lálható a másik iskolaszövet­kezeti csoport. Kezdetben Nagynyárádon is csak iskola- bolt működött, tevékenységü­ket később tovább bővítették. Jelenleg a csoportnak 6 fel­nőtt és 52 tanuló a tagja. Zöld­ségféléket, dísznövényeket, gyümölcsöt és gombát is ter­mesztenek, nyúltenyésztéssel is foglalkoznak. Tavaly 273 ezer forint volt a bevételük, a nyereségük pe­dig 35 ezer. Munkájukat a bólyi Afész is segíti, de ma­guk a gyerekek is találéko­na a leendő választójogi tör­vényben. Ilyen például a jelö­lés-előkészítő bizottság szere­pe, amellyel kapcsolatban el­sősorban az fogalmazódott meg, hogy a jelölések során ne rangsoroljanak, hanem tör­vényességi felügyeletet gyako­roljanak. Az országgyűlési kép­viselőkkel kapcsolatban a többségi szavazás amellett szólt, hogy maradjon meg az állampolgári jelölés, lehetősé­be, s a jelöltnek kizárólag az alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat kelljen szem eíőtt tartania. Nagyon fontos helyen szerepelt az országos listával kapcsolatos vita, vala­mint az, amiben szintén egy­hangúlag foglaltak állást, hogy a jövőben a tanácselnök­választás kötelezően minimum kettős jelölés alapján tör­ténjen, és az állampolgárok közvetlenül is választhassanak. nyak: idén például vadgesz­tenye szedéssel pótolták a ki­eső bevétel egy részét. A sárgarépa, a zöldség és a fokhagyma az iskola konyhá­jára került és sikeres volt az év eleji füzetvásár is. A nagynyárádi iskolaszövet­kezet a tavalyi kedvező ta­pasztalatok alapján pénteken téli vásárt rendez. A bólyi Áfésztól kapott árukészletet a maguk által készített ajándék- tárgyakkal egészítik ki. Az országos versenyben ki­magasló eredményt elért dob­szai iskolaszövetkezet tanárel­nöke Büki István, dr. Csizma­dia Gyulától, a SZÖVOSZ fő­osztályvezetőjétől vehette át az elismerést, a nagynyárádi ta­nárelnöknek, Klemencsics Gyu- lónénak pedig dr. Finta Jó­zsef, o MÉSZÖV elnöke nyúj­tott át tegnap elismerő ok­levelet. F. D. A tegnap estébe nyúló vi­tának a részletezését vég nél­kül folytathatnánk, hiszen a résztvevők gyakorlatilag sorról sorra, szóról szóra vitatták meg a több mint harminc ol­dalas tervezetet, s valamennyi paragrafus vitája után szava­zással döntötték el, hogy me­lyik változatot fogadják el, il% letve milyen, ott nem szereplő módosítást javasolnak. Dr. Horváth Csaba, a Szak- szervezetek Pécs Városi Bi­zottságának titkára és Gerner Károly, a KISZ Pécs Városi Bi­zottságának titkára tájékozta­tása szerint a tegnapi vitán született javaslatokat és mó­dosításokat a következő szer­vek kapják meg: a Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottsá­ga, a HNF Országos Taná­csa, a SZOT, a KISZ KB és valamennyi baranyai ország- gyűlési képviselő. D. Cs. Családi tanácskozás Pécsett A családi intézetek vezetői­nek országos tanácskozását rendezik meg a héten Pé­csett. A Művelődési Minisz­térium Családi és Társadalmi Események Országos Koordi­nációs Bizottsága rendezésé­ben sorra kerülő tanácskozás már tegnap este elkezdődött. Ma, szerdán délelőtt 9 óra­kor „Tizenöt éves a pécsi csa­ládi intézet" címmel doku­mentációs kiállítás nyílik Pé­csett, az Ifjúsági Ház galé­riájában — amely egy héten ót tekinthető meg -, majd el­kezdődnek az előadások. Jubileumi köszöntei Hétfőn délután a POTE Iközponti épületében került sor dr. Jávor Tibor egyetemi tanár professzori kinevezésének 20 éves évfordulója tiszteletére megtartott ünnepi tudományos ülésre. Elsőként dr. Bauer Miklós, a POTE rektora köszöntötte a 20 éve kinevezett Jávor Tibor professzort, majd dr. Nagy Ibolya docens a tanítványok nevében mondott köszöntő szavakat. Ezt követően a POTE I. sz. belklinikájának idősebb kollégái, azok, akik több évet dolgoztak együtt dr. Jávor Ti­borral (Nagy Ibolyo, Mózsik Gyula, Pár Alajos, docensek és Losonczi Hajna, Rúzsa 'Csaba, Beró Tamás, Nagy La­jos, Past Tibor, Nemes János és Mezei Béla adjunktusok) számoltok be az egyes munka- csoportok által végzett oktató, gyógyító és kutató munkájáról. Jávor professzor egyetemi ta­nári kinevezésével alakult meg Pécsett a klinikai, farmakoló­giái kutatás. Az I. számú bel­gyógyászati klinikán dolgozók beszámolói mutatták, hogy Já­vor professzor törekedett az egységes belgyógyászat kiala­kítására. arra, hogy a klinika orvosai együttesen képesek le­gyenek valamennyi kórképben szenvedő beteg kivizsgálására és kezelésére. Alkotmányellenes minisztertanácsi rendelet Az Országgyűlés sajtóirodá­ja közli: az Alkotmányjogi Ta­nács dr. Korom Mihály elnök­letével kedden ülést tartott. Ezen megtárgyalták a legfőbb ügyész indítványát; ebben an­nak a minisztertanácsi ren­deletnek a felülvizsgálatát kérte, amely a külföldi tar­tózkodás idejére az állompol­gároknak járó nyugellátást és a baleseti nyugellátást szüne­telteti. Az Alkotmányjogi Tanács egyhangú határozatával elfo­gadta a legfőbb ügyész indít­ványát: törvénysértőnek és ennek következtében alkot­mányellenesnek minősítette a Minisztertanács rendeletének azt a szakaszát, amely 90 napon túli külföldi tartózko­dás esetére szünetelteti a nyugellátás folyósítását. Meg­állapította, hogy a Miniszter- tanács e rendeletében túllép­te a társadalombiztosítási tör­vényben kopott felhatalmazás kere teit. Milyen legyen a választójogi törvény? A városi szakszervezet és KISZ véleménye Fotó: Läufer László .WL'-sÁ«»!. üi: uismKi Nyulászattal is foglalkoznak az iskolaszövetkezet gyerektagjai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents