Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-15 / 318. szám

1988. november 15., kedd Dunántúli napló 3 Gazdaságilag »tmaradott térségek U| ütőn Pécsuáradon Az iparfejlesztés nem minden, infrastruktúra kell A felzárkózás kulcskérdése az értelmiség megtartása, letelepítése Hét megye egyes térségeinek halmozottan hátrányos helyzetén kíván változtatni az az 1986-os indítású, hosszú távú, az ezred­fordulón túlra nyúló kormányprogram, amely az elmeradott terü­letek felzárkóztatását tűzte ki célul. Mint köztudott, Baranya is e megyék közé tartozik, méghozzá a déli és nyugati tájegysé­gével (Ormánság és Nyugat-Baranya), valamint az északi tér­ségével (Zselic-Hegyhát). Az utóbbinak a felzárkóztatása csak a kilencvenes években kezdődik. Bevált a kis­szövetkezeti forma Baranyának 1967-ben 27 millió, 1988-ban 46 millió fo­rint jutott a központi alapból. Hogy ez mire volt elég, s az eddigi fejlesztések hoztak-e változást az Ormánság és a megye nyugati részének hely­zetében, arról több tanácsi bizottság tárgyalt az utóbbi időben, a HNF, az SZMT is meg­vitatta a kérdést, valamint a Megyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság is vizsgálatot végzett. Dr. Bognár Zoltán, a Baranya Me­gyei Tanács elnökhelyettese több fórumon is a felzárkóztatás 'kulcskérdéseként jelölte meg az értelmiség megtartását, a szel­lemi élet fejlesztésének fon­tosságát. — Baranya megye gazdasá­gilag elmaradott térségei a hátrányos helyzetből csak a magasan képzett szakemberek segítségével tudnak kijutni - szögezte le nem egy, a témát tárgyaló összejövetelen dr. Bognár Zoltán. — A megyei tanács végrehajtó bizottsága ezt felismerve hozta meg az értelmiség letelepedését szor­galmazó, támogató határoza­tát. A halmozottan hátrányos helyzetű térségbe tartozó hat. vanhét település bármelyikén legalább öt év időtartamra munkát vállaló, ott lakást épí­teni vagy vásárolni szándékozó - tehát önálló lakással még nem rendelkező, illetve jelen­leg szolgálati lakásban élő - felsőfokú végzettségű szakem­ber jogosult a támogatásra. A lakásépítésre, illetve vásárlásra igénybe vehető vissza nem té­rítendő támogatás egyedülál­ló diplomás esetén hatvanezer forint, házaspárnál — ha csak. az egyik tagja diplomás — szintén hatvanezer forint, amennyiben mindkét tagja egyetemet vagy főiskolát vég­zett, úgy százezer forint. (Ezen összeg mellett természetesen igénybe vehető a vállalati tá­mogatás, kölcsön, a szociálpo­litikai kedvezmény stb., viszont a mezőgazdasági szakember­letelepítési támogatásból ré­szesülők nem jogosultak rá.) A megyei tanács nemcsak a már ott élők és dolgozók, hanem a térség iránt érdek­lődő pedagógusok, orvosok, közgazdászok, jogászok jelent­kezését is várja. A letelepe­dési támogatásra vonatkozó kérelmet az építeni, illetve megvásárolni tervezett lakás helye szerinti illetékes tanács­hoz kell benyújtani. A 15-20 éves program in­dításakor már nyilvánvaló volt, hogy a pénzügyi források a felzárkóztatáshoz igencsak szű­kösek. A mezőgazdaság és ipar fejlesztése mellett ebből nem jut elegendő forint az összekötőutak megépítéséhez, pedig a halmozottan hátrá­nyos helyzetű települések el­zártságán változtatni kell, kü­lönben minden marad a régi­ben. Egyelőre azonban egyet­len összekötőút építése kezdő­dött el Vejti és Zaláta között a területfejlesztési és szervezé­si alapból, a MÉM és a KM támogatásával, de legalább ilyen szükséges lenne Zaláta- Drávasztára, Somogyhárságy- Szentlászló, Hímesháza—Gör- csönydoboka, Homorúd-Her- cegszántó közúti összekapcso. lására, ezekről is a pályázatok elkészültek, az elbírálás még vissza van. A térség vasúti közlekedésében is történt né­mi változás: 1987-ben befeje­ződött a Szentlőrinc—Sellye va­sútvonal felújítása, valamint döntés született a Középrigóc— Harkány vonal fennmaradásá­ról. — A gazdaságilag elmara­dott területek gondjai közül a következőket emelte ki az egyik bizottsági ülésen dr. Vi­da József, a Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke. - Nemcsak az összekötőutak hi. ányoznak, hanem délután négytől már telefonálni sem lehet ebből a térségből, mert bezár a postahivatal, az or­vosi ellátás munkaszüneti na­pon, éjszaka megoldatlan. A buszok ritkán járnak, reggel mennek a nagyobb települések felé, este vissza a kisközsé­gekbe, napközben semmiféle közlekedési lehetőség sincs. A kenyér- és teiellátásról már nem is beszélek. Nem akarok dramatizálni, de a jelenlegi pénzforrások arra sem elegen­dőek, hogy a meglévő rossz helyzet további romlását meg­állítsuk! A munkahelyteremtés önmagában kevés, a felzárkó­zás infrastrukturális haladás nélkül lehetetlen. A Megyei NEB vizsgálati eredményével egybecseng a Baranya Megyei Tanács V. B. tervosztálya vezetőjének dr. Horváth Endrének a vélemé­nye: — Két éve még az ipar és a mezőgazdaság fejleszté­sét szorgalmaztuk, a munka­helyteremtést. Ma már másként gondolkodunk, felismerve, hogy az infrastruktúra, azaz a gaz­daságnak háttérként szolgáló út, telefon, egyéb ellátás ön­magában az ipari és mező- gazdasági termelést gerjeszti. Ezért a jövőben ne a mara­dékelv érvényesüljön akkor, amikor a térség fejlesztésében az infrastruktúra kerül napi­rendre! Nagy tanulság, hogy a gazdasági elmaradottságot komplexen kell értelmezni. Mindenesetre jó hír 72 te­lepülés lakosságának és gaz­dálkodó üzemeinek, hogy egy— másfél év múlva az új szi­getvári telefonközponton ke­resztül bekapcsolódhatnak az ország-világ közvetlen hívásos rendszerébe. (Az érintett köz­ségek egyharmadá a halmo­zottan hátrányos helyzetű tér­ségbe tartozik.) A térségi iparfejlesztést egyelőre az apró lépések jel­lemzik: a kétújfalui termelő- szövetkezet asszonyainak mun­kát kellett adni, nem ment köhnven, végül is a Szigetvá­ri Cipőgyárral jött létre meg- óllaoodás; a Szentlőrinci Áfész védőruhaüzeme Drávasztárán foglalkoztatást biztosított a mezőgazdasáqban fölöslegessé vált munkáskezeknek, a p°csi Villqép Sellyén bővítette 'kis­üzemét. Azonban akad pers- nektívikusan feilődő céq is a Dráva mentán: Sellvén az Ag­rokémia Szövetkezet. Vajszlón a Ganz Műszer Művek alkat­részgyára. A dinamikus ioar- ■feilesztésnek gátia az is, hoav nz ezer szabad munkaerőből kilencszáz a nő. naavrészük sznkkéozetlen, s közöttük túl- súlvban vannak a cigányok. — Adott úton elindultunk, s azon tovább kell mennünk, méghozzá úgy, hogy ipar, me­zőgazdaság, infrastruktúra együttesen fejlődjön — így összegezte a programmegvaló- sitásból eltelt két év tapasz­talatait dr. Soós Attila, a Sellyéi Agrokémia Szövetkezet elnöke, a térség alapos isme­rője. — A több évtizedes el­maradást, a tudatos iparmen­tességet akarjuk felszámolni, s ez máról holnapra nem megy! L. Cs. K. Előzmények. Muf/cs József, a Pécsváradi Épszöv elnöke júniusban eltávozott a szövet­kezet éléről. A kisszövetkezet­té átalakult gárda a korábbi 250 tag helyett 70-nel kezdte meg tevékenységét és az újon­nan megválasztott Zsáli János elnökkel szemben megfogal­mazták: állítsa meg az elván­dorlást és jelentősen növelje a béreket . . . Gazdaságilag ugyan jól álltak, de a nagy­szövetkezeti formában nem volt meg mind a szabályozók miatt a megfelelő bérfejlesz­tési lehetősége, mind annak lehetőségeit a kisszövetkezeti forma lehetővé teszi. * • — Tudta, hogy mit vállal? — kérdezem Zsáli Jánost. — Igen, de bevallom, volt bennem félsz .... és még most is van bennem szorongás. Az átalakult kisszövetkezetekkel kapcsolatban még mindig nem egyértelmű sok vonatkozásban az adózás nagyságrendje, a tagi jövedelemadózás összeg- szerűsége és sok más kérdés. Egymásnak mond ellent a Pénzügyminisztérium és az OKISZ állásfoglalása a tagsá­gi vállalkozói adó kérdésében. Akik a korábbi szövetkezeti tagságukat megszüntetve al­kalmazottak lettek a kisszövet­kezetben, semmiféle hátrányt nem szenvednek, se üdültetés terén, sem a törzsgárdatagság elismerésében. Vállaltam a feladatot annak érdekében, hogy megfelelő megélhetést biztosíthassunk a tagságnak ebben a nehéz időben. Ez a legfőbb vágyam és célom. — Milyen változásokat, vál­toztatásokat sikerült bevezetni e néhány hónapos tevékenysé­ge során? — A létszámot sikerült stabi­lizálnunk 240—250 fő között, leépítettünk fél tucat nem ter­melő létszámot. Bérfejlesztést kapott a fizikai állomány, 8- 10 százalékos mértékben. Új teljesítmény- és ösztönzőrend­szert vezettünk be a mozaik­üzemben. A Házépítők boltját még az elődöm szervezte át Iparcikk áruházzá, ez jelentős forgalomnövekedést eredmé­nyezett, és számukra júliustól ösztönzőbb jutalékkulcsot ve­zettünk be. Átdolgoztuk a nor­marendszert, és hatékonyab­ban alkalmazzuk az egyössze­gű munkautalványokat — ez önmagában is ösztönöz. Egy­részt elvünk a jól dolgozók megtartása, másrészt célunk, hogy javítsuk a fegyelmet és a minőséget, különösen az építőiparunkon belül. Hisz nagy a konkurencia és csak a jó minőséggel lehet verseny­ben maradni. Feltétlenül javul­nunk szükséges a tagi tulaj­donosi szemléletben is. Két éve kezdődött nálunk a tagi cél­részjegyek rendszere, és eddig már több mint 2 millió forint jött így össze. — ösztönző bérezés, minősé­gi követelményrendszer... ezek önmagukban is váltást eredményezhetnek. De milyen a kisszövetkezet műszaki fej­lesztése és a munkaellátott- sága? Zsáli János A pécsváradi Épszöv ez év június 24-i közgyű­lésén kimondta, hogy kis­szövetkezetté alakul át, ugyanakkor megválasztot­ta elnökévé a 38 éves Zsáli Jánost, a szövetkezet addigi építő ágazat veze­tőjét. Zsáli János, a Pécsi Zi- pernovszky Károly Gépipa­ri technikum villamos sza­kán végzett, majd a DÉ- DÁSZ-nál kezdett dolgoz­ni. A Pécsváradi Épszöv- nél 1972-től áll alkalma­zásban,- ahol szakipari mű­vezetőként, majd építésve­zetőként az építő ágazat vezetőjeként dolgozott a Pécsváradi Építőipari Kis­szövetkezet megalakulá­sáig és annak elnökévé történt megválasztásáig. Nős, felesége a pécsvá­radi Mezőgép gyáregység anyagkönyvelője, fia elsős a pécsi gépipariban, lá­nya hetedikes. — A műszaki fejlesztés az anyagi és más lehetőségeink­hez képest elfogadható. A Szentlőrinci Költségvetési özemmel és a Pécsi Faipari Szövetkezettel együttműködve készítettük el a szentlőrinciek nosztalgia-telefonjának már­vány talapzat mintapéldányait, a pécsiek ezt fából csinálják. Félő, hogy a tőkés import márványbeszerzése komoly gondokat fog okozni. A mo- zaiklapgyártásnál megkezdtük a leányvári szemcse bedolgo­zását, mellyel jobb minőségű és tetszetősebb lapokat készít­hetünk. A kádárrészlegünk el­készítette az Ausztráliába és az Ausztriába exportra kiaján­lott mintadarabokat, reméljük, decemberben végleges és szá­munkra kedvező döntés szüle­tik. Munkánk szerencsére van elég. A mozaiklapgyártó kapa­citásunk teljesen lekötött. Fo­lyamatosan újítjuk fel a 3 gyártósorunkat, s a napokban várjuk a több mint egy évet késlekedő importalkatrésze­ket. A létszámunk már a har­madik gyártó sorunkra is tör együtt van. Építőipari részle­günk feszített tempóban dol­gozik a pécsváradi 9 lakás és üzletház befejezésén, Hosszú- hetényben alvállalkozói va­gyunk a 26. számú ÁÉV-nek, a mecseknádasdi új iskola tető- szerkezetét is mi készítettük. A kőfaragó részlegünk bőven el­látott munkával. A kádárüze­münk a gyenge termést meg­érzi, szerencsére a Pécsi Bőr­gyárnak gyárthatunk nagymé­retű cserzőhordókat. A kádá­raink besegítenek a nagyon lekötött asztalosainknak is. Amióta kisszövetkezet vagyunk, könnyebb szakembereinket át­irányítani a rokonszakmákba. — Bevált eddig a kisszövet­kezeti forma? — A harmadik negyedévben elért 3,5 milliós nyereségünk lehetővé teszi, hogy a tervezett 5 milliós nyereséget elérjük . .. A személyi jövedelemadó ked­vezőtlen hatásai nálunk is érezhetőek. Sajnos még min­dig nagyon sok a bizonytalan­sági tényező népgazdasági szinten, s hiába is reményke­dünk, hogy szabályozói és el­vonási oldalról kiszámíthatób­bá válnak a dolgok ... A tag­ságunk szorgalma és hozzá­állása biztató. Így továbbra is fő célunk, hogy folyamatosan ellátottak legyünk munkával. — Ez menni fog? — Mennie kell. Régi tervein­ket szeretnénk 1989-ben valóra váltani: a Titán közreműkö­désével talán végre behozha­tunk márványszemcsét Jugosz­láviából. Remélhetően az igé­nyelt festékeket is megkapjuk, hogy tovább bővíthessük mo­zaiklapjaink színválasztékát. Építőiparunk téli munkáknál időszakosan feleslegessé vált dolgozóit a kőfaragóműhelyek­ben kívánjuk foglalkoztatni. Bí­zunk önmagunkban, a jövőnk- ben. Kisszövetkezetként to­vábbra is tagjai vagyunk a KISZÖV-nek és a Baranya Me­gyei Építőipari Szervezetek gazdasági társaságának. Szá­munkra új út a kisszövetkezeti forma, reméljük, jó úton já­runk. Murányi László Gyártmányfejlesztési díj a Hunornak Pilótaruhák — köznapi használatra „Állandóan figyelnünk kell a divatot” Szinte már hagyománynak tekinthető, hogy a BNV-ről gyártmányfejlesztési díjjal tér haza a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat. így volt ez az idei őszi BNV-t követően is. A sikert most pilótaruha kollekciójuk hoz­ta, pontosabban ennek egyilj darabja, a férfioverall. Híd­végi Éva tervezőt —, aki már harmadik éve „szállítója" a gyártmányfejlesztési díjaknak — az ötlet megszületéséről kérdeztük. — A termékek tervezése úgy indul, hogy előre fel­mérjük a nemzetközi divat- irányzatok alakulását. Erre figyeltünk a BNV-n bemuta­tott kollekciónk esetében is. Jellemző most a divatban az úgynevezett retró hangu­lat, a különböző korok stí­lusainak idézése. így pél­dául a repülés hőskorát ele­venítik fel a harmincas évek pilótaruhái, melyek most re­neszánszukat élik. Ennek jegyében készítettük el 10 darabból álló pilótaruha kol­lekciónkat Havas Lászlóné tervezővel, aki a ruhákhoz a megfelelő stílusú kesztyű­ket ötlötte ki. A kollekcióban egyébként női és férfioverallokat, trencskókat (hosszú bőrka­bátokat), dzsekiket, nadrá­gokat, szoknyákat és pilóta­sapkát találhatunk. Már szemre is„ megállapítható, hogy kifejezetten funkcioná­lis, mindennapi viseletre al­kalmas darabok. Természe­tesen a gyártmányfejleszté­si díj nemcsak a két terve­ző, hanem a szerkesztők .és a mintaműhely dolgozóinak munkáját is dicséri. A kol­lekcióból azért éppen a férfioverall érdemelte ki a díjat, mert ezzel pályáztak a kesztyűgyáriak. — Az új termékek bemu­tatkozását az őszi BN\^ je­lentette? — Magyarországon igén. Ezt megelőzően azonban már szerepeltünk a pilótaru­hák néhány darabjával a párizsi bőrhéten és az IGE­DÓ elnevezésű düsseldorfi divatvásáron is. Párizsban például igen kedvező vissz­hangra találtunk kollekciónk­kal. A Hídvégi Éva és Havas Lászlóné tervezőpáros egyéb­ként a tavalyi őszi BNV-n is sikert ért el. Női alkalmi bőrruha termékcsaládjukkal ugyancsak gyártmányfejlesz­tési díjat érdemeltek ki. Ak­kor a Pécsi Cipőipari Szö­vetkezettel együttműködve, a cipőkkel harmonizáló, fekete lakkal és olasz műbőrrel kombinált bőrkollekcióval rukkoltak ki. Ezek a kis szé­riában gyártott modellek igencsak népszerűek voltak a BNV-t követően is. Ha pe­dig három évvel tekintünk vissza, akkor ismét gyárt­mányfejlesztési díjat találha­tunk az egyébként iparmű­vészeti főiskolán végzett Híd­végi Éva neve mellett. — Erre a sikersorozatra mi, baranyaiak méltán lehetünk büszkék. Természetesen mind­azokat, akiknek pénztárcá­ja a drágább árfekvésű bőr­ruhák esetében is könnyeb­ben nyílik, mégis az érdekli inkább, hogy a vásáron be­mutatott pilótaruhákat a ha­zai üzletek kínálatában vi­szont láthatjuk-e. Minderről Fónai Lászlónét, a Hunor fejlesztési osztályvezetőjét kérdeztük meg. * — Ezt a fazont a követke­ző évre szántuk, és biztosak lehetünk benne, hogy a fia­talok körében igen népsze­rűvé válhat. Ennek ellenére még nem dőlt el, hogy az exportszállítások mellett a hazai üzletekben kapható lesz-e. Nem lehetünk bizto­sak abban, hogy a magyar kereskedők egyáltalán ren- delnek-e a kollekcióból. Saj­nos, nálunk még mindig egy kicsit az jellemzi az öltöz­ködést, hogy nem minden esetben a vásárlókon múlik, mit viselhetnek. A kereske­dőknek nagyobb fogékonysá­got kellene mutatniuk az új iránt. — És a várható ár? — A hazai forgalmazású termékeknél attól is függ, hogy az import alapanya­got ki tudjuk-e váltani ma­gyar gyártmányúval. Konkrét árakat még nem tudunk mondani. Balog N.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents