Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)
1988-11-15 / 318. szám
1988. november 15., kedd Dunántúli napló 3 Gazdaságilag »tmaradott térségek U| ütőn Pécsuáradon Az iparfejlesztés nem minden, infrastruktúra kell A felzárkózás kulcskérdése az értelmiség megtartása, letelepítése Hét megye egyes térségeinek halmozottan hátrányos helyzetén kíván változtatni az az 1986-os indítású, hosszú távú, az ezredfordulón túlra nyúló kormányprogram, amely az elmeradott területek felzárkóztatását tűzte ki célul. Mint köztudott, Baranya is e megyék közé tartozik, méghozzá a déli és nyugati tájegységével (Ormánság és Nyugat-Baranya), valamint az északi térségével (Zselic-Hegyhát). Az utóbbinak a felzárkóztatása csak a kilencvenes években kezdődik. Bevált a kisszövetkezeti forma Baranyának 1967-ben 27 millió, 1988-ban 46 millió forint jutott a központi alapból. Hogy ez mire volt elég, s az eddigi fejlesztések hoztak-e változást az Ormánság és a megye nyugati részének helyzetében, arról több tanácsi bizottság tárgyalt az utóbbi időben, a HNF, az SZMT is megvitatta a kérdést, valamint a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is vizsgálatot végzett. Dr. Bognár Zoltán, a Baranya Megyei Tanács elnökhelyettese több fórumon is a felzárkóztatás 'kulcskérdéseként jelölte meg az értelmiség megtartását, a szellemi élet fejlesztésének fontosságát. — Baranya megye gazdaságilag elmaradott térségei a hátrányos helyzetből csak a magasan képzett szakemberek segítségével tudnak kijutni - szögezte le nem egy, a témát tárgyaló összejövetelen dr. Bognár Zoltán. — A megyei tanács végrehajtó bizottsága ezt felismerve hozta meg az értelmiség letelepedését szorgalmazó, támogató határozatát. A halmozottan hátrányos helyzetű térségbe tartozó hat. vanhét település bármelyikén legalább öt év időtartamra munkát vállaló, ott lakást építeni vagy vásárolni szándékozó - tehát önálló lakással még nem rendelkező, illetve jelenleg szolgálati lakásban élő - felsőfokú végzettségű szakember jogosult a támogatásra. A lakásépítésre, illetve vásárlásra igénybe vehető vissza nem térítendő támogatás egyedülálló diplomás esetén hatvanezer forint, házaspárnál — ha csak. az egyik tagja diplomás — szintén hatvanezer forint, amennyiben mindkét tagja egyetemet vagy főiskolát végzett, úgy százezer forint. (Ezen összeg mellett természetesen igénybe vehető a vállalati támogatás, kölcsön, a szociálpolitikai kedvezmény stb., viszont a mezőgazdasági szakemberletelepítési támogatásból részesülők nem jogosultak rá.) A megyei tanács nemcsak a már ott élők és dolgozók, hanem a térség iránt érdeklődő pedagógusok, orvosok, közgazdászok, jogászok jelentkezését is várja. A letelepedési támogatásra vonatkozó kérelmet az építeni, illetve megvásárolni tervezett lakás helye szerinti illetékes tanácshoz kell benyújtani. A 15-20 éves program indításakor már nyilvánvaló volt, hogy a pénzügyi források a felzárkóztatáshoz igencsak szűkösek. A mezőgazdaság és ipar fejlesztése mellett ebből nem jut elegendő forint az összekötőutak megépítéséhez, pedig a halmozottan hátrányos helyzetű települések elzártságán változtatni kell, különben minden marad a régiben. Egyelőre azonban egyetlen összekötőút építése kezdődött el Vejti és Zaláta között a területfejlesztési és szervezési alapból, a MÉM és a KM támogatásával, de legalább ilyen szükséges lenne Zaláta- Drávasztára, Somogyhárságy- Szentlászló, Hímesháza—Gör- csönydoboka, Homorúd-Her- cegszántó közúti összekapcso. lására, ezekről is a pályázatok elkészültek, az elbírálás még vissza van. A térség vasúti közlekedésében is történt némi változás: 1987-ben befejeződött a Szentlőrinc—Sellye vasútvonal felújítása, valamint döntés született a Középrigóc— Harkány vonal fennmaradásáról. — A gazdaságilag elmaradott területek gondjai közül a következőket emelte ki az egyik bizottsági ülésen dr. Vida József, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. - Nemcsak az összekötőutak hi. ányoznak, hanem délután négytől már telefonálni sem lehet ebből a térségből, mert bezár a postahivatal, az orvosi ellátás munkaszüneti napon, éjszaka megoldatlan. A buszok ritkán járnak, reggel mennek a nagyobb települések felé, este vissza a kisközségekbe, napközben semmiféle közlekedési lehetőség sincs. A kenyér- és teiellátásról már nem is beszélek. Nem akarok dramatizálni, de a jelenlegi pénzforrások arra sem elegendőek, hogy a meglévő rossz helyzet további romlását megállítsuk! A munkahelyteremtés önmagában kevés, a felzárkózás infrastrukturális haladás nélkül lehetetlen. A Megyei NEB vizsgálati eredményével egybecseng a Baranya Megyei Tanács V. B. tervosztálya vezetőjének dr. Horváth Endrének a véleménye: — Két éve még az ipar és a mezőgazdaság fejlesztését szorgalmaztuk, a munkahelyteremtést. Ma már másként gondolkodunk, felismerve, hogy az infrastruktúra, azaz a gazdaságnak háttérként szolgáló út, telefon, egyéb ellátás önmagában az ipari és mező- gazdasági termelést gerjeszti. Ezért a jövőben ne a maradékelv érvényesüljön akkor, amikor a térség fejlesztésében az infrastruktúra kerül napirendre! Nagy tanulság, hogy a gazdasági elmaradottságot komplexen kell értelmezni. Mindenesetre jó hír 72 település lakosságának és gazdálkodó üzemeinek, hogy egy— másfél év múlva az új szigetvári telefonközponton keresztül bekapcsolódhatnak az ország-világ közvetlen hívásos rendszerébe. (Az érintett községek egyharmadá a halmozottan hátrányos helyzetű térségbe tartozik.) A térségi iparfejlesztést egyelőre az apró lépések jellemzik: a kétújfalui termelő- szövetkezet asszonyainak munkát kellett adni, nem ment köhnven, végül is a Szigetvári Cipőgyárral jött létre meg- óllaoodás; a Szentlőrinci Áfész védőruhaüzeme Drávasztárán foglalkoztatást biztosított a mezőgazdasáqban fölöslegessé vált munkáskezeknek, a p°csi Villqép Sellyén bővítette 'kisüzemét. Azonban akad pers- nektívikusan feilődő céq is a Dráva mentán: Sellvén az Agrokémia Szövetkezet. Vajszlón a Ganz Műszer Művek alkatrészgyára. A dinamikus ioar- ■feilesztésnek gátia az is, hoav nz ezer szabad munkaerőből kilencszáz a nő. naavrészük sznkkéozetlen, s közöttük túl- súlvban vannak a cigányok. — Adott úton elindultunk, s azon tovább kell mennünk, méghozzá úgy, hogy ipar, mezőgazdaság, infrastruktúra együttesen fejlődjön — így összegezte a programmegvaló- sitásból eltelt két év tapasztalatait dr. Soós Attila, a Sellyéi Agrokémia Szövetkezet elnöke, a térség alapos ismerője. — A több évtizedes elmaradást, a tudatos iparmentességet akarjuk felszámolni, s ez máról holnapra nem megy! L. Cs. K. Előzmények. Muf/cs József, a Pécsváradi Épszöv elnöke júniusban eltávozott a szövetkezet éléről. A kisszövetkezetté átalakult gárda a korábbi 250 tag helyett 70-nel kezdte meg tevékenységét és az újonnan megválasztott Zsáli János elnökkel szemben megfogalmazták: állítsa meg az elvándorlást és jelentősen növelje a béreket . . . Gazdaságilag ugyan jól álltak, de a nagyszövetkezeti formában nem volt meg mind a szabályozók miatt a megfelelő bérfejlesztési lehetősége, mind annak lehetőségeit a kisszövetkezeti forma lehetővé teszi. * • — Tudta, hogy mit vállal? — kérdezem Zsáli Jánost. — Igen, de bevallom, volt bennem félsz .... és még most is van bennem szorongás. Az átalakult kisszövetkezetekkel kapcsolatban még mindig nem egyértelmű sok vonatkozásban az adózás nagyságrendje, a tagi jövedelemadózás összeg- szerűsége és sok más kérdés. Egymásnak mond ellent a Pénzügyminisztérium és az OKISZ állásfoglalása a tagsági vállalkozói adó kérdésében. Akik a korábbi szövetkezeti tagságukat megszüntetve alkalmazottak lettek a kisszövetkezetben, semmiféle hátrányt nem szenvednek, se üdültetés terén, sem a törzsgárdatagság elismerésében. Vállaltam a feladatot annak érdekében, hogy megfelelő megélhetést biztosíthassunk a tagságnak ebben a nehéz időben. Ez a legfőbb vágyam és célom. — Milyen változásokat, változtatásokat sikerült bevezetni e néhány hónapos tevékenysége során? — A létszámot sikerült stabilizálnunk 240—250 fő között, leépítettünk fél tucat nem termelő létszámot. Bérfejlesztést kapott a fizikai állomány, 8- 10 százalékos mértékben. Új teljesítmény- és ösztönzőrendszert vezettünk be a mozaiküzemben. A Házépítők boltját még az elődöm szervezte át Iparcikk áruházzá, ez jelentős forgalomnövekedést eredményezett, és számukra júliustól ösztönzőbb jutalékkulcsot vezettünk be. Átdolgoztuk a normarendszert, és hatékonyabban alkalmazzuk az egyösszegű munkautalványokat — ez önmagában is ösztönöz. Egyrészt elvünk a jól dolgozók megtartása, másrészt célunk, hogy javítsuk a fegyelmet és a minőséget, különösen az építőiparunkon belül. Hisz nagy a konkurencia és csak a jó minőséggel lehet versenyben maradni. Feltétlenül javulnunk szükséges a tagi tulajdonosi szemléletben is. Két éve kezdődött nálunk a tagi célrészjegyek rendszere, és eddig már több mint 2 millió forint jött így össze. — ösztönző bérezés, minőségi követelményrendszer... ezek önmagukban is váltást eredményezhetnek. De milyen a kisszövetkezet műszaki fejlesztése és a munkaellátott- sága? Zsáli János A pécsváradi Épszöv ez év június 24-i közgyűlésén kimondta, hogy kisszövetkezetté alakul át, ugyanakkor megválasztotta elnökévé a 38 éves Zsáli Jánost, a szövetkezet addigi építő ágazat vezetőjét. Zsáli János, a Pécsi Zi- pernovszky Károly Gépipari technikum villamos szakán végzett, majd a DÉ- DÁSZ-nál kezdett dolgozni. A Pécsváradi Épszöv- nél 1972-től áll alkalmazásban,- ahol szakipari művezetőként, majd építésvezetőként az építő ágazat vezetőjeként dolgozott a Pécsváradi Építőipari Kisszövetkezet megalakulásáig és annak elnökévé történt megválasztásáig. Nős, felesége a pécsváradi Mezőgép gyáregység anyagkönyvelője, fia elsős a pécsi gépipariban, lánya hetedikes. — A műszaki fejlesztés az anyagi és más lehetőségeinkhez képest elfogadható. A Szentlőrinci Költségvetési özemmel és a Pécsi Faipari Szövetkezettel együttműködve készítettük el a szentlőrinciek nosztalgia-telefonjának márvány talapzat mintapéldányait, a pécsiek ezt fából csinálják. Félő, hogy a tőkés import márványbeszerzése komoly gondokat fog okozni. A mo- zaiklapgyártásnál megkezdtük a leányvári szemcse bedolgozását, mellyel jobb minőségű és tetszetősebb lapokat készíthetünk. A kádárrészlegünk elkészítette az Ausztráliába és az Ausztriába exportra kiajánlott mintadarabokat, reméljük, decemberben végleges és számunkra kedvező döntés születik. Munkánk szerencsére van elég. A mozaiklapgyártó kapacitásunk teljesen lekötött. Folyamatosan újítjuk fel a 3 gyártósorunkat, s a napokban várjuk a több mint egy évet késlekedő importalkatrészeket. A létszámunk már a harmadik gyártó sorunkra is tör együtt van. Építőipari részlegünk feszített tempóban dolgozik a pécsváradi 9 lakás és üzletház befejezésén, Hosszú- hetényben alvállalkozói vagyunk a 26. számú ÁÉV-nek, a mecseknádasdi új iskola tető- szerkezetét is mi készítettük. A kőfaragó részlegünk bőven ellátott munkával. A kádárüzemünk a gyenge termést megérzi, szerencsére a Pécsi Bőrgyárnak gyárthatunk nagyméretű cserzőhordókat. A kádáraink besegítenek a nagyon lekötött asztalosainknak is. Amióta kisszövetkezet vagyunk, könnyebb szakembereinket átirányítani a rokonszakmákba. — Bevált eddig a kisszövetkezeti forma? — A harmadik negyedévben elért 3,5 milliós nyereségünk lehetővé teszi, hogy a tervezett 5 milliós nyereséget elérjük . .. A személyi jövedelemadó kedvezőtlen hatásai nálunk is érezhetőek. Sajnos még mindig nagyon sok a bizonytalansági tényező népgazdasági szinten, s hiába is reménykedünk, hogy szabályozói és elvonási oldalról kiszámíthatóbbá válnak a dolgok ... A tagságunk szorgalma és hozzáállása biztató. Így továbbra is fő célunk, hogy folyamatosan ellátottak legyünk munkával. — Ez menni fog? — Mennie kell. Régi terveinket szeretnénk 1989-ben valóra váltani: a Titán közreműködésével talán végre behozhatunk márványszemcsét Jugoszláviából. Remélhetően az igényelt festékeket is megkapjuk, hogy tovább bővíthessük mozaiklapjaink színválasztékát. Építőiparunk téli munkáknál időszakosan feleslegessé vált dolgozóit a kőfaragóműhelyekben kívánjuk foglalkoztatni. Bízunk önmagunkban, a jövőnk- ben. Kisszövetkezetként továbbra is tagjai vagyunk a KISZÖV-nek és a Baranya Megyei Építőipari Szervezetek gazdasági társaságának. Számunkra új út a kisszövetkezeti forma, reméljük, jó úton járunk. Murányi László Gyártmányfejlesztési díj a Hunornak Pilótaruhák — köznapi használatra „Állandóan figyelnünk kell a divatot” Szinte már hagyománynak tekinthető, hogy a BNV-ről gyártmányfejlesztési díjjal tér haza a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat. így volt ez az idei őszi BNV-t követően is. A sikert most pilótaruha kollekciójuk hozta, pontosabban ennek egyilj darabja, a férfioverall. Hídvégi Éva tervezőt —, aki már harmadik éve „szállítója" a gyártmányfejlesztési díjaknak — az ötlet megszületéséről kérdeztük. — A termékek tervezése úgy indul, hogy előre felmérjük a nemzetközi divat- irányzatok alakulását. Erre figyeltünk a BNV-n bemutatott kollekciónk esetében is. Jellemző most a divatban az úgynevezett retró hangulat, a különböző korok stílusainak idézése. így például a repülés hőskorát elevenítik fel a harmincas évek pilótaruhái, melyek most reneszánszukat élik. Ennek jegyében készítettük el 10 darabból álló pilótaruha kollekciónkat Havas Lászlóné tervezővel, aki a ruhákhoz a megfelelő stílusú kesztyűket ötlötte ki. A kollekcióban egyébként női és férfioverallokat, trencskókat (hosszú bőrkabátokat), dzsekiket, nadrágokat, szoknyákat és pilótasapkát találhatunk. Már szemre is„ megállapítható, hogy kifejezetten funkcionális, mindennapi viseletre alkalmas darabok. Természetesen a gyártmányfejlesztési díj nemcsak a két tervező, hanem a szerkesztők .és a mintaműhely dolgozóinak munkáját is dicséri. A kollekcióból azért éppen a férfioverall érdemelte ki a díjat, mert ezzel pályáztak a kesztyűgyáriak. — Az új termékek bemutatkozását az őszi BN\^ jelentette? — Magyarországon igén. Ezt megelőzően azonban már szerepeltünk a pilótaruhák néhány darabjával a párizsi bőrhéten és az IGEDÓ elnevezésű düsseldorfi divatvásáron is. Párizsban például igen kedvező visszhangra találtunk kollekciónkkal. A Hídvégi Éva és Havas Lászlóné tervezőpáros egyébként a tavalyi őszi BNV-n is sikert ért el. Női alkalmi bőrruha termékcsaládjukkal ugyancsak gyártmányfejlesztési díjat érdemeltek ki. Akkor a Pécsi Cipőipari Szövetkezettel együttműködve, a cipőkkel harmonizáló, fekete lakkal és olasz műbőrrel kombinált bőrkollekcióval rukkoltak ki. Ezek a kis szériában gyártott modellek igencsak népszerűek voltak a BNV-t követően is. Ha pedig három évvel tekintünk vissza, akkor ismét gyártmányfejlesztési díjat találhatunk az egyébként iparművészeti főiskolán végzett Hídvégi Éva neve mellett. — Erre a sikersorozatra mi, baranyaiak méltán lehetünk büszkék. Természetesen mindazokat, akiknek pénztárcája a drágább árfekvésű bőrruhák esetében is könnyebben nyílik, mégis az érdekli inkább, hogy a vásáron bemutatott pilótaruhákat a hazai üzletek kínálatában viszont láthatjuk-e. Minderről Fónai Lászlónét, a Hunor fejlesztési osztályvezetőjét kérdeztük meg. * — Ezt a fazont a következő évre szántuk, és biztosak lehetünk benne, hogy a fiatalok körében igen népszerűvé válhat. Ennek ellenére még nem dőlt el, hogy az exportszállítások mellett a hazai üzletekben kapható lesz-e. Nem lehetünk biztosak abban, hogy a magyar kereskedők egyáltalán ren- delnek-e a kollekcióból. Sajnos, nálunk még mindig egy kicsit az jellemzi az öltözködést, hogy nem minden esetben a vásárlókon múlik, mit viselhetnek. A kereskedőknek nagyobb fogékonyságot kellene mutatniuk az új iránt. — És a várható ár? — A hazai forgalmazású termékeknél attól is függ, hogy az import alapanyagot ki tudjuk-e váltani magyar gyártmányúval. Konkrét árakat még nem tudunk mondani. Balog N.