Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)
1988-11-14 / 317. szám
1988. november 14., hétfő Dunűntüli napló 3 Szülők az óvodáért Régi selyemkendők, prusz- likok, kötött papucsok, hímzett törölközők díszítik a német nemzetiségi óvoda falát Pécsett, a Kóczián Sándor* utcában. A szülök általában sok mindennel segítik az anyagiakban egyáltalán nem dúskáló óvodákat, ezek a tárgyak mégis többről mesélnek. Az idejáró apróságok nagyszülei, dédszülei használták a ma már népművészeti értékű darabokat. Délután négy óra felé érkeznek a legtöbben a kisgyerekekért. Sokan közülük — bár évtizedek óta városban élnek, szüleik, nagyszögeik révén — a Baranya falvaiban élő németség hagyományaihoz kötődnek. Néhányon már csak kicsit tudnak felmenőik nyelvén, de szeretnék, ha gyerekük jól beszélné azt. — Otthon egyedül nem sikerült rávenni őket, hogy németül beszéljenek — meséli a Berényi ikrek édesanyja Glück Mária, aki az irodalmi németet és a tájszólást egyaránt beszéli, illetve érti. — Amióta idejárnak, örömmel használják otthon is az óvodában tanult szavakat. Bihariék kendőt és hímzett törölközőt hoztak a vidéki dédnagymamától az óvoda gyűjteményébe. A már iskolás Tamás után a kis Palit is nemzetiségi óvodába íratta édesanyjuk, mert családias, nyugodt, jó óvodának tartja. A közelmúltban Aczél Nóra szülei zongorát ajándékoztak a gyermekintézménynek. — 'Nem tartom ezt 'különleges esetnek — válaszolt csodálkozásomra az édesapa. — Kislányomat inkább a rajz érdekli, mint a zene, s úgy gondoltam az óvodában nagyon jól tudják használni. Egyébként is nagy helyet foglalt el a lakásban. Csak az óvónők a megmondhatói, milyen sokat segít egy zongora a zenei nevelésben, a ritmusérzék kialakításában. A közös éneklés nagy élmény az apróságok számára is, főleg, ha ezentúl nemcsak gitár, hanem zongora is kísérheti a dalt. Az óvoda vezetőjétől, dr. Belágyi Józsefnétől megtudtam, hogy egy-két szülő régi gyermekviseletet varrt, a kislányoknak színeset, a fiúknak pedig a népi hagyománynak megfelelő fekete nadrágot, posztómellényt és fehér inget. S így tulajdonképpen a gyerekek mellett szüléikben is tudatosul nemzetiségi származásuk. P. E. Kirakatrendezőképzés Pécsett Kirakatrendező- és dekoratőrképzés indult Pécsett a Belkereskedelmi Minisztérium kezdeményezésére. A pécsi Vendéglátóipari és Kereskedelmi Szakmunkásképző Iskpla ad otthont az egyéves tanfolyamnak. Az első, még kísérleti év, a 21 jelentkezőt komoly felvételi megmérettetés elé állította, amelyen tanúbizonyságot tettek a rajz- és kompozíciós készségükről, művészettörténeti ismereteikről is. A feltételek közé tartozik a szakmában eltöltött legalább egyéves gyakorlat. Ilyen iskola eddig csak Budapesten, két éve Debrecenben is működik, ezért a pécsi tanfolyam komoly előrelépést jelent a reklámszakmában. A már működő iskolákba tízszeres túljelentkezés miatt nehéz volt bejutni, ezért is van kevés szakembere Baranyának. Az oktatást olyan szakmai kiválóságok vállalták, mint Drégely Tamás, aki tavaly megkapta az év dekoratőre címet, vagy Sax Gyöngyi, aki több kirakatrendezői verseny nyertese. A huszonegy jelentkezőből tizenketten tettek sikeres felvételi vizsgát és a napokban kezdik a tanfolyamot. T. L. Nemzetközi szakértői csoport Pakson A Nemzetközi Atomenergia ügynökség (IAEA) és az Országos Atomenergia Bizottság közötti megállapodásnak megfelelően és a Paksi Atomerőmű Vállalat elmúlt évi meghívása alapján nemzetközi szakértői csoport érkezett hazánkba a Paksi Atomerőmű üzemvitelének tanulmányozására. A Nemzetközi Atomenergia ügynökségnek ez a szolgáltatása 1982 óta működik és eddig különböző fejlett és fejlődő országokban — néhány esetben magyar szakemberek részvételével — 25 atomerőművet látogattak meg. A szakértői csoport november 14-én kezdődő többhetes munkájának befejezése után tájékoztatás jelenik meg. Szinte valamennyi kisgyerek kedvence a banán Van ami olcsóbb, lesz ami drágább Kezdődik a déli- gyümölcsszezon Kubai grape-fruif-, meditórrán narancs, dél-amerikai banán, grúz és török mandarin várható az ünnepek elölt A hírek szerint az első Magyarországra szánt áruval megrakott banánhajó már megérkezett a hamburgi kikötőbe. Tartalmából rövidesen jut a boltokba, ahova egyébként már várják a többi ilyenkor szokásos téli csemegét is. A kubai grape-fruit már szeptember végén megjelent az üzletekben, ahol kilónként 26 forintért mérték. Hétfőtől viszont változik az ára, már 22-ért is kapható lesz. A Mecsek Fűszért 200 mázsányit szállított belőle az elmúlt héten olcsóbban a tolnai és baranyai boltoknak. Néhány nap múlva megérkezik az első vagonnyi kubai narancs, amit az előrejelzések szerint folyamatosan követ majd a többi, ahogy érik, úgy szállítják. A hónap végéig számítani lehet az első adag mediterrán narancsra is. Mikulás előtt mintegy 4—5 vagonnyi görög és olasz gyümölcsöt várnak a két megyébe. A mandarin Grúziából és Törökországból jön. Az utóbbi a szebb, és állítólag a kevesebb. Jó hír viszont, hogy banánból a tavalyinál 20 százalékkal több lesz, tehát mintegy 280 tonnányira lehet számítani. Igaz, ezt a mennyiséget a két megyében közel 3000 kisebb-nagyobb bolt, vendéglő és ABC között kell elosztani. A Dél-Amerikából behozott banán ára emelkedni fog, 51 helyett 57 forintot kérnek majd kilójáért. (Mellesleg még így is jóval olcsóbb, mint a szomszédos Jugoszláviában vagy Ausztriában.) Amint azt Markó Józsefnétől, a Mecsek Fűszért áruforgalmi főosztályvezetőjétől megtudtuk, felkészültek a déligyümölcs fogadására, köztük például a banán érlelésére. Az ígért mennyiség nagy része még az ünnepek előtt boltokba kerül. Kókuszdióra, ananászra, datolyára viszont neigen számítson a vásárló, ezekre elegendő pénz híján ismét csak fügét mutat a magyar kereskedelem. F. D. 1989. január l-jétől: munkanélküli segély Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elgondolásai A munkanélküli segély összege a bruttó átlagkereset százalékában a folyásitás első második hat hónapjában Munkáltató kezdeményezésére történt munkaviszony-megszüntetés esetén A munkavállaló kezdeményezésére, illetve közös megegyezéssel történt, vagy határozott 70 65 idejű szerződés lejárta miatti munkaviszony- megszűnés esetén Fegyelmi elbocsátás, jogellenes kilépés 65 60 esetén 60 55 Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a következő tájékoztatást adta, a Magyar Távirati Irodának: A gazdasági szerkezetváltás elhatározott gyorsítása, a gazdaságtalan tevékenységek fennmaradásához nyújtott költségvetési támogatások csökkentése, illetve megvonása gyökeresen új helyzetet teremt a munkaerőpiacon. A várható feszültségek megelőzésére, enyhítésére, a dolgozók és családtagjaik szociális biztonságának garantálására a kormány a jövő év január 1- jétől munkanélküli segély bevezetését tervezi. KI KAPJON MUNKANÉLKÜLI SEGÉLYT? Az ÁBMH azt javasolja, hogy munkanélküli segélyre legyen jogosult minden olyan állampolgár, aki:- korábban legalább két évig dolgozott és utolsó munkahelyének elveszítése óta egy évnél hosszabb idő nem telt el,- nyugdíjra nem jogosult,- más, legalább a mindenkori minimális bért elérő jövedelemmel nem rendelkezik,- bejelenti munkavállalási szándékát a területileg illetékes munkaerő-közvetítő szervezetnek, s azzal elhelyezkedése érdekében együttműködik,- a munkaerő-közvetítő szervezet nem tud számára megfelelő munkahelyet, vagy átképzési lehetőséget felajánlani. Az előbbiek szerint nem jogosult segélyre az, aki:- korábban nem dolgozott (e körbe tartoznak a pályakezdők, a háztartásbeli nők és más, bejelentett állással nem rendelkezők),- vállalkozó, és vállalkozása megszűnik. Pályakezdő fiatalok esetén korábbi jövedelem-kiesésről nem beszélhetünk és elfogadhatatlan perspektíva lenne, ha pályájukat munkanélküliként kezdenék. Ezért olyan pályakezdők támogatására, akik szakmájukban nem tudnak elhelyezkedni, segélyezés helyett más, anyagi biztonságot, hasznos elfoglaltságot jelentő, elhelyezkedési esélyeiket is javító módszerek alkalmazását tartjuk célszerűnek. A segély folyósításának fontos feltétele a munkavállalási szándék kinyilvánítása, s ennek érdekében a munkaerő-közvetítő szervezettel való kapcsolattartás, az általa felajánlott munkahely felkeresése. Amennyiben az illető szakmai képzettségének megfelelő munkakörben nem tud elhelyezkedni, de számára ugyanolyan képzettségi szintű másik rokonszakmát igénylő munkakört ajánlanak fel, az erre való átképzés lehetőségének biztosításával, ezt is megfélelő mun- kahelynék kell tekinteni.)- Az állás feleljen meg a munkavállaló egészségi állapotának. —■ A várható kereset legyen legalább akkora, mint a munkanélküli segély.- A napi munkába járási idő — tömegközlekedési eszköz igénybevételével — a két órát ne haladja meg. MEKKORA A SEGÉLY ÉS MENNYI IDEIG FOLYÓSÍTHATÓ? Az ÁBMH álláspontja szerint a munkanélküli segély összegét a jogosult előző évben elért bruttó átlagkeresete (átlagos munkadíja) arányában állapítják meg. Százalékos mértéke két tényezőtől függ: az előző munkaviszony megszűnésének körülményeitől, valamint a munkanélküli segély folyósításának időtartamától. összege a következő: A segély 3 éves időtartamon belül legfeljebb 1 évre folyósítható. A segélyre való jogosultság kezdete a munkát keresőnek a közvetítő szervezetnél történt jelentkezését követően: — munkáltatói elbocsátás esetén a 16., — munkavállalói kezdeményezésre történt munkaviszony- imeg szüntetés esetén a 31., — fegyelmi elbocsátás és jogellenes kilépés esetén a 61. naptári nap. A MUNKANÉLKÜLISÉG MUNKAJOGI ÉRTELMEZÉSE A munkanélküli segély folyósításának időtartama elképzeléseink szerint munkaviszony- Iban töltött időnék számít és összegét a társadalombiztosítási juttatások szempontjából munkabérként kell figyelembe venni. E vonatkozásban a dolgozót a munkanélküli segély folyósításának időtartama alatt hátrány nem érheti. így például jár részére családi pótlék, a segélyezés időtartamát számításba veszik a nyugdíj megállapításánál. Ennék megfelelően viszont a segélyt levonások is terhelik, a segély alapját képezi a 10 százalékos nyugdíjjáruléknak és á magánszemélyek jövedelemadójának. Ezen kívül >— elképzeléseink szerint — csők a bíróság által megítélt gyer- méktartásdíjat lehet a segélyből levonni. ■ * Az előzőekben a segély fontosabb elemeiről volt szó, egy sor további részletkérdést is szabályozni kell. Ehhez is célszerű lenne minél szélesebb körben megismerni a véleményeket. Ezúton is megköszönjük minden szervezet, intézmény, állampolgár segítő közreműködését. A kormány végleges döntéséig továbbra is szívesen vesz minden észrevételt, javaslatot az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal (Budapest, V., Roosevelt tér 7—8.; telefon: 128-626). I—Jegyzetfüzetemből-----------Az utóbbi hónapokban megsokasodtak a viták a lapok és a lapgazdák közötti viszonyról. Nem kevesen kérdőjelezik meg: helyénvaló, korszerű, elfogadható-e hogy a megyénkben megjelenő lapok mint a megyei pártbizottságok lapjai jelennek meg? Az ebből fakadó irányítás mennyire őrzi a lapok tartalmi konzervativizmusát? A pillanatnyilag érzékelhető monopolhelyzete a megyei lapoknak, mennyiben gátolja a sokszínűbbé váló helyi politikai élet valós tükröztetését? Az elmúlt héten részt vettem egy olyan nyílt fórumon, melyen ezekre a kérdésekre vártak választ a jelenlevők, miközben nem kis türelmetlenségük tükröződött vissza véleményeink megfogalmazásában. Kétségtelen, hogy a megyei lapoknak tovább kell haladniuk azon az úton, hogy a helyi közéletben jelentkező új mozgalmak, szervezetek tevékenységeit is nyomon kövessék, de nem mondhatnak le alapvető feladatukról, hogy a politikai rendszer hagyományos megyei intézményeinek működését, belső életét figyelemmel kisérjék. Ezt jól szolgálhatja például a mi megyénkben az a nemrégiben alakult társadalmi szerkesztő bizottság, amely egy igen Ígéretes tanácsadó testületként jött létre a Dunántúli Napló munkájának segítésére. Ami pedig az új szervezkedések nyilvánosságát illeti, ezt véleményem szerint feltételezi programjaik világosabb helyi megfogalmazása, gyakorlati tevékenységük, arra való válaszuk, hogy mennyire állják meg helyüket a mind inkább szélesedő közéletünkben, mily módon és hangvételben keresik a választ társadalmunk fejlődését, gondjait megoldó tennivalókra, hogyan fogadják el azokat az új közmegegyezésre irányuló javaslatokat, melyek mind közérthetőbben bontakoznak ki az MSZMP májusi pártértekezlete óta. Miközben ezek a viták, hol nyíltabb, hol szűkebb körökben zajlanak, mintha szemérmesebbé válna a nyilvánosság az MSZMP belső életével való foglalkozásban. Vonatkozik ez szerintem a megyei pártlapokra is. Nem akarom saját felelősségünket csökkenteni, de szerintem ennél többről van szó. Az elmúlt héten az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága a tagkönyvcsere előkészítésének tapasztalatait tekintette át. Ami ebből a legfontosabb: hogy milyen tanulságokat kell, és lehet levonni azokból a beszélgetésekből, melyek az év elején zajlottak le, s minden párttagnak lehetőséget biztosítottak arra, hogy országos és helyi kérdésekben kifejtse véleményét, javaslatot tegyen. Elemzésre szorul az is, hogy kik és miért döntöttek akkor úgy, hogy nem kívánnak a párt tagjai maradni, vagy miért kerültek a töröltek listájára. De az is fontos, hogy országosan és megyeileg is a tagok döntő többsége megmaradt a párt soraiban. Ezek most, a párt megalakulása 70. évfordulója közüli taggyűléseken, veszik át új párttagsági könyvüket. Gondolom azzal a tudattal, hogy amire vállalkoztak, amire tagságuk kötelezi, nem könnyű feladat. A nyilvánosság szélesítésének igényét én nemcsak úgy értelmezem, hogy legyen több a kritikai észrevétel, a leleplező Írás, a kétkedést és a bizonytalanságot tükröző publicisztika, hanem szólaljanak meg azok is, akik a pártbanmaradás, a párt politikája megvalósításának támogatását vállalták, zsebükben immár az új tagsági könyvvel. Örömmel adnánk helyet lapunkban az ö véleményeiknek, javaslataiknak, gondolataiknak. Várjuk jelentkezésüket!
