Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-13 / 316. szám

S-kk Mi*. Tanke« Kupa ——i—■ .................................................................... ...................^........................ A ki legyőzte David Bnnsteiat Or. Polgár István az idei bajnok A „bomba” az elmúlt hét elején a tizenkettedik alka­lommal megrendezett sakk Tenkes Kupa nemzetközi verse­nyen. A robbanásszerű megle­petést pedig az okozta, hogy Harkányban, az Állami Gazda­ságok üdülőjében folyó, 94 versenyzőt felvonultató me­zőnyben az addig is jól szere­pelt dr. Polgár István legyőz­te David Bronstein nemzetközi nagymestert, aki korábban az egyéni világbajnok kihívója­ként 12-12-es döntetlent ért el a világbajnok Botvinnikkel. A nem mindennapi eredmény ért­hetően doppingolóan hatott az idén 44 éves magyar FIDE- mesterre. Mindez azonban nem jelentette azt, hogy a további­akban már csak csupa szóra­kozás jutott a magyar sakko­zónak. Olyannyira nem, hogy a tornát záró utolsó napon, majdhogy az utolsóként fejez­te be győzelemmel véget ért ijótszmáját, s így fél ponttal megelőzve másik két vetélytár- sát, az esti banketten már egyedül vehette át a XII. Ten­kes Kupa győztesének járó di­jat. Az első kérdést közvetle­nül a bajnokságot jelentő győ. seltne után tettük fel a na­gyon boldoq sakkozónak. — Dr. Polgár Istvánnak mi­lyen kapcsolata van a hazai sakk-berkekben nagy hírt kiví­vott Polgár családhoz?- A névrokonsáqon kívül semmi. Azaz, annyi azonban van, hogy ugyanazon klubnok, az MTK-nak a versenyzői va­gyunk. M — Polgár Istvánról azonban mégis nagyon keveset tudtunk. — A magyarázat pedig na­gyon egyszerű. Jóllehet, a sak­kal családi indítékra már 5 éves koromban barátságot kö­töttem, és viszonylag korán is lettem FIDE-mester, az egyéni versenyeken 1972 óta csak rit­kán indulok. Amikor mi indul­tunk, korántsem volt ilyen jó helyzetben Magyarországon a sakk. Közhellyel élve, sok volt az eszkimó és kevés a fóka. Évente rendeztek egy-egy nem­zetközileg is jegyzett versenyt és azon kívánta mindenki ösz- szegyűjteni a minősítésekhez szükséges pontokat. Jóllehet, 1964-ben az 5.' helyen végez­tem az országos bajnokságon, igazán nem jutottam jelentő­sebb nemzetközi versenyhez. Igaz, tagja voltom a főiskolás világbajnokságon bronzérmet nyert magyar válogatottnak, ám időmet inkább a munkám kö­tötte le.- Most mint gyógyszerve­gyész kutató és mint az MTK csapatának tagja mégis mi­ként került a Tenkes Kupára? * — Mint már említettem, na­gyon kevés szabadidőm van, tehát ritkán adódik alkalmam a hosszabb időt igénybe vevő tornákra. Harkányra a csapat­társaim hívták fel a figyelme­met. Ök javasolták a versenyt és jól tettem, hogy vállalkoz­tam rá. Nemcsak a győztes kö­telező dicsérete mondatja ve­lem, de tapasztalataim alap­iján állíthatom: mind a ver­seny színvonala, mind a ren­dezvény körülményei kiállják az összehasonlítást más tornáké­val.- A 11 lordulóban, mind­össze öt döntetlennel, 8,5 pon­tot gyűjtve, veretlenül lett első úgy, hogy csak önnek sikerült legyőzni David Bronsteint.- Életem legnagyobb sport­sikerének tartom. Annak ide­jén, amikor igazán sakkozni kezdtem, ő igazi csillag volt a sportág nemzetközi életében. Kimondhatatlanul boldog vol­tam, hogy találkozhattam vele.- Miként folyt le a játszma?- Nehéz egy sakkjátékot szavakkal érzékeltetni, hogy ar­ról az olvasóknak megfelelő képük legyen. Éppen ezért csak annyit mondhatok, hogy a győzelmen kívül számomra ez volt a sakk művészi élmé­nye. Biztos, hogy bekerül elem­zésre a hazai szaklapokba. Rö­viden csupán annyit, hogy a gyorsan szerzett gyalogelő­nyömet csakhamar kiegyenlítet­te, aztán a rendkívül aktív já­téka közben ismét sikerült előnyt szereznem és a kölcsö­nös időzavarok utón a 39. lé­pésben föladatnom vele a par­tit.- Gratulált?- Nagyon kedvesen tette. Válaszul elmondtam neki, hogy számomra háromszorosan is ün­nep volt az a nap, lévén no­vember 7-e, a találkozásunk és a győzelmem napja.- Tavaly egy évtized után örülhettünk az első magyar bajnoknak a Tenkes Kupán. Akkor a győztes Petényi Béla megígérte, hogy idén is itt lesz. Ő a sakkolimpia miatt nem lehetett itt, kiván-e jövőre dup. lázni Polgár István?- Feltétlenül itt szeretnék lenni, és remélem, itt lehet majd Perényi Béla is, hogy két volt magyar bajnok is meg­mérkőzhessen az újabb Tenkes Kupa győzelemért. Kapu László Fotó: Kóródi Gábor Szombaton a moszkvai olimpiai uszodában játszott a szovjet és a magyar vízilab­da-válogatott barátságos ta­lálkozót. Az első összecsapá­son a vendéglátók 9-8 (3-1, 3-4, 3-2, 0-1) arányú győzel­met arattak az alaposan meg­fiatalított vendégek ellen. A szöuli olimpiai játékokon bronzérmes Szovjetunói póló­sai az első negyedben két­gólos előnyre tettek szert, ezt követően azonban a magya­rok alaposan megnehezítették a hazaiak dolgát. Figyelemre méltó, hogy az utolsó hét percben egyetlen alkalommal sem vették be a magyar együttes kapuját. A magyar góldobók: Tóth László 2, Pardi Tibor 2, Bujka Gábor, Czibulka Ákos, Vincze Balázs, Keszthelyi Tibor. A visszavágót vasárnap ren­dezik meg. Bunda és dopping Csodálatos volt nézni az olimpiai televíziós közvetítése­ket. Képesék voltunk hajnali négykor a készülék elé ülni, hogy szoríthassunk a magyar sportolóknak, örültünk, hiszen ez a sport velejárója. Most viszont bosszankodunk az árnyoldal miatt. Ezekben a napokban ugyanis jobbára a bunda és a dopping o téma. Sajnos az öröm mellett ez is velejárója a sportnak, bár ezeket elkerülhetnénk. Elkerül­hetnénk? Attól tartóik, nehe­zen. Ne vegyék ünnepron­tásnak, de mindig akad majd olyasvalaki, aki manipulálja az eredményt, vagy szereket fogyaszt a nagyobb siker ér­dekében. Azt viszont elérhet­jük, hogy csökkenjen a gya­nús mérkőzések vagy verse­nyek száma, és kevesebben vegyenek be tiltott szereket. Csak jobban oda kell figyel­ni és szigorúbban kell bün­tetni. Ez sem jelent megol­dást, de reménykedhetünk abban, hogy sokakat vissza­tart a meggondolatlan lé­péstől. Meggyőződésem, ha 1984- ben egyformán büntetnek, talán óvatosabbak a labda­rúgók. Akkor azonban a baj­nokcsapat több játékosát kellett volna felelősségre vonni, értük viszont többen is kiálltak. Az akkori első számú sportvezető is annak a csapatnak szurkolt, így az­tán senkinek nem fordult meg a fejében, hogy meg kellene fosztani a bojnokot a címétől, hiszen több mér­kőzésen is bebiztosította ma­gát. A szövetségi kapitány is harcolt az embereiért, most viszont csodálkozva áll a je­len történései előtt. A minap a televízióban nyilatkozott és elkeseredett volt. Arról vi­szont nem beszélt, hogy ezért ő is felelős, mert ha négy évvel ezelőtt következetes, akkor másképp alakulhatott volna minden. 1984-ben néhány labdarú­gó ellen gyorsított eljárás végén hoztak ítéletet. Joguk­ban állt, hogy nyilvános tár­gyalást kérjenek, meg is tet­ték, majd néhány nappal ké­sőbb visszavonták elhatáro­zásukat. Azt beszélték akkor — s lehet, hogy volt alapja —, figyelmeztették ezeket a játékosokat, jobban teszik, ha békén maradnak. Ebben az esetben hamarosan am­nesztiában részesülhetnek, ha viszont ragaszkodnak a nyílt tárgyaláshoz, megnézhetik magukat. A tárgyalás ese­tén ugyanis több mindenre fény derült volna. Mindenki hallhatta volna, hogy olyan, labdarúgók a bunda fő szer­vezői, akik megúszták fel­függesztett eltiltással. Ez kí­nos lett volna néhány sport­vezető számára. Véleményem szerint az évekkel később bundázók is ebben bíztak. Most úgy tűnik, nincs ki­vétel, nem számít, melyik csapat tagjai a vétkesek. Mondom, csak úgy tűnik, mert a jogszabály furcsasá­ga valószínűleg megint kis­kaput biztosít néhányak szá­mára. A külföldön szereplő­ket nem is gyanúsítják, pe­dig nagyon nehéz elképzelni azt, hogy egy esetleges bun­dáról éppen a kulcsjátékosok ne tudnának. Nem hiszem, hogy a cserék bonyolítanák az ilyen „üzleteket". A félre­értés elkerülése végett gyor­san elmondom, én sem gya­núsítom őket, ehhez nincs jogom, csak hangosan gon­dolkodtam. Azt viszont rend­kívül furcsállom, hogy ismét csak egy hányada felel tet­teiért, a többiek megússzák megint. Az érvényben levő jogszabály szerint a külföl­dön levőket nem lehet ha­zarendelni, s mire önszán­tukból megjönnek, az ügy már rég elévült. Nincs tehát könnyű hely­zetben a bundaügyben dön­tésre hivatott fegyelmi bi­zottság. Ha a jelenlegi pa­ragrafusok szerint határoz­nak. akkor pór év múlva is­mét szembetalálhatjuk ma­gunkat hasonló ügyekkel. Eg y-i ksz-kettö A VDN totótippjeit a 47. játék­hétre Erdélyi György kisiparos, pé­csi lakos, a meszesi totózó törzs­tagja állította össze. A 47. hét tippjei: 1. Frankfurt—Bremen. Tipp: 2. 2. Karlsruhe—Mönchengladbach Tipp: 1 3. Uerdingen—Bayern München. Tipp: z 4. Kaiserslautern—Hamburg. Tipp: 1. 2 5. Düsseldorf—Freiburg. Tipp: 1 6. Blau-Weiss 90—FC Homburg. Tipp: 1 7. Braunschweig—Wattenscheid. Tipp: 1, x 8. Cesena—Roma. Tipp: x, 2 9. Como—Internationale. Tipp: x, 2 10. Lazio—Verona. Tipp: 1, x 11. Pisa—Fiorentina. Tipp: x, 2 12. Piacenza—Taranto. Tipp: 1, x 13. Sambenedettese—Cremonese. Tipp: x + 1 14. Juventus—Napoli. Tipp: 1 ívufju^vuiuil [luyyuuiunyui vonnak a röplabdának. Még­is, férfi NB l-es csapata csu­pán csak második éve van a városnak. Az idei év szinte csak jót hozott a csapatnak, mivel a 15 mérkőzés után, 14 győzelemmel vezet a „B" cso­portban. A jó szereplésről, va­lamint a tervekről beszélget­tünk a csapat vezetőivel és idegenlégiósaival. Tárnái Zoltán szakosztály- elnök szerint:- A megszerzett rutin, vala­mint a két új játékos tudása, egyénisége és a kialakult csapatszellem eredményezte a jó szereplést. Laszczik Iván edző folytatta:- A csapatnak tartása lett, a két játékos viszi a vezér­szerepet, és szerencsére a többiek ma már képesek a két „idegennel" megoldani az akciókat a pályán. A két Hú nyerő típusú, szivjátékos, akik képesek meghalni a győzele­mért. Augusztusban kerültek a Volánhoz, előtte mindketten Pozsonyban, az UK Slavia Bratislava játékosai voltak. Ezután joggal vetődik fel a kérdés, hogyan lehetett két jó képességű játékost igazol­ni külföldről? Tárnái Zoltán szerint szerencsésen találkoz­tak az érdekek. Az egyesület­nek segített a Városi Sport- hivatal vezetője, Sas Csaba, az ő kapcsolatai révén jött létre a találkozás. A Prágá­ban megkötött szerződés után lan Cifra és dr. Vladimir Pri- dal a Volán Dózsa játékosa lett. A csapatnál Jan a Koza (Kecske), míg Vladimir a Vla- do becenevet kapta. Vlado a pedagógiai tudo­mányok doktora, a pozsonyi egyetem testnevelője, 1980-86. között szerepelt a csehszlovák válogatottban. Most 30 éves és 18 éves korától volt a Sla­via játékosa. Koza 14 évesen a Partizánské Iskra csapatá­nál kezdett, és 17 évesen egy­időben volt junior kosárlabda- és röplabdaválogatott. Kato­naként a Cerveny Hvezda csa­patával 1979-ben BEK-, 1980- ban KEK-győztes volt. Ö 1976 -80 között szerepelt a cseh­szlovák válogatottban, 1977- ben a helsinki EB-n és 1980- ban a moszkvai olimpián is ott volt, most 33 éves. Játékukat a temperamentum, a szellemesség és a kiismer- hetetlenség jellemzi. Vlado fel­adó, aki mindig túljár az el­lenfél eszén. Jan középjáté­kos, jól sáncol és üt, de szí­vesen operál ejtett labdákkal is. Az sem titok, hogy a né­zők közül sokan azért mennek ki a mérkőzésekre, hogy a két játékos szellemes, sokol­dalú játékát láthassák. (Or­szágosan Kaposvár a második leglátogatottabb helyszín.) Vlado szerint a különbség a csehszlovák és a magyar röplabda között az, hogy ná­lunk a játékban kevés a di­namika, inkább az erőjáték dominál, háttérbe szorul a szellemesség. Szerinte a kül­földi játékosok jelenléte a sportág színvonalának emelé­sét eredményezi. Példaként említette Olaszországot, ahol a válogatott az idegenlégió- sok megjelenése után került a világ élvonalába. A csapat vezetőinek és a játékosoknak a célja az „A" csoportba kerülés. Annak el­éréséig még sok nehéz mér­flMFOM - PONHONPLBST közös MÜRNYBG ÄRUHÄZ nyflt Pécsett, a Verseny utcában november 11-én. Építőipari, mezőgazdasági, háztartási műanyag áruk: PVC padlóburkolók, csövek, csőkötőidomok, ládák, rekeszek, hordók, praktikus műanyag edények 9 AMFORA gazdag választékával várjuk. NYITVA: munkanapokon 8—16 óráig. PA^ONPLAST Pályázat A BÁZIS Dél-dunántúli Építőipari Vállalat pályázatot hirdet SZÁMÍTÁSTECHNIKAI OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — felsőfokú szakirányú végzettség, — 3 éves vezetői gyakorlat. BÉREZÉS: megegyezés szerint. A pályázat tartalmazza az eddigi szakmai munka­köröket, jelenlegi munkahelyét, beosztását és jöve­delmének megjelölését. A pályázathoz részletes önéletrajzot kérünk mellékelni. A pályázatokat a vállalat személyzeti és szociális igazgatójához kell benyújtani 1988. november 15-ig. Cim: Pécs, Szántó Kovács J. u. 1/B. vasárnapi 7 Egygólos vereség Moszkvában A röplabdázók a „felsőházba” tartanak Pozsonyi idegenlégiósok Kaposvárott A Kapos Volán Dózsa vezet- o „B" csoportban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents