Dunántúli Napló, 1988. november (45. évfolyam, 304-333. szám)

1988-11-13 / 316. szám

Az áramszolgáltató üzem­irányító központjában Ha „kummant-" a villany Bakonyi betyárleves A Potyka szakácsának a kedvence A félkörívű falon két ha­talmas, a teljes felületet bo­rító fémszínű — itt így mond­ják - séma. Egyiken - ez a bal oldali - Pécs 10 kilovol­tos hálózatának színes vona­lakkal jelzett ábrája, a mási­kon a megye többi részéé, de ezen a kék, sárga, piros, zöld vonalak 20 kilovoltos vezeté­keket jeleznek. A Dél-dunán­túli Áramszolgáltató Vállalat pécsi üzemigazgatóságának üzemirányitó központjában va­gyunk, ahol a diszpécserek kényelmes, forgó karosszékek­ben, villogó, zöld betűs kép­ernyőjű számítógép, telefonok, mikrofonok között töltik hét­köznap 12, szombat és vasár­nap 24 órás szolgálatukat. A DÉDÁSZ a Balatontól dél­re eső területeken dolgozik, nyolc üzemigazgatósággal. Eb­ből az üzemirányító központ­ból a megye területének 60 százaléka ellenőrizhető. Ba­rátságos, hangulatos helyiség, ahol még az üzemzavart is lágy, dallamos zene jelzi. Ma semmi különös nem történt, bár a sémákon különféle ko­rongok vannak - a diszpé­cserek rakják föl —, s ezek mindegyike mond valamit a hozzáértőnek. Például - lép a jobb oldali sémához Csurgó Ede, aki ma a 20 kilovoltos hálózat diszpécsere - a 176- os oszlopkapcsolón - a Tor- tyogónál van — keresztül a szigetvári vonalról kapja a „normálistól" eltérően az érin­tett terület az elektromos energiát, mert Patacs főutcá­ján, a 6-os oszlopnál egy rúd­szigetelő elszakadt. Ezért a 181-es és a 170-es oszlopkap­csolók között feszültségmente­sítés van, ez idő alatt nem kap áramot Patacs község, a KPM-trafó és a vízmű viz- háza. — Ebből a teremből történik a jelzett területek középfe­szültségű hálózatának üzem­irányítása — kalauzol Molnár Sándor, a szakszolgálati és üzemeltetési csoport vezetője. — Azaz: egyebek között figye­lemmel kísérjük, hogy mi van feszültség alatt, hol van ki­kapcsolva, hol dolgoznak szak­embereink. — Érzékelik a feszültség­csökkenést is? Például, hogy a lakótelepeken a villanytűz­helyek teljesítménye a csúcs­időben csökken? — Ez elképzelhetetlen - mondja Hartmann Ferenc vá­rosi üzemirányító. — A 10 ki­lovoltosnál igen, de a fo­gyasztókhoz „vezető" hálóza­ton oly kismértékű lehet csak a feszültségcsökkenés, hogy kizárt dolog ezt a villanytűz­helyeken érzékelni. Egyébként olyan automatikáink vannak, melyek azonnal korrigálják, ha valahol komolyabb mértékű - s ennek megengedett határai vannak - feszültségcsökkenés lenne. — Ha mór a konyhánál tar­tunk: hosszabb áramszünet esetén a kiolvadó fagyasztó- ládákban . . . — Sok ilyen telefont kapunk, de mindig a használati uta­sításra hívom fel a fogyasztó­ink figyelmét: eszerint, ha nem nyitogatják a láda, fa­gyasztószekrény ajtaját, 24 óráig nem olvad meg ott sem­mi! Ez az üzemirányító központ tavaly augusztus óta műkö­dik. Az itt lévő TE—1 terminá- tor sok mindent tud. Például: minden alállomás egyvonalas sémáját kirajzolja lehívásra, jelzi a meghibásodást, de azt már nem, hogy pontosan mi a hiba. Ezt a helyszínre kül­dött szakembereknek kell meg­állapítaniuk.- Mi a diszpécser felelőssé­ge? — Az, hogy milyen időtar­tamú a meghibásodás, és mekkora területet érint. Ne­künk kell itt döntenünk, hogy a kiesett részt miként, milyen gyorsan tudjuk ismét energiá­hoz juttatni. Ez Pécsett ter­mészetszerűleg mindig rövi- debb, mint vidéken, mert ott kevesebb a lehetőségünk más vonalról adni az áramot. Mi egy percen belül meg tudjuk mondani: melyik vonal esett ki. Van egyébként fontossági sorrend, ha különféle fogyasz­tók esnek ki: elsőként mindig a klinikákat, kórházakat kell ellátnunk elektromos energiá­val. — Mindig közbe kell avat­kozniuk?- Nem. Amikor például „kummant" egyet a villcny... Mert egy gólya rászállt az oszlopkapcsolóra, csőrével odakoppintott, ívet húz, de a rövidzárlat egy pillanat múl­va meg is szűnik. Mészáros A. Ló­citrom­díj Egy dolog bizonyos csu­pán: a Reform című lap illő helyen, Pécsnek ítélte múlt héten a Citrom-díjat. Ha illetlenek és tényszerű­ek kívánnánk lenni min­denáron, úgy írhatnánk: a Lócitrom-dijat. Volt fiókér a megye- sókhelyen, ám egyszer­esek eltűnt, mivel a lovak után hagyott valamennyi szemét azonnali eltakarí­tását írta elő a város- gondnokság által is aláírt engedély. Ebbe pedig Tóth lános és felesége, az üze­meltetők nem mentek be­le. Van egy tévedés is, mint erre a pécsi közterületfel­ügyelet felhívta figyelmün­ket. Tudniillik ők, mármint a közterületfelügyelők en­gedélyt nem adhatnak ki. Az ellenőrzés a dolguk. Ezt teszik. Majd a Reform című lap (egyébként szerkesztő­ségünk megkérdezése nél­kül) használta, fel a lap­anyagként a Dunántúli Napló szeptember 26-i szá­mában megjelent írás egyes kiragadott részleteit. így lehetőségünk van saját véleményünk kifejté­sére is: magam részéről nagyon szeretnék például konflist is látni Pécs és más baranyai helységek utcáin. Mindenütt, ahol ilyesmire igény lehet. Ami a citrom-ügyeket il­leti: többféleképpen meg­oldható lenne. Tóth'ékkal beszélve, a ló hátuljám kötött, megfelelő célt szol­gáló zacskót nem minden ló szereti. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy könnyebb esetleg a lovakat erre megtanítani, mint a sze­metet kiszámíthatatlan he­lyeken és időpontokban összeszedetni . . . Mindenesetre én várom a konflisokat, a városné­ző hintákat a belvárosban is. Ahogy az újságolvasót sem érdekli feltétlenül, hogy milyen körülmények között születnek azok az írások, amiket olvas, a konfjisok szervezése is az illetékesek együttes felada­ta. Használatuk pedig re­mélhetőleg a turisták kö­zös öröme lehet majd. Azt álmodtam, hogy egy hintán ülök kényelmesen, nézem a belvárost és köz­ben azon gondolkozom, honnan szerezhetnék egy takarítót. Vagy néhány szobatiszta lovat . . . Bozsik L. Egy szakács nyilatkozta egy­szer, hogy ha egy étel neve előtt ott áll az a „bűvös" szó, hogy bakonyi, akkor az biztosan gombás étel. S iga­za is volt, nem csupán nagy általánosságban, hanem ez­úttal is: a bakonyi betyár­levesből sem hiányozhat a gomba. Ez az étel egyébként Bíró Lászlónak, a pellérdi Potyka szakácsának kedven­ce és specialitása. Az igaz­sághoz hozzátartozik, hogy ez az étel nem szerepel a Poty­ka állandó étlapján: sok más különlegességgel együtt ren­dezvényekre szokták készíteni. Természetesen ha egy ven­déglőnek Potyka a neve, ak­kor ez egyúttal azt is jelenti, hogy a legnépszerűbb ételek halból készülnek. Az itt készült halászléért sokan nemcsak Pécsről, sőt nem is csak a megyéből, hanem az ország különböző területeiről jövet is, errefelé jártukban megállnak a Potyka előtt, amit idén már­ciusban újítottak föl teljes egészében. A konyha kétsze­resére bővült, építettek hűtő­kamrát, s azóta, mint azt Pö- löie József üzletvezető el­mondta, több rendezvényük is volt, mint korábban. A legkö­zelebbi éppen jövő szombaton, 19-én lesz, amikor is Erzsébet- bált tartanak, s erre, akárcsak a többi rendezvényükre, külön menükártya készül, de az Er- zsébet-napi vacsora menüjét egyelőre még titkolják. A halászlé nem hiányozhat soha a Potyka kínálatából, de a felújítással együttjárt az ét­lap bővülése is. A vendégek kedvencei között azóta állan­dóan szerepel .a borjúhús, akár paprikás tormájában, akár bécsi módra elkészítve, na és nem feledkezhetünk el a vadételekről sem. Ismert az is, hogy időnként halvacsora- esteket rendeznek, amikor Szabó József halfőzőmestert kérik fel a halászlé elkészíté­sére. S a tervek között szere­pel, hogy úgy február tájban bécsi szakáccsal bécsi vacso­raesteket rendeznek Pellérden. A nyitva tartásról annyit kell tudni, hogy naponta 11-től 22 óráig várják a vendégeket, de míg a nyári időszakban szün­nap nélkül dolgoztak, most márciusig keddenként zárva ta rtanak. Mielőtt rátérnék Biró László receptjére, megemlíteném, hogy az étlapon szerepel a halfatányéros, amit nemigen lehel másutt kapni. Ez három szelet halból áll, mégpedig egy rántott pontyból, egy ros­ton sült busából és egy pap­rikás lisztben sült balatoni keszegből. És akkor most lás­suk a bakonyi betyárleves re­ceptjét, ami, szokás szerint, négy-öt személyre szól, s való­ban változatosságot jelent a megszokott, ismert levesek vi­lágában. Tennivalónk tehát a következő: ötven deka marhahúst hi­deg vízben felteszünk főni, s ha felforrt, habját leszedjük. Húsz-huszonöt perc után hoz­záadunk ötven-hatvan deka darabolt tyúkot, ízesítjük sóval, borssal, vöröshagymával, s ha félig megfőtt, hozzáadjuk a metéltre vágott vegyes zöldsé­get, zellergumót, egy-két zöld­paprikát, paradicsomot és ti­zenöt deka cikkekre vágott gombát. Húslevesszerűen kész­re főzzük. Tálalás előtt egy tojásból és tizenkét deka liszt­ből készült laskatésztát főzünk bele. Tejföllel vagy aludttejjel tálaljuk. D. Cs. Az üldözést a „nézők” segítették Lövés a jobb hátsó kerékbe A Lada százas tempóban száguldóit a rendőr felé A Tüdőszanatóriumnál ét véget- a hajsza Felháborodva telefonált egy pécsi Idkos november 6-án, a délutáni órákban a 07-en ke­resztül a rendőrségnek: a vá­ros közepén, vagyis „minden­ki szeme láttára" ellopták 1200-as, fehér Ladáját. A ko­csi le volt zárva, természete­sen az indítókulcs sem volt benne — egyszerűen érthetet­len . . . Az aznap esti szolgálatot ellátó, járőrözni induló pécsi rendőrök már megkapták az eligazításon a kocsi rendszá­mát. Akkurátusán felírták, s bár többször találtak mór meg ellopott kocsit, de sohasem könnyű feladat a „felhajtá- sdk". Most sem volt az. Éjfél után másfél órával a Bartics József főtörzsőrmester vezette kék-fehér járőrkocsi az Uránvárosban, a Mártírok útján hajtott az Olimpia előtt, A rendőrautóban ült még Gáspár Béla főtörzsőr­mester, járőrvezető és Link József törzsőrmester, körzeti megbízott. Hirtelen a szemük elé került a ikeresett fehér Lada, benne a vezető. A ko­csi — amikor észrevette a jár­őrautót - kilőtt... URH-n értesítették kollégái­kat a rendőrök, miközben a menekülő Lada után eredtek. A *,legközelebbi járőrkocsi a Mártírok útján volt, ez ke­resztbe állt az úttesten, félig elzárva azt, villogtak kék lám­pái. Először egy Trabant jött, majd feltűnt a fehér Lada. A zseblámpa fénye szabályos köröket rajzolt a sötétbe — ám a Lada csak jött az út közepén álló rendőr felé, megítélésük szerint százas tempóban ... A rendőr félre- ugrott, már csak 20 méterre volt a száguldó autó. Ha fé­kezni kezdett volna, akkor sem tud megállni ... Az üldözött kocsi hirtelen áttért a menetiránnyal szem­beni oldalra, süvítve kikerülte a keresztben álló URH-s autót — és elindult egy meg­lehetősen ritka üldözési ver­seny a Bajcsy-Zsilinszky utca- Bem utca—Széchenyi tér-Hu­nyadi úton át a Mecsek felé. A késő éjszakai órák ellené­re — munkaszüneti nap előtt volt a város - sokan voltak az utcákon. Ök, a „nézőik" mutatták az irányt az üldöző rendőrautónak, a Maxi bár előtt, a Széchenyi téren, mer­re ment a Lada. Gáspár Béla várt. A lakott területen nem akarta fegyve­rét használni. Rátapadtak a menekülő kocsira. Már a szerpentinen jártak, amikor a „technikás kanyarvételek" kö­zepette, a lehúzott ablakon kihajolva leadta az első lö­vést. Azután a másodikat, harmadikat, negyediket, pon­tosan célozva. A negyedikkel telibe találta a jobb hátsó kereket. Akkor már az üldö­zött és az üldözők a Tüdő­szanatóriumnál jártak. A de- fektet kapott Lada megtorolt egy éles kanyarban, felborult. Vezetőjének szerencséje volt: egy homlokkarcolással meg­úszta a bukfencet. De csak azt. Mint kiderült: az 1959-ben született Kovács Géza pécsi segédápoló már jó pár kilo­métert autózott a lopott ko­csival — s közben jó pár üveg sört „lebillentett" -, amikor nyomába eredtek a felismert rendszám alapján a rend­őrök. Volt oka a menekülés­re, s nem csak az autó ön­kényes elvétele miatt. Kemény priusza van ennek a fiatal­embernek: lopás, súlyos testi sértés, üzletszerű kéjelgés elő­segítése, kitartottság, s há­rom ízben is jármű önkényes elvétele, ebben már hagyo­mányai vannak ... Ez év má­jusában szabadult Sopronkő­hidáról. Vagyis: immár külö­nös visszaesőként felel majd a bíróság előtt. Most előze­tes letartóztatásban várja, hogy ügyének vizsgálata a Pécsi Rendőrkapitányságon befejeződjék. Erre az éjszakai lövöldözés­re sokan felfigyeltek, mesél­ték az ilyenkor szokásosan „felduzzasztott" történeteket. Valójában az történt, hogy a rendőrség egy igazán izgal­mas hajsza során elfogott egy bűnözőt. S minthogy a jármű önkényes elvétele nem ritka bűncselekmény, ha minden esetben lövésékre nem is, de az elkövetőkkel szemben szi­gorú fellépésre számítani le­het a jövőben is. M. A. vasárnapi 5

Next

/
Thumbnails
Contents