Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)

1988-10-13 / 285. szám

1988. október 13., csütörtök Dunántúlt Ilaplo Naponta átlagban 140 autó­busz hozza, viszi az utasokat Pécsett, ezen felül mintegy 30 busz tartalékban van, ami azt jelenti, hogy ha egyik-másik meghibásodik, perceken belül rendelkezésre állnak. A Pan­non Volán 24 óra alatt 3700- 3900 helyi járatot indít — gon­doktól nem mentesen. Az autó­buszok túlnyomó többsége 8— 10 éves, annak ellenére, hogy a vállalat az elmúlt években a lehetőségeihez képest min­dent kihasznált autóbuszpark­jának korszerűsítéséért, például kötvényt bocsátottak ki, mely­nek révén új járműveket vá­sároltak. További nagyobb srá- mú autóbusz beszerzésére ki­csi a remény, a helyi forga­lomban részt vevő autóbusz- vezetőknél létszámhiány van, közúti forgalomtechnikai okok miatt a pécsi tömegközlekedés aligha nevezhető ideálisnak .. . A Pannon Volán vezetői sze­rint a legtöbb feszültséget a pécsi forgalmi viszonyok okoz­zák.- Ha a jelenleginél több autóbuszunk lenne, akkor sem javulna érezhetően a tömeg- közlekedés színvonala, mert az utak, főleg a belvárosi utak a nap szinte minden percében telítettek, így a1 vezetők képte­lenek tartani a menetidőt — mondja dr. Kiss Elemér sze­mélyforgalmi üzemigazgató. Pécs sajátos városszerkezeté­ből adódóan a belváros útjai­nak, utcáinak zöme valóban nem kedvez a tömegközleke­désnek, s ezt tetézi, hogy a peremrészekből, így például Lvov-Kertvárosból a reggeli és a délutáni csúcsidőkben több tízezer utast kell a Pannon Vo­lán autóbuszainak szállítani. A buszok útvonala többnyire érin­ti a városközpontot, ahol, ahogy a szakemberek fogal­maznak „az utak szűk áteresz­tő képessége miatt" gyakran csak lépésben tudnak haladni ezek a szóló, illetve csuklós járművek, ami azt jelenti, hogy a menetidők óhatatlanul meg­nőnek. Ennek „köszönhetően" nem ritka, hogy a buszok tor­lódnak, s ezt követően kettesé­vel érkeznek egy-egy megálló­ba. S mi, utasok a Volánt szid­juk. Kalsecz Károlytól, a helyi autóbusz-forgalom vezetőjétől tudom, hogy az autóbuszok menetidejének meghatározásá­nál figyelembe veszik az adott helyzetet. A 6-os járatoknál például a mintegy 12 kilométer hosszúságú Nevelési Központ- Konzum Áruház-Nevelési Köz­pont „hurkot" 35 perc alatt kell(ene) megtenniök az autó­buszoknak. A menetidő meg­állapításánál számolnak a rea­litásokkal, de ugyan ki tudja azt megmondani minden egyes járatnál, hogy a kilenc forga­lomirányító berendezés és a sok gyalogátkelőhely, valamint a Rákóczi út, Rózsa Ferenc út és Zsolnay-szobor közötti sza­kaszának érintése során hány perc lesz az időveszteség? Pus­kás Sándor autóbuszvezető sze­rint is leginkább az utak zsú­foltsága akadályozza a mun­kát, de hozzátette azt is, hogy az utasok is ingerültebbek, tü­relmetlenebbek, mint korábban. A beszélgetés végén dr. Kiss Elemértől még egyszer megkér­deztem: ha valamilyen csoda folytán néhány héten belül 100 autóbuszt tudna vásárolni a vállalat, akkor sem javulna a pécsi tömegközlekedés helyze­te? A válasz: „alapvetően nem, hisz ehhez a közúti forgalmi viszonyoknak is meg kellene változni". Főleg a csuklós autóbuszok számára kritikus útvonal a Széchenyi tér, ahol az út mindkét ol­dalán várakoznak járművek. Fotó: Läufer László- Vajon várható-e változás?- A város tömegközlekedésé, nek egyik legsarkalatosabb ré­sze cs Rákóczi út, Bem utca és Zsolnay-szobor közötti szakasza- mondja Kemenes László, a tanács forgalomszabályozási főelőadója. - Ha itt sikerül megoldást találnunk, akkor kétségkívül enyhülnének a Vo­lán gondjai.- Mit terveznek?- Az ideális az fenne, ha lebontanák a Rákóczi út 50. számú épületet, s az utat ki­szélesítenék. Ennek nincs egye­lőre realitása, mert a ház fel­újítása már elkezdődött. Pilla­natnyilag az a legvalószínűbb, hogy forgalomszabályozási megoldást teszünk: a Jókai ut­ca felső szakaszától a Rákóczi útra történő balra kanyarodást megtiltanánk, a Jókai utca kö­zépső szakaszát a Rákóczi út­tól déli irányba egyirányúsíta- nánk, s ezzel egyidejűleg a Jókai úttól keleti irányba a Rákóczi útra csak autóbuszok behajtását engedélyeznénk. (A Rákóczi út 50-et a felújtás so­rán árkádosítjók, így lehetőség lesz e szakasz három sávra történő kiszélesítésére.) Hang­súlyozni szeretném azonban, hogy ez csak félmegoldás, hisz ezzel a Rákóczi út, Jókai utca és Zsolnay-szobor közötti sza­kaszát érintetlenül hagyjuk.- Miért?- Hely van az út szélesítésé­re, de egyelőre nincs meg a pénzügyi fedezet. Forgalmi rend változást sem tudunk ten­ni, mert például, ha a Zsol- nay-szobortól, a Rákóczi úton keleti irányba csak autóbu­szok behajtását engedélyez­nénk, akkor a forgalmat olyan utakra kellene vinnünk, me­lyek a megnövekedett terhelés­nek felújítás nélkül nem felel­nek meg. Tehát a város egyik fő ütő­erének, a Rákóczi út, Bem ut­ca és Jókai utca közötti sza­kaszának „megoperálásával” — remélhetőleg erre minél előbb sor kerül - csökken á „trombózisveszély”, s felgyor­sul az autóbusz-forgalom. Mi­lyen egyéb lehetőségek van­nak?- Sajnos a pécsi csomópon­tok nagy része nem jó, hisz nem biztosítják a keresztező­déselőtti, „lámpa nélküli" jobbra kanyarodást. Az egyik fő feladatnak tartom, hogy ezeket a kanyarodósávokat utólag megépítsük, évente leg­alább kettőnél, mert ezzel gyorsulna a csomópontok át­eresztő-képessége. Jövőre elké­szül a pécsi közúti forgalomirá­nyító központ, ami azt jelenti, hogy a jelenleginél összehan- goltabbcn, nem utolsósorban a mindenkori forgalmi viszonyok­nak megfelelően működnek majd o lámpák, s ritkábban fognak sárgán villogni. Ez gyorsítja, rugalmasabbá teszi a tömegközlekedést is.- Autóbuszsávok létesítésére van lehetőség?- Sajnos nincí, mert a négy­sávos utak is annyira leterhel­tek, hogy a belső sávok nem bírnák el az egyéb közúti for­galmat. Roszprim Nándor Hol lehet építkezni Pécsett? (2.) Új lakóterület Meszesen Terv Pécsbánya fejlesztésére Meszes keleti részén, a kis­kertek helyén lakóterületet ja­vasol az általános és részle­tes terv is. Rövidesen megkez­dik az építkezést a tanács és a szénbánya megállapodása alapján. Ez a lakóterület ha­tással lesz a városrész na­gyobb területének további fej­lődésére — sőt (!) — az itt kiépített közműveket el lehet majd vinni Pécsszabolcs'ig. Hasonló lehetőség adódik Meszes nyugati részén, ahol szintén a bányavállalat épít­kezik az egykori rádióadó te­rületén, a Február 24. és a Dobó utca közti részen. Érde­mes lesz itt is a közművesí­tésre vállalkozni és komforto­sítani az épületeket, főként a szennyvízvezeték építésével, hi­szen így a házak bővítésére is nagyobb lehetőség van. Meszesen mindössze egy kis területen — a Hegedűs Mi­hály és a 6-os út között — maradt meg az építési korlá­tozás, amelyet, mint tudjuk, legkésőbb 1996-ra fel kell ol­dani, mert a tanácsnak ez időre döntenie kell arról, hogy megvalósítja-e az itt korábban tervezett városközpontot. Pécsszabolcs felülvizsgálatra szoruló részletes rendezési terv­vel rendelkezik. Alapvető fel­adat itt is a víz- és szenny­vízvezeték teljes körű kiépítése. A szőlőhegy belterületi része­in is, a vízellátás biztosítása teszi lehetővé a lakásépítést. A közművekről szólva érdemes még elmondani, hogy Meszes folytatásaként lehet majd vál­lalkozni a gázvezeték építő társulásra. Egyébként a bá- nyószkolóniák megújulására átfogó terv készül, amelyik ki­dolgozásában a lakosság vé­leményét is figyelembe veszik. Pécsbányatelepről mondjuk el a legfontosabbat (!) — részletes rendezési tervet ké­szítenek a komplett lakóterü­letté fejlesztése érdekében, amely új telkek kialakítására is lehetőséget ad majd, és szabályozza a meglevő épüle­tek bővítésének módját. A gyükési felhagyott külszíni fej­tés végleges rendezésére pe­dig már dolgoznak a terven. A Rigóder és Kispiricsizma területére új rendezési tervet rendelt a tanács a DTV-nél. Ez az előzőnél határozottab­ban figyelembe veszi a kiala­kult tulajdonviszonyokat, alkal­mazkodik a meglevő telekha­tárokhoz. Az új tervdokumen­tum szerint a tulajdonosok maguk alakíthatnak házhelye­ket, és a közművesítések is la­kossági társulásban valósulnak meg. Ilymódon több, mint két­száz telket is parcellázhatnak. Az Engels és az Engel Já­nos úti csomóponttól Észak­keletre, a két és fél hektár­nyi tanácsi kezelésben levő te­rületen vállalkozót bíz meg a tanács a beépítésre, közműve­sítésre. Negyven—ötven lakást lehet majd itt 'építeni. Várhatóan annyira megnő ezen a területen a népesség száma, hogy alapfokú gyer­mekintézmények elhelyezéséről is gondoskodni kell. A Rigóderalja—Hétvezér— Engel János utca közötti ré­szen az új házhelyek* kialakí­tása érdekében a tulajdono­sok közműtársulást létesítet­tek. Ehhez el is készül idén a terv. Néhány telek nem kelt el, ezeken, amennyiben meg­éri, a tanács alakítja a lakó­területet vállalkozók bevoná­sával. G. M. Kereskedők napja Baranyában Negyven éve alakullak a népboltok A szocialista kereskedelem négy évtizedes múltjára, a nép­boltok létrehozásának 40. évfordulójára emlékeznek, azzal a két­napos programsorozattal, amelyet október 15-én és 16-án ren­deznek Pécsett. Amint azt Fenyősi Gyula, a KPVDSZ megyei bi­zottságának titkára elmondta: a mostani rendezvénnyel szeret­nének hagyományt teremteni, ezért meghívták az egykori alapí­tókat, koszorút helyeznek el az első igazgató, Ragoncsa Vendel sírjánál, a nagyközönségnek pedig — többek között — hideg- konyhai és cukrászbemutatót, felszogláló versenyt, könyvvásárt rendeznek.1 A felszabadulás utáni nehéz időszakban az újjáépítés volt az első feladat, óm mind gyak­rabban került szóba az ellá­tás, a kereskedelmi hálózat megszervezése is. Döntés vé­gül 1948 őszén született, ami­ről a Dunántúli Napló novem­ber 16-án így számolt be: „A Gazdasági Főtanács Népbolt Nemzeti Vállalat létesítését ha­tározta el. A Népbolt N. V. a kereskedelemügyi miniszté­rium égisze alatt fog működni és központja Budapesten lesz, de tevékenységi köre vidékre terjed ki. A vidéki fiókok léte­sítése tekintetében elvileg úgy döntöttek, hogy minden vár­megye területén fog alakulni egy Népbolt Nemzeti Vállalat és ebbe a megyei népboltba fog beleolvadni az ott műkö­dő valamennyi vidéki KÖZÉRT, MÁV Konzum és Csillefiók, de átveszi a népbolt a többi fo­gyasztási szövetkezetéket is, kivéve azokat a falusi fogyasz­tási szövetkezeteket, amelyeket a kereskedelemügyi miniszter az általános falusi szövetkeze­tekhez fog kapcsolni." A gazdasági főtanács 2701 1948-as határozata alapján tehát pécsi székhellyel, 1948. november 15-én létrejött a VI. Népbolt Nemzeti Vállalat. Mű­ködési területe Baranyán kí­vül Tolna és Somogy megyére is kiterjedt. Ez a szervezeti for­ma azonban nem bizonyult időtállónak, a következő évek­ben a kiskereskedelmi válla­latokat újra és újra átszervez­ték. A korabeli statisztikák sze­rint 1949-ben 98 állami, 272 szövetkezeti és 2400 maszek üzletet tartottak nyilván. Ek­kor még a forgalom 57,4 szá­zalékát a magánkereskedők bonyolították, az állami és szö­vetkezeti árudók részesedé­se 26,2, illetve 16,4 százalék volt. Az év második felében megjelent rendelet következté­ben azonban a magánkeres­kedők száma három év alatt 74-re csökkent. Hasonló folyamat játszódott le a fail vakban is. A megyét teljesen behálózó és több év­tizedes múltra visszatekintő tejszövetkezetek például 1948 —49-ben olvadtak be a föld­művesszövetkezetekbe. Az FMSZ-ek a negyvenes évek végén 55,8 milliós forgalom­ról adtak számot, 1955-ben az 570 kiskereskedelmi egységben viszont már 348,2 millió forint volt a bevételük. A kereske­delmi tevékenység mellett fog­lalkozták mezőgazdasági ter­melésszervezéssel, szakcso­portok, szakszövetkezetek szer­vezésével és irányításával, gépállomási szolgáltatások szervezésével, termelési hite­lek nyújtásával és mezőgaz­dasági termékek felvásárlásá­val. A Népbolt Nemzeti Vállalat az alakulása utáni első év­ben szinte mindent forgalma­zott. Készletében az élelmi- szer-vegyiárun kívül megtalál­ható volt a ruházati termékek, a méteráru, a vas-műszaki cik­kek széles választéka. A Nép­bolt Vállalat 1949-ben 78 mil­lió forint értékű árut forgal­mazott és sorra nyitotta meg vidéki boltjait. Az első mohácsi népboltról például így ír a korabeli saj­tó: „A város és a járás dol­gozói nagy örömmel vették tudomásul, hogy a Dózsa György úton, a volt Gazda­szövetkezet helyén, az elmúlt pénteken megnyílt az első Népbolt, amely a dolgozók minden szükségletét mór most ki tudja elégíteni. Pozsonyi Jánosné Pécsről jött ki, hogy megszervezze a Népboltot, és Pásztor János elvtárssal, az el­árusító osztály vezetőjével mindent elkövetnek, hogy a vá­sárlóközönséget a legjobb és legpontosabb kiszolgálásban részesítsék. Alig nyílt meg az üzlet a dolgozók máris szere- tetükbe fogadták, aminek leg­szebb bizonyítéka az, hogy szerdán már 4000 forintos be­vételt érték el." A Népbolt Nemzeti Vállalat nagy gondot fordított az áru- beszerzésre. Az áruforgalmi osztály dolgozói szinte éjjel­nappal talpon voltak, hogy az országban fellelhető áruféle­ségeket összegyűjtsék. Fello­bogózott és „Népbolt a népért” felirattal ellátott autókkal szállították a készle­tet a boltoknak. A ma mór nyugdíjas keres­kedelmi dolgozók mint nehéz, de örömteli és eredményes időszakra emlékeznek ezekre az évekre. Az utóbbihoz szol­gál némi adalékul a Megyei Tanács VB. 1950. július 11-én kelt jegyzőkönyve, amely arról számol be, hogy a baranyaiak 60 áruda megnyitását kérték a minisztériumtól, ám az csak 18 nyitását engedélyezte. Az indóklás szerint ugyanis Ba­ranya megelőzte a többi me­gyét a fejlesztésben, így „a színvonal kiegyenlítése” érde­kében meg kellett elégedniük annyival, amennyit a szűkös pénzügyi keret léhetővé tett. Az ötvenes évek elejétől a megyét már két Népbolt Vál­lalat látta el és sorra alakul­tak a nagy- és kiskereskedel­mi vállalatok is. Korabeli fel­jegyzések tanúsága szerint he­tente szerveződtek újabb és újabb vállalatok. A kialakuló szocialista ke­reskedelem jellemzője volt, hogy a központi árualapokat megyékre bontották, amit az­tán az ottani vállalatok osz­tottak el a boltok között. A lebontásos és elosztásos ke­reskedelem jelszava volt: „Amit az ipar gyárt, azt az ál­lami kereskedelemnek el is kell adnia!" A mennyiséggel nem is volt gond, a választékkal annál inkább. A felhalmozó­dott és eladhatatlan készletek felszámolása központi utasítás­ra történt. Valószínűleg ennek jegyé­ben szervezték az első „vi­dám vásárokat". Ennek főpró­bája 1952-ben Szentlőrincen volt. •le Négy évtizeddel a népbol­tok létrehozása után Bara­nyában egyetlen ilyen nevű vállalat sincs. Kialakult viszont a nagy- és kiskereskedelem, a városi és a falusi boltok há­lózata. Vannak szaküzletek, ál­lami és szövetkezeti áruházak, szerződéses és magánkereske­dők. A megye kiskereskedelmi forgalma az idei év első felé­ben 12,4 milliárd forint volt. Ebből az állami kereskedelem részesedése 7,1, a szövetkeze­tié pedig 4,2 milliárd. Tavalyi adatok szerint Baranyában 2489 állami és szövetkezeti, valamint 1194 magántulajdon­ban levő kereskedelmi egység működött. F. D. Hogy ne torlódjanak az autóbuszok.. Pécs útjai és a tömeg­közlekedés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents