Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)
1988-10-12 / 284. szám
1988. október 12., szerda Dunántúli napló 5 Egy hajdan volt pécsi lokálpatrióta Horváth Antal múzeumalapító A Janus Pannonius Múzeum, Pécs városa csütörtökön 15 órakor emléktáblát avat a Sallai utca 25. számú ház falán. A tábla dr. Horváth Antal (1848—1912) pécsi ügyvéd emlékét örökíti meg, születésének 140. évfordulóján, az idei múzeumi hónap rendezvényeként. Dr. Horváth Antal Pécsett született, itt érettségizett a ciszterci rend főgimnáziumában, itt tanult jogot, majd Budapesten szerzett ügyvédi oklevelet. Igen széles körű érdeklődés jellemezte, ugyanakkor pedig az embertársai iránti elkötelezettség is. Nemzetközi hírű szőlészeti szakemberként ismerték, szőlője ma a kutatóintézet telepe. Nemesítéssel foglalkozott és tevékenyen részt vett a filoxéra elleni küzdelemben. A geológia is érdekelte, ő javasolta, hogy a Tortyogó-forrás vizét kapcsolják be a város közműveibe. Közbenjárására kapott megbízatást az újjáépített Székes- egyház freskóinak elkészítésére két barátja, Székely Bertalan és Lotz Károly. Igen komoly és értő gyűjtő volt, iparművészeti, régészeti és néprajzi tárgyakat mentett meg az enyészettől, a régészeti kutatás úttörője volt Baranyában. Az általa talált kő- vágószőlősi római sarukötő Vénusz szobrocskája a Nemzeti Múzeum állandó kiállításán látható. Leleteit Budapestre küldte, mivel akkor még Pécsett nem volt múzeum. TuBensőséges hangulatú találkozó részese lehettem tegnap délelőtt. Az önzetlen segítő szándék és a korrekt együttműködés ritka példájával találkoztam a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat pécsi, központi igazgatóságán, ahol Wieder Béla, a DÉDÁSZ vezér- igazgatója és Bobula András műszaki vezérigazgató-helyettes fogadták dr. Fekete Miklóst, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikájának helyettes igazgatóját és dr. Schifter Péter tanársegédet. A DÉDÁSZ egy Commodore—64-es számítógépet ajándékozott a gyermekklinikának a tudományos kutatások támogatására, az egészségügyi ellátási gondok enyhítésére. A DÉDÁSZ-nak egyébként nem ez az első lépése ezen a téren. A szigetvári, kaposvári, szekszárdi kórházak villamos, energetikai fejlesztésének egyes dósítósait régészeti szaklapok közölték. 1901-ben a pécsi múzeum- egyesület alakuló ülésén az ő indítványára mondották ki az egyesület megalakulását. Tanítványa volt Juhász László, akinek gyűjteménye alkotta az 1904-ben megnyílt Városi Múzeum törzsanyagát. Horváth Antal több száz tárgyat ajándékozott a múzeumnak, érmeket, kőfaragványokat, így az egyetemi címeres követ, római oltárkövet, püspöki címeres márványlapokat. Fővárosi múzeumaink is őrzik az általa gyűjtött tárgyakat. szakaszai is az ő nevüket fémjelzik. A mostani együttműködési szerződés természetesen mindkét fél számára előnyökkel jár. A gyermekklinika a számítógép fejében például időszakos gyógyító-megelőző vizsgálatban részesíti a DÉ- DÁSZ-dolgozók gyermekeit, valamint gondoskodik járó- és fekvőbeteg-ellátásukról. A klinika vállalta azt is, hogy a jövőben a szűrővizsgálatokat a DÉDÁSZ üzemegészségügyi szolgálatán keresztül szervezi meg. Nem utolsósorban érdemes megjegyezni, hogy a két intézmény között tegnap létrejött kölcsönös segítő szövetség ötlete dr. Varga Eleonórától, a gyermekklinika fül-orr-gégészeti osztályának tragikus körülmények között nemrég elhunyt vezetőjétől származik. A találkozó — elsősorban — neki köszönhető. Ó. Zs. Burgaszi szakszervezeti delegáció Pécsett Hétfőn kéttagú bolgár szak- szervezeti delegáció érkezett Pécsre, a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsának vendégeként: Kera Dancseva, a burgaszi területi szakszervezeti tanács titkára és Zdravko Toskov, a vasatas szállítási dolgozók szakszervezetének elnöke, akiket hétfőn fogadott Medvetzky Antal, az SZMT vezető titkára, s kölcsönösen tájékoztatták egymást a bolgár, illetve a hazai szakszervezetek munkájáról, feladatairól. A delegáció pénteken utazik el a megyéből, s programjukban, ahogy arról Simon József, az SZMT titkára tájékoztatott, többek között szerepel a harkányi emlékmű megkoszorúzása, a siklósi Bolgár-Magyar Termelőszövetkezet meglátogatása, ezenkívül ellátogatnak még a Tejipari Vállalathoz, a MÉV Művelődési Házába, a Pécsi Vasúti Igazgatóságra, a Sopiana Gépgyárba is.- Látogatásunk elsődleges célja a nálunk történt területi átszervezések után a tapaszta*- latcsere, az ismerkedés, a kapcsolatfelvétel és egy együttműködési megállapodás aláírása is — mondta Kera Dancseva. - A bulgáriai szakszervezetek átszervezése 1987-ben történt. Alapvető változás, hogy most már alulról fölfelé építkezik a szakszervezet, s minden községet és várost küldöttek képviselnek a területi szakszervezeteknél. Mi az ő tájékoztatásuk alapján határozzuk meg feladatainkat, s ami a legeslegfontosabb, gyökeres változás, hogy eddig mi számoltattuk be az alapszervezeteket, most pedig mi vagyunk kötelesek beszámolni arról, hogy mit tettünk, mit tudtunk elérni a dolgozók érdekében. Ezenkívül az sem mellékes, hogy ötven százalékkal csökkent a szakszervezeti apparátusok létszáma.- Bulgáriában jelenleg mi a legfontosabb feladata a szak- szervezetnek?- Mint a legtöbb országban, nálunk is az érdekvédelem, o szociális érdekképviselet, ez a mi célunk is, és ezt várják el leginkább dolgozóink is. Szeretnénk nagyobb szervezettséget elérni, s azt, hogy a gazdasági munka minél jobban menjeg, hiszen minél jobbak a gazdasági eredmények, annál méltóbban és hatékonyabban tudjuk képviselni az érdekeket. Magasabb fizetéseket, több szociális juttatást, magasabb életszínvonalat szeretnénk elérni. Ami pedig látogatásunkat illeti, szeretnénk, ha kapcsolataink fejlődnének, s szak- szervezeteink között minél jobb lenne az együttműködés. D. Cs. Segítő szövetség a DÉDÁSZ és a Pécsi Gyermekklinika között Számítógép ajándékba Törökországi utínaplö C2.1 A háztetőről is figyelték a magyar csoport bevonulását A fokhagyma és kender fesztiválja A török kisváros lakói közül, akinek valamilyen üzlete nincs, azok valamennyien fokhagyma- és kendertermesztéssel foglalkoznak a települést körülölelő földeken. Évszázados hagyomány ez azon a tájon. Szeptember az a hónap, amikor kévékbe kötik ai levágott kendert, csokorba szedik a betakarított fokhagymát, a hónap derekára pedig nagyobb részét már értékesítik is a termésnek. Nagy esemény ez a város életében, valamikor, még a múlt században nagy mulatságokat rendeztek a sikeres aratás és szüret után a helyiek. Ezt a hagyományt szerette volna életre hívni a város elöljárósága, amikor egy éve először fesztivállal ünnepeltek Tasköp- rüben szeptember végén. Az első alkalommal még csak török csoportok vettek részt a nagy eseményen, idén azonban a Török Néptáncszövetség főtitkárának, Enver Keskinnek segítségét kérve, nemzetközi fesztivált rendeztek. A fesztivál napjaiban a legnagyobb érdekességet kétségkívül a külöldi tánccsoportok jelentették a. városban. Nem csoda ez, hiszen Tasköprüben nem egy olyan ember akadt, aki még nem látott európai arcokat. Bármerre mentünk az utcákon, a törökök népes csoportja kísért bennünket mindenfelé. No meg a körzeti megbízott emberei, akik a biztonságunkat hivattak szavatolni. Különösen a lányokra kellett vigyázni, mivel igencsak szívesen legeltették rajtuk szemeiket a helyi polgárok. A legfesztelenebbül ezt a fesztivál rendezvényein tehették. A megnyitóra a város apra- ja-nagyja összegyűlt a főtérre. Sokan a környező házak tetején, fák koronáin találtak jó kilátást biztosító helyet maguknak a hatalmas tömegben. Otthon nem maradt senki, hiszen már délelőtt népviseletbe öltözött kidobolók hívták fel mindenki figyelmét a nagy eseményre. A helyi és a meghívott folk csoportok a városnak nevet adó kőhídtól utcai menettánccal érkeztek meg a főtérre. Itt kicsit késett a táncos látványosság, ugyanis a polgármester köszöntője után a vendégek között helyet foglaló tartományi elöljáró a közelgő választásokra gondolva megragadta az alkalmat és rövid kortesbeszédet mondott. Csak ezután léphettek a táncosok a közönség és a „törökök atyja" elé, mivel a főtéren is a központban Kemal Atatürk életnagyságúnál is nagyobb emlékműve állt. Az ankarai Gehern Néptáncegyüttes, amelynek tagjaival két évvel ezelőtt már találkozott a magyar csoport, a tőlük már jól ismert, tematikus elemekkel megtűzdelt Adiyaman táncot adta elő. A Kavalaból érkező görögök a mindennapi élet eseményeiből összeállított tánccsokorral mutatkoztak be. A legnagyobb ováció a spanyol és a magyar együttes bemutatkozását fogadta. A katalánok fülbemászó daliamé szép népdalaikkal, a lányok kacér táncmozdulataival hódították meg a közönséget. Sikeresnek bizonyult a Pannónia Táncegyüttes műsorválasztása is. Már a technikailag igen nehéz elemeket felvonultató fiútánc, az Idegenkedők is, hangos tapsot érdemelt ki, s csak tovább fokozta a sikert, amikor a csoport lányai talán legszebb ruhájukban, a székelyföldiben kapcsolódtak be a táncba. A fesztivál megnyitóját követő két estén a városi sportcsarnokban adtak műsort a csoportok. Anélkül, hogy vendéglátóinkat megbántanánk, el kell mondanunk, hogy itt valóban ázsiai állapotok uralkodtak. A csarnokból ugyanis nincs kitiltva a dohányzás. Ez már eleve meghatározta a táncosok közérzetét, mivel tömény füstöt szívtak a fizikálisán is megterhelő előadás alatt. A másik meglepetés az volt, hogy a nézők soraiból kiváló gyerekek és felnőttek minden további nélkül műsor közben is átszaladgáltak a színpadon, számunkra szokatlan volt a körükben talán elfogadott magatartás. A fesztivál egy napján a Fekete-tenger partján egy Ine- bolu mellletti kis faluba látogatott el a három külföldi és az ankarai csoport. Az ottani fellépést ugyan elmosta az eső, mégis emlékezetes marad a kirándulás. Török vezetőink olyan útra irányították buszainkat, ahol a madár nem hogy nem jár, de még repülni sem repül. Csak a Székes- fehérvári Volán két tapasztalt pilótájának köszönhettük, hogy buszunk és benne .a csoport is épségben tért vissza Tasküp- rübe. Csak utólag derült ki, hogy nem szándékos „merényletről" van szó, vendéglátóink nem tudták, hogy még nem készült el a hegyi út. Kaszás Endre A zsidó templom története ;21 nyelven A pécsi Kossuth téri zsinagóga bejáratánál egy házaspár tanakodik: német nyelven beszélnek egymás között, a férfi a kezében szorongatja sapkáját. A kapun belül idősebb férfi figyel, majd látva tanácstalanságukat, hozzájuk siet. Perfekt németséggel beljebb tessékeli őket, egy német nyelvű ismertetőt nyom a kezükbe, a férfinak pedig megmagyarázza: tegye csak vissza a sapkát a fejére, ugyanis a férfiak — a hagyományoknak megfelelően - csak fejfedővel léphetnek be a zsinagógába. A kíváncsi idegeneknek még azt is elmeséli, hogy ennek az ősi hagyománytiszteletnek a bibliai „égő csipkebokor” jelenet az alapja, amikoris Mózes, a zsidóság legnagyobb tanítója, alázatai kifejezéséül leplet borított arcára, Isten, az örökkévaló előtt. A következő percben egy fiatal lány érkezik. Pécsi egyetemista, olasz nyelven írja diplomamunkáját a zsinagógáról. Az idősebb, szemüveges férfi azonnal felajánlja segítségét, a lánynak egy olasz nyelvű ismertetőt ad örökös használatra.- A magyarral együtt összesen 21 nyelven őrzöm a zsinagóga történetét — mondja ő, akinek kilétét éppen ideje felfedni. Gálos Árpád, a pécsi zsinagóga őrzője, és kiváló ismerője, mint számviteli osztályvezető ment nyugdíjba 1981. június 30-án, idegenvezetői engedéllyel, német és orosz nyelvvizsgát igazoló papírokkal a zsebében. A felkérés nem sokat késett: a Pécsi Izraelita Hitközség és a Mecsektourist Idegenforgalmi Hivatal szerződése alapján 1981. május 18-án nyílott meg a nagyközönség előtt ai zsinagóga, Gálos Árpád „őrizete” alatt. — Legelőször — római katolikus létemre - csupán azért kezdtem el tanulmányozni a zsidó vallást, hogy fel ne süljek a látogatók előtt — mondja. — Aztán mind jobban és jobban belemélyedtem, napról napra újabb és újabb érdekességekkel találkoztam. Az akkori pécsi rabbi, Deutsch László adott nekem egy másfél oldalas ismertetőt, ezt aztán én kiegészítettem úgy, hogy ma már több oldalas tájékoztatókat tudok adni a vendégeknek összesen 21 nyelven. Gálos Árpádtól nem lehet olyat kérdezni, amire ne tudna válaszolni. Nagy ritkán, ha emlékezete cserben hagyná, mindig kéznél vannak a „segédanyagok”: az 1936-ban Berlinben kiadott Philo-Lexikon (jydaisztikai kézikönyv), a Vallástörténeti kislexikon, a Zsidó hitélet kislexikon, a Bibliai kislexikon, a „Halljad, Izrael” című könyv, amely a zsidó vallás keletkezéséről szól. Ahogy végigvezet az épületen, szívesen, hosszan és kimerítően magyaráz. Rövid negyedóra alatt többet megtudok ch zsidó vallás istentiszteleti célra szolgáló gyülekezőhelyéről, mint összesen eddig életemben. Mondja, hogy a pécsi zsinagóga egyike az egészen kisszámú zsidó templomoknak hazánkban, amelyek a fasizmus és a háború pusztítása ellenére épen maradtak. Érdemes eljönni ide. Ó. Zs. Á pécsi zsinagóga A férfiak csak fejfedővel léphetnek be
