Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)

1988-10-10 / 282. szám

1988. október 10., hétfő Dunántúli napló 3 Költözik a pécsi gyermek-ideggondozó Uj rendelő a Nagyárpádi városrészben Nem mindig a Távfűtök a hibás Üj gyermekorvosi rendelő nyílt Pécsett a nagyárpádi városrészben, megkezdték az Úttörő utcai rendelő fűtésé­nek korszerűsítését és hafna- rosan új helyre költözik a gyermek-ideggondozó. Ezek a legújabb változások a gyermekellátás egészség- ügyi területén. A rész­letekről dr. Krassy Ilona főorvostól, az Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgatóhelyettesétől kap­tunk tájékoztatást. A legfontosabb jó hir, hogy a nagyárpádi város­részben, a Mátyás Flórián tér 10. szám alatti épület földszintjén gyermekorvosi rendelő nyílt. Az új környe­zet a Matusán Béla utca, a Mátyás Flórián tér, a Lovász Pál tér, Nagypostavölgy, Kis­postavölgy és Reménypuszta gyermekeit látja el. Dr. Csa­ba Tünde körzeti orvos reg­gel 8-tól 10 óráig és 15.30-tól 16.30-ig ren­del. Tanácsadás hétfőn és csütörtökön délután 1-től 3 óráig. Szintén a napokban kezdték az Úttörő utcai gyer­mekorvosi rendelő fűtésének korszerűsítését. Az olajkály­hákat gázfűtésre cserélik. A kivitelezők, akik mostanra vállalták el a munkát - de­cemberre ígérik a befeje­zést. Addig a rácvárosi kör­zet betegeit — a szokásos rendelési és tanácsadási időben - a Dr. Veress Endre utcai gyermekorvosi rendelő­ben fogadja az orvosuk, dr. Cser Zsuzsa. A hónap közepén új hely­re költözik a gyermek-ideg­gondozó. A Munkácsy Mi­hály utcai udvari épületet a Kilián György utcai bölcsőde épületének alsó szintjére váltják fel. Ez az egészség- ügyi intézmény sajnos egyre több fiatalt kezel, egyre rosz- szabb körülmények között. Arra nincs pénz, hogy az új épület kialakításával vál­toztassanak a mostoha kö­rülményein. így született a döntés, miszerint az 1977- ben felújított Kilián György utcai bölcsőde alsó szintjét alakítják át a gyermek-ideg­gondozó részére. A két in­tézmény bejáratát elkülöní­tik, illetve az alsó szintet kissé átalakítják. Ezt a mun­kát az Egyesített Egészség- ügyi Intézmények sajáterős kivitelezésben oldja; meg, így a költség nem haladja meg az 500 000 forintot. Október közepére befejezik és már e hónap 17-től itt fogadják a gyerekeket. A Kilián utcai bölcsődé­nek pillanatnyilag nem okoz gyermekfelvételi, illetve el­helyezési problémát az alsó szint átadása. A jelenlegi helyzet azonban csak átme­neti megoldásnak tekinthe­tő, mivel a Lánc utcai terü­leten egy 80 személyes böl­csőde és egy 75 személyes óvoda felépítését tervezik. A kezdés még a jelenlegi terv­időszak feladatai között sze­repel. T. É. A hét végén történt az eset: Kertvárosból, a Sarohin tábor­nok útjáról hívta egy olva­sónk szerkesztőségünket, jelez­vén, hogy a PÉTÁV múlt pén­teki, rádióban is elhangzott ígérete ellenére - még mindig hidegek a lakásban a fűtő­testek. A hiba elhárítása után Kövesi Károly, a PÉTÁV hét végi ügyeletese a következők­ről tájékoztatott, illetve a kö­vetkezők közreadását kérte tő­lünk: A fűtési szezon beindítása­kor gyakori probléma - ez történt a fent említett eset­ben is -, hogy kiszálláskor a fűtőtesteket elzárt állapotban találják a szerelők, így ter­mészetes, hogy azok hidegek. Előzetes körültekintéssel így sok felesleges kiszállás elke­rülhető lenne. Mindamellett egy-egy ilyen ,,vaklárma'’ lé­nyeges többletköltséget is je­lent a vállalatnak. Az ügye­letesek tapasztalata szerint ilyentájt, a fűtési szezon be­indításakor a bejelentések túl­nyomó többsége ilyen jelle­gű érdemes lenne kiszámolni, hogy 150-200 forintos egyszeri kiszállási költség mellett tar­tósan mindez mennyi plusz­kiadást jelent. így tisztelettel kérik, hogy hibaügyeletüket fehetőséq szerint csak indo­kolt esetben hívják, hogy a meghibásodásokat minél ha­marabb ki tudják javítani. Végh G. Biztosítani a fö minőségű rődiő- és tw>«éteit Zavarelhárítók Szelektív mikrovoltmérövel határolják be a televíziózást zavaró jeleket Fotó: Proksza László Húsipari szak­munkások versenye A hét végén zajlott Zala­egerszegen, a ZALAHÚS köz­ponti üzemében egy három­napos verseny, mégpedig oz ifjú húsipari szakmunkások or­szágos komplex szakmai ver­senye. Az országos verseny döntőjére október 7-én, 8-án és 9-én került sor, a Zala Megyei Állatforgalmi és Hús- ipari Vállalatnál. A résztvevők között ott voltak a helyi, me­gyei versenyek legjobbjai, az állami és a regionális hús­üzemek, húskombinátok, ter­melőszövetkezetek, állami gaz­daságok, szövetkezetek hús­üzemeinek legkiválóbb szak­munkásai. Sőt, a versenyen nemcsak hazai fiatal, tehet­séges szakemberek indultak, hanem meghívták néhány szo­cialista ország legkiválóbb húsipari szakmunkását is. A gyakorlati, szakmai bemutató versenyre október 8-án került sor, ahol a verseny győztesei mester-szakmunkás bizonyít­ványt is kaptak. A húsipari szakágazat számára igen je­lentős volt ez a verseny, kü­lönös tekintettel arra, hogy ez volt az ilyen jellegű első nem­zetközi rendezvény. Lehet ludas az elektromos- berendezés, de a l'v-ant'enna is A harag rossz tanácsadó, a bosszúvágy még inkább el­vokít. Amikor a bejelentés­re kimentek a helyszínre, hogy jogos-e a panasz, a műsze­rek azonnal jelezték, hogy va­lami tényleg zavarja a tv-t. Csak amikor bemérték a za­var okát, akkor döbbentek meg a szakemberek. A zavar­forrást ugyanis nem a gyanú­sított szomszédnál fedezték fel, hanem a bejelentőnél, an­nak volt érintkezési hibás az egyik kapcsolója . . . Évente 4—500 bejelentés érkezik személyesen, telefo­non vagy levélben Baranyából. Somogyból és Tolnából Pécsre, a Posta RTV Műszaki Igazga­tóság Országos Mérő-Ellenőrző és Zavarelhárító Felügyelőség Pécsi Vizsgáló üzeméhez, rö- videbb közkeletű nevén, a za­varvizsgálókhoz. Haraszti László üzemvezető Pécsre 15, más területekre 30 napon be­lül kiküldi a zavarvizsgálókat a panaszoshoz, hogy azok a műszereik segítségével meg­állapíthassák a zavar okát. Ezek lehetnek: nagyfeszültsé­gű távvezetékek a régebbi bojler kapcsolóórák, elektro­mos gépek és berendezések (rossz érintkezésű villanykap­csoló vagy vasaló, porszívó, kávéfőző, zárlatos terményda­ráló, barkácsgép, stb.) hibái. Az üzem feladata, hogy biz­tosítsa a magyar rádió és tv- adók védelmét, magyarán, azok zavarmentes vételi lehe­tőségét. S ha meglelik a za­varforrást, annak tulajdonosát vagy üzemeltetőjét felszólítják, hogy 15 napon belül hárítsa el a hibát. S ha az erre nem reagál, akkor szabálysértési eljárást kezdeményeznek elle­ne. A zavarvizsgólók munkájá­hoz szerencse is kell, hisz hiá­ba vannak kint mérni a hely­színen a panaszosnál, ha épp akkor zaj- és csíkozódásmen- tesen lehet fogni a tv-műsort, ba sercegés és zajok nélkül élvezhető a rádióadás. Mert a legtöbb zavarforrás nem ál­landó jellegű, hanem idősza­kosan vagy alkalomszerűen je­lentkezik. Az ilyenek behatá­rolásához már szerencse, tü­relem kell, de a bejelentő jó megfigyelőkészsége is nagy segítséget jelenthet. Mivel a panaszok majd 95 százaléka' a tv-v-étellel kapcsolatos, gya­kori megállapításuk a helyszí­ni mérések után, hogy maga az antenna hibás, vagy az eleve nem biztosít jó vételt. Ha gyenge a vételi lehetőség, ak­kor óhatatlanul megerősödik a zavarásra utaló jel. — Mindig a zavarforrást kell szűrni, vagy azt ki kell javít­tatni. Mi a helyszínen meg­mondjuk, hogy a hibás készü­lék milyen kondenzátorral vagy fojtótekerccsel, esetleg ezek milyen kombinációjával szűrr hető — mondta Haraszti László. A pécsi üzem térerősség feltérképezéssel is foglalko­zik — most fejezték be ezt a munkát Baranyában. Ök hi­vatottak a CB-berendezések bemérésére, engedélyeztetésé­re és ellenőrzésére, s állítják, hogy a vételi zavarok túlnyo­mó részéért nem a sokak által gyanított .CB-k okolhatók. Újabban a műholdas vétellel kapcsolatos tájékoztatás és ellenőrzés is a zavarvizsgálók hatáskörébe tartozik. Újabb „bűz-gond” a város peremén TÖBB SZÁZ SERTÉS HÍZIK A LAKÓHAZAK MELLETT Ügy tűnik, hogy újabb bűz­kibocsátó hellyel gazdagod.k Pécs, ezúttal a Keszüi út 83- ban, a Pintér-tanyán, ahol több száz, ha nem félezer disznót tartanak. Az elviselhe­tetlen szagra gyakran panasz­kodnak 15-000 rovatunkban, de étkeztek levelek is. Meglepő, hogy nevük eltitkolását kérik a levélírók, mert a gazda ál­lításuk szerint megfenyeget mindenkit, aki szólni mer a hanyag állattartás miatt. Pár éve nem volt semmi baj, mert még távol esett ez új városrészektől a hizlaló te­lep, de azóta majdnem elér eddig az Eszék utca, a Ma­lomvölgyi út, a szomszédság­ban felépült a DÉDASZ-köz- pont, nyitás előtt egy új presz- szó is. Nem lenne probléma, ha a hígtrágyát időnként, vagy naponta elvinnék a ki­jelölt helyre, vagy csak szal­mával itatnák fel a gyűjtőhe- Iven és akkor trágyaként már­is eladhatnák. A helyszínen láttuk a körül­ményeket, a valamilyen ká­bítóval kezelt állatokat, így azok csendben megvannak, a zajhatás tehát nem veszélyes. Arról is értesültünk, hogy a közeli, ugyancsak magán te­héntelepet megszüntették, mert az elszivárgó hígtrágya ve­szélyezteti a pellérdi vizadó területet. A lég- és talajszeny- nyező sertéshizlalda ugyan­csak ezen a területen talál­ható. Most miért nem lépnek fel a környezetvédő szakem­berek ugyanolyan szigorral, mint korábban? Á panaszkodók nem akar­ják felszámoltatni a hizlaldát, megértik a gazdasági érde­keket. Nem lehetne máshová telepíteni a telepet, távolabb a terebélyesedő málomi és siklósi városrésztől? S akkor ismét békesség uralkodna az amú—' szép környéken, a Ke­szüi út mentén. A „szag-gond" ugyanilyen kiélezetten tapasztalható az alig egy kilométerre lévő Mó­lomban is, amelyet majdnem körbeölel a málom-keleti vá­rosrész. „...élesen vágott felületből előjön a király feje...” Mátyás-szobor Pécsett? És a román-kőtár? A Zsolnay-mauzóleum?... Volt egyszer Pécsett egy Mátyás király szoborpályá­zat. 24 mű közül a zsűri ötöt választott ki, közte azt is, amiről a zsűrizést meg­előző kiállításon a közön­ség nem mondhatott véle­ményt, minthogy a zárás napján került a többi kö­zé. Utóbb az öt kiválasz­tott a Helytörténeti Múze­umban mutatták be ismét, akkor szavalhatott is a kö­zönség arról: melyiket lát­ná szívesen, ha megvalósul­na, a Hunyadi út—Vak Bottyán utca sarkánál, a Kálvária-domb lábánál. 450-en szavaztak, s leg­többen Kő Pál szobrászmű­vész és Lovas István építész alkotása iránti tetszésüket fejezték ki. Ez Mátyást Ja­nus Pannonius társaságá­ban ábrázolja, az utóbbi a várost mutatja a királynak (ami feltehetően soha nem történt meg). Megbízást ennek ellenére egy másik­ra adtak: Bencsik István és Várnagy Péter emlékmű­tervére, ami nem más, mint a domboldalban egy fal elé helyezett hatalmas, 3 méter magas fej. Lehet, hogy kicsit meg­késetten - a döntés előtt ugyanis nem kértek tőle véleményt — a heti vezető­ségi ülésén foglalkozott a szobortervvel a Pécsi Vá­rosszépítő és Városvédő Egyesület. Vagy talán még­sem megkésetten? Piti Zol­tán városi tanácselnök a héten megtartott sajtóérte­kezleten a DN kérdésére válaszolva nem tartotta ki­zártnak a terv újragondolá­sát. A PVVE vezetősége ugyanis a vita végén az ilyetén megfogalmazott kér­désre: a felállítani szándé­kozott mű méltó emléke le- het-e az 500 éve elhunyt Mátyásnak, történelmünk egyik legnagyobb királyá­nak? - így foglalt állást: ketten tartották méltónak, öten tartották méltatlan­nak, nyolcán pedig tartóz­kodtak, közülük többen azért, mert úgy vélték, hogy döntés után már értelmet-, len véleményt mondani. Ezt megelőzően az alko­tók alaposan megmagya­rázták az emlékmű-tervet, vagyis azt, hogy miért csak egy fej, a föld felett lebe­gő fej jelképezi az igazsá­gos uralkodót. Íme, néhány a hallott gondolatok közül: ,Jelszerű mű, ami még Má­tyás király is ...” - Há­rom metszésből, élesen vá­gott felületből előjön a ki­rály leje..." - „Része a Kálvária-dombnak, Pécs­nek, az országnak..." — „Nem egy lefejezett szobor, a lej mintegy <>fészekben« helyezkedik el..." — „Grá­nitban gondolkodtunk; fagy­álló és végleges, közelről is gyönyörű, mint megmunkált kő..." - „Magyarország földjéből nőjön ki a szo­bor ..." (Mellesleg : szürke vietnami gránit fog kinőni a magyar földből.) — „40- 50 tonna gránit log megszó­lalni; hatalmasat tud mon­dani ...” - „Nagy király volt, ezért gondoltam, hogy a lejére kell koncentrál­ni . .." Mindé magyarázat szép, tán el is fogadná az em­ber, ha nem gondolna arra, hogy az alkotók mindössze annyi feliratot szánnak a fej mögötti falra, hogy „Má­tyás, Magyarország királya", holott az elmondottaknak is helyet kellene szorítani, hogy a laikus szemlélő — az egyik vezetőségi tagot idézzük e szónál: „Nem sikerül a ne­héz feladatot úgy megolda­ni, hogy a laikus többség véleményét is megnyerje" -, M. L. tehát a laikus szemlélő is megértse: mi is lehet va­jon a mondanivalója a le­begő Mátyás-fejnek? Szóval: lesz - ha lesz - egy új szobra Pécsnek, amit a közvélemény (úgy is mondhatjuk: az adófizető polgárok) nagy része nem fog elfogadni, mert egé­szen más a véleménye a Mátyásnak emléket állító szoborról, valami olyasmi, mint amit a pályázó többi 23 szobrász is elképzelt. A fej melletti döntés egyik indoka volt, hogy ez a legolcsóbb. Akkor 5 millió, e héten 7-et mondtak, 1990- re — ismerve az árak útját — 10-nél is jócskán több le­het. És itt felmerül a kér­dés: egy jeles emlékmű fel­állításánál lehet-e döntő szempont - az olcsóság? És az is: ha Pécsre olyan két óriási teher nehezedik — hogy a város szűkös anyagi helyzetéről ne is beszél­jünk -, mint a hányódó ro­mán kori kőtár és a Zsol­nay-mauzóleum, szabad-e egy ilyen szoborra áldozni? Amint a PVVE vezetőségi ülésén is elhangzott: nehéz lesz megmagyarázni, hogy tényleg ez kelI-e? Hársfai István Cs. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents