Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)
1988-10-07 / 279. szám
1986. október 6., csütörtök Dunántúli napló 5 Tanácsülés a JPTE-n # Intézetek a Közgazdaság- tudományi Karon A napirendi pontok előtt rektori bejelentéssel kezdődött o pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tegnapi tanácsülése. Ormos Mária rektor elmondta, az egyetem vezetősége tárgyal minden olyan egyetemi csoporttal, szervezettel, amely betartja a törvényességi előírásokat, legitimálja magát és megfogalmazza javaslatait. Hangsúlyozta, ez mind a hallgatókra, mind az oktatókra, könyvtárosokra, adminisztratív dolgozókra vonatkozó állásfoglalás. Az egyetemi tanács tagjai a bejelentés felett nem kívántak vitát nyitni. A tanácsülés egyik napirendje az 1988-89-es tanévre szóló munkaterv fő célkitűzéseinek, oktató, nevelői munkájának, tudományos tevékenységének, szervezeti és káderpolitikái kérdéseinek előterjesztése volt. A Tanárképző Karon a fizika és a földrajz tantárgyak egyetemi szintű oktatásának bevezetését 1989 szeptemberére tervezik. Folytatódik a számítástechnikai és informatikai oktatás bázisának kiszélesítése. A Közgazdaságtudományi Karon e tantárgy már szerepel az oktatásban és elkezdődik a hallgatók képzése az Állam- és Jogtudományi Karon. A Tanárképző Karon ebben a tanévben e tantárgy az általános oktatásnak az előkészületei zajlanak. A tudományos rektorhelyettes és a dékánok bevonásával áttekintik a hallgatóknak a tudományos kutató munkába történt bevonását, a demonstrátorok foglalkoztatását, valamint a tudományos diákköri tevékenység színvonalát, mértékét. Készítenek egy tervet, amely a külföldi hallgatók tanévközi (2-4 hónapos) rendszeres képzésére vonatkozik majd. Az eddigi elképzelések szerint a következő szakterületeket alakítanák ki: hungarológia magyar nyelvi képzéssel, russzisztika orosz nyelvoktatással, Közép- Európo stúdiumok. Még ebben az évben megvitatja a rektori tanács a 'középtávú tudományos tervek és állami megbízások, szerződések teljesítését, a tudományos munkák színvonalát. Elemezni fogják az egyetem eddigi tudományos együttműködéseit és megvitatják a kapcsolatok további szélesítésének lehetőségeit. A Közgazdaságtudományi Karon befejeződik az intézeti típusú szervezeti átalakítás, -a Tanárképző Karon pedig megvizsgálják a további, intézeti jellegű átalakítások módozatait. Az egyetem kollégiumainak széttagoltsága miatt egyetemi kollégiumi főigazgatói munkakör létesítéséről határoztak. A kinevezendő kollégiumi főigazgatók munkájának összefogása a diákok kulturális és politikai munkájának irányítása, a kollégiumok gazdasági ügyeinek egységes szempontok szerinti ellátása és felügyelete. A kollégiumi főigazgató részt vesz az egyetemi és a rektori tanácsban. 1989-ben kezdődik a Tanárképző Kar rekonstrukciójának első üteme. Az építkezés állandó figyelemmel kísérésére, a kar, a kivitelezők és a beruházó közötti kapcsolattartás-, ra az egyetem ideiglenes jelleggel rekonstrukciós szakembert alkalmaz, aki tanácskozási joggal részt vesz a dékáni és a rektori tanácsban, ha szükséges, a kari, illetőleg az egyetemi tanácsban is. Az egyetemi munkatervhez, amely a felsoroltakon kívül méq számos teendőt tartalmaz, jó néhányon hozzászóltak módosító javaslatokkal. Az így kiegészített tervet elfogadta az egyetemi tanács. Az egyetemi doktori szabályzat módosításának kérdését elhalasztották a következő tanácsülésre. Az egyetemi tanács tagjai több személyi kérdésben is szavaztak. OMRON termék- bemutató a Sopianában Japán vezérléstechnikai újdonságok A Magyar Elektronikai Egyesület Pécsi Csoportja, a Gépipari Tudományos Egyesület Baranya Megyei Szervezetének Technológia Szakosztálya, valomint a Sopiana Gépgyár üzemi csoportjának szervezésében tartott termék- bemutatót korszerű vezérlésié ciha i'koi eszközeiből a gépgyár területén tegnap a világhírű OMRON cég. A japán vállalat osztrák leányvállalata, valamint a magyarországi" jelenlétet biztosító Mercator Kft képviseletében fogadta az érdeklődő szakmai közönséget. A '30-as években alakult japán cég ma már több, mint 14 000 alkalmazottat foglalkoztat a távol-keleti országban, akik között másfél ezer fejlesztőmérnök dolgozik az aktuális és fejlesztési feladatok megoldásán. A vállalat már valamennyi nyugat-európai országban rendelkezik leányvállalattal, Kelet-Európábán pedig képviseletek útján biztosítja jelenlétét. A Mercator Kft, amely immár mintegy 60 nyugat-európai céget képvisel Magyarországon, 20 évvel ezelőtt kötött szerződést a japán vállalattal és a változó gazdasági helyzet ellenére is stabil forgalmat bonyolítanak üzletkötői. Mint minden alkalommal, tegnap is a legújabb OMRON-termékeket mutatta be a Sopiana Gépgyár területén parkoló Mercedes buszban a megbízott osztrák és ma- -gyar szakember.- Számunkra ez bizonyult a legeredményesebb formának, jobban gyümölcsözik, mintha egy vásáron várnánk az érdeklődőket — mondta Richolm István, a Mercator Kft villamosmérnöke, az OMRON képviselője, aki az osztrák leányvállalat exportigaz- gatójána'k asszisztensével, Christian Lechner mérnökkel vett részt a tegnapi bemutatón. — Idén a legnagyobb 'hangsúlyt a programozható logikájú vezérlők bemutatására fektettük, de kiállításunkon megtafálhatók a gyár legújabb reléi, szenzorai, mikro- végál'lás-, közelítés-, és foto- ele'ktromos kapcsolói, elektronikus színt- és hőmérséklet- szabályozói. Pontos gyártmány- és alkatrészkatalógussal is szolgálunk az érdeklődőknek, •igyekszünk javítani partnereink műszaki informáltságát. Mivel nem is annyira konkrét üzletkötési céllal indulunk egy-egy ilyen alkalommal útra, hasznát csak akkor tudnánk lemérni, ha elmaradna. A japán cégnek a Merca- toron keresztül kiváló kapcsolatai vannak a Sopiana Gépgyárral, a tegnapi a második bemutató volt a pécsi gyárban. A Sopianán kívül azonban több nagyobb baranyai termelő és gazdálkodó cég is profitálhatott a kiállításon. A Mercedes busz tegnap délután Debrecenbe indult tovább a vezérléstechnikai újdonságokA HNF megyei elnöksége a törvénytervezetek vitáiról össztüzébe helyezni. A megyei népfrontelnökség a viták során meghatározónak mutatkozó vélemények alapján néhány lényeges részletkérdésre is kitérő állás- foglalást fogadott el a törvénytervezetekről. (Az állásfoglalást és a viták összegzését a közeljövőben részletesebben is bemutatjuk.) A HNF megyei elnöksége tegnapi ülésén véleményezte a kétszintű igazgatás kiépítésének feladatairól szóló, s a Baranya Megyei Tanács legközelebbi ülése elé kerülő előterjesztést, amelyet dr. Hazafi József, a megyei tanács végrehajtó- bizottságának titkára ismertetett. D. I. Október: múzeumi és műemléki hónap A pécsváradi vár helyreállított palotaszárnya és a romterület Műemlékvédelem Dél-Dunántúliul A gyülekezési és az egyesülési jog szabályozásának törvénytervezeteiről szeptem: berben összesen 627 résztvevővel 33 társadalmi vitafórumot tartottak Baranyában. A 33 vitafórumon 178 személy mondta el véleményét a jogszabálytervezetekről. A jegyzőkönyvek egy- egy példánya eljut a HNF Országos Tanácsa közjogi bizottságához, s általuk a törvényelőkészitőkhöz is. A Hazofias Népfront Baranya megyei elnöksége tegnap délutáni ülésén vitatta meg a törvénytervezetek társadalmi vitáinak ösz- szegzését, amelyet dr. Hir Géza, a megyei népfrontbizottság mellett működő közjogi és szervező bizottság elnöke terjesztett elő. A legáltalánosabb tapasztalat, hogy érdemes volt ilyen jellegű és ilyen széles körű társadalmi vitát folytatni. Ugyanakkor tanulsággal járt a későbbi hasonló viták előkészítése szempontjából, hogy fórumokon vélemények szakszerűségét, tárgyszerűségét tekintve is szélsőséges vélemények hangzottak el: .jogászi értékeléstől a lakóhelyi fórumok napirendjére illő, a törvény- tervezeteket érdemben nem véleményező felvetésekig. Megfontolandó lehet, hogy további társadalmi vitákon a paragrafusokba öntött törvényalkotói szándék helyett a tervezett törvények politikai jellegét, azoknak sarkköveit kellene a vélemények Az utóbbi évékben örvendetes jelenségnek lehettünk tanúi az egész országban és szőkébb pátriánkon belül is. Fokozódik az érdeklődés nemzeti múltunk, s ezzel párhuzamosan építészeti örökségünk, műemlékeink iránt. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy az egyre nehezebb gazdasági körülmények között is áldozunk megőrzésükre, helyreállításukra. Ez kerül reflektor- fénybe minden év októberében, a múzeumi és műemléki hónap idején. Alkalmat ad a számvetésre, az elvégzett •munka értékelésére, a soron •következő feladatok megfogalmazására. Büszkén vallhatjuk, hogy a magyar műemlékvédelem eredményei az elmúlt évtizedekben nemzetközi elismerést vívtak ki. Hazánkban a szervezett műemlékvédelem még a- kiegyezés idején kezdődött, a Műemlékek Országos Bizottsága megalakulásával. Ennek örököse az Országos Műemléki Felügyelőség. Az országos hatáskörű, budapesti székhelyű intézet mankóját az ország területét behálózó vidéki egységek segítik. Az OMF pécsi kirendeltségét 1984-ben alakították ki a korábbi építés- vezetőségből. Hozzá tartozik a három dél-dunántúli megye, Somogy, - Tolna és Baranya műemlékekben gazdag területe. A kirendeltség Szent István téri székházó'bon egymást kiegészítve folyik a felügyeleti, kutató- és a kivitelezési munka. Az összekovócsolódott szakembergárda tevékenységének eredményei a szép helyreállítások. A korábbi években készülték el a pécsi Káptalan utca múzeumainak épülethelyreállításai. az Elefántos-hóz, az Ókeresztény mauzóleum, a siklósi ferences kolostor. Régóta folynak a nagy dél-dunántúli várak, Ozora, Szigetvár, Siklós és a pécsi városfal helyreállításai. A kirendeltség színvonalas munkájának elismerését jelentette, hogy rábízták a rodostói Ráikóczi- ház felújítását és 1987 nyarán Pécs volt a házigazdája az Országos Műemléki Konferenciának. Az azóta eltelt egy évben is több jelentős helyreállítás készült el. Befejeződött az ősi pécsváradi apátság palota- szárnyának helyreállítása, rekonstrukciója, a romterület rendezése, és felépült a szálloda. Míves műemlékes munka volt a Grábóc ortodox kolostortemplomának külső-belső helyreállítása. A pécsi kirendeltség munkája 1987-ben egészült ki a műemléki kutatásokkal, amelyeknek- máris szép eredményei mutatkoznak, pl. az alsóbogáti (Somogy m.) kastélynál, a pécsi Jeszenszky- házban előkerült falfestéseknél, vagy a Janus Pannonius utca 4. sz. homlokzatánál. Ez utóbbinak már elkészült a helyreállítása is, s újra régi fényében látható a díszes, rokokó stílusú kanonok! ház. A pécsi városképet gazdagítja két másik, most elkészült munka, a Sallai u. 22. és a Rákóczi u. 52. is, jelezve, hogy a kirendeltség aktívan részt vesz a belvárosi rekonstrukcióban. A helyreállítások építőmesteri munkáinak kiegészítéséként a kirendeltség rendelkezik a szakipari tevékenységet ellátó speciális szakgárdával. A befejezett helyreállítások után, előttünk álló feladatok az ozorai vár, a pécsi városfalak, a II. sz. festett ókeresztény sírkamra és a siklósi dzsámi helyreállítása. A beremendi és a siklósi szerb templomok most induló felújítása felhívja a figyelmet erre a Baranyában nagy számmal képviselt, pusztuló emlékcsoportra, amely — egyre „gazdátlanabbá" válva —, nagy terhet ró a pécsi kirendeltség és az egész OMF vállaira. A helyreállítást megelőző kutatások programjában szerepel a közeljövőben a gyönki (Tolna m.) Magyary—Kossá kastély és a pécsi Jókai tér 11. sz. ház, valamint a pécsváradi volt városiháza építészet- történeti feltárása. Feltéhetnénk a kérdést: minek pénzt áldozni ilyen nehéz időkben a műemlékekre, a múltra, amikor a jelen problémáinak megoldására sem jut elegendő. Válaszol- 'hatnánk számvetéssel, hogy ■mennyit eredményez az idegenforgalom Pécsnek és a •megyének, mert köztudott, hogy a turisták elsősoíbon a múzeumok és műemlékek kedvéért látogatnak ide. De érvelhetnénk azzal a régi mondással is, hogy annak a nemzetnek, (városnak, falunak), amelynek nincs múltja, annak jövője sincs. Azoknak, okik számára ez nem magától értetődő igazság, hadd ■hívják fel a figyelmét egy baranyai kisközség, Szava példájára. A falu lakói összefogtak középkori eredetű, református templomuk megmentésére. Felkeresték az OMF pécsi kirendeltségét, s ennek támogatásával társadalmi munkával állítják helyre a templomot és a lelkészlakot. Bízvást mondhatjuk, hogy van jövőjük az olyan apró falvaknak, amelyek ilyen példaadó módon törődnek múltjuk emlékeivel. Sonkoly Károly, Csapkay Miklós FILMJEGYZET Szabóssen •Nem kell túlzottan éles szemű mozibajárónak lenni ahhoz, hogy felfedezzük, Szabó István a cím- és/vagy főszereplője filmjeinek: ő volt Mephisto, aki kétségbeesetten védekezett („mit akarnak tőlem, én csak egy színész vagyok"), ő volt Redl ezredes is, s kétségkívül ő Hanussen, a jövőbelátó, aki ráadásul újra művész, mint Höffgen, vagy mint a rendező, Szabó István. Szabó Istvánt, a művészt, a politikai hatalom és a művész kapcsolata izgatja. Itt, Közép-Kelet-Európában igazán bőséggel találni példát erre a felemás kapcsolatra, összefonódásra, vagy éppen kutya-macska barátságra, gyakorta gyűlölködésre — a politikai hatalom váltakozó szorgalommal igyekszik a művészeket, általuk a művészetet a maga szolgálatába á11í- tani. S valljuk meg, maguk a művészek is váltakozó szorgalommal igyekeznek megfelelni vagy a politikai hatalom vazallust, vagy éppen lázadói szerepkörének. Általában minden politikai hatalom megtalálja a maga ajnórozójót; viszonzásul e politikai hatalom „elintézi", hogy művésznek léptesse elő azt is, akit az utókor már nem fog annak elismerni. Gyakoribb az az eset, amikor a politikai hatalom művész ellenlábasa az utókor szemében is művész - ráadásul a történelemben, az irodalomban, a művészet- történetben jószerével csak róluk hall az utókor; ez viszont egy hamis reflex kialakulásához vezethet. Az a művész- jelölt, aki tudja, hogy a művészet nagyjainak többsége a politikai hatalommal szembekerült, a maga „művészségé- nek” megteremtését azzal kezdi, 'hogy a politikai hatalom ellenfelének szegődik, s ezzel kívánja biztosítani magának a művészséget. Gyakori, hogy ezen a szinten be is fejeződik a „művészi önmegvalósítás”. (Hasonlóan ahhoz, aki úgy akar nagy költő lenni, hogy előbb vérbajt szerez, mondván, Ady nagy költő volt, Ady vérbajos volt, aki tehát vérbajos, az nagy költő is.) Mindez arról jut eszembe, 'hogy Szabó István egyre elkötelezettebben állítja szembe a művészt és a politikai hatalmat; sajnálatosan jó „ziccert" szolgáltat erre neki kétségkívül a XX. század, melyben politikai hatalmak ad a'bsurdum-'ig, de a valóságban is megközelítették, vagy kimentették a kétségkívül gonosz mibenlétét. Szabó csak abban téved, (vagy jobb esetben esik költői túlzásba), 'hogy ezek a gonosz hatalmak nemcsak a művészt tekintik „másodrendű állampolgárnak” (idézet a filmből, a Hanus- senből), de az állam minden polgárát megfosztják állampolgári, emberi jogaitól. (Még attól is, melynek nem volt élvezője, de amelyre még esélyt találhatott: álmaiban, meséiben — művészi alkotásaiban.) S abban, hogy gyakorta „csúsztat", — a politikai hatalmat feltétlenül azonosítja a gonosszal. Sajnos a Hanussenre is igaz, ami igaz volt a Mephis- tónál is már: Szabó azzal a naivsággal döbben meg hatalom és művész konfliktusán, mintha egy idealisztikus, harmonikus, demokratikus, uram bocsá: kommunisztikus és vegetáriánus társadalomból csöppent volna az emberevő vademberék közé. Szabó Henussenje —, bármennyire is teletűzdelt a mai magyar társadalomról, és társadalomnak szóló üzenetekkel —, nemigen több a kannibálok kondérjában fövő önsajnálatánál. Félő, ez az önsajnálat porhanyósabbá teszi hiába eszi le, tiltakozásul, a galuskát. Bodó László
