Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)

1988-10-07 / 279. szám

Dunántúli napló 1988. október 7., péntek Folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka Villányi Miklós előterjesztése (Folytatás az 1. oldalról) kozási programjának, és az annak eszközrendszeréül szol­gáló új adók bevezetését Is elfogadták. E nagy horderejű lépésről gazdaságpolitikai értékelést adni korai, kellő felelősséggel ez csak több év tapasztalata alapján végezhető el. Az adó- politikai elvek értékeléséhez is legalább egy év szükséges. Most még csak rövidtávú számvetésre lehet vállalkozni.- Az új adórendszerről — bár a társadalmat próbára te­vő komoly erőfeszítések árán került bevezetésre — elmond­ható, hogy működik, a terme­lésben, a gazdálkodásban miatta nem voltak komolyabb fennakadások. Ez már önma­gában is eredménynek tekint­hető, ami a továbbfejlesztéshez jó alapul szolgálhat. Bár még három hónap hát­ravan az esztendőből, nyilván­valóan mindenkit érdeklő kér­dés az adóbevételek alakulása. A szeptemberi előzetes adato­kat is figyelembe véve, a két új adó az év egészében a számított bevételt hozza. Az általános forgalmi adó a for­galomhoz igazodóan ez ideig egyenletesen folyt be. Kilenc hónap alatt 85 milliárd forint volt a bevétel, az év egészé­ben a tervezett szint - 126 milliárd — körüli adóbevétel várható. A személyi jövedelemadó-fi­zetés az év első felében elma­radt a várttól, azonban hónap­ról hónapra emelkedtek a be­vételek, így jó közelítéssel vár­ható a tervezett összeg eléré­se. Eddig 37 milliárd forint személyi jövedelemadót fizet­tek be; a hátralévő három hó­napban még mintegy 18 mil­liárd forint SZJA-bevétel vár­ható. Látszólagos ellentmondás van abban, hogy az új adók mű­ködésének hatásait alaposan még nem ismerve kiigazitásra teszünk javaslatot. Több olyan képviselői vélemény fogalma­zódott meg, hogy most ne vál­toztassunk. Ezt több okból sem tehetjük. Vannak a terve­zett változtatásr^k olyan ele­mei, amelyek az adók kezel­hetőségét javítják, a torzulá­sok technikai okait elhárítják, és egyértelműen előnyösek a lakosságnak. Ezeket érdemes most meglépni. Többen félnek attól, hogy ezzel „letudjuk a változásokat". Erről szó sincs, hiszen az adótáblára decem­berben, az egy évi működés tapasztalataira pedig a jövő tavaszi ülésszakon vissza kell térni, a kormány ígéretének és az Országgyűlés korábbi dön­tésének megfelelően. Ez alkalommal elsősorban olyan módosítások átvezetésé­re van szükség, amelyek a zökkenőmentesebb működést segítik elő, és világos, rende­zett válaszokat adnak a tör­vényben az év során hézag­pótló értelmezésekkel szabá­lyozott kérdésekre. A mostani módosítás nem terjed ki az adórendszer alap­elveire. Az elveket is érintő to­vábbfejlesztésre legkorábban csak egy teljes adóév tapasz­talatainak ismeretében lehet vállalkozni. Ekkor kerülhet sor például annak mérlegelésére, hogy a családi jövedelemadó bevezetése, vagy a jelenlegi SZJA és szociálpolitikai rend­szer párhuzamos fejlesztése le­gyen a jövőben követendő út. Ezután Villányi Miklós a két törvénymódosítási javaslat né­hány fontosabb kérdését ele­mezte. Az általános forgalmi adót érintően a lakásépítésre vonatkozó előírások a javaslat szerint az eddigieknél egyér­telműbbek lesznek, az egyes lakásépítési formák kezelésé­ben mutatkozó különbségek minimálisra csökkennek. Meg­szűnik a visszaigényelhető adó felső határára vonatkozó kor­látozás, bővül a visszaigénylés­re jogosultak köre. Az építés­re, az utólagos lakásközműve­sítésre vonatkozó adóvissza­igénylési szabályok könnyítésé­vel párhuzamosan az egyéb Országgyűlés, második nap: Villányi Miklós pénzügyminisz­ter beszél MTI—TELEFOTO lakásfelhasználási, -felújítási, -korszerűsítési munkák műszaki tartalmára vonatkozó megkö­tések is megszűnnek. Ez je­lentős kiterjesztése a kedvez­ményeknek. Viszont ennek rész­beni ellentételeként a lakáson végzett munkákra vonatkozó adóvisszaigénylési szabályok — a tervezet szerint — szigorod­nak. Az adó visszaigénylésére 10 000 forint összesített adó­tartalmat meghaladó vásárlás esetén nyílik mód. A két lé­pést csak együtt indokolt meg­tenni. A közműtársulások adózásá­ra új szabályokat javasol a pénzügyi kormányzat. A vízmű­társulások és -társulatok adó­visszaigénylési jogának meg­hagyása, illetve törvénybe tör­ténő beépítése mellett az egyéb, út-, járda- és villany-, gáz-, telefonépítő közösségek is részesüljenek adóvisszatérí­tésben, a bevont lakossági for­rás arányában. Az egyéni vállalkozásokat és a kisebb társas vállalkozásod likviditási helyzetét érinti ked­vezően az a módosítási javas­lat, amely az ÁFA-befizetés időpontját a teljesítés helyett az ellenérték befolyásához'kö­ti. Ezek a törvénymódosítási javaslatok 1989-ben 3—4 milli­árd forinttal csökkentik a költségvetés bevételeit. Villányi Miklós úgy vélte: el kell fogadni azt a szenvedé­lyes hangú kritikát és aggó­dást, amely a kulturális bizott­ságban hangzott el a magyar kulturális élet jövőjéért. Az évek óta tartó restrikciós in­tézkedések hatására félő, hogy megszakad egy folyamat, s aem lesz utánpótlása a ma még világszínvonalú művészeti életünknek. Mi lehet a megol­dás? A problémák feltárását követően a Művelődési Minisz­térium és verető művészek se­gítségével olyan nyílt támoga­tási rendszert kell működtetni, mely a forrósok némi bővülé­sével és a jelenleginél sokkal jobb elosztásával segíti az előrelépést. Tehát nem az adó­rendszerbe beépített, hanem a nyíltan vállalt támogatási rend­szer ésszerű feltételeinek a kialakítására van szükség már az 1989-es költségvetésben. A személyi jövedelemadót érintő kérdések közül a két gyermeket egyedül nevelő szü­lőkre is kiterjedő gyermeken­kénti, havi 1000 forintos adó­alap-csökkentő kedvezmény jár a legnagyobb anyagi teherrel. A tervezet két változatot tar­talmaz a lakásbérleti jogok egymás közötti cseréjéből szár­mazó jövedelem kezelésére. A változatok közötti különbség lé­nyege, hogy adómentes le- gyen-e az ilyen jövedelem vagy sem. Az adómentesség mellett szól a lakásmobilitás elősegítésének érdeke, az adó­kötelezettség viszont gátat vet­ne a spekulációs jövedelem- szerzés felerősödésének. Mind­két változat mellett és ellen komoly érvek hozhatók fel, eb­ben a parlamentnek kell dön­tenie. A kisebb kiigazító módosítá­sok mellett alapvetően új ele­me a törvénynek, hogy az egyéni vállalkozók (tehát a kisiparosak és a magánkeres­kedők), továbbá az ügyvédek adófeltételeit a személyi jöve­delemadó hatáskörében kell szabályozni. Ezáltal egysze­rűbb, áttekinthetőbb lesz az egyéni vállalkozók adózása, csökkenne az adminisztráció is, a mai kétcsatornás adóelvonás helyett csak a személyi jöve­delemadó szabályozná e kör jövedelmeit. A beterjesztett javaslatok kö­zött — mind az általános for­galmi adó, mind a személyi jövedelemadó tekintetében — csak az adózók szempontjából kedvező változások találhatók. Az ÁFÁ-nál már említett költ­ségvetési kihatáson túl a személyi jövedelemadót érintő módosítási javaslatok mintegy 300 millió forinttal csökkentik az adót 1989-ben. Végül Villányi Miklós kérte az Országgyűlést, hogy a tör­vénymódosítási javaslatot a bizottsági kiegészítésekkel egvütt hagyja iává. Dr. Puskás Sándor (Heves m., 2. vk.), az Országos Keres­kedelmi és Hitelbank Rt. vezér­igazgató-helyettese, a törvény- javaslatok bizottsági előadója elmondta, hogy az ad hoc bi­zottság az Országgyűlés felha­talmazása alapján folyamato­san vizsgálta az ÁFA és az SZJA bevezetésének menetét, elemezte az adótörvények gaz­dasági és társadalmi hatásait. A bizottság értékelése sze­rint maga az adóreform is hozzájárult jó néhány kedve­zőtlen tendencia felerősödésé­hez, például az infláció fel- gyorsulásához, a vállalkozói érdekeltség érezhető csökkené­séhez. Mindezek alapján a bizott­ság tagjai úgy ítélik meg, hogy a jelenlegi adórendszer csak a gazdaságirányítás gyökeres reformjának megvalósítása ese­tén töltheti be a neki szánt szerepet. A reformok felgyorsí­tását és a még egyáltalán nem tökéletes adórendszer to­vábbfejlesztését együtt kell végrehajtani. Az ad hoc bizottság — a többivel egyetértésben — köz­reműködött annak a kompro­misszumnak a kialakításában, amely szerint a kormány az adótörvények módosítását há­rom lépcsőben terjesztené az Országgyűlés elé. Először az adminisztráció csökkentése, a joghézagok pótlása, kisebb mértékben a nem óhajtott ha­tások mérséklése, valamint a társulási törvénnyel és a vál­lalkozási nyereségadó-törvény- nyel való összhang megterem­tése a feladat. Második lépcsőben - a de­cemberi ülésen, a jövő évi költségvetés megtárgyalásával egyidejűleg - a kormány ter­jessze be az adómértékekre és az adósávokra vonatkozó mó­dosítási javaslatait. Javasolták a kormánynak a progresszív csökkentést, az adósávok és -kulcsok számának mérséklését, a mértékeknek a tervezett, ille­tőleg a tényleges inflációhoz történő igazítását. A harmadik lépcsőben a je­lenlegi adórendszer alapos el­vi, kritikai elemzését tartják szükségesnek, figyelembe véve a társadalmi kritikát, a szak­értői véleményeket és a nem­zetközi tapasztalatokat. Erre a jövő év első felében kerülhet sor. Felszólalások Ezután Dobi Ferenc, (Pest megye, 6. vk.), a MEDOSZ fő­titkára, dr. Papp Elemér, (Za­la m., 4. vk.), zalaszentgróti körzeti főorvos, Balogh László, (Békés megye, 14. vk.), a bé­kési Egyetértés Termelőszövet­kezet elnöke, Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnök- helyettese, Filló Pál (Buda­pest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda csoportvezetője. Zsig- mond Attila (Budapest, 5. vk.), a Budapest Galéria főigazga­tója, dr. Karácsonyi Sándor (Csongród megye, 6. vk.), a Szent-Györgyi Albert Orvos- tudományi Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára, Ke­nyeres Árpád (Budapest, 55. vk.), a Kispesti Textilgyár párt­bizottságának titkára, Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 3. vk.), az Észak-ma­gyarországi Tervező Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, Bánfly György (Budapest, 4. vk.), színművész, Csipkó Sán­dor (Bács-Kiskun m., 20. vk.), a keceli Szőlőfürt Mezőgaz­dasági Szakszövetkezet elnöke, Tóth Károly (országos lista) református püspök, Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai óvoda óvónője szólalt fel, majd szünet követ­kezett, amely alatt az adó­ügyi ad hoc bizottság ülést tartott, hogy megtárgyalja a vitában elhangzott konkrét javaslatokat. Hódosi Jenöné: Szociálpolitikai intézkedésekre van szükség Hódosi lenöné (Baranya m., 14 vk.), a Fővárosi Kézműipari Vállalat szentlőrinci részlegé­nek szalagközi ellenőre megál­lapította: eddig inkább a tör­vények negatív hatásait érzé­kelhettük. A versenysemleges­ség nem valósult meg, a várt­nál kisebb a műszaki fejlődés is, nehezebbé vált a bérből, fizetésből élők, a fiatalok, a nagycsaládosok, a. kisnyugdí­jasok helyzete. Szorgalmazta, hogy szavazzanak bizalmat o kormánynak: az év végi zár­számadás adatainak ismereté­ben megfontoltan dolgozhassa ki a tökéletesítést szolgáló vál­tozásokat, az adórendszer alapjainak átalakítása nélkül. Hangsúlyozta, hogy szociálpoli­tikai intézkedések szükségesek a társadalmi igazságtalansá­gok megszüntetésére. Ezután Puskás Sándor be­számolt az ad hoc bizottság üléséről a képviselőknek. Az elnöklő Stadinger István ezután megkérdezte a kép­viselőket és a javaslattevőket, hogy elfogadják-e a bizottság álláspontját. Bánfly György nem tudott egyetérteni az el­hangzottakkal; szerinte nem­csak a televíziót, hanem a filmgyártást is megilleti a vi­deóanyagra készült alkotások nulla-kulcsos adóbesorolása. Villányi Miklós az elhang­zottakhoz nem fűzött kiegészí­tést. Elmondotta, hogy az ad hoc bizottság állásfoglalásá­val egyetért. Ezután szavazásra került sor. A parlament 228 szava­zattal, 111 ellenében és 15 tartózkodással elfogadta a ikormány által javasoltakat: a magánerőből készülő gázveze­tékeknél az áfa-kedvezményt 1989. január 1-jétől vezessék be. A lailturólis értéket képvi­selő videofelvételek ügyében kialakult „röpvita" után a képviselők 228 szavazattal 55 ellenében és 58 tartózkodás­sal elfogadták a kormány és az ad hoc bizottság eredeti javaslatát, hogy a televízió videófelvételeit nulla-kulcsos áfa terhelje. Ezután a képviselők a la­kásbérleti jogok egymás kö­zötti cseréjéből származó jö­vedelem adómentességére tett javaslatot 300 szavazattal 22 ellenében, 20 tartózkodással elfogadták. Végül az általános forgal­mi adóról, valamint a ma­gánszemélyek jövedelemadó­járól szóló törvények módosí­tásáról szóló törvényjavasla­tokat az Országgyűlés általá­nosságában, illetve a már megszavazott módosításokkal elfogadta. Ezt követően az Ország- gyűlés - napirend szerint — a bős—nagymarosi beruházás helyzetét tárgyalva folytatta munkáját. (Még ezt megelő­zően Stadinger István beje­lentette, hogy a Magyar Tu­dományos Akadémia e tárgy­ban készített jelentéseit, va­lamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium hozzá fűzött észrevételeit a képviselők rendelkezésére bo­csátották.) Maróthy László környezet­védelmi és vízgazdálkodási miniszter emelkedett szólásra. A bős-nagymarosi beruházás helyzete Maróthy László tájékoztatója Bevezetőben felidézte:- Hazánk és Csehszlovákia kormányfője 1977-ben aláírta a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló államközi szerződést. A szerződést a Népköztársaság Elnöki Tonácsa törvényerejű rendeletben hir­dette ki, az erről készült jelen­tést az Országgyűlés 1978-ban tudomásul vette. Ugyanez tör­tént 1984-ben is, amikor az át­adási határidők négyéves ha­lasztását rögzítették. Magyar- ország a beruházást 1981 es 1983 között szüneteltette, a csehszlovák fél ez idő alatt is tovább folytatta az építési munkálatokat. A Minisztertanács 1986-ban fogadta el a vízlépcsőrendszer módosított beruházási javasla­tát. Az előterjesztés összegez­te a környezeti hatásvizsgála­tok eddigi eredményeit, a víz­lépcsőrendszer műszaki, ökoló­giai, ökonómiai összefüggéseit, és az osztrák közreműködés olyan konstrukcióját tárta fel, amely beruházási terheinket 18 milliárd forinttal csökkentette. A bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer a tervezett ütemben épül. Készültségi foka magyar oldalon eléri a 25 százalékot, Csehszlovákiában meghaladja a 60 százalékot. Ezzel a^ te jes rendszer mintegy felereszben elkészült. A létesítmény terüle­tén folyó munkc szervezett es jó minőségű. ,- Ez a feladat ma a kor­mányzati munkában számotte vő terhet jelent, sok gon a jár, ez idő szerint kévés oro möt ad. t A kormányt azonban csa egy dolog vezetheti: a reá i számvetés. Nem vezetne i múlt automatikus vállalása, nem befolyásolhatja a P1 natnyi hangulat sem. szempont lehet csak, az. 9 mi szolgálja jobban a nép, ország, a társadalom érdekét?! A mű torzóként vagy kitelje­sedve egy évszázadra tanúsá­ga lesz annak, hogy volt-e kel­lő bölcsesség és erő ennek ér­vényesítéséhez. A továbbiakban emlékezte­tett rá: oz utóbbi hónapok tá­jékoztatása bemutatta a mű létesítőinek és ellenzőinek vé­leményét, vitáit, de kevésbé szólt a mű lényegéről és mű­szaki elgondolásairól, Néhány sajátosságról is szemléleteseb­ben kellett volna beszélni. A Duna - Dévénynél betörve a Kárpát-medencébe — lerakja hordalékait, szétterül, s a ha­talmas kavicsrétegen, a kö­zépszakaszon egy deltát hoz létre.' Ez a Szigetköz és a Csallóköz. A vízjárás e terület lakosainak állondó gondot okozott, a folyamszabályozók­nak pedig véget nem érő fel­adatot adott. A kedvezőtlen ál­lapot végleges rendezésére született meg az elgondolás: oz árvízi, hajózási gondok megoldását úgy kell elvégezni, hogy az egyben a vízenergia hasznosításával is párosuljon. Erre mondják a vízépítők, hogy többcélú, komplex rendezés. A bős—nagymarosi vízlépcsőrend­szer koncepcióját is egymással szoros kapcsolatban álló mű­szaki megoldások váltják való­ra. ., A Duna vizet egy tározóban összegyűjtik. Ez a Dunakiliti tározó. Dunakilitinél magyar területen épül a duzzasztómű, amj a tározó működésének, a víz összegyűjtésének alapvető feltétele. Az összegyűjtött viz nagyobb tömegét egy mester­séges mederbe vezetik - ez oz üzemvízcsatorna. Az üzem­vízcsatornában épülnek meg az erőtelepek és a hajózsili­pek. Itt hasznosul a víz össze­gyűjtött energiája. Az erőmű (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents