Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)
1988-10-07 / 279. szám
Dunántúli napló 1988. október 7., péntek Folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka Villányi Miklós előterjesztése (Folytatás az 1. oldalról) kozási programjának, és az annak eszközrendszeréül szolgáló új adók bevezetését Is elfogadták. E nagy horderejű lépésről gazdaságpolitikai értékelést adni korai, kellő felelősséggel ez csak több év tapasztalata alapján végezhető el. Az adó- politikai elvek értékeléséhez is legalább egy év szükséges. Most még csak rövidtávú számvetésre lehet vállalkozni.- Az új adórendszerről — bár a társadalmat próbára tevő komoly erőfeszítések árán került bevezetésre — elmondható, hogy működik, a termelésben, a gazdálkodásban miatta nem voltak komolyabb fennakadások. Ez már önmagában is eredménynek tekinthető, ami a továbbfejlesztéshez jó alapul szolgálhat. Bár még három hónap hátravan az esztendőből, nyilvánvalóan mindenkit érdeklő kérdés az adóbevételek alakulása. A szeptemberi előzetes adatokat is figyelembe véve, a két új adó az év egészében a számított bevételt hozza. Az általános forgalmi adó a forgalomhoz igazodóan ez ideig egyenletesen folyt be. Kilenc hónap alatt 85 milliárd forint volt a bevétel, az év egészében a tervezett szint - 126 milliárd — körüli adóbevétel várható. A személyi jövedelemadó-fizetés az év első felében elmaradt a várttól, azonban hónapról hónapra emelkedtek a bevételek, így jó közelítéssel várható a tervezett összeg elérése. Eddig 37 milliárd forint személyi jövedelemadót fizettek be; a hátralévő három hónapban még mintegy 18 milliárd forint SZJA-bevétel várható. Látszólagos ellentmondás van abban, hogy az új adók működésének hatásait alaposan még nem ismerve kiigazitásra teszünk javaslatot. Több olyan képviselői vélemény fogalmazódott meg, hogy most ne változtassunk. Ezt több okból sem tehetjük. Vannak a tervezett változtatásr^k olyan elemei, amelyek az adók kezelhetőségét javítják, a torzulások technikai okait elhárítják, és egyértelműen előnyösek a lakosságnak. Ezeket érdemes most meglépni. Többen félnek attól, hogy ezzel „letudjuk a változásokat". Erről szó sincs, hiszen az adótáblára decemberben, az egy évi működés tapasztalataira pedig a jövő tavaszi ülésszakon vissza kell térni, a kormány ígéretének és az Országgyűlés korábbi döntésének megfelelően. Ez alkalommal elsősorban olyan módosítások átvezetésére van szükség, amelyek a zökkenőmentesebb működést segítik elő, és világos, rendezett válaszokat adnak a törvényben az év során hézagpótló értelmezésekkel szabályozott kérdésekre. A mostani módosítás nem terjed ki az adórendszer alapelveire. Az elveket is érintő továbbfejlesztésre legkorábban csak egy teljes adóév tapasztalatainak ismeretében lehet vállalkozni. Ekkor kerülhet sor például annak mérlegelésére, hogy a családi jövedelemadó bevezetése, vagy a jelenlegi SZJA és szociálpolitikai rendszer párhuzamos fejlesztése legyen a jövőben követendő út. Ezután Villányi Miklós a két törvénymódosítási javaslat néhány fontosabb kérdését elemezte. Az általános forgalmi adót érintően a lakásépítésre vonatkozó előírások a javaslat szerint az eddigieknél egyértelműbbek lesznek, az egyes lakásépítési formák kezelésében mutatkozó különbségek minimálisra csökkennek. Megszűnik a visszaigényelhető adó felső határára vonatkozó korlátozás, bővül a visszaigénylésre jogosultak köre. Az építésre, az utólagos lakásközművesítésre vonatkozó adóvisszaigénylési szabályok könnyítésével párhuzamosan az egyéb Országgyűlés, második nap: Villányi Miklós pénzügyminiszter beszél MTI—TELEFOTO lakásfelhasználási, -felújítási, -korszerűsítési munkák műszaki tartalmára vonatkozó megkötések is megszűnnek. Ez jelentős kiterjesztése a kedvezményeknek. Viszont ennek részbeni ellentételeként a lakáson végzett munkákra vonatkozó adóvisszaigénylési szabályok — a tervezet szerint — szigorodnak. Az adó visszaigénylésére 10 000 forint összesített adótartalmat meghaladó vásárlás esetén nyílik mód. A két lépést csak együtt indokolt megtenni. A közműtársulások adózására új szabályokat javasol a pénzügyi kormányzat. A vízműtársulások és -társulatok adóvisszaigénylési jogának meghagyása, illetve törvénybe történő beépítése mellett az egyéb, út-, járda- és villany-, gáz-, telefonépítő közösségek is részesüljenek adóvisszatérítésben, a bevont lakossági forrás arányában. Az egyéni vállalkozásokat és a kisebb társas vállalkozásod likviditási helyzetét érinti kedvezően az a módosítási javaslat, amely az ÁFA-befizetés időpontját a teljesítés helyett az ellenérték befolyásához'köti. Ezek a törvénymódosítási javaslatok 1989-ben 3—4 milliárd forinttal csökkentik a költségvetés bevételeit. Villányi Miklós úgy vélte: el kell fogadni azt a szenvedélyes hangú kritikát és aggódást, amely a kulturális bizottságban hangzott el a magyar kulturális élet jövőjéért. Az évek óta tartó restrikciós intézkedések hatására félő, hogy megszakad egy folyamat, s aem lesz utánpótlása a ma még világszínvonalú művészeti életünknek. Mi lehet a megoldás? A problémák feltárását követően a Művelődési Minisztérium és verető művészek segítségével olyan nyílt támogatási rendszert kell működtetni, mely a forrósok némi bővülésével és a jelenleginél sokkal jobb elosztásával segíti az előrelépést. Tehát nem az adórendszerbe beépített, hanem a nyíltan vállalt támogatási rendszer ésszerű feltételeinek a kialakítására van szükség már az 1989-es költségvetésben. A személyi jövedelemadót érintő kérdések közül a két gyermeket egyedül nevelő szülőkre is kiterjedő gyermekenkénti, havi 1000 forintos adóalap-csökkentő kedvezmény jár a legnagyobb anyagi teherrel. A tervezet két változatot tartalmaz a lakásbérleti jogok egymás közötti cseréjéből származó jövedelem kezelésére. A változatok közötti különbség lényege, hogy adómentes le- gyen-e az ilyen jövedelem vagy sem. Az adómentesség mellett szól a lakásmobilitás elősegítésének érdeke, az adókötelezettség viszont gátat vetne a spekulációs jövedelem- szerzés felerősödésének. Mindkét változat mellett és ellen komoly érvek hozhatók fel, ebben a parlamentnek kell döntenie. A kisebb kiigazító módosítások mellett alapvetően új eleme a törvénynek, hogy az egyéni vállalkozók (tehát a kisiparosak és a magánkereskedők), továbbá az ügyvédek adófeltételeit a személyi jövedelemadó hatáskörében kell szabályozni. Ezáltal egyszerűbb, áttekinthetőbb lesz az egyéni vállalkozók adózása, csökkenne az adminisztráció is, a mai kétcsatornás adóelvonás helyett csak a személyi jövedelemadó szabályozná e kör jövedelmeit. A beterjesztett javaslatok között — mind az általános forgalmi adó, mind a személyi jövedelemadó tekintetében — csak az adózók szempontjából kedvező változások találhatók. Az ÁFÁ-nál már említett költségvetési kihatáson túl a személyi jövedelemadót érintő módosítási javaslatok mintegy 300 millió forinttal csökkentik az adót 1989-ben. Végül Villányi Miklós kérte az Országgyűlést, hogy a törvénymódosítási javaslatot a bizottsági kiegészítésekkel egvütt hagyja iává. Dr. Puskás Sándor (Heves m., 2. vk.), az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgató-helyettese, a törvény- javaslatok bizottsági előadója elmondta, hogy az ad hoc bizottság az Országgyűlés felhatalmazása alapján folyamatosan vizsgálta az ÁFA és az SZJA bevezetésének menetét, elemezte az adótörvények gazdasági és társadalmi hatásait. A bizottság értékelése szerint maga az adóreform is hozzájárult jó néhány kedvezőtlen tendencia felerősödéséhez, például az infláció fel- gyorsulásához, a vállalkozói érdekeltség érezhető csökkenéséhez. Mindezek alapján a bizottság tagjai úgy ítélik meg, hogy a jelenlegi adórendszer csak a gazdaságirányítás gyökeres reformjának megvalósítása esetén töltheti be a neki szánt szerepet. A reformok felgyorsítását és a még egyáltalán nem tökéletes adórendszer továbbfejlesztését együtt kell végrehajtani. Az ad hoc bizottság — a többivel egyetértésben — közreműködött annak a kompromisszumnak a kialakításában, amely szerint a kormány az adótörvények módosítását három lépcsőben terjesztené az Országgyűlés elé. Először az adminisztráció csökkentése, a joghézagok pótlása, kisebb mértékben a nem óhajtott hatások mérséklése, valamint a társulási törvénnyel és a vállalkozási nyereségadó-törvény- nyel való összhang megteremtése a feladat. Második lépcsőben - a decemberi ülésen, a jövő évi költségvetés megtárgyalásával egyidejűleg - a kormány terjessze be az adómértékekre és az adósávokra vonatkozó módosítási javaslatait. Javasolták a kormánynak a progresszív csökkentést, az adósávok és -kulcsok számának mérséklését, a mértékeknek a tervezett, illetőleg a tényleges inflációhoz történő igazítását. A harmadik lépcsőben a jelenlegi adórendszer alapos elvi, kritikai elemzését tartják szükségesnek, figyelembe véve a társadalmi kritikát, a szakértői véleményeket és a nemzetközi tapasztalatokat. Erre a jövő év első felében kerülhet sor. Felszólalások Ezután Dobi Ferenc, (Pest megye, 6. vk.), a MEDOSZ főtitkára, dr. Papp Elemér, (Zala m., 4. vk.), zalaszentgróti körzeti főorvos, Balogh László, (Békés megye, 14. vk.), a békési Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke, Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnök- helyettese, Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda csoportvezetője. Zsig- mond Attila (Budapest, 5. vk.), a Budapest Galéria főigazgatója, dr. Karácsonyi Sándor (Csongród megye, 6. vk.), a Szent-Györgyi Albert Orvos- tudományi Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára, Kenyeres Árpád (Budapest, 55. vk.), a Kispesti Textilgyár pártbizottságának titkára, Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 3. vk.), az Észak-magyarországi Tervező Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, Bánfly György (Budapest, 4. vk.), színművész, Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.), a keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke, Tóth Károly (országos lista) református püspök, Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai óvoda óvónője szólalt fel, majd szünet következett, amely alatt az adóügyi ad hoc bizottság ülést tartott, hogy megtárgyalja a vitában elhangzott konkrét javaslatokat. Hódosi Jenöné: Szociálpolitikai intézkedésekre van szükség Hódosi lenöné (Baranya m., 14 vk.), a Fővárosi Kézműipari Vállalat szentlőrinci részlegének szalagközi ellenőre megállapította: eddig inkább a törvények negatív hatásait érzékelhettük. A versenysemlegesség nem valósult meg, a vártnál kisebb a műszaki fejlődés is, nehezebbé vált a bérből, fizetésből élők, a fiatalok, a nagycsaládosok, a. kisnyugdíjasok helyzete. Szorgalmazta, hogy szavazzanak bizalmat o kormánynak: az év végi zárszámadás adatainak ismeretében megfontoltan dolgozhassa ki a tökéletesítést szolgáló változásokat, az adórendszer alapjainak átalakítása nélkül. Hangsúlyozta, hogy szociálpolitikai intézkedések szükségesek a társadalmi igazságtalanságok megszüntetésére. Ezután Puskás Sándor beszámolt az ad hoc bizottság üléséről a képviselőknek. Az elnöklő Stadinger István ezután megkérdezte a képviselőket és a javaslattevőket, hogy elfogadják-e a bizottság álláspontját. Bánfly György nem tudott egyetérteni az elhangzottakkal; szerinte nemcsak a televíziót, hanem a filmgyártást is megilleti a videóanyagra készült alkotások nulla-kulcsos adóbesorolása. Villányi Miklós az elhangzottakhoz nem fűzött kiegészítést. Elmondotta, hogy az ad hoc bizottság állásfoglalásával egyetért. Ezután szavazásra került sor. A parlament 228 szavazattal, 111 ellenében és 15 tartózkodással elfogadta a ikormány által javasoltakat: a magánerőből készülő gázvezetékeknél az áfa-kedvezményt 1989. január 1-jétől vezessék be. A lailturólis értéket képviselő videofelvételek ügyében kialakult „röpvita" után a képviselők 228 szavazattal 55 ellenében és 58 tartózkodással elfogadták a kormány és az ad hoc bizottság eredeti javaslatát, hogy a televízió videófelvételeit nulla-kulcsos áfa terhelje. Ezután a képviselők a lakásbérleti jogok egymás közötti cseréjéből származó jövedelem adómentességére tett javaslatot 300 szavazattal 22 ellenében, 20 tartózkodással elfogadták. Végül az általános forgalmi adóról, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslatokat az Országgyűlés általánosságában, illetve a már megszavazott módosításokkal elfogadta. Ezt követően az Ország- gyűlés - napirend szerint — a bős—nagymarosi beruházás helyzetét tárgyalva folytatta munkáját. (Még ezt megelőzően Stadinger István bejelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia e tárgyban készített jelentéseit, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium hozzá fűzött észrevételeit a képviselők rendelkezésére bocsátották.) Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter emelkedett szólásra. A bős-nagymarosi beruházás helyzete Maróthy László tájékoztatója Bevezetőben felidézte:- Hazánk és Csehszlovákia kormányfője 1977-ben aláírta a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló államközi szerződést. A szerződést a Népköztársaság Elnöki Tonácsa törvényerejű rendeletben hirdette ki, az erről készült jelentést az Országgyűlés 1978-ban tudomásul vette. Ugyanez történt 1984-ben is, amikor az átadási határidők négyéves halasztását rögzítették. Magyar- ország a beruházást 1981 es 1983 között szüneteltette, a csehszlovák fél ez idő alatt is tovább folytatta az építési munkálatokat. A Minisztertanács 1986-ban fogadta el a vízlépcsőrendszer módosított beruházási javaslatát. Az előterjesztés összegezte a környezeti hatásvizsgálatok eddigi eredményeit, a vízlépcsőrendszer műszaki, ökológiai, ökonómiai összefüggéseit, és az osztrák közreműködés olyan konstrukcióját tárta fel, amely beruházási terheinket 18 milliárd forinttal csökkentette. A bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer a tervezett ütemben épül. Készültségi foka magyar oldalon eléri a 25 százalékot, Csehszlovákiában meghaladja a 60 százalékot. Ezzel a^ te jes rendszer mintegy felereszben elkészült. A létesítmény területén folyó munkc szervezett es jó minőségű. ,- Ez a feladat ma a kormányzati munkában számotte vő terhet jelent, sok gon a jár, ez idő szerint kévés oro möt ad. t A kormányt azonban csa egy dolog vezetheti: a reá i számvetés. Nem vezetne i múlt automatikus vállalása, nem befolyásolhatja a P1 natnyi hangulat sem. szempont lehet csak, az. 9 mi szolgálja jobban a nép, ország, a társadalom érdekét?! A mű torzóként vagy kiteljesedve egy évszázadra tanúsága lesz annak, hogy volt-e kellő bölcsesség és erő ennek érvényesítéséhez. A továbbiakban emlékeztetett rá: oz utóbbi hónapok tájékoztatása bemutatta a mű létesítőinek és ellenzőinek véleményét, vitáit, de kevésbé szólt a mű lényegéről és műszaki elgondolásairól, Néhány sajátosságról is szemléletesebben kellett volna beszélni. A Duna - Dévénynél betörve a Kárpát-medencébe — lerakja hordalékait, szétterül, s a hatalmas kavicsrétegen, a középszakaszon egy deltát hoz létre.' Ez a Szigetköz és a Csallóköz. A vízjárás e terület lakosainak állondó gondot okozott, a folyamszabályozóknak pedig véget nem érő feladatot adott. A kedvezőtlen állapot végleges rendezésére született meg az elgondolás: oz árvízi, hajózási gondok megoldását úgy kell elvégezni, hogy az egyben a vízenergia hasznosításával is párosuljon. Erre mondják a vízépítők, hogy többcélú, komplex rendezés. A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer koncepcióját is egymással szoros kapcsolatban álló műszaki megoldások váltják valóra. ., A Duna vizet egy tározóban összegyűjtik. Ez a Dunakiliti tározó. Dunakilitinél magyar területen épül a duzzasztómű, amj a tározó működésének, a víz összegyűjtésének alapvető feltétele. Az összegyűjtött viz nagyobb tömegét egy mesterséges mederbe vezetik - ez oz üzemvízcsatorna. Az üzemvízcsatornában épülnek meg az erőtelepek és a hajózsilipek. Itt hasznosul a víz összegyűjtött energiája. Az erőmű (Folytatás a 3. oldalon)
