Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)
1988-10-05 / 277. szám
1988. október 5., szerda Dunántúli napló 3 Uj egyetemi tanárok Dr. Czopf József Gyógyítás, oktatás, tudományos munka Gyógyítás, oktatás, tudományos munka — az egyetemi szinten kitűzött feladatok dr. Czopf József munkájában egységes egészet alkotnak. Szóiméra a beteg érdeke az első és ennek érvényesítéséhez mind-három tevékenység magas színvonalú összehangolására törekszik. Halk szavú, határozott egyéniség, akihez mindig bizalommal fordulhatnak betegei, kollégái, hallgatói.- Az oktatást szeretem, és ez a klinikánknak is egyik alapvető feladata. Igaz, nincsen az oktatáshoz megfelelő helyiségünk; vannak videó oktatófilmjeink, de nincsen videomagnónk, az oktatást mégis szívesen végzem! Igazi •élmény látni a hallgató szemében, hogy megértette, amit magyarázunk neki, és ő is „tüzet fogott". Az idegrendszer működése engem most is, sőt egyre inkább lázba hoz, nagy tisztelője vagyok. Az ideggyógyászat nem a legnépszerűbb pálya, sokan megijednek tőle, kevesen vállalják. Azért mégis vannak, akik helytállnak, kitartóan foglalkoznak vele. Nem adminisztrálják magukat, csak dolgoznak, nem a jutalomért, bár megérdemelnék - 'hiszen ők a mi hétköznapjaink Igazi „hősei" — fűzi e gondolatkörhöz véleményét dr. Czopf József egyetemi tanár, a POTE Neurológiai Klinikájának új igazgatója. Hadd mondjam el, amit az egyetem hivatalos közleményeiben olvastam. A hallgatók véleményezték az oktatók munkáját, és dr. Czopf József tevékenységéről igen elismerően nyilatkoztak. A professzor a korábbi években készített egy oktatóprogramot is; ezt és oktató munkáját akkor a művelődési miniszter a „Kiváló Munkáért" kitüntetéssel honorálta. Beszélgetésünkhöz elenged, heteti en néhány adat eddigi pályájáról. 1939-ben született Pécsett. A véletlenen múlt, hogy német család lévén, nem telepítették ki őket. Édesapja kocsmáros volt, ezért akkoriban veszélyben forgott az egyetemi felvételije, de végül is elsőre 'bejutott a pécsi egyetemre. Harmadéves korától externistaként dolgozott az Élettani Intézetben. Mivel az ideggyógyászat is érdekelte, az egyetem befejezésekor az Idegklinikára ment dolgozni. Felesége szintén orvos, öt gyermekük van. Több területtel foglalkozott, majd 1973-tól a klinikai elektrofiziológia került kutatásai középpontjába. Az ideg- klinikán akkor az országban az elsők között vezettek be új elektrofiziológiai eljárásokat. Ezeknek a módszereknek, pl. az EEG-nek jelentőségét az adja, hogy az agy működését tükröző elektromos jeleket, a külső ingerekre adott válaszait a változás pillanatában rögzíti. Ennek az elektromos tevékenységnek számítógéppel értékelt sajátossága a kiváltott válasz. Dr. Czopf József kétkötetes nagydoktori disszertációjának is a kiváltott válaszvizsgálatok klinikai neurológiai jelentőségének elemzése a tárgya. Néhány év óta foglalkozik újfajta lézer ingerlésen alapuló kutatásokkal a JPTE TK fizikai tanszékével, dr. Kozma professzor munkacso. portjával együttműködve. — Az elektrofiziológiai kutatásokat világviszonylatban is korán kezdtük a POTE Élettani Intézetével egy kollaborációban. Az első korszerű, speciális célkomputert, amely az egyébként hiányos felszerelések mellett lehetővé tette, hogy együtt lépjünk az idővel, munkatársunk, dr. Kellényi Loránd mérnök készítette. Ezek a klinikai elektrofiziológiai módszerek nem fájdalmasak, nem veszik igénybe a vizsgált személyt, és az eddigieknél pontosabb klinikai lokalizációt tesznek lehetővé. Kóros tünetekre hívhatják föl a figyelmet akkor, amikor a klinikai jelek alapján még nem állapíthatók meg. Ma már a számítógépes módszerek fejlődésével még pontosabban, széles körűbben értékelhetők a kapott agyi elektromos jelek. Például az ún. pharmaco EEG. vel nemcsak az idegrendszer reakciója, hanem a gyógyszerek minősége kis koncentrációban meghatározható, és új gyógyszerek hatásmechanizmusára lehet következtetni. Ennek toxikológiai és klinikai pharmaeológiai jelentősége ma még felbecsülhetetlen.- Milyen feladatokat lát el a neurológiai klinika, és melyek az ön tervei klinikaigaz- gotáként?- A kor követelménye a specializálódás, azonban nem olyan gazdag ez az ország, hogy minden klinika egyetlen kérdéskörre szakosodhasson. Valamennyi, az idegrendszert érintő betegség ellátása a feladatunk, gyakran akkor is, ha az már más betegségek (pl. érrendszeri, anyagcserebetegség) megnyilvánulásai. A megye, a város nagy adóssága az epilepsziás betegek ellátása, nyilvántartása, megfelelő gondozása. A megyében 2-3 ezer epilepsziás beteg lehet, akiknél évente minimálisan egyszer EEG-felvételt kellene csinálni. A mi EEG laboratóriumunk kapacitása évi 3500 felvétel, tehát a kérdés anyagi és személyi fejlesztést :s igényel. Az epilepsziás betegek száma egyre nő, korszerű ellátásuk csakis klinikai-rendelőintézeti kollaborációban valósítható meg. Nekünk ötvennyolc ágyunk van, évente úgy 1500 beteget kezelünk fekvőbetegként. Az ambulancián három- négyezer ember fordul meg, és évente mintegy 3500 EEG-felvételt csinálunk, nagyszámú egyéb elektrofiziológiai vizsgá. lat mellett. Ebben az évben, az egyetem vezetése segítségével sikerült három orvosi státust kapni, amelynek igen örülünk, súlyos létszámproblémánkat orvosolja. Műszereink viszont korszerűtlenek, elöregedtek. Nagy előrelépésnek számit a Radiológiai Klinikán felszerelt korszerű computerto- mogróf (CT), amely az ideg- rendszer pontos anatómiai vizsgálatát teszi lehetővé, és sok egyéb vizsgálatot feleslegessé tesz. A klinikánkon dr. Szirmai Imre docens vezetésével második évtizede folyik a cerebro vasculáris betegségek kutatása. A klinika betegforgalmának jelentős részét az agyi érbetegségek jelentik, ellátásuk kiemelkedően fontos feladat. Szirmai Imre kollégám nemzetközi szintű kutatásokba is tevékenyen bekapcsolódott. Klinikánk folytatja Pálffy György professzor vezetésével a sclerosis multiplex kutatást, és a betegek ellátását. Fejlesztenünk kel! a klinikai, kémiai és p hisztopatológiai diagnosztikát is. Szeretnénk egy „fájdalom". ambulanciát kialakítani, ahol mód nyílik a fei-, a gerinc-, a végtagfájdalmak perifériás idegkárosodások komplex diagnosztikájára és terápiájára. Ügy vélem, az akupunktúrának is helye van az európai orvoslásban. Eddigi munkámban több pécsi és nem pécsi, hazai és külföldi intézettel, klinikával tartottam a kapcsolatot. Szeretném tovább bővíteni az együttműködéseket. Ma már igazán jól csakis teammunkával lehet dolgozni, gyógyítani, házon belül és kívül egyaránt. Barlahidai Andrea Az új sásdi szakmunkásképző intézet főhomlokzata Új szakmunkásképző Sásdon Rugalmas szakemberképzés Oktatók Komlóról, nevelők a sásdi általános Iskolából Új szakmunkásképzőt avattak szeptember elsején Sásdon. A hattantermes intézményben egy mezőgazdasági gépszerelő és nőiruha-készitő osztály indult, valamint a földszinten, a kezdeti időszakban általános iskolai osztályokot helyeztek el, ebben - tanévben első osztályokat. Először nyílik Sásdon középfokú oktatási intézmény. A húszmillió forintos beruházás sokéves vajúdás után készült el. Az épület, ahol valo- mikor a járásbíróság székelt, 1979 óta üresen állt. Sok vita előzte meg az építkezést. A nagyközségi tanács hosszú küzdelme után végül is a VII. ötéves tervben lehetőség nyílott arra, hogy a szakmunkás- képző intézet megépüljön. A Sásdi Költségvetési üzem alakította ki úgy, hogy a régi épület jellegét megőrizték, a homlokzatot eredeti szépségében állították helyre. — A terület igényeinek megfelelően több szakma - kőműves, villanyszerelő, autószerelő — oktatására lesz lehetőség majd ebben az intézményben — tóiékoztat Iván László, a komlói 501. számú Szakmunkásképző Intézet igazgatója. — Úgynevezett szüneteltetett képzést alkalmazunk mojd Sásdon. Az igényeknek megfelelően indítjuk majd az osztályokat. A gyakorlati képzésben segítenek a környező termelő- szövetkezetek, vállalatok és üzemek is. A nőiruha-készítő szakmánál nemcsak a Carbon, hanem a Ruhagyár és a melléküzemágak szakemberigényét is figyelembe vettük. Az épület felújításakor ösz- szeült a sásdi tanács, a költségvetési üzem és a szakmunkásképző iskola, közösen beszélték meg, hogy milyen termekre és kiegészítő létesítményre lesz szükség, hogy magas szinten tudják képezni a jövő szakembereit. A szorító tanteremhiányt is enyhíti a most még csak egy osztállyal induló iskola, mert így az általános iskolából az első osztályokat a földszinten tudták elhelyezni. A hosszú előkészítés okai között szerepelt, hogy nagyon nehezen tudták az érdekeltek eldönteni, hogy képes lesz-e talpon maradni ez az iskola, hiszen Komló, Pécs és Dombóvár szinte a szomszédban vannak. A termelőüzemeknek sem volt sokáig szakembergondjuk, a gyerekek száma sem indokolta. — A vita nem volt alaptalan - mondja Fischer János, a Baranya Megyei Tanács művelődési osztályának vezetője. — Ebben az évben azonban már 1200-zal több diák iratkozott be a középfokú intézményekbe a megyében, mint az elmúlt évben. Sásdon nincs zsúfoltság, a komlói anyaiskola feszítő gondjait is enyhítette az új létesítmény. Ennek a középiskolának meg kell honosodnia ezen a vidéken. Megfelelő szakmai színvonallal rangot lehet adni az iskolának. Ha olyan szakmunkások kerülnek ki a padjai közül, akiknek a munkájával elégedettek a vállalatok, akkor egyre több fiatalt küldenek majd ebbe az iskolába. Bízom benne, hogy 1990 után sem lesz kevés tanuló. A fiatal szakmunkásképző gondja, hogy mire elkészült az épület, elfogyott a megyei tanácstól kapott 14 millió, a helyi tanács négymillió forintja és a berendezésre kapott kétmillió is. A földszinten tudtak csak két termet új bútorokkal berendezni. A többibe régi jutott, az emeleten van olyan helyiség is, ami még üres, a varrodában is jelenleg 7 gép áll, de a közeljövőben még hetet kap az iskola és egy vasalógépet is. — Komlót tehermentesítette az új szakmunkásképző — mondja Rácz Sándor, a Komlói Városi Tanács művelődési osztályának vezetője. — Az új iskola tagozatvezetője Tekker László lett, aki előtte a komlói iskolában dolgozott. A szakmai tárgyakat az anyaiskola pedagógusai tanítják, míg a közismeretieket az általános iskola tanárai túlórában. Mezőgazdasági gépszerelőképzés viszont eddig még a környéken nem volt. Feleslegesnek tartottuk, hogy több osztály induljon, mert így folyamatosan alakulhat ki az iskola saját képe. A későbbiek során lehetőség lesz a szakemberek letelepítésére is. A helyi tanács segít ennek a megvalósításában. A tervek között szerepel egy diákotthon is, s akkor lehetőség lesz arra, hogy távolabbról érkező diákokat is beiskolázzanak. Szalai Kornélia Íie^erdj0^ előtt Él A televízió nemcsak arra alkalmas, hogy behozza otthonunkba a nagyvilágot, hanem arra is, hogy a mi szűkebb-tógobb otthonunkat bemutassa országnak-világ- nak. Az elmúlt hetekben, amikor, aki csak tehette, az éjjel-nappal az olimpiai közvetítéseket nézte, talán nem kopott akkora figyelmet egy portréműsor, mely a szűkebb környezetnek: Pécsnek, és a tágabb régiónak: a Dunántúlnak egyik jeles alkotóját mutatta be — nemcsak a régió lakóinok. Szülőföldem: a Dunántúl címmel láthattunk portréfilmet a Pécsett élő íróról, Ország, világ irodalomtörténészről, a város és a régió szellemi arculatának meghatározó alakjáról: Tüskés Tiborról. A Wiedermann Károly rendezte és Major Sándor szerkesztette filmben Szántódtól Nagykanizsán és Pécsen át Balatonfenyvesig kalauzolta végig a nézőt Tüskés Tibor. A hely szelleme, a genius loci nemcsak az írói életutat meghatározó állomások bemutatásán és felidézésén keresztül hatotta ót a filmet. Azokon a megszólaltatott vagy megidézett személyeken keresztül is, akik — Lázár Ervintől Fodor Andrásig, az édesanyától az egykori diáktársig — formálói vagy részesei voltak Tüskés Tibor életútjának. A szűkebb haza, a provincia bemutatását át meg átszőtték a tágabb haza: a nagyvilág meghatározó élményeire történő utalások. Noha a portréfilm közvetlenül a Dunántúl helyszíneit mutatta be, közvetve az időben és térben is széles európai és egyetemes kultúra horizontja villant fö!. Tüskés Tibor az utazások meghatározó élményeiről beszélt: a múlttal és a más népekkel, kultúrákkal való találkozás jelentőségéről. A szülőföld képében megjelent az ország, és az országon keresztül pillantást vethettünk a nagyvilágra. A film behozta otthonunkba a világ és benne hazánk egy szeletét és egy aspektusát. De a kapcsolat és a folyamat fordítva is igaz. Egy alkotói portrét ismerhetett meg a szűkebb-tágabb környezet ebből a filmből. Hogy ez mennyire így van, arra saját példámmal hivat- kozhatom. Tüskés Tibor több mint harminc éve él Pécsett — miként e sorok írója is. Irodalommal, irodalomtörténettel, kritikával foglalkozik — miként jómagam is. Személyesen azonban nem ismerjük egymást. így ez a film számomra egy - természeténél fogva ugyan egyoldalú, de mégis csak a személyes szférát is érzékeltető - megismerkedés szerepét is betöltötte. A portréfilm nyomán immár nemcsak a könyvekből, tanulmányokból rajzolódik ki egy szellemi arc, hanem megmutatkozott a személyes-individuális arc egy rétege is. A személyes ismerős viszontlátásának örömét viszont átéltem a filmben. Tüskés Tibor egykori diáktársa, a nagykanizsai gimnáziumi magyartanár, Harkány László, gyermekei révén, kedves ismerősöm. Ez azonban már magánügy. A Szülőföldem: a Dunántúl című portréfilm a személyiség és a környezet kölcsönhatását úgy mutatta be, hogy ahol a tájról esett szó, ott az írói szemléletet meghatározó jegyek, s ahol az alkotói munkáról hallottunk, ott a régió természeti és kulturális adottságainak érvényesülő hatása vált láthatóvá: a szűkebb és a tágabb környezet előtt. M. P.
