Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)
1988-10-04 / 276. szám
1988. október 4., kedd Dunántúli napló 5 Az ország levéltárvezetői Harkányban A közelmúlt iránt megnyilvánuló fokozott érdeklődés napjainkban a levéltárak munkájára irányítja a figyelmet. Tegnap és mg Harkányban, a Dráva Szállóban az ország levéltárainak vezetői tartják évi rendes tanácskozásukat. Takács Gyula Baranya Megye Tanácsának elnökhelyettese köszöntötte őket, és adott tájékoztatást a megye életéről. A megnyi. tón részt vett ár. Szirtes Gábor, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára is. A hazánkban működő majd 70 levéltár vezetői a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatát, módosítását tárgyalják. A hazai jogszabályrendszer megújulásával párhuzamosan a levéltárak munkáját, működését is újrarendezik. Ennek szakmai előkészítése zajlik jelenleg, és ez képezte a kétnapos harkányi tanácskozás napirendjét is. Molnár Jánostól, a Művelődési Minisztérium 'levéltári osztályának vezetőjétől kér. tünk áttekintést az archívumok jelenlegi helyzetéről: — Az Országos Levéltár az 1945 előtti, az Új Magyar Levéltár az utána keletkezett iratanyagot őrzi. Ezen túl mind a 19 megyében működik ilyen intézmény, továbbá a fővárosban is. Az állami szaklevéltárak száma 10, és 35 az egyházi szaklevéltár. Működik a pártaréhívumi hálózat is. Századunkban világ- jelenség a tömeges 'iratképződés,-és az is, hogy ebből a tömegből nehéz kiválasztani a valóban értékes egységeket. Éppen ezért szoros kapcsolatban állanak a levéltárak az irattárakkal, és míg korábban ez egy paszszív intézménynek számított, napjainkban egy aktivizálódás lett a jellemző. Világjelenség az is, hogy e területre -is bevonul a számítógép, erre a minőségi változásra is fel kell készülnünk.- A Szovjetunióban hozzáférhetővé teszik a sztálini kor iratanyagát. Mi hogyan állunk e téren, mondjuk az 1945-1965-ig terjedő kor nemegyszer kényesnek számi- tó, dokumentumaival.- Kutatók számára egy irat a levéltárba kerülése után lesz hozzáférhető, és például a iRákosi-kor nem minden anyaga került -ide. A kor kutatásakor azonban arra -kell gondolnunk, hogy nem egyes iratokból, hanem iratók egészéből, sokféle intézmény dokumentációjából Olvasható ki az, hogy egy adott kor intézményei hogyan működtek. E téren nem a kutatás korlátozását érzem problémának, hanem azt, hogy van-e megfelelő raktár - mint ahogy Baranyában például nincs. A -kutatásnak pedig vannak személyi vonatkozásai, vagyis fontos feladat itt a személyiség védelme, legalább annyira, mint a nyilvánosság. Főként a tanácsi levéltárak sokat fejlődtek az elmúlt húsz évben, amióta a tanácsokhoz kei ült a felügyeletük. A szakma — mellben a diplomás munkatársak bére a hazai értelmiségi átlagfizetése körül mozog, kicsit alatta van - elsősorban megfelelő raktárakat és megfelelő szak. embergárdót igényel, e téren kell fejlődnie. G. O. Szerencsére a kiskerttulajdonos jelezte Olaj mozog a talajvízben Védelmi rendszert épített az ÁFOR Több évtized kell a szennyeződés megszüntetéséhez Kis irodával érkeztünk Du- kits Lászlóhoz, az ÁFOR pécsi kirendeltségének vezetőjéhez. Szakonyi Lajosné, a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság környezet- védelmi osztályának főmunkatársa aktaköteget, az újságíró olvasói -levelet hozott. A rögtönzött megbeszélés tárgya az a néhány kiskert volt, amelyek az ÁFOR-telep alatt húzódnak és ásott kútjaikból Ismét a katonasírokról Nemrég jelent meg lapunkban egy, az I. világháborús síremlékek gondozásáról szóló írás, -mely után több brigád is szóvá tette, -köztük a Pécsi Bőrgyár velúr műhelyének Marx Károly szocialista brigádja, valamint a Mechanikai Labor Kinizsi Pál szocialista brigádja, miszerint nem ők hanyagolták el a sírok gondozását, hanem a városi tanács bontotta fel velük a szerződéseket, felajánlva nekik családtagjaik által -már elhanyagolt „köznapi emberek” sírjainak ápolását. Hogy mi a tényleges igazság a katonasírokkal kapcsolatban, és azok átrendezése után miért nem kaphatták ívissza a -brigádok azok gondozását? A temető szakemberének válasza: Az I. világháborús sírok gondozását a Városgondnokság megbízásából a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat végzi el, mióta a meglévő két parcellából egybe telepítettük át a háborús áldozatok maradványait. Mivel e sírokat füvesítettük, fölöslegessé vált annak a mintegy 80 brigádnak a munkája, legalábbis a katonasírok esetében, mivel -azokat gépi -nyírással gondozzák. A munkálatok elvégzése után már csak 30 brigád jelentkezett, akiknek egyéb sírok gondozását ajánlottuk fel, s a zöme ezt el is vállalta. Tóth T. Senki sem kérte. Jött magától Munka, fizetség nélkül A lakók gyerekkorától ismerik Lehet az embereknek örömet szerezni, ha a munkájukat észreveszik és időben megköszö- |nik. Még akkor is, ha az e1- ijmerés „csak" egy egyszerű, de -ízléses oklevél, amellyel inem jár együtt sem pénz, sem ajándék: Az öröm látszott Kitti János arcán is, amikor a múlt -héten, a szabalcsfalui idősek klubjának megnyitásán - átvette a köszönetét jelentő' oklevelet. Kilenc és tíz óra közöltre beszéltük meg a találkozót a napköziben, ahová mindennap -bejár. Fél tíz előtt néhány perccel, amikor megérkeztünk, még nem volt ott, de gyorsan múltak a percek. Hegedűs Gyuláné, a klub vezetője nem győzte dicsérni az önkényes támogatójukat. Kitti János az, aki mindenben segít nékik. Ott volt a költözködésnél, az udvar rendbetételénél, s ő az, aki -mindennap elsőként, reggel hat órakor érkezik a Barátság utcai intézménybe, hogy a kazánházban telepumpálja az olajtartályt. Napközben is többször átnéz, nincs-e valam-i gond, vagy valami „fogdmeg” munka, amihez ő kell. Háromnegyed tízkor — gondolva, hogy valami közbejött neki a Klapka utcai házához indultunk. A szűk utca kanyarulatából kiérve, -körülbelül ott, ahova már csak villanyoszlopra, lámpatestre már nem futotta, szenet lapátoló kis csoportot láttunk. Kitti Jánosné és a férj szülei hordták be a brikettet télire. A férj már a fürdőszobából került elő, de még mindig patakzott róla a veríték. Jópár percbe telt, amíg a pihenés és a sűrűn használt zsebkendő nyomán eltűntek hámlakáról az izzadtságcsep- pek, de nyomukban akaratlanul is megkön-nyeztettük ezt a • szimpatikus, derék kiállású, középkorú férfit. A munkahelyéről, Zobók-bányáról beszélgettünk, qhova már egy éve nem szállt le, most van folyamatban a irakkantosítása. Egy súlytölég- robbanás elvitte az öccsét, a két fiútestvére közül az egyiket. Akkor -is^ nehezen jött rendbe, aztán a következő robbanáskor összeroppant. Tavaly ősz óta itthon van, -birkózik az emlékekkel, és a .gyorsan fáradó szívével. A hatalmas, gyönyörű csaló, di házat még az öccsével együtt kezdték alapozni, s bár még nagyoh sok belső munka van rajta, ő mindennap- átmegy az idős emberekhez, akik gyerekkorától ismerik. Nemcsak hozzájuk -kötődik. Feleségét.— aki szociális gondozó — évek óta vitte kocsival házról házra, hogy kímélje a sók gyaloglástól. így kezdődött az idősekkel való szorosabb barátsága, és most, hogy Szabolcsfaluban el. készült a klub, felajánlotta, Ihogy ő segít amiben tud. Ez a munkája nem tesz örökös, hisz a klubnak van dolgozója, akinek többek között ez a feladata, ám ő megbetegedett. -Kitti János, -is visszavárja, mielőbbi gyógyulást kívánva -neki. Török É. A 11 éves kisfiú éjjel egy órakor egy szál alsónadrágban sikoltozva menekült az utcán, nyomában a legdurvább fenyegetéseket harsogó részeg apjával. A -két utcával arrébb -lakó nagynéni — a kisfiú meghalt édesanyjának testvére — mór- messziről meghallotta a segélykérést, és úgy igazította az asztalt, hogy amint belép a gyerek, eltorloszolhassa vele az ajtót. Csak a rendőrség megérkezésekor tolta vissza a helyére. Ennek a kisfiúnak a -sorsa azóta rendeződött. Hivatalosan is felelősséget vállalt érte a nagynéni, aki nevelőszülője« lett, s aki. a gyerek életét ismerve, már korábban is megtette volna ezt, ha nem tartott volna az agresszív apától, aki őt is többször megverte, megfenyegette. A büntetés, a rendszeres -rendőrségi ellenőrzés nyomán, úgy tűnik lecsillapodott az apa, de azért senki sem biztos abban teljesen, thogy egy nap -nem kezdődik-e minden elölről...-Pécsett sok, és sajnos egyre Egyre feszültebbek, durvábbak a felnőttek Családi perpatvarok több az olyan családi veszekedés, amelynél rendőrségi segítséget kérnek. Dr. Vári Antal százados, a Pécsi Rendőrkapitányság vizsgálati alosztályának helyettes vezetője és Farkas László százados, a kapitányság közbiztonsági és közlekedési osztálya őr- és járőr- szolgálati alosztályának vezetője szerint egy nap átlag két- három családi veszekedéshez hívják őket. A legtöbb segélykérés a fizetésnapok tóján érkezik, és leggyakrabban Meszesre, Kertvárosba, illetve a Kossuth Lajos utcába hívják őket a szomszédok. A családi perpatvarok többnyire éjszaka törnek ki, de nem ritkaság, hogy -nappal üti-veri egymást férj-feleség. A fő ök az italozás, amii egyidőben jobbára csak a férfiaknál magyarázta, hogy -miért vetemedtek az otthoni durvaságra, de sajnos napjainkban a nőknél is jellemző ez az ok. Ugyanakkor az is erősödő tapasztalat, hogy a túlhajtott, feszült felnőtteknek ital nélkül- is elég egy -rossz szó, egy mozdulat, és máris a másiknak vagy a gyerekeknek esnek. Amennyiben kisgyermek a -szenvedője a durvaságnak, úgy hivatalból folytatása van az esetnek, de ha „csak” felnőttek kapnak hajba, akkor kevés ügy folytatódik feljelentéssel. Másnapra ugyanis legtöbbször lehiggadnak a felek. Aztán egy-két hét, vagy hónap múlva ismét hozzájuk hívják a rendőrséget... Mindenféle következmény -nélkül hosszú ideig nem lehet ezt csinálni, szabálysértési eljárás indítható, illetve pénz- büntetés szabható -ki az ilyen esetekért. De végül is ez nem old -meg semmit, hisz a magánéleti konfliktus változatlanul megmarad. Akadnak felnőttek, akik pont a rendőrség felhasználásával szeretnének mielőbb pontot tenni kínlódásukra: bejelentik, hogy a másik életveszélyesen megfenyegette, ő a szomszédba menekült, -nem is mer hazamenni. Később kiderül, hogy válófélben vannak és a válás gyorsítása, illetve a másik elmarasztalása miatt jól -jönne a rendőrség „tanúskodása”. Tavaly összesen 14, idén szeptemberig 25 olyan bejelentés érkezett a városi kapitányságira, amely megalapozatlan, illetve félrevezető volt. Elsősorban a gyermekek védelme, a szomszédok nyugalma, illetve az egymásnak esett felnőttek szétválasztása érdekében avatkozik közbe a rendőr- séq ctt, ahol azonnal le kell csillapítani a fékevesztett embereket. Ezt iis beleértik a munkájuk azon részébe, amelyet megelőzésnek neveznek. Ám nem alaptalanul kapnak észrevételt azért,- hogy egy-egy ilyen családi veszekedéshez nem azonnal indulnak. Számtalanszor előfordul ugyanis, hogy egy-egy esetet még le sem zártak, -s már ott a következő. Egyre több az ilyen jellegű munkájuk, -s számukra is kérdés a kérdés; miért élnek egyre -rosszabbul a családok, miért agresszívak egymással és a gyerekekkel szemben a felnőttek, és kinek miért jó az, ha a rendőrség közbelépésére van szükség. T. É. időnként öntözővíz helyett olajszennyezés jön fel. Éppen két éve jelentette a hatóságoknak a történteket Bank Zoltán itteni kiskerttulajdonos. A bejelentése után kezdődtek meg azok a vizsgálatok és intézkedések, amelyek nyomán ma már működik egy védelmi rendszer. A szakemberek véleménye szerint jól dolgozik. Ami kiderült két éve — a Veszprémi Vegyipari Egyetem, valamint az MSZV és a Dél- Dunántúli Vízig vizsgálatai nyomán: az ÁFOR telepétől délre mintegy száz méter hosszú és ötven méter széles sávban benzin—gázolaj szeny- nyeződés mozog a felszínközeli talajvízben. A szennyeződésnek 75 százaléka a talajban 0-1 méter mélységben található, míg 4 méteres mélységig észlelni a nyomait. A szakértők akkor hatékony védekezést írtak elő, de egyértelművé váltak ennek a védekezésnek a korlátái is! Például az, hogy a talaj cseréjével nem szüntethetik meg ezt az olajszennyeződést. Nemcsak a rendkívüli talajmennyiség cseréjének költségei , miatt, hanem azért sem, mert a telep műtárgyai és az itt húzódó vasútvonalak — erre megy a pécs—budapesti vasút - miatt műszakilag sem megoldható, nem beszélve a szennyezett talaj elhelyezéséről. Viszont a megyeszékhely vízadó területének, amely az itt felhalmozódott talajvízből is táplálkozik, védelmében valóban megnyugtató eljárásra van szükség. Az ÁFOR a szakértői elvárások szerint ez évre kiépített egy kettős rendszert: két szű-. rőcsövet fektetett le a telek kerítésénél, valamint a kiskertek mögött lévő földút alatt. Olajfogókkal tisztítja a talajvízből a szennyeződést, a saját üzemi tisztítórendszerén engedi át, majd a vizet a telep melletti árakba vezeti el. Rendszeresen ellenőrzi és a környezetvédelmi hatóságnak jelenti a tisztítás eredményeit. Ugyanakkor fúrtak egy figyelőkutat is éppen a telep és a pellérdi vizadó terület Plo 3-as kútja között, amely eddig nem mutatta további szennyezés jelét. Ez a védelmi rendszer gátját állja az olaj újabb beszivárgásának, de számolni kell azzal, hogy a működtetésével több év, évtized alatt tűnik itt el a talajvízből a szennyeződés. Dukits László az újabb szennyezés elkerülésében garanciának látja azt a beruházást, amelyet 1984-ben fejezett be a cég és teljesen zárt rendszerűvé tette a telep munkáját. (Ezt Szakonyi Lojosné is megerősítette). A talajvízben mozgó olaj évékkel-évti- zedekkel korábbi technológiai hibák eredménye. Tanulság a mának és a jövőnek, hogy ezek a hibák évtizedekkel később is okoznak nagy károkat. Fontosnak tartom, amit Dukits László mondott:- Szerencsénk, hogy Bank Zoltán észrevette és jelezte, mert nem tudtunk róla. Sajnáljuk, hogy őt személy szerint nem tudjuk megnyugtatni, de a város vízellátása szempontjából jelentős volt a bejelentése, A kiskerttulajdonosoknak valóban még sok évig be kell rendezkedni arra, hogy együtt élnek az ásott kutakban időnként megjelenő olajjal. Dukits László annyit ígért, szívesen tárgyal velük o segítség módjáról, tegyük hozzá a szennyeződést okozó céget még nem keresték meg... Gáldonyi Magdolna
