Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)

1988-10-04 / 276. szám

1988. október 4., kedd Dunántúli napló 5 Az ország levéltárvezetői Harkányban A közelmúlt iránt megnyil­vánuló fokozott érdeklődés napjainkban a levéltárak munkájára irányítja a figyel­met. Tegnap és mg Har­kányban, a Dráva Szállóban az ország levéltárainak veze­tői tartják évi rendes tanács­kozásukat. Takács Gyula Ba­ranya Megye Tanácsának elnökhelyettese köszöntötte őket, és adott tájékoztatást a megye életéről. A megnyi. tón részt vett ár. Szirtes Gá­bor, az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottságának titkára is. A hazánkban működő majd 70 levéltár vezetői a jelen­legi szabályozás felülvizsgá­latát, módosítását tárgyalják. A hazai jogszabályrendszer megújulásával párhuzamosan a levéltárak munkáját, mű­ködését is újrarendezik. En­nek szakmai előkészítése zaj­lik jelenleg, és ez képezte a kétnapos harkányi tanács­kozás napirendjét is. Molnár Jánostól, a Műve­lődési Minisztérium 'levéltári osztályának vezetőjétől kér. tünk áttekintést az archívu­mok jelenlegi helyzetéről: — Az Országos Levéltár az 1945 előtti, az Új Magyar Levéltár az utána keletkezett iratanyagot őrzi. Ezen túl mind a 19 megyében műkö­dik ilyen intézmény, továbbá a fővárosban is. Az állami szaklevéltárak száma 10, és 35 az egyházi szaklevéltár. Működik a pártaréhívumi há­lózat is. Századunkban világ- jelenség a tömeges 'iratkép­ződés,-és az is, hogy ebből a tömegből nehéz kiválasz­tani a valóban értékes egy­ségeket. Éppen ezért szoros kapcsolatban állanak a le­véltárak az irattárakkal, és míg korábban ez egy pasz­szív intézménynek számított, napjainkban egy aktivizáló­dás lett a jellemző. Világje­lenség az is, hogy e terület­re -is bevonul a számítógép, erre a minőségi változásra is fel kell készülnünk.- A Szovjetunióban hozzá­férhetővé teszik a sztálini kor iratanyagát. Mi hogyan ál­lunk e téren, mondjuk az 1945-1965-ig terjedő kor nemegyszer kényesnek számi- tó, dokumentumaival.- Kutatók számára egy irat a levéltárba kerülése után lesz hozzáférhető, és például a iRákosi-kor nem minden anyaga került -ide. A kor kutatásakor azonban ar­ra -kell gondolnunk, hogy nem egyes iratokból, hanem iratók egészéből, sokféle in­tézmény dokumentációjából Olvasható ki az, hogy egy adott kor intézményei ho­gyan működtek. E téren nem a kutatás korlátozását érzem problémának, hanem azt, hogy van-e megfelelő rak­tár - mint ahogy Baranyá­ban például nincs. A -kuta­tásnak pedig vannak szemé­lyi vonatkozásai, vagyis fon­tos feladat itt a személyiség védelme, legalább annyira, mint a nyilvánosság. Főként a tanácsi levéltárak sokat fejlődtek az elmúlt húsz év­ben, amióta a tanácsokhoz kei ült a felügyeletük. A szakma — mellben a diplo­más munkatársak bére a ha­zai értelmiségi átlagfizetése körül mozog, kicsit alatta van - elsősorban megfelelő raktárakat és megfelelő szak. embergárdót igényel, e téren kell fejlődnie. G. O. Szerencsére a kiskert­tulajdonos jelezte Olaj mozog a talajvízben Védelmi rendszert épített az ÁFOR Több évtized kell a szennyeződés megszüntetéséhez Kis irodával érkeztünk Du- kits Lászlóhoz, az ÁFOR pécsi kirendeltségének vezetőjéhez. Szakonyi Lajosné, a Dél-Du­nántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság környezet- védelmi osztályának főmunka­társa aktaköteget, az újságíró olvasói -levelet hozott. A rög­tönzött megbeszélés tárgya az a néhány kiskert volt, ame­lyek az ÁFOR-telep alatt hú­zódnak és ásott kútjaikból Ismét a katona­sírokról Nemrég jelent meg lapunk­ban egy, az I. világháborús síremlékek gondozásáról szóló írás, -mely után több brigád is szóvá tette, -köztük a Pécsi Bőrgyár velúr műhelyének Marx Károly szocialista brigádja, valamint a Mechanikai Labor Kinizsi Pál szocialista brigád­ja, miszerint nem ők hanya­golták el a sírok gondozását, hanem a városi tanács bon­totta fel velük a szerződése­ket, felajánlva nekik család­tagjaik által -már elhanyagolt „köznapi emberek” sírjainak ápolását. Hogy mi a tényleges igaz­ság a katonasírokkal kapcso­latban, és azok átrendezése után miért nem kaphatták ívissza a -brigádok azok gon­dozását? A temető szakem­berének válasza: Az I. világháborús sírok gon­dozását a Városgondnokság megbízásából a Pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalat végzi el, mióta a meglévő két parcellából egybe telepí­tettük át a háborús áldoza­tok maradványait. Mivel e sí­rokat füvesítettük, fölösleges­sé vált annak a mintegy 80 brigádnak a munkája, leg­alábbis a katonasírok eseté­ben, mivel -azokat gépi -nyí­rással gondozzák. A munkála­tok elvégzése után már csak 30 brigád jelentkezett, akik­nek egyéb sírok gondozását ajánlottuk fel, s a zöme ezt el is vállalta. Tóth T. Senki sem kérte. Jött magától Munka, fizetség nélkül A lakók gyerekkorától ismerik Lehet az embereknek örömet szerezni, ha a munkájukat ész­reveszik és időben megköszö- |nik. Még akkor is, ha az e1- ijmerés „csak" egy egyszerű, de -ízléses oklevél, amellyel inem jár együtt sem pénz, sem ajándék: Az öröm látszott Kitti János arcán is, amikor a múlt -héten, a szabalcsfalui idősek klubjának megnyitásán - átvette a köszönetét jelentő' oklevelet. Kilenc és tíz óra közöltre beszéltük meg a találkozót a napköziben, ahová mindennap -bejár. Fél tíz előtt néhány perccel, amikor megérkeztünk, még nem volt ott, de gyorsan múltak a percek. Hegedűs Gyuláné, a klub vezetője nem győzte dicsérni az önkényes támogatójukat. Kitti János az, aki mindenben segít nékik. Ott volt a költözködésnél, az udvar rendbetételénél, s ő az, aki -mindennap elsőként, reggel hat órakor érkezik a Barátság utcai intézménybe, hogy a ka­zánházban telepumpálja az olajtartályt. Napközben is több­ször átnéz, nincs-e valam-i gond, vagy valami „fogdmeg” munka, amihez ő kell. Háromnegyed tízkor — gon­dolva, hogy valami közbejött neki a Klapka utcai házá­hoz indultunk. A szűk utca ka­nyarulatából kiérve, -körülbelül ott, ahova már csak villanyosz­lopra, lámpatestre már nem futotta, szenet lapátoló kis cso­portot láttunk. Kitti Jánosné és a férj szülei hordták be a bri­kettet télire. A férj már a für­dőszobából került elő, de még mindig patakzott róla a verí­ték. Jópár percbe telt, amíg a pihenés és a sűrűn használt zsebkendő nyomán eltűntek hámlakáról az izzadtságcsep- pek, de nyomukban akaratla­nul is megkön-nyeztettük ezt a • szimpatikus, derék kiállású, kö­zépkorú férfit. A munkahelyé­ről, Zobók-bányáról beszélget­tünk, qhova már egy éve nem szállt le, most van folyamatban a irakkantosítása. Egy súlytölég- robbanás elvitte az öccsét, a két fiútestvére közül az egyi­ket. Akkor -is^ nehezen jött rendbe, aztán a következő rob­banáskor összeroppant. Tavaly ősz óta itthon van, -birkózik az emlékekkel, és a .gyorsan fá­radó szívével. A hatalmas, gyönyörű csaló, di házat még az öccsével együtt kezdték alapozni, s bár még nagyoh sok belső munka van rajta, ő mindennap- át­megy az idős emberekhez, akik gyerekkorától ismerik. Nemcsak hozzájuk -kötődik. Feleségét.— aki szociális gondozó — évek óta vitte kocsival házról házra, hogy kímélje a sók gyaloglás­tól. így kezdődött az idősekkel való szorosabb barátsága, és most, hogy Szabolcsfaluban el. készült a klub, felajánlotta, Ihogy ő segít amiben tud. Ez a munkája nem tesz örökös, hisz a klubnak van dolgozója, akinek többek között ez a fel­adata, ám ő megbetegedett. -Kitti János, -is visszavárja, mi­előbbi gyógyulást kívánva -neki. Török É. A 11 éves kisfiú éjjel egy órakor egy szál alsónadrágban sikoltozva menekült az utcán, nyomában a legdurvább fe­nyegetéseket harsogó részeg apjával. A -két utcával arrébb -lakó nagynéni — a kisfiú meg­halt édesanyjának testvére — mór- messziről meghallotta a segélykérést, és úgy igazította az asztalt, hogy amint belép a gyerek, eltorloszolhassa vele az ajtót. Csak a rendőrség megérkezésekor tolta vissza a helyére. Ennek a kisfiúnak a -sorsa azóta rendeződött. Hivatalosan is felelősséget vállalt érte a nagynéni, aki nevelőszülője« lett, s aki. a gyerek életét is­merve, már korábban is meg­tette volna ezt, ha nem tartott volna az agresszív apától, aki őt is többször megverte, meg­fenyegette. A büntetés, a rend­szeres -rendőrségi ellenőrzés nyomán, úgy tűnik lecsillapo­dott az apa, de azért senki sem biztos abban teljesen, thogy egy nap -nem kezdődik-e minden elölről...-Pécsett sok, és sajnos egyre Egyre feszültebbek, durvábbak a felnőttek Családi perpatvarok több az olyan családi veszeke­dés, amelynél rendőrségi se­gítséget kérnek. Dr. Vári Antal százados, a Pécsi Rendőrkapi­tányság vizsgálati alosztályá­nak helyettes vezetője és Far­kas László százados, a kapi­tányság közbiztonsági és köz­lekedési osztálya őr- és járőr- szolgálati alosztályának vezető­je szerint egy nap átlag két- három családi veszekedéshez hívják őket. A legtöbb segély­kérés a fizetésnapok tóján ér­kezik, és leggyakrabban Me­szesre, Kertvárosba, illetve a Kossuth Lajos utcába hívják őket a szomszédok. A családi perpatvarok többnyire éjszaka törnek ki, de nem ritkaság, hogy -nappal üti-veri egymást férj-feleség. A fő ök az italo­zás, amii egyidőben jobbára csak a férfiaknál magyarázta, hogy -miért vetemedtek az ott­honi durvaságra, de sajnos napjainkban a nőknél is jel­lemző ez az ok. Ugyanakkor az is erősödő tapasztalat, hogy a túlhajtott, feszült felnőttek­nek ital nélkül- is elég egy -rossz szó, egy mozdulat, és máris a másiknak vagy a gye­rekeknek esnek. Amennyiben kisgyermek a -szenvedője a durvaságnak, úgy hivatalból folytatása van az esetnek, de ha „csak” felnőt­tek kapnak hajba, akkor ke­vés ügy folytatódik feljelentés­sel. Másnapra ugyanis leg­többször lehiggadnak a felek. Aztán egy-két hét, vagy hó­nap múlva ismét hozzájuk hív­ják a rendőrséget... Mindenféle következmény -nélkül hosszú ideig nem lehet ezt csinálni, szabálysértési el­járás indítható, illetve pénz- büntetés szabható -ki az ilyen esetekért. De végül is ez nem old -meg semmit, hisz a ma­gánéleti konfliktus változatlanul megmarad. Akadnak felnőttek, akik pont a rendőrség felhasz­nálásával szeretnének mielőbb pontot tenni kínlódásukra: be­jelentik, hogy a másik életve­szélyesen megfenyegette, ő a szomszédba menekült, -nem is mer hazamenni. Később kide­rül, hogy válófélben vannak és a válás gyorsítása, illetve a másik elmarasztalása miatt jól -jönne a rendőrség „tanúskodá­sa”. Tavaly összesen 14, idén szeptemberig 25 olyan bejelen­tés érkezett a városi kapitány­ságira, amely megalapozatlan, illetve félrevezető volt. Elsősorban a gyermekek vé­delme, a szomszédok nyugal­ma, illetve az egymásnak esett felnőttek szétválasztása érdeké­ben avatkozik közbe a rendőr- séq ctt, ahol azonnal le kell csillapítani a fékevesztett em­bereket. Ezt iis beleértik a munkájuk azon részébe, ame­lyet megelőzésnek neveznek. Ám nem alaptalanul kapnak észrevételt azért,- hogy egy-egy ilyen családi veszekedéshez nem azonnal indulnak. Szám­talanszor előfordul ugyanis, hogy egy-egy esetet még le sem zártak, -s már ott a kö­vetkező. Egyre több az ilyen jellegű munkájuk, -s számukra is kérdés a kérdés; miért él­nek egyre -rosszabbul a csalá­dok, miért agresszívak egymás­sal és a gyerekekkel szemben a felnőttek, és kinek miért jó az, ha a rendőrség közbelépé­sére van szükség. T. É. időnként öntözővíz helyett olajszennyezés jön fel. Éppen két éve jelentette a hatóságoknak a történteket Bank Zoltán itteni kiskerttu­lajdonos. A bejelentése után kezdődtek meg azok a vizs­gálatok és intézkedések, ame­lyek nyomán ma már működik egy védelmi rendszer. A szak­emberek véleménye szerint jól dolgozik. Ami kiderült két éve — a Veszprémi Vegyipari Egyetem, valamint az MSZV és a Dél- Dunántúli Vízig vizsgálatai nyomán: az ÁFOR telepétől délre mintegy száz méter hosszú és ötven méter széles sávban benzin—gázolaj szeny- nyeződés mozog a felszínkö­zeli talajvízben. A szennyező­désnek 75 százaléka a talaj­ban 0-1 méter mélységben található, míg 4 méteres mély­ségig észlelni a nyomait. A szakértők akkor hatékony védekezést írtak elő, de egy­értelművé váltak ennek a vé­dekezésnek a korlátái is! Pél­dául az, hogy a talaj cseréjé­vel nem szüntethetik meg ezt az olajszennyeződést. Nemcsak a rendkívüli talajmennyiség cseréjének költségei , miatt, hanem azért sem, mert a te­lep műtárgyai és az itt húzó­dó vasútvonalak — erre megy a pécs—budapesti vasút - mi­att műszakilag sem megoldha­tó, nem beszélve a szennye­zett talaj elhelyezéséről. Vi­szont a megyeszékhely vízadó területének, amely az itt fel­halmozódott talajvízből is táp­lálkozik, védelmében valóban megnyugtató eljárásra van szükség. Az ÁFOR a szakértői elvá­rások szerint ez évre kiépített egy kettős rendszert: két szű-. rőcsövet fektetett le a telek kerítésénél, valamint a kisker­tek mögött lévő földút alatt. Olajfogókkal tisztítja a talaj­vízből a szennyeződést, a sa­ját üzemi tisztítórendszerén en­gedi át, majd a vizet a telep melletti árakba vezeti el. Rendszeresen ellenőrzi és a környezetvédelmi hatóságnak jelenti a tisztítás eredményeit. Ugyanakkor fúrtak egy figyelő­kutat is éppen a telep és a pellérdi vizadó terület Plo 3-as kútja között, amely eddig nem mutatta további szennyezés jelét. Ez a védelmi rendszer gát­ját állja az olaj újabb beszi­várgásának, de számolni kell azzal, hogy a működtetésével több év, évtized alatt tűnik itt el a talajvízből a szennye­ződés. Dukits László az újabb szennyezés elkerülésében ga­ranciának látja azt a beruhá­zást, amelyet 1984-ben feje­zett be a cég és teljesen zárt rendszerűvé tette a telep mun­káját. (Ezt Szakonyi Lojosné is megerősítette). A talajvíz­ben mozgó olaj évékkel-évti- zedekkel korábbi technológiai hibák eredménye. Tanulság a mának és a jövőnek, hogy ezek a hibák évtizedekkel ké­sőbb is okoznak nagy káro­kat. Fontosnak tartom, amit Du­kits László mondott:- Szerencsénk, hogy Bank Zoltán észrevette és jelezte, mert nem tudtunk róla. Saj­náljuk, hogy őt személy sze­rint nem tudjuk megnyugtatni, de a város vízellátása szem­pontjából jelentős volt a be­jelentése, A kiskerttulajdonosoknak va­lóban még sok évig be kell rendezkedni arra, hogy együtt élnek az ásott kutakban időnként megjelenő olajjal. Dukits László annyit ígért, szí­vesen tárgyal velük o segítség módjáról, tegyük hozzá a szennyeződést okozó céget még nem keresték meg... Gáldonyi Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents