Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)
1988-10-25 / 297. szám
1988. október 25., kedd Dunántúli napló 5 Hol tart a külföldi diplomák elismerése? Az ekvivalencia megállapodás a közoktatásban szerzett bizonyítványok, illetve a felsőoktatásban szerzett oklevelek, tudományos fokozatok kölcsö- i nős elismerésére irányul két vagy több ország egyezménye alapján. — Mi adott lendületet végre a szerződéskötések szorgalmazásának, az Országos Ekvivalencia Bízotti ság megalakításának? S Egyáltalán, megalakult? — kérdeztük dr. Hársfalvy Rezsőtől, a Művelődési Mi- j nisztérium főosztályvezető? j helyettesétől. — Az első lendületet : voltaképpen a helsinki egyezmény adta, amikor .’ megélénkültek a nemzet- ; közi kapcsolatok. Mára j mindazonáltal lépéshát- j rányba kerültünk, bár j nyolc nyugat-európai or- j szággal konkrét tárgyalá- i sok vannak folyamatban, s j további negyven ország- j gal van aláírt kötelezett- S ségünk arra, hogy elké- | szítjük a megállapodást. ‘ Az idő és a feladatok sür- i getése miatt alakul meg í még ebben az évben az | Ekvivalencia Bizottság. — Mi lesz a munkája? — Az Ekvivalencia Bi- | zottság a külföldi oktatási j rendszerekben szerzett is- i kólái bizonyítványok, oklevelek, tudományos fokoza• tok elismerésével kapcso- ; latos ügyekben tanácsadó, : javaslattevő és vélemé- ; nyező szerve lesz a Mű- : velődési Minisztériumnak, i A művelődési miniszter [ hozza létre, egyetértésben | a Tudományos Minősítő : Bizottsággal és a felsőok- j tatási miniszterhelyettessel, S aki egyben .az elnöki tisz- j tét is betölti. Tagjai közt ( lesznek a felsőoktatási in- j tézmények, az oktatásban | érintett minisztériumok, a í Külügyminisztérium, illetve a Magyar UNESCO Bizottság képviselői. Az ope- j ratív feladatokat az MM j egyengeti és főiskolai fő- i osztálya látja el. — Valamely diploma el- j ismerése nem jelent feltétlenül egyenértékűséget a munkakörök betöltése szempontjából is? — A bizonyítványok, oklevelek elismerésének négy lehetséges — egyezménybe foglalható - variánsa közül ez az egyik. Lehetséges, hogy a szakmai szin; tét ismeri el egyenértékű- l nek az egyezmény, de a ! végzettségi szintet nem. Azért kell körültekintően mérlegelni, hogy melyik elismerési formát választjuk, mert az egyezmény kölcsönösen minősít, s a későbbi. szerződő partner számára hivatkozási alap - pozitív és negatív értelemben egyaránt -, hogy korábban milyen szinten egyenértékűsítettünk bizonyos magyar diplomákat. Immár számolnunk kell az EKG-val, ahol ,,európai mérnökök”-ről beszélnek, nem olasz vagy francia mérnökről, tehát a mi mérnökeink ázsióját sem kockáztathatjuk egy olyan elismerési szerződéssel, amely egy még kiforratlan oktatási rendszer oklevelét egyenértékűsítené mondjuk a műegyetemi diplomával. Felelős, ösz- szehangolt és operatív munkáról van itt szó, s még abban is reménykedem, hogy kedvező hatással lesz a hazai felsőoktatás színvonalára, sőt struktúrájára is. Már most érzékelhető ugyanis, hogy a főiskolai diplomák egyenértékűsítése enyhén szólva problematikus. M. I. Mi kerüljön a fogyasztási kosárba? A legnagyobb mértékben a ruházkodás drágult Először is egy gyakran félreértelmezett jelenséget szeretnék tisztázni. A kirakatokban és újsághirdetésekben megjelenő árismertetések — ha meg is hökkentik a háziasszonyt — nem biztos, hogy befolyásolják az árindexet. A fogyasztói árindex ugyanis az áraknak azt az alakulását mutatja, amely a lakosságnak a termékekre és szolgáltatásokra fordított pénzkiadásaiban érvényesül. Tehát emelhetik egy árucikk árát a csillagos égig, vagy éppen a nullához közelíthetik, ha azt a lakosság nem fogyasztja, akkor nem befolyásolja az árindex alakulását. Ugyancsak érzéketlen az árindex a saját termelésből származó fogyasztásra és különböző természetbeni társadalmi juttatásokra. Viszont a fogyasztás körén túllép azáltal, hogy az építkezési ráfordításokat és a készlakásvásárlásokat is tartalmazza, lévén azok is pénzkiadások. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal mintegy 2200 termék, ún. „reprezentáns" árait figyeli meg. Egy- egy reprezentáns árát és forgalmát 50-100 üzletben jegyzik fel, a termék jellegétől függően havonta egy-két, illetve négy különböző üzleti napon. Az így kapott reprezentáns árakat a forgalommal vagy árelőfordulással súlyozva átlagolják. A kiskereskedelmi árakon belül a megfigyelés a piaci árakra is kiterjed. A piaci ármegfigyelők összesen mintegy 160 piacot tartanak szemmel. (Budapesten naponta, a vidéki városokban és néhány kijelölt községben a hét legforgalmasabb piaci napján.) A szolgáltatási díjak pedig 170 reprezentánson keresztül kerülnek az indexszámításba. A KSH nemcsak a teljes magyar lakosságra, hanem azon belül annak rétegeire számítja a fogyasztói árindexeket a háztartásstatisztika segítségével. Ez a reprezentatív mintavétel 12 000 háztartásra terjed ki, és ebben a mintában különféle összetételű háztartások kapnak helyet. A 12 000 háztartásban rögzítik a családi bevételeket és kiadásokat. Ez a szerkezet fontos ahhoz, hogy meg lehessen állapítani egy-egy társadalmi réteg fogyasztási kosarát, hogy milyen árucikkek árváltozását kell figyelembe venni fogyasztói árindexe számításakor. A magyar hivatalos árindex- számítás nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét, mégis sokan kétségbe vonják helyességét. Éppen ezért a KSH mindig kész volt számítási módszereit szakmai vitára és társadalmi nyilvánosság elé bocsátani. Indítványozására ez évben konzultációs bizottság alakult, amely rendszeresen áttekinti a fogyasztói árindex-számítás kérdéseit. E bizottságban az országgyűlés, a szakszervezetek, a fogyasztói érdekvédelem, a tudomány és a sajtó képviselői kaptak helyet. Meg kell jegyezni, hogy a szélesebb közvéleményt csak az utóbbi években foglalkoztatja részletes összefüggéseiben az árindex. Amikor — 1968-ig — változatlan árak mellett andaloghattunk, senki nem beszélt az árakról. Csak az utóbbi években, amikor az árnövekedés felgyorsult. A hetvenes évek végétől az árszínvonal-növekedés évi átlagban 7—8 százalékos ütemre váltott. 1979-ben az árszínvonal alakulására az alapvető termékek széles körét érintő intézkedés volt meghatározó. Az 1980. év elején teljeskörű termelői árrendezés történt. Az ehhez kapcsolódó fogyasztói árrendezés árarányokat is változtatott. Végül is az 1980. évi árindex 109,1 százalék volt. A nyolcvanas évek első felében a fogyasztói árak 39,1 százalékkal emelkedtek. A legalacsonyabb árindex 1981-ben alakult ki (104,6 százalék), de ebben nem a termelői árakra ható tényezők, hanem központi visszafogó intézkedések, ártámogatások játszottak szerepet. A fogyasztói árszínvonal gyors ütemű növekedése 1982- től folytatódott. Az évben 6,9 százalék, 1983-ban 7,3 százalék, 1984-ben 8,3 százalék, 1985-ben 7 százalék volt az emelkedés mértéke. A fogyasztói árak támogatására fordított összegek növekedése megállt. A VII. ötéves tervidőszak induló évében - 1986-ban — némileg érvényesültek az antiinflációs törekvések, az árnövekedés 5,3 százalékra mérséklődött. Az inflációs nyomás azonban nem gyengült, amit az áremelkedések szerkezete is mutatott. A szabadáras körben ugyanis — ahova akkor a termékek és szolgáltatások mintegy kétharmada tartozott- 7 százalék körül emelkedtek az árak. A nyolcvanas évek inflációja 1987-ben új lendületet vett a 108,6 százalékos árindex-szel, ez évben pedig 17-18 százalékos árszínvonalemelkedéssel kell számolnunk, ha a legjobbakat reméljük. A fogyasztói árváltozások az egyes árufőcsoportokat nem egyformán érintették. Legnagyobb mértékben — 1970 óta — a ruházkodás drágult, legkevésbé a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett. Vízmű eégek szakmai bizottsága Eredményes volt a közös munka Gyorsítják a regionális beruházásokat — Nincs döntés a Sentab-vezeték javításáról A fogyasztói árindexek árufőcsoportok szerint Az 1987. évi árak Megnevezés az 1970. az 1980. az 1986. évi árak százalékában Élelmiszerek 249,5 151,1 109,2 Élvezeti cikkek 257,6 158,2 113,7 Ruházati cikkek 268,7 175,6 109,7 Fűtés, háztartási energia 226,8 160,8 106,4 Tartós fogyasztási cikkek 202,1 134,1 102,3 Egyéb iparcikkek 249,7 160,9 106,4 Szolgáltatások 245,8 175,7 108,7 ÖSSZESEN (átlagosan) 247,0 159,1 108,6 A társadalmi rétegek árindexeire az évenkénti ingadozásoktól eltekintve hosszabb távon nagyfokú hasonlóság jellemző, és ez több tényezővel magyarázható. A társadalmi rétegek szempontjából a magyar társadalmat viszonylag nagyfokú közeledés jellemzi, ami megnyilvánul egyfelől a háztartások egyre nagyobb hányadának vegyessé válásában, másfelől jövedelmeik és kiadási szerkezetük hasonlóságában is. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy az alacsonyabb jövedelmű rétegeket — több gyermekes családokat, idős nyugdíjasokat, fiatal pályakezdőket — az árak emelkedése az átlagosnál mindig kedvezőtlenebbül érinti. Nemzetközi kitekintésben áraink növekedése első pillantásra „nem lóg ki a sorból". Aggasztó jelenségnek az tekinthető, hogy míg a fejlett tőkés országok a nyolcvanas évektől antiinflációs gazdaság- politikával fokozatosan csökkenteni- tudták- a fogyasztói árszínvonal növekedését, nálunk ezzel ellentétes tendencia érvényesül. A fogyasztói árindex alakulása néhány tőkés országban és nálunk Megnevezés Az 1987. évi árak az 1970. az 1980. az 1986. évi árak százalékában Ausztria 241,1 130,9 101,5 Egyesült Királyság 543,9 152,3 103,0 Franciaország 419,9 167,3 103,2 NSZK 199,4 121,0 100,7 Svédország 405,6 159,8 104,5 USA 293,7 135,7 104,0 Magyarország 247,0 159,1 108,6 A fogyasztói árak emelke1971—1975. években még 3,3 désének több negatív hatása százalékkal, az azt követő öt közül az egyik, hogy a lakosévben már csak 0,7 százalékság anyagi helyzetét alapvetően meghatározó reálbérindex fokozatosan csökkent. A munkások és alkalmazottak reálbére évente átlagosan az kai emelkedett, majd az 1981 —1986. években 0,4 százalékkal, 1987-ben pedig 0,6 szá zalékkal csökkent. Horváth Csabáné Megszüntette működését az az operatív bizottság, amely a megyei tanácson dolgozott a nyári vízellátás szervezésére, ugyanakkor átalakult egy szakmai koordinációs bizottsággá, amely a következőkben havonta ülésezik. Általában egy bizottság létéhez ritkán lehet konkrét eredményeket fűzni, azonban ez a szakmai testület egyértelmű sikereket mondhat magáénak: az elmúlt évek egyik legnehezebb vízellátási csúcs- időszakát élte meg Baranya, főiként a dunai regionális rendszerről ellátott, mintegy húsz települése számottevő gond nélkül. A sikerhez nyilvánvalóan hozzájárult az ellátásért felelős vállalatok gondos felkészülése, a hálózati rekonstrukciók jól ütemezett munkája, a veszteségek jelentős csökkentése. Ugyanakkor ebben a bizottságban éppen ezek a vállalatok dolgoztak együtt, különböző irányítású — regionális, megyei, városi —, és érdekeltségű cégek, igaz a Pécsi Vízmű, a Baranya Megyei Vízmű, valamint a Dél-dunántúli Regionális Vízmű eltérő profiljaik ellenére magas szakmai színvonalat képviselnek. Az, hogy ez alatt a néhány nehéz hónap alatt naprakészen együtt tudtak dolgozni, egy lényeges dolognak köszönhető: egyetlen feladatra koncentráltak. A települések zavartalan vízellátásának műszaki hátterét és okos készletelosztását teremtették meg. A tanácsok közreműködése is határozott és szakmai munka volt. Gruber Lajos, a megyei tanács építési osztályának vízügyi csoportvezetője hozzáértéssel és biztos kézzel fogta össze ezt a tevékenységet. Erre a bizottságra továbbra is szükség van, igazolja a nyáron kidolgozott munkamódszer és a feladat súlya. Sőt érdemes gondolkodni azon is, hogy kihasználva a készülő társasági törvény adta lehetőségeket, más szervezetben működik együtt a vízmű cégek mostani testületé. A cégek és a szakemberek azonban már a következő évre figyelnék: a nehéz időszakban saját bőrükön tapasztalták, hogy a következőkben már nem bízhatnak az időjárásban, a szerencsében —, hogy a budapesti gyártűz okozta szennyezés nem érte el Mohácsot, hogy a műszaki hibákat viszonylag gyorsan elháríthatták —, és nem zsarolhatják tovább a helyi vízbázisokat. Mindenekelőtt gyorsítani kell azokat a beruházásokat, amelyek a pécs—mohácsi és a pécs—komlói regionális rendszerek kapacitását bővíti, és a vízművek, víztisztítók átadását a nyári csúcsidőszak kezdetére ütemezni. Sajnos még mindig nincs megnyugtató ígéret a pécs—mohácsi Sentab vezeték hibás szakaszának cseréjére, illetve nincs garancia a biztonságos üzemeltetésére sem, pedig nem lehet egy húsz települést ellátó regionális vezeték esetleges üzemzavaraira berendezkedni. Nem beszélve arról, hpgy ehhez hiányoznak a hibaelhárító gépek, berendezések. A feladattervben hangsúlyos helyet kap elsősorban Pécsett és Komlón a főnyomóvezeták- rendszer kiépítésének fejlesztése és a tározókapacitás bővítése. Ugyanakkor a harkányi termálvíz védelmében szintén gyorsabb ütemben haladnak majd , a térség vízellátását szolgáló beruházások. Ehhez kapcsolható a drávaszabolcsi új vízbázis feltárása, amelyet idén megkezdték a KVM kétmillió forintjából. Míg Szigetvár környékén pedig a bece- fai vízmű belépése jelent majd biztonságosabb szolgáltatást. Mohácson a kétezer köbméteres tározó a meglévő bázis jobb kihasználását eredményezi és a hálózati nyomásviszonyokat javítja' majd. Tovább keresik a lehetőséget a meglévő készletek észszerű elosztására, illetve a tartalékokat tárják fel. Erre idén is volt megoldás, mert a Pécsi Hőerőmű Vállalat jó partnerként dolgozott együtt a vízmű vál falatokkal. Gáldonyi M. Pro régióné Boly Pro régióné Boly. Az első pillanatban kissé szokatlanul cseng: Boly és környékéért emlékérem. Napjainkban már természetes, hogy évenként odaítélik a Városért érmeket, de a községekben élő lokálpatrióták közül Baranya megyében eddig csak a bólyiaknak jutott eszébe érmet alapítani.- Az első fennmaradt írásos emlék, amely megemlíti a település nevét, 1093-ból való. Közeledik tehát községünk fennállásának 900. évfordulója, s ez adta az ötletet, hogy megemlékezzünk azokról, akik sokat tettek Bolyért, s ha már nem is laknak a községben, öregbítették hírnevét — mondja a nagyközség tanácselnöke és egyben krónikaírója, Bősz József. El szeretnék ismerni azok munkáját is, akik már nincsenek az élők sorában. Németh Béla volt pécsi ügyvéd például többek között Boly történetét is feldolgozta 1900-ig. Batthyány Júliáról utcát szeretnének elnevezni, mivel a grófnő a múlt század végén óvodát alapított a faluban. Bolyban és környékén 5700-an élnek. Megélhetést elsősorban a 22 ezer hektáros mezőgazdasági nagyüzem, a Bólyi Kombinát biztosít. Mellette mezőgazdasági termékeket feldolgozó kisüzemek, például malom és sajtüzem működik, de szőnyeget is szőnek és csillagszórót is állítanak elő. Mire büszkék? Néhány szép régi épületre, a Batthyány kastélyra és mauzóleumra, a felújított Bálint kápolnára és az 1740-ben épült barokk templomra. Az oktatás területén is van dicsekedni valója a községnek. Hét évvel ezelőtt, elsőként az országban német-magyar általános iskola alakult. Hogy a térségben lakó gyerekektől se vonják meg az anyanyelv ápolásának lehetőségét, egy német nemzetiségi diákotthont is létrehoztak. A község kulturális életében három énekkar vesz részt, az általános iskolások mellett az ifjúsági és a nyugdíjaskórus. Évente huszonnyolc—harminc család költözik Bolyba, telket vagy házat vásárol. Az utcák gondozottak, az úttestet mindenütt szilárd burkolat fedi, s irigylésre méltó a községben a víz- és szennyvízvezeték aránya, az utóbbi a vízhálózat kétharmadát is eléri. A falugyűlésen egyhangú lelkesedés fogadta az éremalapítás gondolatát. A Minisztertanács idevonatkozó rendelete nem zárja ki ezt a lehetőséget, ezért a határozat a térség novemberi tanácsülésén születik meg. Porth E.
