Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)

1988-10-25 / 297. szám

1988. október 25., kedd Dunűntüii napló 3 Visszanyerték partnereik bizalmát Talpra állt a Pécsi Cipőipari Szövetkezet Két műszakból egy lett Kétszer emeltek idén fizetést Tavaly ilyenkor még kér­déses volt a Pécsi Cipőipari Szövetkezet jövője: nyár vé­gén a Bevételi Igazgató­ság befejezte a vizsgálatot; a szanálás előtt álló szö­vetkezetnél az augusztus 6-i rendkívüli vezetőségi ülésen az elnöki teendők ellátásá­val dr. Gida Béla főkönyve­lőt bízták meg (aki alig másfél hónapja dolgozott a szövetkezetnél), és a szep­temberi közgyűlésen öt vá­lasztotta meg elnöknek a tagság. A félévi veszteség 2,6 millió forintot ért el, az év végi várható alaphiány közelíti a harmincmillió fo­rintot, sorbanállás a bank­nál, esedékes hitelvisszafi­zetési kötelezettségek - a pénzügyi kilátások aggasz­tóak voltak 1987 őszén. kés négymillió forintot teljesí­tették. Fedezetül a gépek, el­fekvő anyagok és fogyóeszkö­zök értékesítéséből, a harká­nyi és a balatoni üdülők el­adásából származó bevétel szolgált.) Időközben nagy változások történtek a dolgozók körében is: a több mint 370-es létszám 300 alá ment — sokan elhagy­ták a szövetkezetét, nem bíz­va a feltámadásban. A ter­melést a korábbi két műszak­ról egyre állították át, a kész- cipőtervet lecsökkentették évi 270-280 ezer párra. Azonban míg azelőtt egy műszakra éves belvárosában is nyitnak üzle­tet, főleg azért, mert fájlalják, hogy éppen itt alig kapható a termékük (a város kiskeres­kedelmi cégei nem rendelnek a szövetkezettől, pedig a nagykereskedelem kiiktatásá­val is lehetőségük nyílna rá). Exportra döntően cipőfelső­részt gyártanak, de az elkép­zelésük az, hogy jövőre már 60—80 ezer pár kész cipőt szállítanak fele-fele arányban tőkés, illetve szocialista piacra. — Amennyiben a piac igé­nye jelentősen megnő, bármi­kor vissza tudunk állni kétmű- szakos termelésre, természete­Az elmúlt év vége óta üzemel az USM tipusú talp- és sarokragasztógép — A tényeket termelési ta­nácskozásokon ismertettük a tagokkal és az alkalmazottak­kal, sokuknak fogalma sem volt a válságos helyzetről, mert korábban nem tájékoz­tatták őket kellően — mondja dr. Gida Béla. - Mi viszont nem hallgattuk el a miérte­ket sem. Mindenkiben tudato­sult, hogy a szövetkezet meg­maradása a tét. Pár éve az akkori vezetés olyan technikai fejlesztést hajtott végre, amellyel a felszereltséget te­kintve a cipőgyártók első ötö­débe került a Pécsi Cipőipari Szövetkezet. Azonban az erőn felüli fejlesztés vége az lett, hogy nem sikeredett teljesre. A hiányosságok ellenére négyszáz—négyszázötvenezer pár cipő gyártására kötött szerződést a cég,' de mivel sem a gépi, sem az alap­anyag-szállítói oldalról nem jöttek be az elképzelések, folyamatosan csúsztak a szál­lítási határidőkkel. Végül is oda jutottak, hogy a kereske­dők nem vették át a késve elkészített árut, a készletek felhalmozódtak: tavaly június­ban már hetvenezer pár kész cipő szerepelt eladatlan kész­letként. Az elmúlt évet egymilliós veszteséggel és huszonkilenc- milliós alaphiánnyal zárta a szövetkezet. Az alaphiány ren­dezésében segített a Baranya Megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségének felterjesztése alapján az OKISZ: a támoga­tási kérelem az OKISZ elnök­sége elé áprilisban került, a kapott kölcsön összege meg­haladta a huszonkétmillió fo­rintot. (Idén ennek közel felét vissza kell fizetnie a szövetke­zetnek; a június 30-ig esedé­szinten 650 pár készei pőterme- lés jutott, addig az átállás után az átlag műszakonként ezer pár lett! A tűzöde, sza­bászat, alja-összeszerelő össz­hangba hozását követően idén június elsejével darabbéren- dezést hajtottak végre, a 6 százalékos béremelés a szö­vetkezeti dolgozók kétharma­dát érintette. Aztán szeptem­berben újabb fizetésrendezés történt - újabb tíz százalék­kal emelték a kereseteket. — A fizetés és a követel­mény szinkronban kell hogy legyen — állítja dr. Gida Béla. - Úgy érzem, újraéledt a szakmai önérzet dolgozóink­ban, büszkék termékeikre. A vevőkörünk megmaradt: a jó minőség és a határidős szál­lítás eloszlatta az időszakos bizalmatlanságot. Örömmel mondhatom, hogy 1989 első félévére már kilencven száza­lékban lekötött a termelé­sünk. A veszteséggel zárt 1987 után a mostani félévi nyere­ség meghaladta az ötmillió forintot, a háromnegyedévi pedig közelítette a hat és fél milliót. A szövetkezet tudomá­sul vette, hogy vége a tízez­res nagyszériáknak, a mai termelési párszám ezer—négy­ezer egy-egy modellből. Ma­radtak a női cipők gyártásá­nál. Hogy divatos terméket kí­náljanak a kereskedőknek, a saját tervező mellett tanács­adót is alkalmaznak: az Ausztriában élő Mandel Józse­fet, aki a nyugati divatirány­zatokról ad kellő információt. A szövetkezet két boltot üzemeltet: egyet Pécsett (a Petőfi utcában) és egyet Bu­dapesten. Tervezik, hogy Pécs sen ez együtt járna létszám- növeléssel is — jelenti ki be­szélgetésünk végén az elnök. L. Cs. K. * 1933-ban jegyezték be a cégbírósági törvénykönyvbe a Pécsi Cipőipari Szövetkezet elődjét, amely szervezetet a cipész kisiparosok azzal a cél­lal hoztak létre, hogy a nagy világgazdasági válságot együt­tesen túléljék. A cégszervezet 1948-ban alakult át szövetke­zetté; az országban az elsők között. Tegnap Pécsett ünnepi kül­döttgyűlésen emlékeztek meg a szövetkezet dolgozói az 55, illetve 40 éves megalakulási évfordulóról. Az elmúlt évi pénzügyi viharok kétségessé tették a szövetkezet fennma­radását, de sikerült együtt át­vészelni a nehéz időket, ösz- szefogva talpnaállni. A tegna­pi ünnepségen erről szólt dr. Gida Béla elnök, valamint ezt a szövetkezeti összetartást, a következetes, fegyelmezett munkát hangsúlyozta Aparácz iDénes, a megyei KISZÖV el­nöke is, aki a meghívott ven­dégek és Baranya ipari szö­vetkezeti tagsága nevében kö­szöntötte a Pécsi Cipőipari Szövetkezet küldöttgyűlésének résztvevőit. Az ünnepségen huszonegyen vették át a Ki­váló Dolgozó kitüntetést dr. IGida Béla elnöktől. Az ösz- szejövete! végén a szabadkai partriervállalat képviselője kö­szöntötte a küldötteken ke­resztül a szövetkezet tagsá­gát, a Fővárosi Cipőbolt Vál­lalat igazgatója mondta el, hogy ők a vevőkön keresztül mérik le a cipők milyenségét és örömmel számolhat be ar­ról, hogy a vásárlók igen­csak elégedettek a pécsiek termékeivel. A szövetkezet közgyűlése * e hét péntekjén lesz. Ha a dolgozó mond fel, elesik a kedvezményektől Újrakezdők ■ * ' --------------­Nyu gati kocsija, balatoni nyaralója nincs annak, aki az újrakezdési kölcsönre rászorul. A vállalati átszervezés, leépítés folytán munka nélkül maradó személynek mégis ezeket az értékeket kellene felmutatnia, hogy a háromszáz- ezer forint kamatmentes kölcsön fedezeti oldala rendben legyen. Méltatlankodott is eleget K. J., végül három kezest vitt magával az OTP-be, s hitelügye rendeződött. De ezt megelőzően volt még néhány nehézségben része. i i « ■ ----- ■ ■■■■■ A munkáltató átszervezésre, nem hatékony működésre hi­vatkozva bocsátotta el ez év júniusától K. J.-t, aki 1964-ben lett esztergályos szakmunkás. (Korábbi vállalatánál egy évig művezető is volt, de olyan ke­veset keresett e beosztásban, hogy vissza kellett mennie a gépre.) Az eltelt években ki­tanulta az összes forgácsoló­gép használatát. — Négy dosszié tele van már jogszabályokkal, kigyűj­töttem a rám vonatkozókat, mert nem ment simán a köl- csönintézés — mondja K. J. — Kísérleti a rendszer, nem tisz­tázott még sok minden. Én még az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatalhoz is írtam. Az első fecskék után már köny- nyelbb lesz, ne riasszon el sen­kit a kölcsön igénybevételétől ez a nehéz kezdet. Például a leendő forgácsoló kisiparosnak — K. J.-nek —a tevékenység beindításához műhely kell. Ezt mondta az OTP is, hozzátéve, hogy köl-■ csont csak iparengedéllyel rendelkezőnek ad. Igenám, de a tanács kizárólag akkor adja ki az iparengedélyt, ha van műhely. De miből'vegyen vagy béreljen műhelyt az, aki éppen az újrakezdés előtt áll és kölcsönért folyamodik? Vé­gül is meglett az engedély, a. tyúk—tojás-kérdés ellenére. A gépbeszerzés hasonló tor­túrával jár. A maszek nem vásárolhat gépet vállalattól, kell egy közvetítő. (Már maga a rendszer érthetetlen I) Hosz- szas keresgélés után talált K. J. egy segítőkész céget, a VORKER-t, s egy noszvaji fel­oszlott gmk-tól (Heves megye) sikerült beszereznie az eszter­gapadot és a marógépet. A vásárlás után alig maradt va­lami a háromszázezer forint­ból. A gépek összeállítására, üzemképes állapotba hozására rámegy még az október is, a termelést novemberben kezd» heti. Egyelőre szériamunkákat vállal, s aztán később egyedi szerszámkészítést is. — Továbbra is fodrászök és kozmetikusok szeretnénk ma­radni — mondta első ruházati holtuk ünnepélyes megnyitó­ján dr. Dunai Mária, a Ba­ranya Megyei Fodrászipari Szövetkezet elnöke. Napjaink­ban csökkent szolgáltatásaik iránt az igény, ezért profil- bővítésre kényszerültek. Kis üzleteik sorában a közelmúlt­ban nyílt pécsváradi bolt az első. Igaz, a szövetkezet fodrá­szainak és kozmetikusainak száma nem közvetlenül a meg­csappant kereslet miatt csök­kent 20 százalékkal. Ez év ja­nuárjában a mohácsi kiren­deltség önállósult, májusban pedig a komlói is elszakadt a megyei központtól és kis­szövetkezetté alakult. Ezenkí­vül talán a legügyesebb szak­emberek megváltak a szövet­kezettől és önálló műhelyt nyi­tottak. Bár az idei év nagyon ke­vés nyereséggel kecsegtetett, de többek között az átszer­vezés és az adminisztratív lét­szám leépítése következtében már egymillió forint körüli ha­— Mihez kezdett volna, ha nem kapja meg a kölcsönt? — Lakatos kisiparosnak mentem volna, ahhoz nem kell különösebb felszereltség. Mert a géphez jutás e kölcsön nél­kül számomra elérhetetlen a tizenhét százalékos. kamatú, harminc százalék önerős vál­lalkozási kölcsönnel, illetve a NÖVI KI is csak akkor segít a gépbeszerzésben, ha már van műhely, megy a termelés. Az újrakezdési kölcsön nekem nagy lehetőség, könnyebben indulok el saját lábon, de az igazi fantáziát abban látnám, ha tíz ember összefogna, mert azzal a hárommillió forinttal már lehetne kezdeni valamit! * Simon Tibor a tsz-ben le­folyt belső átszervezés során vált munkanélkülivé, ez év ja­nuárjában. Mivel tavaly ősszel helyezkedett el Dunafalván mint traktoros, tulajdonképpen meg sem mutathatta, hogy mit is tud a gépen. Méltányossá­gi alapon jutott az újrakezdé­si kölcsönhöz. (Az április 1 -je előtti létszámleépítéseknél a munkáltatót tíz fő alatt még nem terhelte a bejelentési kö­telezettség. Ilyen esetekben a megyei tanács vb munkaügyi osztálya dönthet arról, hogy méltányosságból az így kire­kesztettek is részesedhessenek a kedvezményes kölcsönből.) A Simon család tavaly ok­tóberben költözött a Mohácsi­szigetre. Nem egészen így ter­vezték a jövőjüket, de kitar­tanak. A két kislány már meg­szokta az iskolát, a férjet és a feleséget inkább a házvétel köti ide. Állattartásiból kíván­nak megélni, mint kezdő me­zőgazdasági egyéni gazdálko­dók. — összesen hét tehenet akarunk tartani, öt már ott áll az istállóban — mutat az ud­var túloldala felé Simon Tibor —, és túl vagyunk az első ei- letésen is. Kezünkben a szak- könyvvel segítettük világra az szonnal számolhatnak. Az áp­rilisban választott elnökasz- szony tervei közt egy olcsó áruk boltja szerepel, amelyet Pécsett, a Szigeti úton nyit­nak a 'közeljövőben, egy to­vábbi üzlet Vajszlón, s jövő­re már fodrászati iparcikkek eladásával is foglalkoznak. Pécsváradon ruházati bolt és- két butik is található, mégis sokan járnak Pécsre vá­sárolni. Nem véletlenül aján­lották hót a fodrászipari szö­vetkezetnek, hogy ruházati bol­tot nyisson. Igaz, a központtól kissé távolabb eső butik ez­zel meg is szűnt, mert tulaj­donosa az új üzlet vezetését vette át. A boltot a férfi és női fod­rászat között elhelyezkedő tö­rő llközőszáfitóból alakították ki 30 ezer forintért. A pár négyzetméteres helyiségben sokan nézelődtek, vásároltak az első napokban. Butikok­ban látni ilyen divatos dzseki­ket, öveket és női fehérneműt, de itt a boltihoz közelítő áron. Reméljük, így is marad. P. E. ikerborjakat, hajnali fél ötkor. A két borjú közüli az egyik igen szép lett, de a másik sajnos azonnal elpusztult, megfulladt. A borjúnevelésből, tejleadás­ból származó bevétel mellé jön majd még a kocatartásfbáí eredő haszon. Az anyakocákat a Bócs-Kiskun Megyei ÁHV-tól veszik, velük kötöttek tartási szerződést. — Mi most tanuljuk ki az állattartást — mondja Simon Tiborné —, s ha nem lenne itt a faluban , egy olyan em­ber, mint amilyen a húsz éve tehenekkel foglalkozó Málcsik Mihály, akkor mór bajba ju­tottunk volna. Az ő gyakorlati tanácsai nélkül nem boldogul­nánk, ráadásul segít a fuva-l rozás'ban, széna-, szalmaszál­lításban. A kölcsönből az állatvásár­láson kívül a gépekre, eszkö­zökre is kell pénz, valamint ar istállók, álak átalakítására is. A számításuk szerint a három- százezer forintból négyszázez­ret kell kiadni, mert minden többe kerül, mint ahogy gon­dolták ! * Az újrakezdési kölcsönt meg­kapok között az országban az első Mór László volt. — Én valóban újrakezded mindent, mert újra azt fogam csinálni, amit korábban abba­hagytam — jelenti ki Mór László, amikor Erdőfű és Köl- ked között, a Vizslak-tanyán megtalálom, s nem éppen il­lendően délutáni szunyókálá- sából felébresztem. — Én már nyolc évvel ezelőtt egyéni gaz­dálkodó voltam, aztán a bé- dai erdészetnél lettem foga- tos. De a lovakat eladták,, s az április elsejei átszervezés után a meghosszabbított fel­mondási időt töltöttem. Csak hallgatom szakszerű fogalmazását, aztán kiderül, hogy a jogi egyetem első há­rom félévének vizsgáit sikere­sen letette, mégis abbahagyta a tanulást, de ez más téma. Inkább a kölcsönről beszélünk, mert fontos, amit mond: „a dolgozóknak igencsak figyel­niük kell a létszámleépítésnél. Nehogy ők mondjanak fel, hagyják ezt a munkáltatóra, különben elesnek a kedvezmé­nyektől, például ettől a ka­matmentes újrakezdési kölcsön- től." S mint minden úttörőnek, Mór Lászlónak is meg kellett vívnia a maga harcát! Aztán jött a másik nehézség: amikor mór úgy nézett ki, hogy min­den rendben, akkor a mohá­csi OTP-fiák a háromszázezer forint kölcsönhöz kezeseket kért, amint kiszámították, tizen­öt kezes éppen elég lett vol­na! (Ennyiük adata mekkora hitelkérő-nyomtatványra fér ró?!) Na erre levelet írt az, ÁBMH-hoz, hogy tucatnyi ke­zest nem tud produkálni. Vé­gül is a saját tulajdonú ta­nyát vették vagyonszómba, s fedezetül szolgált a kölcsön­höz. A háromszázezer forintot augusztus 3-án kapta kézhez. Vett már belőle egy lovat és három tehenet. Hiszem is meg nem is, hogy Kormos, Kati és Rijka nyolcezer literes tehe­nek! — Kormost már kisborjú ko­ráiban kértem a régi gazdájá­tól, mert ennek a holtstein- fríznek az anyja naponta öt­venhárom liter tejet adott. — Mór László beszéd közben be­nyúl a karámba, simogatja a kezesbárányként viselkedő, közel egytonnás állatokat. — Mire elég a háromszáz- ezer forint? — Hogy valaki valamit a semmiből teremtsen belőle, ahhoz kevés. Nekem megvolt az istállóm, plusz a hat év te- henészkedési tapasztalatom, meg ez a tanult szakmám is, hiszen mezőgazdasági techni­kumot végeztem. Ezért az én helyzetem viszonylag kedvező. És itt van a feleségem is mel­lettem, hozza az ébédet, segít az állatok körül. L. Csépányi Katalin Vásároljon a fodrászatban Új ruházati bolt Pécsváradon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents