Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)

1988-10-25 / 297. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Helmut Kohl Moszkvában Hétfőn hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezett Hel­mut Kohl, az NSZK szövetségi •kancellárja. A nyugatnémet vezetőt Moszkva vnukovói re­pülőterén Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő üdvözölte. Ezt követően Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségé­nek elnöke a Kreml György- tenmében ünnepélyesen fogad­ta a nyugatnémet politikust, majd röviddel ezután megtar­tották első négyszemközti meg­beszélésüket. A rendkívül nyílt légkörűnek és eredményesnek minősített eszmecsere után Gorbacsov és Kohl a Kremlben nyugatnémet üzletemberekkel találkozott és rövid beszédeket mondott. He/­A föld legkülönbözőbb tájairól érkeztek Grósz Károly Iránba utazik Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke Mir iHoszein Muszavinak, az Iráni Iszlám Köztársa­ság miniszterelnökének meghívására kedden hivatalos látogatás­ra Iránba {Utazik. A Bikali A. G.-ban vetik a búzát. A képünkön a vetögépet mag­gal töltik fel. A gép vezetője Dózsái József. (Tudósítás a 2. ol­dalon.) Fotó: Läufer László Nyolc miiuesz kiállítása a lUlüuészetek Házában műt Kohl bemutatta vendég­látójának a kíséretében Moszk­vába érkezett vezető nyugat­német üzletembereket, akikkel Gorbacsov a kétoldalú együtt­működés lehetőségeiről váltott szót röviden. Az esti órákban a szovjet vezetés a Kremlben díszvacso­rát adott Helmut Kohl kancel­lár tiszteletére. A díszvacso­rán, amelyen részt vett a leg­felsőbb szovjet vezetés több tagja is, Gorbacsov és Kohl mondott pohárköszöntőket. Magyar­amerikai tudományos együttműködés A Magyar Tudományos Aka­démia és az Amerikai Egye­sült Államok Nemzeti Tudo­mányos Akadémiája képvise­lőinek munkaértekezlete kez­dődött hétfőn az MTA szék­házában. A magyar tudóscso­portot Láng István akadémi­kus, az MTA főtitkára, az amerikai küldöttséget James Ebert professzor, a Nemzeti Tudományos Akadémia alel- nöke vezeti. Az ötnapos találkozón át­tekintik a két akadémia tudo­mányos együttműködésének eredményeit. A magyar és az amerikai kutatók csoportjai ellátogatnak az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóinté­zetbe, a Központi Fizikai Ku­tatóintézetbe, a martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet­be, a Szegedi Biológiai Köz­pontba és más kutatóintéze­tekbe, valamint a szegedi, pécsi, debreceni egyetemekre. Taláfkoznak azokkal a ma­gyar tudósokkal, akik részt vettek az amerikai tudomá­nyos intézetek munkájában és intézetükben amerikai ösz­töndíjasokkal dolgoztak együtt, valamint tájékozódnak a közös munka eredményeiről. Közösen számba veszik: az utóbbi tíz évben milyen mér­tékben valósították meg or­vosbiológiai, kémiai, bioké­miai, agrártudományi csere­programjaikat, majd plenáris ülésen vitatják meg szakmai tapasztalataikat, együttműkö­désük továbbfejlesztésének le­hetőségeit. Képünkön: Grósz Károly az ASTA vezérkarával a megnyitó ünnepség előtt MTI Telefotó Megnyílt az ASTA világkongresszusa Grósz Károly üdvözölte a több ezres vendégsereget Ronald Reagan üzenete I A kőbányai vásárváros kongresszusi csarnokká átalaki' tott D-pavilonjában hétfőn ünnepélyes külsőségek között hi­vatalosan megnyitották az Amerikai Utazási Irodák Szövet ségének (ASTA) 58. világkongresszusát. 30 év a Zsolnay gyár alkotóműhelyében Az ünnepség húszperces filmvetítéssel kezdődött: az ASTA vezetőinek személyes ka­lauzolásával ismerkedhettek meg a kongresszus résztvevői Budapest látnivalóival, legér­dekesebb színfoltjaival. A film- bemutató viharos tetszést ara­tott a vendégek körében. Ear- lene Causey asszony, az ASTA jelenlegi kongresszusának el­nöke rövid beszédében meg­nyitódnak nyilvánította a je­lentős eseménysorozatot, majd a 100 tagú cigányzenekar tol­mácsolásában elhangzott a magyar és az amerikai him­nusz. Ezt követően Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke üdvözölte a több ezres külföldi vendégse­reget. Mint mondotta, különö­sen kedvező lehetőség Ma­gyarország számára, hogy az ÁSTA nálunk rendezi kong­resszusát, hiszen így a világ legkülönbözőbb tájairól érke­zett szakemberek előtt mutat­hatjuk meg, mit tudunk nyúj­tani az ide érkező turistáknak: nyugalmat, biztonságot, a kul­turális világörökség részeként szómon tartott szép tájakat, páratlan műemlékeket, s ven­dégszerető embereket. Utalt rá: az Egyesült Államok csak­nem kétmillió' magyart foga­dott be, s hogy az ASTA kongresszus bizonyára elősegí­ti, hogy a nem magyar szár­mazású amerikaiak közül is minél többen kíváncsiak le­gyenek országunkra. Grósz Károly emlékeztetett: az utóbbi időben mind több erőfeszítést tettünk annak ér­dekében, hogy a magyar gaz­daságban a vállalkozói szel­lem, a verseny váljék uralko­dóvá. Ezt segítik azok az új jogszabályok is, amelyek ked­veznek a külföldi tőke be­áramlásának, a vegyesvállala­tok alapításának. Kifejezte re­ményét, hogy ez a kongresz- szus is alkalmat teremt a ma­gyar-amerikai kapcsolatok el­mélyítésére, s jól szolgálja a (Folytatás a 2. oldalon) A Zsolnay név tündöklő csillag a magyar ipartörténet egén. Sorra vehetjük vala­mennyi egykor jelentős gyá­runkat, egyik sem mondhatja el magáról azt, amit a Zsol­nay gyár, hogy tudniillik tíz éven keresztül ott szerepelt a világ élvonalában. Ezt a" pro­dukciót azóta sem ismételte meg senki a magyar iparban. Tegnap a Zsolnay gyár el­múlt 30 évéből az alkotómű­helyekben született munkákat állították ki a Művészetek Há­zában, s a kiállítást dr. Hárs Éva művészettörténész nyitotta meg. Először is többszörös ju­bileumra emlékeztetett: 160 évvel ezelőtt, 1828-ban szüle­tett Zsolnay Vilmos, a gyár­alapító, a nagyszerű művész, a kitűnő vállalkozó üzletem­ber, 120 évvel ezelőtt, 1868- ban jegyeztette be gyárát a hivatalos cégjegyzékbe, 10 év­vel később, 1878-ban már nagydíjat, aranyérmet nyert Párizsban, és műveivel a világ élvonalába tört: A Zsolnay név ugyanakkor mindig együtt szerepelt Pécs város nevével. A Zsolnay épü. letkerámia és minden Zsolnay produktum ma is dísze és fé­nyesen csillogó reklámja váro­sunknak — és tegyük hozzá, intés a Zsolnay-tradíciót, érté­keket őrző kötelességre is. A kiállítás, amit a gyár tá­mogatott, s amit a Janus Pannonius Múzeum kiállítás­rendezői állítottak össze Ko­vács Orsolya intenciói alap­ján, az elmúlt 30 év alkotó­munkájába enged bepillantást. Nem az ipari kerámiakészités rejtelmeibe, hanem a dísztár­gyak és épületkerámiák, sza­badtéri tárgyak készítésének műhelytitkaiba. HáTtninc éve vált folyamatossá a háború és az államosítás után szünetelő díszműgyártás és az új formák tervezése. Sinkó András mel­lé ekkoriban érkeztek az Ipar- művészeti Főiskoláról Fekete János, Gazder Antal és Török János, akinek végsőkig leegy­szerűsített porcelánfigurái kel­tettek feltűnést. Idővel a sza­badtéri plasztikák a pirográ- nit újszerű felhasználósára ins­pirálták a keramikusok egy újabb csoportját, így Fürtös Györgyöt és Nádor Juditot. Az (Folytatás a 2. oldalon) J. Móker Zsuzsa 1987-ben ké­szült műve Fürtös György 1984-ben ké­szült műve Török János: Család Keményffi Gábor: Jasmin teakészlet Nádor Judit: Csigás térplasz ti ka Halina Krawczun 1985-ös alkotása

Next

/
Thumbnails
Contents