Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)

1988-10-22 / 294. szám

1988. október 22., szombat Dunántúlt napló 3 A HIM politikai fóruma Dr. Békési László az adóról, a pénzügyi szakemberek hozzáértéséről, a kamatról Immár több mint másfél hónapja, hogy a pécsi bányásznapon politikai fóru­mot rendeztek. Az akkor írásban és szóban elhangzott kérdések nem mindegyi­kére tudtak a résztvevők idő hiányában válaszolni. Lapunkban ezúttal dr. Békési László pénzügyminiszter-helyettes válaszait közöljük. I — Egyben vagy részletekben kapja-e vissza a dolgozó állam­polgár a személyi jövedelemadó­túlfizetést. Kap-e rá kamatot? A személyi jövedelemadó- túlfizetés visszaigényelhető. Az, akinek több forrásból volt jö­vedelme, (tehát adóbevallást kell adnia), a tárgyévet követő év március 20-ig benyújtandó bevallásában igényelheti az APEH Adóelszámolási Irodától a túlfizetése visszatérítését. Akivel viszont a munkáltató számol el, (tehát bevallást nem ad), annak a munkáltató a számára előírt, legközelebbi bérfizetési napon, de legké­sőbb április 20-ig utalja vissza a túlfizetést. A túlfizetés ese­tén kamattérítés nem jár. A jogi szabályozás soron lévő korrekciója során egyéb­ként arra törekszünk, 'hogy év­közi túlfizetés a lehető leg­szűkebb körben keletkezzen. — Fillérre pontosan meg lehet állapítani ai odót az üzemi dolgozóknál, mig a maszekok, a vállalkozók, úgy tűnik, megtalál­ják a kibúvót az adófizetés alól. A borravalót sem tudják meg- csapolni. Hogran akarják ezt a bérből és fizetésből élőket sújtó igazságtalanságot orvosolni? Minden jövedelemadórend­szer nagy problémája, hogy ellenőrzött jövedelmű bérből, fizetésből élők és a pontosan nem mérhető, ellenőrizhető jövedelműek adóztatását ho­gyan lehet összehangolni. A mi jövedelemadózásunk is tar­talmaz a munkavállalóknál és más jövedelmekre ki nem ter­jedő kedvezményt, (havi 1000 Ft). A meghirdetett bizalmi el(önadózás) nem jelenti azt, hogy az adóhatóság a jövő­ben ne igyekezne, (illetőleg ne volna kötelezettsége) a va­lódi jövedelmek feltárására. Az adócsalókot, adókijátszó­kat a jövőben szigorúbb kö­vetelmények fenyegetik, minta múltban. Pl.:- 1987-ben az adóhiány utón 20—50",|-os ún. felemelt adót kellett fizetni, mig a személyi jövedelemadó eltit­kolása esetén a felemelt adó az adóhiány 50" „-tál 200" „- ig terjedhet. A fentieken túl, az 1987. második félévétől működő, új központi adóapparátus (APEH) a korábbinál mennyiségileg és minőségileg jobb feltételekkel, hatékonyabban végzi az adó- ellenőrzést. A borravaló és a hálapénz, jövedelmek nagyságáról külön­böző becslések ismeretesek, de ez a láthatatlan jövedelmek közé sorolt jövedelmek 100 milliárdra becsült nagyságá­hoz képest csak töredék, (ab­ba ugyanis az ingatlanel­adástól, a bérbe adástól a lo­pásig mindenfélét beleszámí­tanak). A borravaló és a hálapénz adóztatására 1988-tól össze­hangolt kísérletet teszünk, az eredmény egyelőre még nem vonható le, hiszen az adóév még be sem fejeződött. Az ilyen jövedelmek adóztatá­sának eredményei valójában csak évek múlva lesznek iga­zán lemérhetők. További intézkedések előké­szítése is folyik (pl. érdekelt­ségi elemek bekapcsolásával is ösztönzést kívánunk adni.) A borravaló és a hálapénz adóztatása - jól tudjuk -, csak felületi kezelés. A való; di megoldás olyan gazdasági­társadalmi környezet kialakí­tása, (a hiányok, monopothely- zetek megszüntetése, a bérek rendezése, az egészségügyi­intézményrendszer átalakítása, stb.), amelyek a borravalót, hálapénzt vagy akár a korrup­ciós jövedelmek kiváltó okait fogja megszüntetni. — Egyre több példa bizonyítja, hogy a különböző intézkedéseket a gyakorlatot kevéssé ismerő em­berek hozzák, illetve nem szá­molnak a következményekkel. (Egyes költségvetési tételek nem várt alakulása.) Mi erről a hely­zetről a véleménye? A kérdés első fele rendkí­vül általános, ezért önmagá­ban nem is válaszolható meg. A költségvetési előirányzatok­ra vonatkoztatva viszont - enyhén szólva — túlságosan sommás. A költségvetés kialakításá­nak és jóváhagyásának folya­matában —, ami a népgazda­sági terv kialakításával szoros kapcsolatban folyik -, a gaz­daságirányítás valamennyi funkcionális és ágazati szerve, a helyi önkormányzatok és az érdekképviseletek egyaránt mindvégig részt vesznek. Ha feltételeznénk is, hogy a gaz­daságirányítás szakértői appa­rátusa nem rendelkezik kellő információval, az egyes sza­bályozási konstrukciók gyakor­lati működéséről, a másik pó­lust képező érdekképviseletek, önkormányzatok véleményező tevékenysége biztosítja e gya­korlati szempontok érvényre juttatását, hiszen azoknál össz­pontosulnak a vállalati, a szö­vetkezeti, az intézményi és a tanácsi napi gazdálkodás min­dennapi tapasztalatai. Az em­lítettek a tapasztalatoknak kellő hangsúlyt .is adnak, s ezt az éves tervek és a költ­ségvetési előirányzatok vég- legezésénél mindenkor tekin­tetbe is veszik. Nem helytálló tehát a gyakorlati vonatkozá­sok figyelmen kívül hagyására vonatkozó állítás. Ezen általános megállapí­tás mellett, konkrétan bizo­nyos költségvetési előirányza­tok nem várt, „meglepő" ala­kulását illetően a fő gond a következő. Az előirányzatok nagy része, (vállalatok és szövetkezetek költségvetési kapcsolatai, társadalombizto­sítás, egyes vállalati döntésű beruházások), illetőleg az esetleges évközi intézkedések a gazdasági-pénzügyi folya­matok prognosztizálására épülnek. (Más szóval alapjuk a költségvetési évet megelőző év várható jövedelemképződési és -felhasználási előirányzatai, arányai.) Amennyiben a prog­nózistól a tényleges folyamo­tok eltérnek, a megfelelő költ­ségvetési előirányzatok auto­matikusan módosulnak. Ahhoz tehát, hogy az előirányzatok és a tényleges teljesítés elté­rése szűkíthető legyen, a prognosztizáló — előrejelző munka' színvonalát szükséges javítani. Erre törekszünk is. I — Mi a véleménye és indoka a különböző lakossági kölcsönök, illetve a betétek kamatának mér­tékéről? Tarthatónak itéli-e ezt? A lakossági betét- és hitel­kamatok rendszere még ma­gán viseli a korábbi, kénysze­rűen merev gyakorlat követ­kezményeit annak ellenére, hogy már a rugalmas kamat- rendszerre való áttérés érde­kében történtek intézkedések. Különösen érzékelheti ezt a lakosság a betéti kamatok te­kintetében. Ismeretes, hogy fontos gazdaságpolitikai érde­kek fűződnek a megtakarítási hajlandóság fenntartásához és növeléséhez. Ennek érdekében került sor az elmúlt másfél év során, több alkalommal a be­téti kamatok felemelésére és a kamatrendszer rugalmasabbá tételét is célozza a kamatpré­miumok alkalmazása. A lakossági megtakarítások összegszerű alakulása és a betéteken kívüli megtakarítási alternatívák (értékpapírok és más reálértéket megőrző meg­takarítási lehetőségek), a je­lenlegi viszonyok között, a most alkalmazott betéti szín­vonal fenntartását indokolják. Ez a kamatszint a jövőben in­dokolt, hogy rugalmasan kö­vesse az inflációs ráta válto­zását annak érdekében, hogy a megtakarítások reálértéke megőrizhető legyen. Ez elen­gedhetetlen feltétele annak, hogy a kormányzat a jövőben is számíthasson a lakosság megtakarításaira. A nem lakásépítési (lakás- vásárlási) célú hiteleknél je­lentős közelítés történt a piaci kamatokhoz. Ezt egyfelől indo­kolja a hitelkihelyezések fe­dezetéül szolgáló betétek ma­gasabb kamatszintje, másfelől a fizetőképes kereslet és az árualapok egyensúlyának meg­teremtése. Külön megítélést igényel a kedvezményes kamatozású la­kásépítési és . lakásvásárlási hitelek kamatszintje. Ezt lakás­gazdálkodási megfontolások indokolják. Az e téren bekö­vetkezhető változások -, ame­lyek élénken foglalkoztatják a közvéleményt —, nem pénzügy­politikai vagy kamatrendszer­beli indíttatásnak. Amennyiben a jövőben e területen változásokra kerül sor, az körültekintő szociálpo­litikai mérlegelés és ezen alapuló döntés eredménye le­het. összességében tehát sem a jelenlegi kedvezményes ko- matszintek, sem azok esetle­ges jövőbeli változtatása nem pénzintézeti mérlegelés vagy banki üzletpolitika tárgya. Fon­tos hangsúlyozni azt, hogy erre vonatkozó döntések ez- ideig nem születtek. Tanácsi fórum a pécsi szb-titkároknak A túlnyomó többség a teho megszüntetését javasolta Első ízben rendezett fóru­mot Pécs Megyei Város Ta­nácsa és a Pécs Városi Szak- szervezeti Bizottság a Pécs városi szakszervezeti bizottsá­gok titkárai részére. Tegnap délután a városi tanács nagy­termében megrendezett, e sa­játos pórbeszédjellegű tanács­kozáson az elnöklő dr. Sze- lestey György, a Pécs Városi Tanács Apparátusi Pártbizott­ságának titkára megnyitójá­ban hangsúlyozta is ennek or­szágos, egyedülálló, kezdemé­nyező voltát, rámutatva, hogy a tanács az üzemi, intézmé­nyi kollektívákra is kiterjedő­en kívánja bővíteni lakossági ka pcsolatait. A fórumon először Piti Zol­tán, Pécs Város Tanácsának elnöke tartott tájékoztatót a várospolitika időszerű kérdé­seiről. A tájékoztató egyrészt számvetés volt a tanács meg­választása óta eltelt, közel három év eredményeiről, fe­szítő gondjairól, másrészt azon körülmények, stratégiai alter­natívák felvázolása, amelyek az 1989-es év már most meg­kezdődött tervezését behatá­rolják. A számvetésből kide­rült, hogy az eredmények és a gondok javarészt ugyan­azon témáknál jelentkeznek csak más-más előjellel: a há­rom évre szóló lakásépítési és lakásfelújitási terv teljesült, de hosszabb távon a város egyik legfeszítőbb gondja marad a lakáshozjutás feltételrendsze­rének alakulása. A jövö év tanácsi tervezé­sének stratégiájában —, ame­lyet több fordulóban és a szakszervezetek véleményére is támaszkodva kívánnak kiala­kítani —, meghatározó körül­mény, hogy az eredeti tervtől .34-35 százalékkal kevesebb összegből lehet gazdálkodni. A tervezés nagy kérdése: mi­lyen arányok alakuljanak ki a, fenntartás, felújítás, beruhá­zás keretei között, illetőleg a kitűzött célok közül miket és mennyire kell visszafogni, vagy elhagyni, mi jár legke­vesebb feszültséggel? A fe­szültséggel övezett témák kö­zött a tanácselnök kitért a tehora is, megjegyezve: gaz­dasági súlya a városfejlesztés­ben csak tizedszázalékokkal kifejezhető, megszüntetése vi­szont a tanácskozási körzetek­ben lényegesen beszűkítené a tanácstagok és a lakossági kezdeményezések mozgásterét. A fórumon felszólaló szb- titkárok mindegyike igen hasz­nosnak minősítette e találkozó és tájékoztató most megkez­dett formáját, s néhány for­mában, mint például a szociá­lis segélyezés más módja, ja­vaslat, illetőleg az együttmű­ködési szándék is megfogal­mazódott, s az az igény is, hogy a tanácsi tervezés stra­tégiai kérdéseiről szívesen megszerveznék a dolgozói vé­leményeket. Ugyanakkor egyetlen kivételtől eltekintve, valamennyi felszólaló a dol­gozói véleményekre alapítva, a teho megszüntetését java­solta. Ügy vélekedtek, hogy ez a gesztus most nem csök­kentené, de inkább növelné a tanács tekintélyét, s a város fejlődéséhez való önkéntes hozzájárulások más formáinak a mértékét is. Vitazáróként dr. Horváth Csaba, a Pécs Városi Szak- szervezeti Bizottság titkára és Piti Zoltán szólt abban a kérdésben mindenképpen egy­becsengően, hogy a tanács és a városi szakszervezeti bi­zottság együttműködése tartal­mában tovább gazdagodhat, ez kölcsönös igény, s a mos­tanihoz hasonló találkozókra van szükség. D. I. Csőhallás Alig háromnegyedén ju­tottunk túl az évnek, de egyfajta jövendölés máris megkockáztatható: amikor szilveszter éjszakáján elbú­csúztatjuk az óesztendőt, jel- lerrrzésénél, értékelésénél nem hagyhatjuk el, hogy 1988 sok más egyéb mel­lett kiérdemelte a „viták éve" minősítést is. A téte­les mérleg megvonása ide­jekorán lenne, ezért csak példálózó a felsorolás: vi­táztunk az országos párt­értekezlet állásfoglalás ter­vezetéről, aztán az elfoga­dott állásfoglalásról, a párt, a szakszervezetek, az ifjú­sági mozgalom, a népfront- mozgalom, az országgyűlés szerepkörének megújulásá­ról, az infláció mértékéről és terheiről, az általános forgalmi adóról, a személyi jövedelemadóról, olyan kör­nyezetvédelmi kérdésekről, mint oz atomtemető és a bős-nagymarosi vízlépcső, vitáztunk az egyesülési és a gyülekezési jog szabályozá­sáról, jó néhány helyen ar­ról, hogy legyen, vagy ne legyen pártértekezlet, fenn­maradjon, vagy eltöröltessék o teho. Ezen kérdéseknek jelentős hányada nem ju­tott teljes nyugvópontra, il­letve a reájuk adott válasz újabb vitafórumokat terem­tett. „Azért dolgozzunk is” - mondta a viták kapcsán a közelmúltban az egyik vita során felszólaló munkás. Megtapsolták érte, s meg­tapsolnám én is. ha kihall­hattam volna a felszólalás­ból, hogy a hangsúlyt az „is"-re tette. Mert a viták — még ha sok is van be­lőlük — szükségesek, ha nem önmagukért, a mindenáron való vitózás kedvéért van­nak, hanem éppen azt szol­gálják, hogy jobban dol­gozzunk. S itt, a „munka" a munkavégzés alatt az ér­tékteremtés teljességét ér­tem, s nemcsak a fizikai erőkifejtést. Talán szükségtelennek tűnhet az előbbi magyará­zó megjegyzés, de azon vi­tákból, amelyeket eddig vé­gig követhettem, számomra aggasztó tanulság volt le­szűrhető: gyakran nem ért­jük, nem úgy értjük, vagy nem is akarjuk érteni egy­mást. S ha van, ami egy vitát a témaválasztáson túl öncélúvá tehet, az éppen az, hogy nem tiszteljük meg figyelmünkkel a témát, a vi­tapartner érvelését. Az idő­rabláson túl tiszteletlenség elrugaszkodni a szóban forgó tárgytól más fórumra tartozó témák felemlegeté­sével, vagy lírai hitvallás­sal. Az egész ügyre veszé­lyes, ha mások érveléséből csak azokat a részleteket ragadjuk meg, amelyek a mi nézeteinket támogatják, vagy éppen ellenkezőleq, azzal ütköznek. Az ilyen cél - zatos „csőhallós" rendsze­rint párosul a személyre vo­natkozó érvelés otrombasá­gával, amikor nem az a fontos, hogy vitapartnerünk mit mond, hanem hogy mi milyennek látjuk őt. Mindezeknél is aggodal­masabbnak tartom azonban azt a szemléletet, amely a viták céljának csupán a nézetek tisztázását, felvo­nultatását véli. Annál nem lehet öncélúbb vita, amely a résztvevőinek eredeti szán­déka szerint nem valamilyen célszerű közmegegyezésre irányul. így sem biztos, hogy ilyen létre is jöhet, de ha nem is törekszünk rá, h„a empátia és tolerancia nél­kül vágunk bele, akkor ered­ményre jutni csak csodával lehet. S ilyen ritkán törté­nik manapság mifelénk. De nem is baj. A csodák felül­ről jönnek. J S a csodákra várakozás ideje mór nem időszerű. tct •K i Egy fegyelmi «vizsgalat vége Két szempontból is rendkívü. li esemény zajlott le tegnap délelőtt a Mohácsi Városi Ta­nács vb-termében: hat peda­gógus számára zárult le egy fegyelmi vizsgálat, s miután ezt kihirdették számukra, az előz­ményeket sajtótájékoztatón is­mertették. S amennyire szomo­rú, hogy egyetlen iskolából hat pedagógusnak azonnali ha­tállyal távoznia kell (a döntés szerint), annyira örvendetes, hogy az illetékesek szükségét érezték annak, hogy a nagy port felvert eseményről ilyen formában tájékoztassák a nyilvánosságot. A mohácsi Kórház Utcai Ál­talános Iskola és Diákotthon­ból a pedagógusok egy cso­portja (kezdetben kilencen voltak, nyugdíjazás stb. követ­keztében most már csak hatot érintett a büntetés), 1985 óta írásbeli beadványokkal ostro­molta a legkülönbözőbb szer­veket, az idén február és jú­nius között például 19 levélben foglalt bejelentést vizsgált ki — ügyészi kérésre is — a me­gyei tanács művelődési osz­tályvezetőié által kinevezett fegyelmi bizottsáq. (Fischer Já­nos osztályvezető az iskola igazgatóiának munkáltatói io- gát magához vonta, és a fe­gyelmi bizottság elnökévé Brandstatter György osztályve. zető-helyettest nevezte ki.) Brandstötter György a tegnapi táiékoztatón — a bizottság tag- iai, a pedagógus szakszervezet képviselőié és az iskolaigazga­tó jelenlétében — a Dunántúli Napló, o Magyar Rádió Pécsi Stúdiója és a Népszava mun­katársának elmondta: a beje­lentéseket — hogy pl. bérekkel, fizetésekkel manipulál és kor­rupt az igazgató stb. - mint közérdeküeket vizsgálták meg, de ezek nem bizonyultak meg­alapozottaknak. Más észrevéte­leknek — az iskolai demokra­tizmus működése (hiszen pl. egy szakszervezeti választást meg kellett ismételni), admi­nisztrációs hibák — helyt adott a tanács, és utasította az is­kolát ezek kijavítására. Az idén tavaszra, ill. őszre azonban úgy megromlott a légkör — a tantestület május­ban elhatárolta magát attól, hogy a csoport az ő nevükben lépjen fel —, hogy a bejelen­tések vizsgálata után fegyelmi határozatként a hat pedagó­gust (Wigand Józselné, Tófalvi Józselné, ilj. Grain Andrásáé, ifj. Grain András, id. Grain Andrásáé és Czeiner Józselné) „munkaviszonyból eredő köte­lezettség vétkes megszegése miatt" elbocsátás fegyelmi büntetésben részesítették. Az ügynek nincs vége: ők hatan munkaügyi döntőbizott­sághoz, ill. Munkaügyi Bíró­sághoz fordulhatnak. Az iskola egy dolgozója a bejelentések­ben személyét ért sérelem miatt polgári peres eljárást kezdeményezett, de az ügyész bűnvádi eljárás indítását ja­vasolta. A Pedagógus Szak. szervezet Megyebizottsága rendkívüli ülésén foglalkozik a fegyelmi előzményeivel, tanul­ságaival. G. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents