Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)
1988-10-21 / 293. szám
1988. október 21., péntek Dunántúlt napló 3 Parlamenti frakciók, változások Beszé/getés dr. Ádám Antal állam- jogász professzorral A legutóbbi parlamenti ülésszak minden eddiginél élesebb vitái, meglepő fordulatai a tartalmi kérdéseken túl egy sor ügyrendi, alkotmányjogi problémára Hívták fel a figyelmet. Megragadván az alkalmat, hogy a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottságának elnöke, dr. Ádám Antal államjogász professzor egy munkacsoport élén részt vesz új alaptörvényünk megalkotásában, néhány időszerű kérdésre választ kértünk tőle. Már csak azért is fontosnak éreztük megszólaltatását, hiszen a most szóban forgó - s a nyilvánosság előtt vitatott — javaslatokról Ádám professzor már két esztendő, vei ezelőtt véleményt nyilvánított (sőt nem egyet ő kezdeményezett). A társadalmi szervezetek fogalma, típusai és jogállása de lege ferenda c. könyvében. — A jelenlegi választási és parlamenti struktúrában menynyire tartja ön lehetségesnek és szükségesnek parlamenti frakciók megalakítását? — Az országgyűlés teljesen szuverén módon alakítja ki belső működését. A jelenlegi választási rendszer és a parlament tényleges összetétele alapján kifejezetten indokolt, hogy a különböző, egymással érdekkapcsolódásban álló társadalmi szférákból megválasztott képviselők - például az ipart, a közlekedést, a művészeteket, az egészségügyet reprezentáló képviselők - a parlamenten belül frakciókba tömörüljenek, s rendszeresen tárgyaljanak az adott terület helyzetéről, problémáiról. S hogy akár közös kezdeményezéseket alakítsanak ki, és egyeztessék véleményüket a parlament különböző tárgyú elhatározásai előtt. Amíg tehát az országgyűlés jelenlegi bizottságai a problémák ágazati-funkcionális „kezelését" teszik lehetővé, a frakciók a különböző érdekek politikai szempontú közvetítését könnyítenék meg. Szabályozás nélkül sincs semmi akadálya, hogy a képviselők ilyen alapon összejöjjenek, óm a megalapozottság és a rendszeresség végett célszerűbbnek tartom az ügyrendi szabályozást. Annál is inkább, mert a frakciókat fel kellene jogosítani a véleményező és oppozíciós jog gyakorlására is. — De ma nem ilyen szempontok alapján szerveződnek a frakciók . . . — Ha a párthoz va'ó tartozás alapot nyújt frakció alakítására, akkor természetesen a pártonkívüliség is olapot ■nyújthat. Mivel azonban a választásnál a párttagság és a pártonkívüliség nem intézményesített szempont, igazából nem fűződik valós érdek e két kategória figyelembe vételéhez. — Nem gondolja, hogy esetleg a Mussolini-féle „korporativ állam" eszméjét fedeznék fel egyesek az imént vázolt frakciós modellben? Tudniillik a munkahely szerinti szerveződésben . . . — Nem, mert ezt én egyáltalán nem kizárólagos tényezőként említettem. Viszont a korporativizmus nem nélkülözhető manapság, amikor a szakmai szervezetek egyre nagyobb szerepet kapnak az érdekképviseletekben. A demokratikus szocializmusban a korporati- vizmusnak és a demokratikus érdekpluralizmusnak együtt kell érvényesülnie.- S hogyan fér bele ebbe a konstrukcióba az egyeduralmi helyzetben levő párt vezető szerepe?- Azt a társadalmi átalaku. lást, ami ehhez az állami-politikai berendezkedéshez vezetett, továbbá a saját hegemón szerepét politikai harcokban vívta ki a marxista párt. És ezt a parlament közel negyven év. vei ezelőtt tudomásul vette. A pórt vezető szerepe az alkotmányban s a politikai életben a rendszer sine qua non elemeként fogalmazódott meg. Ma már levonhatjuk a történelmi tanulságot: e képletből sok előny és sok hátrány származott. Ezért logikusan vetődik fel az utóbbi évek politikai aondolkodásában, hogy fenntartandó-e az egypárt- rendszer elve, vagy korrekcióra szorul. Ez ma az egész szocialista világban élő kérdés. Ismeri az MSZMP is, és keresi a megoldást. Az első megoldás az lehet, hogy önálló partnernek tekinti a megalakuló új társadalmi szervezeteket. Elképzelhető új — úgynevezett szatellit — pártok megszületése, amelyek elismernék az MSZMP vezető szerepét.- A keletnémet és a lengyel negoidás . . .- Úqy van. A harmadik megoldás az lehetne, hogy íkét marxista párt jön létre, és választási harc döntené el, melyik kerül hatalomra. Igazából ez tenné lehetővé a valóságos „váltógazdálkodást'’ a parlamentben és a kormányban. A két párt ideológiai bázisa és távlati politikája azonos lenne, de a rövidebb távú stratégiája és taktikája különböző.- A marxista párttal tényle. gesen konkuráló, baloldali orientáltságú pártok létrejöttét nem tartja reális alternatívának? Az 1945-48 közötti időszak haladó pártjaira gondolok. — Nem tartom valószínűnek, hogy az MSZMP önként lemondana hegemón helyzetéről. Az imént felsorolt alternatívák közül nem tekinthető viszont kizártnak a második és a harmadik kombinációja, vagyis a szatellitpártok és két marxista párt létrejötte. — Térjünk vissza a frakciókhoz. Professzor úr véleménye szerint nem teszi-e működésképtelenné, nem degradálja-e szavazógéppé a magyar országgyűlést, ha a jelenlegi 75 százalékos párttag többség — amely egyébként nem lejezi ki a társadalmi arányokat - I elsőbb utasításokra mozgó frakcióként kezd működni? — Ez a párt jól felfogott ön- kontrolljának kérdése. A tanácsoknál például az MSZMP nagyfokú önmérsékletre ható. rozta el magát, s a tanácstagok a szabad elhatározásuk szerint döntenek. Kívánatosnak tartom, hogy a párt hasonlóan cselekedjék országgyűlési kérdésekben is, és csak kivételes esetben hívja fel egységre a párttag képviselőket. Véleményem szerint a képviselői mandátumot a jelenlegi szabályok szerint kell értelmezni, vagyis a képviselő szabadon, a saját lelkiismeretére hagyatkozva foglal állást a szavazásra föltett kérdésben. Csupán a jelöléskor elfogadott egyéni és általános választói program, és választópolgárainak közakara. ta kötelezi. Semmi egyéb. — S ha ez utóbbi ellentétes a párt inspirációjával? Például az egyesülési törvénnyel, vagy egy állami nagyberuházással kapcsolatban? — Ez a kérdés még nincs tisztázva. A párton belül sem. Pedig szabályozni kell, kit mire kötelezhet a pártja, hogy a képviselő eldönthesse: ilyen feltételekkel is vállalja-e a mandátumot. — Apróság, de a parla- mentben újra általánossá vált az „elvtárs" megszólítás. A papokra is kiterjedően. Erről mi a véleménye? — Ez a kérdés is rendezésre szorul. Meggyőződésem szerint az „elvtárs" megszólítást célszerű a párttagok körére szűkíteni. A társadalomban az „uram", „asszonyom", a parlamentben a „képviselőtárs” megszólítás lehetne általános. — Végezetül arra kérem, az új alkotmány előkészítéséről mondjon néhány szót. — Három előkészítő csoport dolgozik a tervezeten: a párté, az országgyűlésé és az Igazságügyi Minisztériumé. Többszörös egyeztetés után jövő ősszel társadalmi vitára bocsátják, majd 1990-ben az MSZMP kongresszusa is megvitatja. Úgy tudom, még a jelenlegi összetételű ország, gyűlés elé kívánják beterjeszteni az ily módon kimunkált szöveget. Havasi János Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának új tagjai Az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága elmúlt heti ülésén testületébe kooptálta dr. Gyöngyösi Jánost, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét és Medvetzky Antalt, a Szak- szervezetek Baranya Megyei Tanácsának vezető titkárát. Ugyanakkor az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága tagjává delegálta a Pécsi Városi Pártbizottság Sziráki Pétert, a Pécsi Postaigazgatóság osztályvezetőjét, a Komló Városi Pártbizottság Füsz Tibort, a MOM komlói gyárának igazgatóját, Lovász Andrást, a sásdi „Búzakalász” mgtsz elnökhelyettesét, a Szigetvár Városi Pártbizottság Gráf Józsefet, a városi pb első titkárát. Sziráki Péter Hódmezővásárhelyen született 1941-ben. A Baranya Megyei Mélyépítő Vállalatnál dolgozott 1959-től 1961-ig technikusként, majd hasonló munkakörben a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalatnál, később 14 évig építésvezetőként. A Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetem szakosítóját 1974-ben végezte el. A munkásmozgalomban 1959 óta vesz részt, a pártnak 1965 óta tagja. A BÉV vállalati pártbizottságának titkára volt 1978-tól 1984-ig. Ez idő alatt levelező tagozaton végezte el a műszaki főiskola magas- építési szakát. A diplomája megszerzésénék évében, 1984- ben az ÉFEDOSZ megyei titkárának választották meg, egy évre rá tagja lett az ágazati szakszervezet központi vezetőségéneik és elnökségének. Az SZMT vezető titkárának idén júniusban választották meg. Szarvason született 1935- ben. Mezőgazdasági munkásként kezdett dolgozni, de már 1951-ben a Belügyminisztérium állományába került. Rendőri szolgálatát közrendvédelmi beosztottként kezdte. A Szovjetunióban 1964-ben végezte el a Belügyi Jogi Főiskolát, majd ennek alapján szerzett jogi doktori címet 1966-ban. Az MSZMP KB Politikai Főiskoláján 1972-ben diplomázott. A rendőrség állományában mind magasabb beosztásokat ellátva, 1975-ben lett a Baranya Megyei Rendőrkapitányság helyettes vezetője, majd 1988. márciusától a vezetője. Rendőr ezredes. A munkásmozgalomba 1954-be kapcsolódott be, ekkor lett a pártnak is tagja. Mecsekszabolcson született 1946-ban. Mezőgazdasági gépészeti főiskolán szerzett diplomát 1968-ban. A szabad- szentkirályi termelőszövetkezetben kezdett el dolgozni műhelyvezetőként, később főmérnöki beosztásban. A termelő- szövetkezetben kapcsolódott be o munkásmozgalomba, s itt lett a pártnak is tagja 1970- ben. A szövetkezet pártvezetőségének titkára volt, majd 1975-ben került az MSZMP Pécsi Járási Bizottságának apparátusába. A Baranya megyei pártbizottság politikai munkatársa 1978-ban lett. Az SZKP Társadalomtudományi Akadémiáját 1981. és 1984. között végezte el. Az MSZMP Szigetvár Városi Bizottsága titkárává 1984-ben, első titkárává 1986-ban választották meg. Mezőkovácsházán született 1948-ban. Eredeti foglalkozását tekintve könyvelő. Mezőgazdasági főiskolát végzett és a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem szakosítóját. A sásdi „Búzakalász” Mgtsz elnökhelyettese. Jelenleg a JPTE Köz- gazdasági Kara levelező tagozatának hallgatója. A munkásmozgalomba 1962-bert kapcsolódott be, s 1979-ben lett a párt tagja. Az MSZMP Sásdi Községi Bizottsága tagjává 1983-ban választották meg. Három éve az MSZMP Komló Városi Bizottsága gazdaságpolitikai munkabizottságában is tevékenykedik. Szekszárdon született 1950- ben. Eredeti foglalkozása karbantartó technikus. A Pécsi Postaigazgatóság alkalmazásában 1972-től először karbantartó technikus a városi távközlési üzemnél. Négy év múlva a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán üzemmérnöki diplomát szerezve, végzettségének megfelelő beosztásban dolgozott. A postaigazgatóság távközlési-műszaki osztályán 1982-ben lett osztályvezető. A JPTE Közgazdasági Karán 1986-ban közgazdász diplomát szerzett, s ugyanebben az évben lett a postaigazgatóság beruházási és építési osztályának vezetője. A munkásmozgalomba 1964-ben kapcsolódott be. A Postaigazgatóság KISZ Bizottságának titkára tisztségét töltötte be 1979. és 1981. között. A pártnak 1977 óta tagja. Fiisz Tibor Sósikuton született 1947-ben. A Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki diplomát, s elvégezte az MSZMP KB Politikai főiskoláját is. A Magyar Optikai Művek komlói gyáregységének 1980-ban lett vezetője, majd a szervezeti konstrukció megváltozásával 1987 óta a komlói gyár igazgatója. A munkásmozgalomba 1961-!ben kapcsolódott be, s a pártnak 1970 óta tagja. Az MSZMP Komló Városi Bizottsága gazdaságpolitikai munkabizottságában 1984-től tevékenykedik. A pártmunka mellett más közéleti tisztséget is vállalt: 1985-ben tanácstaggá is megválasztották. Dr. Gyöngyösi János Lovász András Gráf József HBHB mHEhSsI*« Mi Medvetzky Antal
