Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)
1988-10-20 / 292. szám
1988. október 20., csütörtök Dunántúlt napló 3 Üdülőhelyi érdekvédelem (1.) Nyaralók a Pécsi-tó partján Proksza László felvétele flz önszerveződés egyszeregye Meddő vita helyett cselekvést Már a múlt század végén is alakultak olyan üdülőhelyi szervezetek, amelyek az érintett települések fejlesztését, az értékek megóvását, vagy éppen a turizmus vonzerejének növelését tűzték ki célul. A korabeli krónikák szerint ilyen céllal jött létre például 1895-ben a Balatonszentgyörgyi Társaskör, 1899-ben a Balatonberényi Fürdőegylet, vagy 1904-ben siófoki székhellyel a Balaton Szövetség, amely pár évvel később folyóiratot is megjelentetett. Az üdülőhelyi érdekképviselet szerveződése napjainkban ismét fellendülőben van. A nyolcvanas évek elején például Abaligeten, Orfűn, a Dom- bay-tónál és Kisújbányán működtek üdülőhelyi baráti körök, bizottságok. 1986 nyarán az Országos Idegenforgalmi Hivatal kezdeményezésére megkezdődött ezek számbavétele, majd az ősz folyamán a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában tanácskozásra gyűltek össze az érdekeltek. Valószínűleg ennek lett következménye, hogy 1986. december 10-én az Országos Idegenforgalmi Tanács ülésére előterjesztés készült „Az üdülőhelyi bizottságok szervezett rendszerének” kialakítására, majd megszületett a 7004/ 1987. (TK 11.) MT TH számú irányelv az üdülőhelyi lakosság érdekképviseletének fejlesztéséről. Ezzel látszólag minden akadály elhárult attól, hogy az üdülőtulajdonosok beleszóljanak az adott település dolgai, ba. A valóság azonban másként alakult. A helyi tanácsok és az érdekképviselet nem mindig tudott szót érteni egymással. Főleg az olyan településeken akadtak gondok, ahol a helybeli lakosok és az üdülőtulajdonosok érdekei nem minden kérdésben egyeztek. A viták, a félreértések következtében akadt például olyan tanácsi vezető, aki „hadat üzent” az üdülőhelyi bizottságnak. A kialakult helyzeten a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottsága, a Mecsek- vidéki Idegenforgalmi Bizottság igyekezett változtatni, sőt a megyei tanács vizsgálatot is elrendelt és különféle intézkedéseket tett. Megállapították többek között, hogy az eddigi gyakorlat nem segítette igazán a tenniakarást, a helyi tanácsok nem mindig fogadták partnerként az üdülőhelyi bizottságok kezdeményezéseit, javaslatait. Az üdülőhelyi szervezetek nem véletlenül kérnek nagyobb beleszólást a település ügyeibe, hiszen az üdülőtulajdonosok száma két-háromszo- rosa, vagy éppen tízszerese a helyben lakókénak. Érdekeik tehát azt kívánják, hogy részesei lehessenek minden, őket is érintő döntésnek, hogy véleményt formálhassanak a településfejlesztés, az ellátás és más hasonló kérdésekben, hogy kérjék ki a véleményüket arról, mire fordítják a tanácsok az üdülőhelyi díjakat. Az államigazgatás helyi szervei — hangzott el a Me- csekvidéki Idegenforgalmi Bizottság legutóbbi ülésén - akár tanácsrendeleteket is alkothatnak annak érdekében, hogy megtalálják a közös han. got a szerveződő közösségekkel. Ehhez azonban az kell, hogy mielőbb felismerjék az önszerveződésben rejlő társadalmi erőt. Az üdülőhelyi bizottságok, baráti körök, vagy egyesületek céljai ugyanis nem ellentétesek, nem lehetnek ellentétesek az adott település érdekeivel. A turizmus fejlődésével számos olyan körülmény (kialakult a megye legfontosabb idegen- forgalmi centrumaiban, ami minél előbb szükségessé teszi a közmegegyezést. Jól ismert például egyes üdülőhelyek túlzsúfoltsága, vagy a kereskedelmi, a kommunális és a kulturális ellátás hiányosságai, ami csak úgy lesz enyhíthető a következő években, ha a meglevő energiát az érintettek ■nem meddő vitákra, hanem a cselekvésre fordítják. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint legfontosabb a tennivaló Abaliget és Orfű térségében. Az előbbinél a tavak és környezetük állapota, az utóbbinál pedig a falufejlesztés és a teho-pén- zekből megvalósítandó orvosi rendelő ügye vár mielőbbi megoldásra. Az orfűi tanács és az üdülőhelyi bizottság egyébként október 26-án a pécsi Ifjúsági Házban fórumot rendez az üdülőtulajdonosok részére. A délután 4 órakor kezdődő és nagy érdeklődéssel várt társadalmi vitán a tanács tisztségviselői tájékoztatják a megjelenteket és válaszolnak kérdéseikre. A hasonló fórum jellegű összejövetelek még nem túl gyakoriak Baranyában. Az érdekvédelmi szervezetek azonban arra törekszenek, hogy - lehetőleg a nyilvánosság minél szélesebb körű bevonásával - gyakrabban találjanak módot a vélemények ütköztetésére, egymáshoz közeli, vagy hasonló álláspontok kialakításaira. Teszik ezt annak szellemében, hogy tudják: az üdülőterületi döntésekbe nincs iközvetlen beleszólásuk, végrehajtó bizottsági vagy tanácsülések nem rendelkeznek szavazati joggal. Az olyan tanácsok viszont, ahol komolyan veszik a nagyobb demokratizmus előnyeit, kihasználják ezt a lehetőséget és figyelembe veszik az érdekvédelmi szervezetek javaslatait. F. D. Előbb az értelmiségi bérszinthez kell felzárkézni Mi foglalkoztatja a pécsi pedagógusokat? Miként fest közvetlen környezetünkben a pedagógusok bérhelyzete? - vetődött fel a kérdés az utóbbi hetekben, főként pedig a Pedagógusok Szakszervezete központi vezetőségének múlt pénteken lezajlott ülése óta. Az elmúlt hetekben jutott el valamennyi iskolába a dombóvári pedagógusok felhívása is. Ez alkalommal Pécs város • iskolái között tájékozódtunk, és ezekben az intézményekben újra és újra azt mondták, a dombóváriaknak a túlórákra vonatkozó követelése csak a jéghegy csúcsát jelenti. A pedagógusok egzisztenciális problémái sokkal összetettebbek. Az Apáczai Csere János Nevelési Központban, ahol bölcsődétől a gimnáziumig valamennyi fokozat megtalálható, most ösz- szesítik a tennivalókat: a bérek felemelése, az infláció káros hatásának kivédése, óraszámok megállapítása szerepel napirenden. A szakszervezeti bizalmiak testületi ülésein a következő kérdésekben várnak sürgős kormányzati intézkedéseket: a pedagógus kötelező óráinak 50 százalékában köte. iezhető túlórára, és ez igen súlyos teher. Bérintézkedéseket követelnek — az országos hírközlő szervekből 40-100—200 százalékos követelésekről értesülünk. Bármekkora béremelésre van is kilátás - hallottuk Dráb Iván- nétól, a Pedagógus Szakszervezet Pécsi Bizottságának titkárától -, a pedagógusbéreknek eleve el kellene érniük az amúgy is alacsony magyar értelmiségi átlagbéreket. Csak ezután kapcsolódhatnának be hátrány nélkül . a hazánkban esedékes bérpolitikai reformba. Csak ezután kerülhet sor a felzárkózásra. A harmadik kérdés a túlórák bruttósítása - Tavasz Lajosné, Pécs Város Tanácsa illetékes csoportvezetője közlése szerint a túlórák bruttósítását mindenütt el kellett végezni, és Pécs városban jszt el is végezték. így míg korábban 40 forint volt a maximális túlóradíj, ez most nem lehet kevesebb 45 forintnál, a felső hatóra pedig 120 forint. . Az új adózási rend hátrányos következményei tulajdonképpen ez év márciusában, továbbá a pedagógusnapi jutalomosztások idején izgatták fel a kedélyeket. Hiszen az adószabályok durván megkurtították az amúgy sem túl magas pedagógusnapi jutalmakat, a szerény plusz jövedelmeket. A pécsi általános iskolák a korábbi közös gazdálkodási rendszer után most önállóak lettek, mint ahogy önállóan gazdálkodtak a középfokú intézmények is. Azaz, maguk rendelkeznek az átmeneti mellett a tartós bérmaradványokkal. Sokfajta intézmény működik azonban Pécsett, fiatal tanerőkkel dolgozó, zsúfolt lakótelepi iskolák, mint például a Testvérvárosok terén, továbbá aránylag magas átlagfizetéseket adó megállapodottabb, régibb intézmények. Troska Gyula, a Testvérvárosok tere iskolájának igazgatója mégis olyan ellentmondásra hívja fel a figyelmemet, hogy náluk, ahol sok a fiatal pedagógus, a pályakezdők béremelésével (mindössze 5200 forintos fizetésekről van szó), tulajdonképpen hátrányba kerültek az 5-10-15 éve dolgozók a mint. egy 5800 forintos bérükkel. Ebben az iskolában sem tudják méltó módon honorálni azt, hogy a pedagógus két műszakban dolgozik, hogy zsúfolt osztályokban kell tanítania, és nem tudják miből honorálni a többlettevékenységét. Ez nemcsak a Testvérvárosok téri iskolára áll, hanem általában az olyan iskolákra, amelyekben fiatal a tantestület. Ebből az iskolából, melynek tanítványait szívesen fogadják középfokon, öt év alatt hárman hagyták ott a pályát a legtehetségesebbek közül. Kénytelenek csökkenteni a nyelvórák számát, vagy túlórában kell nyelvet tanítani, hiszen a nyelvszakosok a jobban fizető középfokú iskolákat választják. Pécs város a hetedik helyen áll a beosztott pedagógusok bérét illetően — Baranya pedagógusai hosszú idő óta az országos bérlista végén kullognak. Heves kivételével valamennyi megyében magasabbak a pedagógusbérek. Gállos Orsolya Hol lehet építkezni Pécsett? (3.) Egykor ipar- teriiletek - ma lakónegyedek Gyárvárost korábbi rendezési terv iparterületnek tekintette, elsorvasztását javasolta. Ma ez a városrész a Géza utcától északra lakóövezet, ami azt is jelenti, hogy nincs építési tilalom. Az itt élők vállalkozó kedvét egyértelműen jelzi, hogy jó ütemben haladnak a közműépítések a lakosság társulásával. A házak komfortosítása mellett az itt korábban kialakult kisvárosi hangulatú, zártsorú beépítést kívánatos megtartani az építési és bővítési tervek készítésekor. Ugyanakkor lehetőség van idetelepíteni a környezetet nem zavaró kisipari műhelyeket, kisebb telephelyeket is. Mindössze egy kisebb területen van Gyárvárosban korlátozva az építkezés, ott ahol a 6-os út bevezető szakaszának egy része épül majd. Valaha védő-zöldnek, ipar- területnek jelölték ki a Hőerőmű környékét is, a Janko- vicstelepet. A lakosság azóta társulással megépítette a gázvezetéket, komfortosította a lakóházakat. Ma már a nagy telkes beépítés engedélyezett. Tilalom csak a Gomba utca környezetében van, - a 6-os út új szakaszának későbbi megépítése érdekében. Az egykori véderdő övezetként csak a Basamalom-dűlő maradt meg, de az építési szabályok szerint 1996-ra dönteni kell a kisajátításról, vagy megszüntetni a korlátozást. A Kis-Balokány környéke szintén ipari terület volt, ma már nagy része beépült, közművesített negyed. Délkeleti részén azonban csak ipari, kisipari létesítmények építésére lehet vállalkozni. A Bokor és az Avar utca környékén a tanács is alakított ki közművesített telkeket, amelyeken zártsorú és csoportházas lakásépítés is lehetséges. A házhelyeket egyébként már el is adta. G. M. A háttérben a rossz minőség és a gyártási hibák Alig egy éve vásárolt fehér merluska kabátomat szemrevételezve megállapítottam, hogy nem éppen a legtisztább. Becsomagoltam, s gyanútlanul elindultam az egyik pécsi gyorstisztító szalonba. Alig fél percnyi szemrevételezés után az átvevő hölgy, a szalon dolgozója, a következőket közölte velem.- Kérem, lehet, hogy megsárgul, de előfordulhat, hogy kihull a szőre, vagyis felelősséget nem vállalunk érte .. .- De én tizenkétezer forintért vettem, s mindössze egy-két hónapot használtam — próbáltam mentegetni kisbundámat.- Sajnos, - tárta szét kezét a hölgy —, s én mit tehettem mást — piszkos lévén a bunda — aláírtam a vállalási jegyet, vagyis, hogy nem vállalnak érte felelősséget, s a szolgáltatásért előre fizettem 267 forintot. Hazafelé menet elgondolkoztam. A vétkem csak any- nyi, hogy megvásároltam a szabályai szerint járunk el. A szolgáltatási díjért elvégezzük a tisztítást, a technológiai hibáért vállaljuk a felelősséget, de a rejtett hibáért nem. Nem vállalhaséget a Patyolat nem váU lak Ha így is kéri a megrendelő a tisztítást, az esetleges kárt o viseli. Ha a Patyolat erre nem hívja fel a Miért vállal felelősséget a Patyolat? kisbundát - ezért fizettem -, s használat közben kissé bepiszkoltam — ezért is fizetek. S ha a tisztításnál tönkremegy, vajon ki téríti meg a káromat? Dr. Moszlovácz Judit, a Baranya Megyei Patyolat Mosoda Vállalat jogtanácsosa :- A vállalkozási szerződés tunk felelősséget a gyártási, konfekcionálási, az anyag természetéből adódó hibáért, illetve azért, ami használat közben keletkezett. A szemmel látható hibákra az átvételnél felhívják a megrendelő figyelmét, s közlik vele, hogy milyen károsodást szenvedhet a beadott ruhanemű, s hogy ezért felelősfigyelmet, helytelen vállalás következtében a vállalatot terheli a felelősség. Egyéb esetekben pedig - rejtett hiba — igénybe vesszük a Szolgáltatási Fejlesztő és Tanácsadó Vállalat szakvéleményét. így például kiderülhet, hogy gyártási hiba következtében ment tönkre a kabát, vagy a bunda, s ekkor a Patyolat Vállalat megtéríti a megrendelő kárát, majd a gyártóval szemben érvényesíti kártérítési igényét. — Mit mond a magánvállalkozó? Bojár Miklós, a pécsi Jókai utcai vegytisztító üzem vezetője: — A legnagyobb felelősség oz átvevőt terheli, s ehhez nagy szakértelem is kell. Mi mindent megbeszélünk megrendelőinkkel, s reklamáció még nem volt. S amire szeretném felhívni a figyelmet: nem ártana, ha a gyártók összeülnének a tisztítási: szakmában dolgo-. zókkal, s az sem, ha megfe. lelő kezelési utasításokkal látnák el a méregdrága holmikat. Igaz. Végül is a tisztításnál tisztázni a felelősséget? M. Gy.
