Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)
1988-10-17 / 289. szám
A Dunántúli napló 1988. október 17., hétfő Társadalmi vitára bocsátják a választási törvény tervezetét Minden állampolgár részt vehet a Hazafias Népfront által szervezett fórumokon A Hazafias Népfront és a kormány a napokban társadalmi vitára bocsátja az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvény módosításának tervezetét. A széles körű szakmai viták tapasztalataira épülő jobszabálygyűjtemény előkészítő munkálatait, a megújuló választási törvény főbb vonásait foglalták össze a Hazafias Népfront és a Minisztertanács munkatársai. A választásokról szóló törvény szabályainak első értékelését és kritikáját az a több száz sajtócikk jelentette, amelyek 1985-ben a választások előkészítésével és lebonyolításával foglalkoztak. Az országgyűlési képviselői és tanácstagi választásokat követően nyomban megkezdődött a tapasztalatok értékelése. A Hazafias Népfront megyei bizottságai, valamint Országos Tanácsa, továbbá a párt- és tanácsi szervek elemezték a választási rendszer új intézményeit. A Tömegkommuniká-, ciós Kutató Központ a lakosság körében közvéleménykutatást végzett. Az MSZMP Társadalomtudományi Intézete feldolgozta a legutóbbi választások politikai tapasztalatait, elemezte a választói magatartás különböző formáit. A választások tapasztalatairól készült országos elemzés jelezte: a választások politikai sikere mellett új kérdések, új problémák is felvetődtek, esetenként ellentmondásos, tisztázatlan helyzetek adódtak, amelyek feloldásra várnak. Szükségessé vált az is, hogy a tapasztalatok mélyebb elemzését, a választási rendszer továbbfejlesztési lehetőségeinek számbavételét tudományos igényű megalapozás segítse. Elméleti és gyakorlati szakemberekből álló munkacsoport is széles körűen elemezte a választási rendszer kérdéseit. A kidolgozott tanulmányok (megjelentek az Állam és Igazgatás 1988. évi áprilisi számában) vázolták a választási rendszer továbbfejlesztésének különféle lehetőségeit. Az elképzelések szakmai fórumok véleményei, javaslatai alapján csiszolódtak, s váltak a politikai állásfoglalás egyik alapjává. Ilyen előzmények után a párt központi bizottsága 1988 júniusi ülésén állást foglalt a választási törvény módosításának fő irányairól. Az állásfoglalást és annak indoklását közzétették a napilapokban, és teljes terjedelemben közölte a Pártélet szeptemberi száma. A politikai állásfoglalásra és az elemzések tanulságaira építve a belügyminisztérium és az igazságügyi minisztérium elkészítette a törvénymódosítás szövegének tervezetét, amelyet a miniszter- tanács a társadalmi vita alapjául elfogadott. A törvénymódosítás alapvető céljai és irányai a következőkben foglalhatók ösz- sze: váljon világosabbá, hogy milyen program alapján, ki kit képvisel: a képviselői ,és a tanácstagi választás politikai tartalma határozottabban különüljön el egymástól; a választások erősítsék a társadalmi nyilvánosságot, a demokráciát, a helyi önkormányzatokat; bővüljön a választásokat körülövező jogi garanciarendszer. Áz új alkotmány előtt vagy után A törvény megújítására a politikai intézményrendszer átfogó reformfolyamatának részeként kerül sor. A politikai rendszer működésének alapvető szabásait az alkotmány állapítja meg. Az alapelvek módosítására nincs szükség, mert kiállták a gyakorlat próbáját. Továbbra is általános, egyenlő, közvetlen a választójog, a szavazás titkosan történik. A választási szervek az államigazgatástól függetlenül működnek, a választás alapvető szabályait az Ország- gyűlés állapítja meg. A választások technikai lebonyolításának rendje (választók névjegyzéke, jegyzőkönyvek stb.) változatlan. A választási törvény módosításának társadalmi vitára bocsátott tervezete döntően az alkotmány jelenlegi keretei között is megoldható módosítási javaslatokat és döntési változatokat tartalmaz. Természetszerűen felvetődhetnek a társadalmi vitában olyan kérdések is, amelyek túlmutatnak a közreadott törvény- javaslaton. így például szóba kerülhet az Országgyűlés, a tanácstestületek szerepének változása, az új társadalmi közmegegyezés mechanizmusának kialakítása, amelyek a választási rendszernek a törvénytervezetben nem érintett intézményei újragondolását is igényelhetik. A társadalmi vitának az is célja, kiderüljön a javasolt változtatások alkalmasak-e arra, hogy a kor szükségleteit kielégítsék. Köztudomású, hogy folyik az alkotmány felülvizsgálata. Megalakultak az előkészítő bizottságok, amelyek foglalkoznak a társadalmi rend, az államszervezet, az állampolgári jogok alkotmányos szabályozásának kidolgozásával. Hasznos, és elősegíti az alkotmány felülvizsgálatát is, ha a választási törvény társadalmi vitájában elhangzanak olyan állásfoglalások és javaslatok, amelyek az említett kérdéseket is érintik. Ennek során megfogalmazódhat: célszerű-e az alkotmány felülvizsgálatának befejezése előtt a választási törvényt lényegesen módosítani, vagy erre csak az új alkotmány elfogadását követően kerüljön sor. Közbenső megoldásként az is elképzelhető, hogy azokat a változtatásra megérett kérdéseket, amelyekben kialakul a társadalmi egyetértés, most szabályozzuk. Ez akkor indokolt, ha a képviselői és tanácstagi választások időben elkülönülnek egymástól. Minden megoldás mellett és ellen szólhatnak érvek. Ezek az érvek a társadalmi vitában erősíthetik vagy gyengíthetik valamelyik változatot, és alapjául szolgálhatnak a döntésnek. Á törvénytervezet nyitott A törvény tervezete minden szempontból nyitott, nincsenek előzetesen eldöntött kérdések. A Hazafias Népfront által szervezett társadalmi viták résztvevői tehát alkotó módon járulhatnak hozzá a választási törvény megújításához. A nyitottságot jelzi, hogy a tervezet 24 rendelkezése kettős vagy hármas döntési változatot, alternatívát tartalmaz. Nyitott abban az értelemben is, hogy a társadalmi vita nemcsak az adott megoldások egyikét vagy másikát támogathatja, hanem új, a tervezetben nem szereplő javaslatot is kialakíthat. Egy időben vagy külön A képviselői és a tanácstagi megbízatás tartalma különböző az országos és a helyi politizálás eltérő jellege miatt. Ez azonban nem tükröződik eléggé a jogi szabályozásban. Esetenként a gyakorlatban is összemosódnak a feladatok és a szerep- felfogás sem teljesen tisztázott: a képviselőket helyi problémák megoldására! buzdítják a választók, és ennek alapján ítélik meg tevékenységüket. Ezt a keveredést a választókban erősíti az is, hogy az egy időben tartott választásokon sem az egyéni programokban, sem a választási eljárásban, az agitáció- ban nem vált el egyértelműen az eltérő jelleg. Az időbeni elkülönítés segítheti, hogy markánsabban jelenjenek meg az országos és a helyi politikai ügyek, az érdekképviseleti különbözőségek. Döntő változás attól várható, ha ez a forma megfelelő tartalommal telítődik: a képviselőknek és a tanácstagoknak jól kirajzolódó, önálló arculatú választási programjaik lesznek. Ezt elősegítheti a választás szabályainak (például: jelölés folyamata) differenciálása is. A szétválasztás fontos politikai előnye, hogy a választási ciklus (öt év) alatt a kormányzat két alkalommal teremt lehetőséget a legszélesebb körű párbeszédre a választókkal. Kétségtelen, hogy a szétválasztással szemben reális ellenérvek sorakoztathatok fel: a választási szervek tagjai mun- katerhének növekedése, a költségek duplázódása, a választási eljárás szinte állandó fo. lyamattá válása. Az érvekre és ellenérvekre tekintettel a törvény szövege két változatot tartalmaz, az egyik szerint időben elkülönülne a tanácstagi és a képviselői választás, a másik szerint 1990-ben még azonos napon lennének. A jelölés kritikus pontjai Egyhangú a vélemény abban, hogy az 1985. évi választások egyik legizgalmasabb szakasza a jelölés volt, s1 ennek során felszínre kerültek a jelölési rendszer ellentmondásai. (gy többek között az, hogy túlságosan elkülönül egymástól a jelöltnek javasoltak kiválasztása és maga a jelölt- állítás. A jelenlegi szabályozás az állampolgárok közvetlen részvételére csak a jelölőgyűlésen ad alkalmat. A jelölőgyűlés állásfoglalását így gyakran hangulati elemek döntötték el. Mindehhez hozzájárult, hogy a jelölőgyűlések lebonyolításának jogi szabályozatlansága visszás helyzeteket is teremtett. A jelölőgyűlésen való részvételi, szavazási jogosultság, a szavazás eredményének megállapítása körüli zavarok az adott esetben szükségtelen feszültségek forrásává váltak. A jelzett problémák a jelölés egész folyamatának megújítását igénylik. A jelölés folyamata a módosítás tervezete szerint három egymásra épülő szakaszból áll: a jelöltajánlás, a jelölést előkészítő bizottságok munkája és a jelölőgyűlés. Jelöltajánlás Annak érdekében, hogy a jelöltnek ajánlott személyek mögött ténylegesen közös politikai akarat, közösségi gondolkodás és cselekvés állhasson, indokolt a jelöltajánlás jogának kollektív jogként való megfogalmazása úgy, hogy minden alkotmányosan működő szervezetnek, kollektívának jelöltajánlási joga legyen. A módosítás szerint a képviselő, jelölt személyére Írásban ajánlást tehetnek a választókerületben működő, jogi személyiséggel rendelkező politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek, ey gesületek, gazdálkodó szervezetek, intézmények dolgozóinak, illetőleg tagjainak közösségei és a lakóhelyi kollektívák. Lakóhelyi kollektívák alatt például a lakó- és utcabizottságok, a társasházi közösségek és lakásszövetkezetek érthetők. Ebben az értelemben tehát az egyének jelöltajánlási joga kollektív joggá integrálódik, hiszen valódi képviseleti tartalom csak közösségi akaraton alapulhat. A kollektív ajánlási jog a társadalmi vita egyik fő kérdése lesz. Azt kell tisztán látni, hogy a javasolt megoldás előrelépést jelent. Megszűnik az az ellentmondás, hogy a jelölőgyűlésen az ott helyben, először felvetődő személyre kelljen szavazni: jelölt legyen-e vagy sem. Tartalmilag az egyéni jelöltajánlási jog eddig is csak akkor tudott érvényesülni, ha megfelelő mértékű kollektív támogatóst szerzett. Az új keretek között egyértelműbbé válik, hogy ki kit képvisel, az ajánlott személynek mekkora a támogatottsága. Jelölést előkészítő bizottság A jelöltajánlás új rendszerének kialakítása felveti új választási szerv, a jelölést előkészítő bizottság létrehozását minden képviselői választókerületben. A javaslat szerint a bizottság 31-51 tagú. Tagjait a Hazafias Népfront bizottsága választja meg, a választókerület politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervei, a lakóhelyi és a munkahelyi kollektívák által javasolt választó- polgárok közül. A bizottság tevékenységének nyilvánosnak kell lennie, mert csak a nyilvánosság teremtheti meg azt a közbizalmat, amely elenqedhetetlen feladatai ellátásához. A bizottság működése: — ülése nyilvános, melynek idejét és időpontját közzé kell tenni; — munkájában tanácskozási joggal részt vehet a jelöltet ajánló kollektíva képviselője akkor is, ha nem tagja a bizottságnak; — ülésén bárkinek hozzászólási jogot adhat. A bizottság feladatai: — összegyűjti az ajánlásokat; — konzultációkat folytathat az ajánló kollektívák képvise-. tőivel annak érdekében, hogy esetleg közösen támogatható programokban és személyekben állapodjanak meg; — a javaslatokat támogatottságuk mértéke alapján rangsorolja, nyilvánosságra hozza, majd indoklásával együtt a jelölőgyűlés elé terjeszti. A bizottság nyilvános érdekegyeztető fórum, tevékenysége szigorúan kötött a törvényes- * séghez. Minden ajánlással érdemben köteles foglalkozni, kivéve, ha az ajánlott személy a törvényes feltételeknek nem felel meg (pl. nincs választójoga). A támogatottság mértékétől függetlenül valamennyi ajánlott személyről tájékoztatja a jelölőgyűlést. A támogatottság mértékének megállapításánál több összetevőt lehet figyelembe venni: elsősorban az ajánló kollektívák és ezek tagjainak száma, az ajánló kollektívának a választókerületben betöltött társadalmi, politikai súlya, az ajánlott személynek a választó- kerület érdekében végzett tevékenysége. A társadalmi vita remélhetően tovább pontosítja a támogatottság mértékének tartalmi meghatározását. Az előkészítéskor felmerült javaslatok alapján a módosítás alternatívákat tartalmaz a következő kérdésekben is:- a képviselőnek ajánlott személy csak egy vagy több választókerületben fogadhat el ajánlást; — a jelöltet ajánló kollektive csak egy vagy több személyt javasolhat képviselőjelöltnek. Jelölőgyűlés Változatlan a jelölőgyűlésnek az a joga, hogy kizárólagosan dönt arról, ki legyen jelölt. A jelölőgyűlés résztvevői csak a kollektívák által előzetesen ajánlott személyekről szavazhatnak. A jelöltekre vonatkozó javaslatokat elhangzásuk sorrendjében egyenként kell szavazásra bocsátani. Az 1985. évi választások tapasztalataira alapozva a módosítás tervezete szerint a szavazás előtt az ajánlott személyek ismertethetik választási programjukat. Az elgondolás szerint — a jelenlegi egyihanmad helyett — a jelölőgyűlésen résztvevők felének igenlő szavazata szükséges a jelöltté váláshoz, kifejezve ezzel azt az igényt, hogy az ajánlott személyek közül a leginkább támogatottak legyenek jelöltek. Sok kifogás érte 1985-ben a választási törvénynek azt a rendelkezését, hogy a jelölőgyűlésen a választókerületben lakó választó- polgárokon kívül a munkahelyi közösségek tagjainak is volt szavazati joga. ,,Az jelöljön, aki választ” fogalmazódott meg a tapasztatótok ösz- szeqzésekor. A módosítás szerint a jelölőgyűlésen szavazati joga kizárólag a választókerület lakosainak van. További kérdésként merül fel és a tervezetben alternatív javaslatként szerepel: a képviselői választókerület lakosai minden jelölőgyűlésen vagy csak egy alkalommal élhetnek a szavazati joggal. Ennék eldöntésénél kétféle, egymásnak ellentmondó lehetőséget kell mérlegre tenni: ha a jelölőgyűlés résztvevői csak egy gyűlésen szavazhatnak, akkor kiküszöböljük az ,/utaztatást", ugyanakkor meggátoljuk, hogy az ajánló kollektíva minden választókerületi jetólőgyűlésen támogathassa saját jelöltjét. A törvényi garanciák erősítése érdekében a javaslat szerint a jelölőgyűlésen — esküt tett — szavazatszámláló bizottság működik. A törvény a jelölőgyűlésre vonatkozó további részletszabályok kialakítását (pl. a hozzászólások időtartamának korlátozását, a szavazati jog Igazolásának módját) demokratikusan a többségi elv betartásával a jelölőgyűlés résztvevőire bízza. E megoldás azért látszik célszerűnek, mert csak ott kell kiegészítő részletszabályokat megállapítani és alkalmazni, ahol erre igény ■ mutatkozik. A tanácstagok választásánál a jelölést előkészítő bizottság feladatait a Hazafias Népfront helyi bizottsága látja el. A tanácstagi jelölésnél a jelölőgyűlésen további személyékre is javaslatot tehetnek a választópolgárok. Választási programok A választások népfrontjellegének egyik hagyományos megjelenési formája a választójogi törvénynék az a rendelkezése, mely szerint a jelöltnek írásban nyilatkoznia kell a Hazafias Népfront programjának elfogadásáról. Politikai intézményrendszerünk reformja kapcsán nem zárhatók ki a választásokból azok az alkotmányosan megalakult szervezetek, amelyek a politikai szerveződés eddigiektől eltérő útját járják. Módosításként a javaslat tartalmazza azt a döntési változatot is, hogy a megválaszt- hatóságnak az alkotmány, az alkotmányos jogszabályok elfogadása legyen a feltétele. A jelölési folyamat új megfogalmazásában erősebbé válik a kötődés az ajánló kollektívák és a jelöltek, illetőleg a választók és a megválasztott képviselők között. Ez kifejeződik abban is, hogy az ajánló kollektíva az ajánlott személy váasztási programjához javaslatokat is tehet, amelynek elfogadásáról nyilatkozni kell. A jelölt a jelölőgyűlésen, majd azt követően a választást megelőző napig ismertetheti választási programját. A választási agitációban, a lakossággal való kapcsolattartás szervezésében az ajánló kollektívák támogathatják a jelöltet annak érdekében, hogy minél kedvezőbb és nagyobb ismeretségre tegyen szert. A választási agitációnak törvényes keretéket kell szabni: részben a jelölttől elvárható tisztességes maaatartás normáinak kialakításával, részben a választási agitációra fordított oénzeszközök felhasználásának nyilvánosságával. Az ajánló kollektíva és a megválasztott képviselő között a kapcsolat nem szakadhat meg. A javaslat ezt azzal is kifejezésre juttatja, hogyha a vállalt programját a képviselő nem teljesíti, az ajánló kollektíva is 'kezdeményezheti visszahívását. Országos választási lista Az országos lista továbbfejlesztése két megközelítésből indokolt: váljék egyértelműbbé, hogy a listán induló jelöltek milyen érdekeket, mely szervezeteket képviselnek, továbbá minden jelentős, a politikai intézményrendszerben meghatározó jelentőségű országos szervezet kapjon helyet a listán. Ez szükségessé teszi az országos listán megválasztható képviselők számának növelését, a jelenlegi 35-röl mintegy 50-re. Ennek arányában csökkenne az egyéni képviselői választókerületek száma. A törvényben felsorolt szervezetek a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által megállapított számban közvetlen jelölési jogot kapnak. A tervezet szerint ilyen szervezet az MSZMP, a SZOT, a KISZ, a Gazdasági Kamara, a TOT, a SZOVOSZ, az OKISZ és a KIOSZ. A jelölt személyéről az országos vezetőtestületek döntenek. A nemzetiségek szövetségei, az egyházak és más társadalmi mozgalmak képviselőit a HNF Országos Tanács (Folytatás az 5. oldalon)
