Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)

1988-10-16 / 288. szám

Világbajnoki ezüstérem után mi következik az olimpián? Négyen Dél­Dunán­túlról Szöul utón isméi- Szöul Még egy hét sem telt el azóta, hogy o XXIV. nyári olimpián részt vett magyar sportolók utolsó csoportja ha­zatért Szöulból, még el sem csendesedtek a hatalmas ma­gyar sportsiker nyomán szüle­tett örömhullámok, máris újabb magyar küldöttség kezdte meg c versenyeket a dél-koreai fő­városban: ezúttal a mozgássé­rült, vak és csökkentlátó ver­senyzők vették birtokukba a televízión keresztül megcsodált létesítményeket. A Vili. paraolimpián, októ­ber 15. és 24. között, 62 nem­zet több, mint négyezer ver­senyzője szerepel - s ez a nyári ötkarikás játékokhoz ha­sonlóan, szintén részvételi csúcs. Az indulok között van 35 (32 férfi és 3 nő), magyar sportoló, akik azzal a céllal utaztak el és kezdték el teg­nap a vetélkedőket, hogy meg­ismételjék a négy évvel ezelőt­ti sikert. 12 aranyérem meg­szerzését, amit a legutóbbi New Yorkban megrendezett világjátékokon elértek. Erre hat sportágban lesz lehetősé­gük: asztaliteniszben, atlétiká­ban, súlyemelésben, úszásban, csörgőlabdában és ülőröplab­dában. Az elutazás előtt megtartott tájékoztatón a szakvezetők ér­meket vártak az úszóktól, akik között többszörös bajnokok is vannak, jó helyezésre számít­hatnak az Európa-bajnok asz­taliteniszezők. A csapatjátékok képviselői most indulnak elő­ször olimpián, s hogy ők is éremre esélyesek, art eddigi eredménylistájuk példázza: a csörgölabdázók EB-bronz ér­mesek voltak, míg az ülőröp- labdázók még náluk is na­gyobb sikerrel dicsekedhetnek, hiszen a két évvel ezelőtt Pé­csett megrendezett I. ülőröp­labda világbajnokságon Irán mögött ezüst érmet szereztek. A most Szöulban küzdőtér­re lépő magyar válogatottban - Budai Sándor, Pölcz Csaba, Kekecs Miklós, Czimmermann József, Czink Imre, Paczulák András, Szécsényi Lajos, Do­mokos András, Lőcsei Sándor, Balogh Imre — csupán Domo­kos az újonc a vb-ezüst érmes csapatban, míg Budai Sándor Pécsről, Balogh Imre, Czimmer­mann József és Pölcz Csaba, Nagykanizsáról tagjai ismét a válogatottnak. Budai Sándor a pécsi Len­dület sportolója, mint csapat- kapitány vehette ki részét a Pécsett megrendezett I. világ- bajnokságon elért ezüst érem kivívásából. A pécsi fiú szin­te alopitó tagja volt az orszá­gos bajnokságban 1982-től szereplő Lendület csapatának. Ma már azonban nemcsak klubjában, de a válogatottban is a rutinosabb, tapasztaltabb tagok közé számít. A nagyka­nizsai Hamburger Sportegye­sület csapata, ugyancsak 5 éve szerepel a hazai legjob­bak között, de több tehetséges fiataljával, máris nagy megbe­csülést vívtak ki jó szereplé­sükkel a hazai bajnokságban és nemzetközi kupákban. A kanizsaiak közül ezúttal hár­man: Balogh, Czimmermann, és Pölcz öltheti magára a magyar válogatott címeres me­zét. Mint ismeretes, a XXIV. nyá­ri olimpiai játékokon a férfi kézilabdacsapatunk rajtolt, mint a legutóbbi világbajnok­ság ezüstérmese és közöttük volt az egyetlen dél-dunántúli versenyző Kakas János, nos most egyszerre négyen képvi­selik ezen országrészt a ma­gyar válogatottban, s remél­hetően ők sem adják alább a kézilabdázók 4. helyénél. An­nál is inkább mert a magyar válogatott a pécsi világbajnok­ságon is csak a sokkal fiata­labb átlagéletkorú Irántól szenvedett vereséget, biztosan győzte le Hollandia, Norvégia, az NSZK, Svédország, Egyip­tom, Finnország és Jugoszlá­via együtteseit. K. L Gondolatok a mozielőadás után Don Quijote küldetése Balczó nem alkuszik Balczó András. Nagyon ke­vesen lehetnek, akik nem is­merik nevét. Annak idején, a ■müncheni olimpián sokaknak szurkolt a magyar közvélemény, de annyira tán senkinek sem, mint neki. Balczó 1972-ben már min­dent elért, amit egy öttusázó pályafutása során elérhet, egyetlen dolog hiányzott az eredménylistájáról, csupán az egyéni olimpiai bajnoki cím. S az első négy szám után Münchenben is úgy tűnt, hogy ez az életéből végleg kima­rad. Huszonnyolc másodpercet kellett a futásban Onyiscsen- kón hoznia, ami teljesen re­ménytelennek tűnt, hisz a szovjet öttusázó csapata leg­jobb futójának számított. Bal­czó ennek ellenére 53 másod­percet vert ellenfelére és olimpiai bajnok lett. — Három szám után teljes letargiába estem — hallottuk tőle kedden este a „Külde­tés" című, róla szóló doku­mentum filmet követő beszél­getésen, a JPTE TK moziter­mében. — Öltem egy münche­ni buszmegállóban, s sírni lett volna kedvem. De aztán rá­jöttem, sem magamnak, sem másnak nem tehetek szemre­hányást, úgy készültem, aho­gyan kell. Ettől kezdve valami felszabadult bennem. Biztos vagyok abban, hogy ennek kö­szönhetem müncheni győzel­memet. Balczó hosszasan fejtegeti: amikor már minden mindegy valakinek, általában akkor ké­pes a legnagyobb dolgok vég­hezvitelére. Számos példát hoz saját életéből, a közönség pe­dig feszülten hallgatja gondo­latait. Érthető. Egy legenda, egy nem mindennapi egyéni­ség szólal meg előttünk, s vé­leményét nagyon ritkán, szinte kizárólag csak az ilyen él­ménybeszámolónak nevezett előadásokon lehet hallani. Sem a televízióban, sem a rádió­ban nem hajlandó megnyilat­kozni, mint mondja, annyiszor félremagyarázták már szavait, hogy az ilyen „műintézmény­be" inkább el sem megy. Pedig hát nagyon kíváncsi­lak rá még ma is az embe­rek. Nimbusza van, az ember­feletti munka, a siker és a megalkuvástól mentes életvi­tel font köré olyan legendát, mely tán csak egy Latinovits- nak, egy Nagy Lászlónak és a hozzájuk hasonló egyéniségek. nek juthat osztályrészül. Né­hány sztorija is ezt bizonyítja. Müncheni győzelmét jelentő futása idején például Miskol­con egy teljes üzem állt le. hogy a tévéközvetítés szemta­núja legyen, s mikor az egyik művezető munkára akarta ösz­tökélni embereit, a melósok megfogták s bezárták egy rak­tárba az értetlen főnököt. Még aznap — bár a hírügynöksé­gek nem jelentették — egy egész vonat részegedett le Nyíregyháza közelében, a „földi" győzelmét megünnepe­lendő. Merthogy Balczó nyír­egyházi születésű, s azt is so­kan tudják, ma már le is ír­ható, egy lelkész fia. Innen származtatható mély vallási meggyőződése, ami saját vé­leménye szerint nagyban hoz­zájárult életének alakulásához. S nemcsak sikereihez, de a versenyzői pályafutásának be­fejezése utáni időszakhoz is. 'Balczó András tíz évig várt a szövetségi kapitányságra, eb­ből azonban semmi nem lett. Feltételei voltak, ezek teljesí­tésére azonban senki nem vál­lalkozott. Ma szellemi szabad­foglalkozásúként jegyzi magát. Építi a házát, ha élménybe­számolóra hívják, elmondja gondolatait, neveli nyolc gyer­mekét és semmi több. Az öt­tusa már régóta hidegen hagy­ja­— Egy kis kilincseléssel szö­vetségi kapitány lehettem vol­na, erre azonban soha nem voltam hajlandó — mondja. — Ugyanígy arra sem, hogy a külföldi ajánlatokat elfogadva, Kanadában, Olaszországban, vagy az Egyesült Államokban keressem edzőként a kenye­rem. Magyarországon maradt — tán mementóként —, mert mint mondja, nem szakadhat el azoktól, akik bíznak benne a mai napig. Az öttusa viszont — mint ahogy a szöuli példa bizonyít­ja — nagyon jól meg van Bal­czó nélkül is. Nevetséges len­ne hát a szélmalomharc, amit folytat? Ezt azért kár lenne ki­jelenteni. Szellemisége nem- tsak a fiataloknak, de a fel­nőtt társadalomnak is példa lehet. Illetve kellene, hogy az legyen ... Pauska Zsolt LELÁTÓ A Komora-ügy Sajtótájékoztatón számol­tak be a Bp. Honvéd veze­tői a klubban folyó munká­ról, az elért eredményekről, és arról, hogy már elkezd­ték a felkészülést a barce­lonai olimpiára. Az ország legnagyobb sportegyesüle­tének versenyzői nagyszerűen szerepeltek Szöulban, felül­múlták eddigi eredményeiket. A labdarúgók közül ugyan nem volt ott senki, a leg­utóbbi nyári olimpiai játéko­kon, hiszen a magyar csopat eíbúkatt a selejtezőkön, azért e tájékoztatón szóba jött ez a sportág is. Pontosab­ban egykori sikeredzőjük, Komora Imre neve. Az utób­bi időben ugyanis nagy a csend körülötte. ■Komora annak idején Szombathelyről került a fő­városi piros-feihérek'hez és el­jutott a válogatottságig is. A labdarúgó pályafutásának befejezése után maradt a klubnál, s hivatásos katona­ként dolgozott tovább a lab­darúgó szakosztálynál. Előbb tedfmikai vezető volt az első csapot mellett, majd vezető edzője lett és sorrendben'há­rom bajnokságot nyert együt­tesével. Addig rendben is ■ment minden, a klub nagyra értékelte a szakember mun­káját. Újabb 4 éves szerző­dést kapott, de ebbe a pe­riódusba már nem kezdett bele. Megfigyelőként ott volt 1986 nyarán a mexikói vi­lágbajnokságon, és hazaér­kezve még a repülőtéren nyi­latkozta azt a televíziónak, hogy valószínűleg ő lesz a szövetségi kapitány. Ez így is lett, és ekkor fejezte ki elő­ször nemtetszését a Honvéd vezetése. Nem az ellen volt kifogásuk, hogy az MLSZ fel­kérte Komorét kapitánynak, hanem azért nehezteltek, mert előtte nem tárgyalt ve­lük az edző, holott négy­éves szerződés kötötte a klubhoz. A Honvéd hozzájá­rult a szerződés felbontásá­hoz. de Komora fél év után megvált a szövetségi kapi­tányságtól. Egyrészt azért, mert elmaradtak az eredmé­nyek, mindössze egy döntet­lenre futotta erejéből. Más­részt azért, mert változásáilt be a szövetség élén, és az elnök. Somogyi Jenő Vere­best akarta a válogatotthoz. Ekkor visszafogadta a Hon­véd, igaz kapóra is jött, mert a csapat bukdácsolt a bajnokságban. Komora csak fél évet vállalt, majd az el­múlt év nyarán kinevezték az egyesület labdarúgással fog­lalkozó elnökhelyettesévé. Kezdetben nem volt szükség ebben a szerepkörben a mun­kájára, és ókkor utazott nyelvtanulás céljából az NSZ'K-ba, ahol egyben me­nedzselte is vejét, Détári Lajost. Amikor ismét visszatért, azt kérte, hogy kapjon tejhatal- mat az egyesületen belül a labdarúgó szakosztály felett. Ez azonban nem így lett, ■mert Bicskei Bertalannal új­ból jól szerepelt a Honvéd, s lévén katonaegyesület, a vezetése sem nézte volna jó szemmel a partizónkodást. A mesteredző rossz néven vette, hogy nem teljesítették a kérését. Ismét Détári ügyeit kezdte intézni, ehhez viszont nem volt szükség az elnök- helyettesi beosztásra. A Hon­véd ügyvezető elnöke több lehetőséget is felajánlott ne­ki, azonban egyiket sem fo­gadta el. Egyre jobban fe­szült a húr, s Komora Imre végül úgy döntött, hogy 'nyugdíjazását kéri. Szolgá­lati évei alapján erre lehe­tősége von, és felettesei is támogatták elképzelését. Az információ már napvi­lágot látott, december else­jétől nyugdíjba megy az ed­ző. Igaz, csak katonaként, ■mert nem akar véglegesen szakítani a futballal. Érthető, hiszen csak 48 éves. Neve 'itthon is felmerül más egye­sületéknél. A közelmúltban szóba jött a Vasasnál, velük azomban most Mészöly Kál­mán kötött szerződést. El­képzelhető az is, hogy kül­földre megy edzősködrvi. A VDN totó- tippjeit Cvokó Pál nyugdíjas, komlói lakos, a komlói totózó törzstagja állítot­ta össze. 1. Rába ETO—Vasas. Tipp: 2. Zalaegerszeg—Videoton. Tipp: x, 1. 3. Frokfurt—Hamburg. Tipp: 4. Karlsruhe—VfB Stuttgart. Tipp: 1, 2. 1. 5. Mannheim—Bayern München. Tipp: x, 2. 6. Darmstadt—Osnabrück. Tipp: 1, x. 7. Schalke 04—Bayreuth. Tipp: 1. 8. Blau-Weiss 90—Wattenscheid. Tipp: 2, x. 9. Ascoli—Juventus. Tipp: x. 10. Verona—Internazionale. Tipp: 2, x. 11. Pisa—Sampdoria. Tipp: x. 12. Ancona—Padova. Tipp: 2. 13. Empoli—Taranto. Tipp: 1. + 1 14. Nürnberg—Leverkusen. Tipp: x, 1. A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat, Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 92. Vezető beosztású munkatársakat keres az alábbi munkakörökbe: KÖZGAZDASAGI OSZTÁLYVEZETŐ, VÁLLALATI JOGTANÁCSOS, BELSŐ ELLENŐR, ELEMZŐ KÖZGAZDÁSZ. Jelentkezni lehet: a vállalat munkaügyén. vasárnapi 7

Next

/
Thumbnails
Contents