Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)
1988-10-16 / 288. szám
Kötelező beualtds nélkül Jövő novemberben közlekedhetünk rajta Plusz két forgalmi sáv a bajai hídon Dél-Dunántúl és Dél-Alföld 'között jelenleg a bajai Duna- híd az egyetlen állandó ösz- szeköttetés. A vasúttal közösen használt egyetlen közúti nyomsáv 'miatt rendszerint hosszabb-rövidebb várakozásra kényszerülnek a járművek még vonatmentes időben is, mivel egyidejűleg csak egyirányú forgalom haladható hídon. Ez a sokak türelmét próbáro tevő helyzet jó egy esztendő múlva véget ér a 3,5 tonnánál nem nehezebb járművek vezetői esetében. Megkezdődött ugyanis a bajai Duna-híd szélesítése. A mintegy 300 millió forintba kerülő beruházás lebonyolítója az UTIBER Közúti Beruházó Vállalat. Az átkelőforgalmat jelentősen meggyorsító fejlesztés előzményeiről, lebonyolításáról Ámon Tibor beruházási főmérnök adott tájékoztatást. A bajai híd tervezése és építésekor szerencsére számoltak egy későbbi hídszélesítés szükségességével, ezért olyan konzolcsortkokat képeztek ki a tartószerkezetben, amelyekhez viszonylag egyszerűen, a híd szerkezeti elemeinek megbontása nélkül hozzáerősíthe- tők kétoldalt az útpálya elemeit tartó konzolok. E konzolokra kerülnek majd az acél pályalemezek, amelyeket szigetelés után aszfaltburkolattal látnak el. A kétoldalt egy-egy nyomsáv szélességű útpálya mellett gyalogjárdát, illetve kerékpárutat is kialakítanak. A híd két szélső pályáját csak 3,5 tonnánál nem nehezebb járművek vehetik majd igénybe maximálisan 40 kilométeres sebességgel. A nehezebb járművek, teherautók, kamionok, autóbuszok továbbra is csak a középső, vasúttal 'közösen használt útpályán közlekedhetnek. Megakadályozandó, hogy nehéz járművek rátérjenek a szélső pályákra, megfelelő járműosztályozót és csomópontot építenek ki Baján, illetve a pörbö- lyi hídfőtől nem messze, s kapu formájában fizikai akadályt is állítanak a nagyméretű járművek útjába. Az új útpályákat tartó konzolokat jelenleg a Pörböly felé eső parti részen szerelik, jövőre a folyam feletti munkákhoz úszódarut is irányítanak a hídhoz. A beépítésre kerülő 1100 tonna acélszerkezetet, köztük a pályalemezeket a Közúti Gépellátó Vállalat dunaha- raszti üzemében gyártják, s óriástraileren az éjszakai órákban szállítják a ' helyszínre a Solt—Dunaföldvár—Szek- szárd útvonalon. A kivitelezés fővállalkozója a Hídépítő Vállalat. Hogy mielőbb elkészüljenek, szombat— vasárnap is dolgoznak a hídon. A munka menete megkívánja — a járművek áthaladása miatt ugyanis reng a híd — időnként a forgalom szüneteltetését. Evégett naponta 7 és 13 órakor lezárják a hidat egy-másfél órára, s csak a megkülönböztető jelzést használó járművek áthaladását biztosítják. A konzolok felszerelése miatt felére kellett keskenyíteni az amúgy sem széles gyalogjárdát. Evégett tilos és baleset- veszélyes a gyalogos közlekedés a hídon. A gyalogosok át- jutását elősegítendő a távolsági buszok megállnak mindkét hídfőnél. Az említett korlátozásokat leszámítva zavartalan a közlekedés a bajai Duna-hídon. A beruházás befejezésének határideje 1990 december, de a hid két oldalán vezető új pálya s a hozzá vezető utak, csomópontok forgalomba helyezése már 1989 novemberében megtörténik. Csongor György Nőtt a Jugoszláviába utazók száma Október elsejétől az egyéni utazási keretből nem kötelező 3000 forint értékű konvertibilis valutát beváltanunk, ha Jugoszláviába megyünk. S ezzel az intézkedéssel párhuzamosan a jugoszláv állampolgároknak is megszűnt a forintbeváltási kötelezettségük, így gyakorlatilag mindkét ország állampolgárai az eddiginél is szabadabban léphetik át a határt. Vajon két héttel a könnyítések után nőtt-e a forgalom, ezt kérdeztem Vábró János főhadnagytól, a drávaszabolcsi határátkelőhely parancsnokától. — Lényegesen emelkedett az átlépések száma, de ez elsősorban a magyarok utazási kedvének köszönhető, akik élnek ezzel az új lehetőséggel. Ebben az esztendőben 650 000-en mentek tőlünk, illetve jöttek hozzánk Drávaszabolcson keresztül. A tavalyihoz képest a jugoszláv beutazók száma némileg csökkent, de várhatóan az éves összforgalmúnk nem lesz kisebb, mint 1987-ben, mert a visszalévő két és fél hónapban sokan utaznak majd, elsősorban magyarok. Kovács Ferenc százados, a drávaszabolcsi határátkelő- hely vámparancsnoka szerint október 1. óta honfitársaink többsége, a személyenként kétezer forintnak megfelelő, magunknál tartható konvertibilis valutával indul útnak, a vámszabáyokat elenyészően kevesen sértik meg. S hogy a rokoni, baráti látogatások mellett, érdemes-e vásárolni déli szomszédainknál? Bizonyos árucikkeket mindenképpen. Bár aggasztó hírek érkeznek Jugoszlávia néhány köztársaságából, tartományából, e feszültségeknek például Eszéken semmi jele. A gazdasági válságtünetek azonban Pécs testvérvárosának áruházaiban, üzleteiben kita- pinthatóak. A pultok, a polcok rogyásig telve árukkal, vásárló azonban nagyon kevés, oz elárusítók karba tett kézzel beszélgetnek. — Nincs pénzük az embereknek, a tartalékokat felélték, s minden nagyon drága - mondja az egyik eladóhölgy, aki havonta 400 000 dinárt keres. - Nekem is csak arra elég ez a pénz, hogy hónapról hónapra meg- éljek a kisfiámmal, félretenni nem tudok. Egy másik hölgy, aki négy órában takarít, 200 000 dinárt keres havonta.- Ha a férjem nem keresne jól, semmire sem tudnánk menni. A magyar beszéd hallatán úton, útfélen megállítanak, kérdezik, van-e eladó sajtom, forintom. Se sajt, se forint nincs nálam, ez utóbbival kapcsolatban blöffölök, mondom a hivatalos banki átszámítást, erre megmosolyognak. Az árak szinte napról napra kúsznak felfelé, ennek ellenére a magyar vásárlóknak még mindig megéri például konyakot, cipőt, sportcipőt, cigarettát venni — ha a dinárt hivatalosan szerzik be. Mert a feketepiacon 200-250 forintot kérnek 10 000 dinárért... Roszprim Nándor TPU telefonközpont: szoftueruezérelt számítógép a lelke Del-dunantulí telefonjon!» Csúcstechnika a COCOM-listáról A BHG szakemberei szerelik a szigetvári új telefonközpontot, mely 1989-ben sok örömet hozhat a régió lakóinak. Fotó: Cseri László A közelmúltban adta a tömegkommunikáció hírül, hogy a COCOM-lista apró engedményét élvezve a Magyar Posta egy új rendszerű telefon- központot vásárolt a svéd Ericsson cégtől. A csúcstechnika szintjén álló berendezés a fővárosi nemzetközi távhívó központ kapacitását bővítendő segíti hazánk és a környező országok könnyebb „kapcsolattartását". A hír kapcsán ke. restük meg Sziráki Pétert, a Pécsi Postaigazgatóság osztályvezetőjét, hogy megkérdezzük: mi a nóvum ebben a rendszerben, lesz-e folytatás, illetve mi várható a dél-dunántúli régióban a telefonhálózat fejlesztése terén? Kezdjük sorjában. Az Erics- son-csoda magyarul tárolt- program-vezérlésű telefonközpont; szoftver vezérlésű számítógép a berendezés lelke. Az ilyen (TPV) rendszerű helyihelyközi telefonközpontok rendkívül gyorsak; a kagyló felemelése után a tárcsahangot nem kell várni, azonnal hívható a kívánt szám. Megannyi speciális szolgáltatást tudhat típustól függően; memóriája hívásismétlést, üzenetrögzítést, továbbítást, mi több, visszahívást produkálhat. Csak példaként mondva, az is megeshet, ha elmegyek mondjuk a barótnőmhöz, felhívom a központ erre a szolgáltatásra kiadott számát, s ott közlöm, ameny- nyiben engem keresnek, ne az otthoni telefon csörögjön, hanem az általam megadott szám. S amíg nem „törlöm” az utasítást, bárki tárcsázza lakásomat, mindig a barát- nőmhöz fogja a TPV-központ memóriája irányítani a hívást! A TPV-rendszer telepítése a korábbi rendszerekhez képest könnyebb-gyorsabb; helyigénye ötszörte kisebb, s nem feltétlenül igényel egy beruházás külön épületet, az üzembe helyezése pedig csak „egyszerű" programozás. E rendszer megvásárlásáról már jó néhány éve folyik a huzavona; az amerikaiak most bólintottak rá az Ericsson kérésre. Miért jó ez nekünk? Egyedi üzletről van szó, de a precedens visz- sza nem (ordítható folyamato. kot indíthat, s a hasonló telefonrendszereket gyártók számára piacként megnyílik Magyarország is. Talán van, aki emlékezik rá - különösen a mohácsi térség lakói(?) — hogy öt-hat évvel ezelőtt megírtuk, ilyen TPV telefonrendszert épít ki a posta ebben a térségben. Sziráki Péter szerint az akkor megakadt beruházás kész tervei leporolhatok, meg. valósíthatók. Hasonlóképpen TPV-rendszer telepítését tervezik a következő ötéves tervciklusban Siklós teljes térségében, Nagyatádon, Barcson és Kaposvár még hiányzó góckörzetében, ilyennel bővül Zalaegerszeg, Keszthely, Nagykanizsa. Azaz a dél-dunántúli régióban 1990 után zömmel elektronikus rendszereket hoz a fejlesztés. A közeljövő: 1989 második félévében 70-es körzetszámmal startol a szigetvári góckörzet, s a város lakóival egyetemben belépnek a távhívó hálózatba Kétújfalu, Nagypeterd, Nemeske, Somogyapáti, Mozsgó, Szentlászló, Drávafok és Királyegyháza lakói s a felsorolt községek körzetében levő kisközségek is. Ugyancsak a jövő év első felében avatják a siklósi 2000-es konténer köz. pontot, s a város 73-as távhívó körzetszámot kap. Mohács Siklóssal szinte szinkronban kapja meg ugyanezt a lehetőséget háromjegyű körzetszámmal, s ez: 711-es. Pécsett már elkezdődött a kertvárosi 10 000-es kapacitású telefonközpont telepítésének tervezése, mely várhatóan 1992-től enyhít a városrész égető gondján. Ez a jelenlegi 27 000-es pécsi kapacitás mel. lett tetemes bővülés, s valószínűleg javítja az elkeserítő statisztikai adatot, mely szerint a baranyai megyeszékhelyen 100 lakásra 9,3 telefon jut. Kozma Endre Pécsi egyetemi tanár Osakáfian A japánokat érdekli a társasági törvény Mór az év elején időpontot kértek a japánok dr. Tamás Lajostól, a JPTE Állam- és Jogtudományi Kara tanszékvezető egyetemi docensétől; mikor vállalna néhány előadást a magyar tulajdonjogról és a társasági jog időszerű kérdéseiről. Tamás Lajos e héten utazik az osakai egyetemre. Tőle kérdeztük, mi lesz a programja, mi lehet e meghívás apropója? — Nyilvánvaló, hogy a hazánkban folyó gazdasági szerkezetátalakítás, a reform nemcsak belügy; minden potenciális partner számára további kérdéseket vet fel. A társasági jog például, egyértelműen a különféle vegyesvóllalatok, társaságok, gazdasági alakulatok létrejöttéhez próbál segédkezeket adni, s gondolom, a japánokat is igen érdeklik ezek a lehetőségek, jogi szabályozásuk. Ismert a programom: meghívóim, az Osakai Egyetem jogi és közgazdasántudo- mányi kara mindössze két előadásra kértek fel. Hatvan percet kell az ea«etemi oktatók- tanárok számára szentelnem a társasági jogról és 90 percet a hallgatóknak, a magyar tulajdonjogról, annak aktuális ké rdéseiről. — Tehát százötven perc műn- káróf van szó; s ön két hétre megy? .. . — Meghívóim gazdag programot állítottak össze; Japán nagy részét bejárom, köztük Tokiót, Nagasakit és Kogosi- mát, az egyik egyetemi várost. Gondolom, azért 1s iktattak be több egyetemi látogatást, s főleg több igazságszolgáltatási intézet — többnyire bíróságok —, meghívását, mert Japánt érdekli a magyar társasági törvény, s valószínűleg minden alkalmat kihasználnak, hogy rákérSezzenek; hogyan tovább, magyar gazdasági szabályozás? K. F. vasárnapi 3
