Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-11 / 253. szám

Ki lesz a szépségkirálynő? Rádiósnap Baján Önök kérték...- zeneszóval Aki már átlapozta a jövő heti RTV újságot, az a pécsi stúdió szombati műsorának címváltozására figyelhetett fel, ahol ez áll: „Rádió a Sugo- vica partján”. Egy új sorozat - a „guruló rádió" -, első állomása lesz Baja, szeptember 16—17-én, tehát a jövő pénteken és szombaton. A cél: a rádióhall­gatókkal történő személyes találkozón túl, a régió Pécs­től távolabbi részeinek bemu­tatása, az ott élők segítségé­vel. Pénteken (16-án), dél­után 5 órakor a vaskúti Német Nemzetiséai Fúvós Zenekar ad térzenét Baján, a Duna Szálló teraszáról. Ezután a Pécsről sugárzott szokásos napi adá­sokat - mogyar, szerbhorvát, majd német nyelven -, hang­falakon is lehet a Béke téren hallgatni. Este fél 8-tól Rá­diósból kezdődik a Duna ét­teremben. A BAJATEX Válla­lat már az őszi BNV-re össze­állított kollekciójából tart di­vatbemutatót 21 órától. Az­után pedig — több, mint fél évszázad után -, ismét szép­ségkirálynő választás lesz, ezt táncverseny követi, szintén a vendégek számára. Szombaton (17-én), a Duna Szálló teraszáról adja élő mű­sorát a pécsi stúdió, a szo­kásosnál 60 perccel többet, tehát reggel 8-tól délelőtt 11 óráig. A Magazinműsor ze­nei betétei elsősorban a Ba­ja és környékbeliek kívánsága alapján áll össze: még szerdá­ig lehet kérni a pécsi stúdió címén (7601 Pécs, Postafiók: 200). A prózai részben ripor­tok, interjúk hangzanak el, Észak-Bácska hagyományairól, nemzetiségei életéről, kultu­rális örökségéről, a vezető gazdasági egységeiről és ter­mészetesen a gazdag sport­múltjáról, jelenéről. A műsor vendége lesz a helyszínen dr. Szabó Miklós. az MSZMP Bács-Kiskun Me­gyei Bizottságának első titká­ra és dr. Cajdócsi István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke, Baja országgyűlési képviselője - akik az élő adós­ban válaszolnak az „öné a mikrofon” rovatnak feltett kér­déseire. A műsorban — termé­szetesen -, lesz rejtvény és hangmontázs is, valamint a helyszínen exkluzív interjú ké­szül szombaton az újonnan választott szépségkirólynővel. Kavács Zoltán Az alsónemü testhez simuló, érzéki Ha álomcsipkére vetkőzünk... Masnival, fodorral, ékkővel díszítik A párizsi és a firenzei női fehérnemű bemutatók a csá­bítás újabb trükkjei: csupa- csipke, rafinálton elegáns formák, a testhez simuló ér­zéki alsóneműkön masnik, fodrok, tüNszaknyácskák és ékkövek. Rugalmas kombi- dresszek, karcsúsító, derékig érő, széles gumipántos mell­tartók, csipketangák és haris- nyatarták, hajlékony halcson­tos fűzők. Izgalmas színek: pezsgő, őszibarack, lazac, li- !lo, fekete és fehér. Némi izgalommal és pérfz- zel indultam kirakatnézőbe, de lelkesedésem gyorsan alábbhagyott. Még olyat sem találtam a boltokban, a pultok felett és alatt, amit tavaly. Bekukkantottam a Rö- VIKÖT Kereskedelmi Vállalat raktárába is, hogy lássam, mit Táskákat forgat, nézeget egy fiatalasszony. Most az iskolakezdés második heté­ben már szokatlan ez a látvány a papírboltban. __ Reménykedtünk, hogy ki­bírja a tavalyi, de tegnap elszakadt. — mondja Nyirő Ernőné, a pécsi Pergamen boltban. Kiköt egy 620 forin­tos mellett, ami talán a má­sodik osztályos kislányának is tetszeni fog. A kérdésre, hogy hozzávetőlegesen meny­nyit költött a két gyermeké­nek iskolába indítására, gyors fejszámolás után vála­szol. — Augusztusban legalább 2000—2500 forintot, de ko­rábban már megvettem né­hány ruhafélét, ami minden­képp íkell, most itt ez a táska Ismét elkezdődött a tanév, és a szülők túl vannok az iskolai beruházáson. Három évvel ezelőtt hasonló téma­körben érdeklődve már érez­hető keserűséggel sorolták, hogy mit vásároltak. Akkor egy általános iskolás útnak indítási költsége — beleszá­mítva az ünneplő ruhától kezdve a tankönyvekig min­dent — 1500—2000 forintnál megállt, a középiskolásé vi­szont új farmert, és diploma­tatáskát is kalkulálva, bőven meghaladta a 3000 forintot. Az tény, hogy ez az összeg napjainkban lényegesen több, de hogy mégis mennyi és milyen megterhelést jelent egy-egy családnak, az nagyon változó. Beszéltem olyan édesanyával, aki húzódozva, szégyenkezve, de végül még­is kibökte: azért nem men­tek el nyaralni, mert kiszá­molták, hogy az iskolakez­dés költségein túl mind a két gyereknek kell cipő és csiz­ma. Hiába örökölhetné a ki­sebb a nagyobb lábbelijét, ezek a cipők rövid időt bír­nak ki... A Konzum Áruház­ban láttam olyan vásárlót, oki gondolkodás nélkül meg­vette a több mint 800 forin­hoztak Indiából, Törökország­ból, Egyiptomból, Hong- konból, s mit szállított a ha­zai ipar. Láttam hagyományos nadrágokat, bikiniket, ívelt tangókat, csíkosat, hímzettet, szitanyomottat, sárgát, rózsa­színt, fehéret, pamutot és csipkével díszítettet. Tömegigé­nyeknek megfelelőt és divato­sabbat. Ez utóbbiból sajnos csak pár száz darabos téte­leket, amik az üzletekbe törté­nő kiszállítás után, percek alatt eltűnnek. A divatlapok­ban csábító legújabb model­lekből azonban semmit sem. Bánatomnál csak makacssá­gom volt tartósabb, s így most két biztos, a legújabb diva­tot követő „csipkeforrással" szolgálhatok. A lelőhelyek, a Triumph cég engedélyével mű­ködő két shoop, Budapesten tos tornaruhát és hozzá a csaknem 2000 forintos sza­badidőruhát, melegítőként. Ezekben a napokban egyébként még tart a roham a papír és írószerboltokban. Igaz, jobbára délután, ami­kor a gyerekek az órák, vagy a szülők munkaidő után men­nek vásárolni, s amikor még az utcán is sorbanóllós van. Három fiú — Gradwohl Gábor, Csányi Tamás és Hor­váth Csaba, építőipari szak­középiskolások — műszaki rajzlapot vásárol. — Kevés volt a csomag­ban, pótolnunk kell. — ma­gyarázzák. Balázs Eszter és Garai Szil­via a Leőwev Gimnázium el­sős tanulói spirál füzetet vesznek. Tőlük is megkérde­zem, tudják-e, mennyibe ke­rült a tanévkezdés a szüleik­nek. a Fontana divatházban, és a Módi Kereskedelmi Vállalat Anker közi szaküzletében. Az informátor, Babarczy Ilona, a Módi Kereskedelmi Vállalat osztályvezetője: — Gondolom, nem minden­ki tudja, hogy a márkás Tri­umph és Felina melltartók itt­hon, Magyarországon készül­nek. Mivel nálunk fűzőszak­ma nem volt, így 1968-ban a Triumph, majd 1979-ben a Felino céggel kötöttünk kooperációt, s a Hungaro- coop, vállaló tokkal és szövet­kezetekkel külföldi alapanyag­ból bérmunkában varratja a melltartókat. A Módi azon- bon nemcsak a nyugatnémet cégék termékeit forgalmazza, hanem a hazai Hobselyem- kötöttárugyárét, vásárlunk — Pontosan nem, — vá­laszolja Eszter, de szerintem legalább 4000 forint, vagy inkább több. A tanévkezdés költségei­nek összesítése természetesen nem az iskoláknak, oedagó- gusoknak szóló kritika, hisz a másik oldalon ők ugyan­úgy szülők. Nyilván az ő forintjoik is benne vannak abban az összegben, amely csők egyetlen pécsi papírbolt — a Pergamen — július 25- től augusztus 13-ig terjedő forgalmát tekintve ennyi: csaknem 6 millió forint. — hallottuk Biró Júlia üzletveze­tőtől. Ami viszont az isko­lákon múlik, arról ellent­mondó véleményeket tudunk tovább adni. Voltak, akik ál­lították, hoay változatlanul köti magát egy-egy tanár valamilyen drága, vagy ne­hezen beszerezhető eszköz­Csehszlovókióból, és NDK-ból is, hagyományosat és a leg­újabb divatot követőt is. így kombidresszet, fűzőt, csipke- harisnyatartót, tangát, funkciós melltartót. Kapható a két shoopban varrott kosarú és előre formázott melltartó, gu­mipántos gyomorszorítós, im­port csipkével díszített, haj­lékony halcsontos fűző, min­tás melltartó- és bugyigarni­túra, alul gombolódó kombi­dressz. Újdonság tiniknek, a csipkéből készült garnitúra, éppen csak mell alá érő tri­kóval. felnőtteknek a melltar­tós, rövid kombiné, habse­lyemhez hasonló, fényes anyagból. A slágerszinekből a testszinű, a féhér, a fekete, s néha okad világoskék és ró­zsaszín is. A szivfájditó legújabb diva­tot azonban meg kell fizetni. Egy csábos 'kombidressz óra 1000-1100 forint, egy csipke- harisnyotartó már 440 forint­ért is kapható. Hölgyeim, jó vásárlást! höz — olasz tempera, ál­lítható fejesvonalzó — mások viszont azt mondták, hogy csökkent o speciális kívánsá­gok száma. Őket erősítette meg Palotai Mártonné, o Mecsek Áruház konfekció­osztályának megbízott veze­tője, aki szerint mór a bal­lagáskor is érezhető volt ez a változás. Egyébként ha őszre közéDÓras holmikból felöltöztetünk egy első osz­tályost, akkor a szükséges ruhanemű ára, — cipőt és tornafelszerelést nem számít­va is — több mint 1000 fo­rint. S ha megpróbálunk min­nál legalább 1700—2000 fo­rint. S ha megpróbálunk min­dent összeadni, ami általá­ban ilyenkor kell, akkor az egy gyerekre eső költségünk legalább duplája a három évvel ezelőttinek. T. É. Gyarapodik a Pécsre érkező erdélyiek száma Az utóbbi hetekben .megnö­vekedett a Pécsre érkezett, Er­délyből menekült magyar nemzetiségű román állampol­gárok száma — erről és az ezzel kapcsolatos kérdésekről tájékoztatta pénteken dr. Far­kas Károly, Pécs Megyei Vá­ros Tanácsának a vb-titkára, a végrehajtó bizottsáq tagjait. Hetente 30 körül van az újon­nan érkezők száma, közte sok család is van gyermekekkel. A tanács munkaügyi hatósága eddig 266 személynek adott munkavállalási engedélyt, a rendőrhatóság természetesen ennél több személyt látott el ideiglenes tartózkodási enge­déllyel. A menekültek között jelenleg 32 csa'lád tartózko­dik Pécsett, 22 családnál egy vaqy több gyermek van. A Pécsi Városi Tanács a város polgáraival azonos el­bírálásban részesíti a mene­külteket iskolai, orvosi, szo­ciális ellátás tekintetében. Az érkezők szociális segélyt kap­nak, s ezt biztosítják az első munkabér kézhezvételéig. A legnagyobb gondot az elhe­lyezés jelenti. Az egyedülállók munkásszállásokon jutnak ott­honhoz, ez azzal függ össze, hogy sok erdélyi magyart fog­lalkoztat máris a Mecseki Érc- bányászati Vállalat, a Mecseki Szénbányák, a BÁZIS Dél­dunántúli Építőipari Vállalat és több pécsi egészségügyi intézmény. A kisgyermekes családokat a várospolitikai fel­adatoktól elvonható, átmeneti lakásokban helyezték el, de ez a lehetőség, - amint saj­nálattal állapította meg dr. Farkas Károly — kimerült. A gyermektelen házaspárok ré­szére négy lakást biztosítottak — szobánként egy-egy házas­pár kapott a Vöröskereszt ál­tal berendezett otthont —, de már ezek is telítettek. Pécsett számítani lehet to­vábbi erdélyiek érkezésére, minthogy olyan szakképzettsé. gűéket irányítanak ide, akiket pécsi vállalatok, intézmények fogadni tudnak. A fogadó- készség azonban keveset ér lakás nélkül. A tanács vezetői a kormányzattól kérnek ehhez segítséget: ha a 300 milliós menekültügyi keretből támo­gatást kapna a város, 100 tetőtérbeli lakás soron kívüli kialakítását vállalhatná a PlK. További lehetőség: szanálásra ítélt lakások felülvizsgálata után az arra alkalmasakat felújítanák. Tárgyalnak a pé­csiek a városkörnyéki taná­csokkal is üressé vált házak igénybevételéről: az ott el­helyezhető erdélyiek - más ingázókhoz hasonlóan —, au­tóbusszal járhatnak be pécsi munkahelyükre. H. I. Marton Gy. mtétes «vélemények a: igényekről Mennyibe kerül a tanévkezdés? Gyorsan megtelik az első osztályosok táskája is Läufer László felvétele „Magyar térképhamisítás nem A Kartográfiai Vállalat- igazgatoja {-érképeink hiányairól Egy szaujet Hír nyomán Feltűnést keltő hírt közölt minap a mcgyar sajtó, közte a Vasárnapi Dunántúli Napló is: V. Jascsenko, a Szovjet­unió minisztertanácsa mellett működő geodéziai és kartog­ráfiai főigazgatóság vezetője arról nyilatkozott az Izvesztyi­jának, hogy a 30-as évek vé­gétől kezdve szándékosan torz, a valóságot meghamisító térképek készültek az ország­ról, ez számtalan zavart okoz még manapság is. Az is el­hangzott, hogy pl. Moszkva legjobb térképe — az NSZK- ban készült. Akaratlanul is felmerül az emberben a kérdés: tekintve, hogy oly sok hibás dolgot át­vettünk a szovjet gyakorlatból, vajon ezt nem vettük-e ót? Kérdésünket Domokos György­nek, a Kartográfiai Vállalat igazgatójának tettük fel. — Határozottan állítom - válaszolta —, hogy ilyesmi ná­lunk soha nem volt. Viszont a térképeink egy része - a világatlasztól, az iskolai atla­szoktól eltekintve -, nem tar­talmazzák a földrajzi fokháló­zatot, ez azonban nem zavar­ja a térképolvasást.- Várostérképeinken - a hasonló nyugati térképekkel ellentétben —, sem méret­arány, sem lépték nem talál­ható (ami a szocialista város­térképek sajátos közös voná­sa). Ez lehetetlenné teszi o városokon belüli távolságok becslését. Vagy talán a koor­dinátahálózat kilométerbeosz­tást jelent?- A hálózat csupán a tájé­koztatást szolgálja, a szám­mal jelzett objektumok köny- nyebb megtalálását. Ezeken a térképeken valóban nincs ilyen adat, én nem is tartom szükségesnek, hiszen ami a térképek használóinak kell, oz mind rajta van. Persze valami olyant el lehetne képzelni, hogy megadjuk egy-egy koor­dinátaköz távolságát, emiatt elég gyakran kapunk reklamá­ciókat. Egyébként a turistatér­képeken, amelyeken a tájéko­zódás miatt erre szükség van, szerepeltetjük a méretarányt is, a léptéket is.- A várostérképeknél ma­radva: a méretarány azért is szükséges lehetne, hogy össze­hasonlításokat tehessen a térképolvasó. Jól sejtjük, ugye, hogy a várostérképek nem azonos méretarány szerint ké­szülnek? — Valóban nem. De ennek többféle oka is van. PL: meg­határozó - az azonos hojto­volt" gatási nagyság miatt is —, a papírformátum, a város nagy­sága, kiterjedtsége és nem utolsósorban a megrendelő pénze. Akit viszont érdekelnek a részletesebb adatok, az hozzájuthat — persze nem boltban —, speciális munkatér­képekhez. A bevezetőben említett leg­hitelesebb moszkvai térképet illetően pedig elmondta Do­mokos György, hogy az — a Kartográfiánál készült, német megrendelésre. Mint ahogy a magyar térképészeti cég a Föld nagyon sok országa ré­szére gyárt a helyi kívánal­maknak megfelelő térképet. H. I. vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents