Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-04 / 246. szám

Belépés csak különleges engedéllyel Kulcsok a múlthoz Tizenhat- kilomél-er irat­Tilt- a család, engedélyez a miniszt-érium Egy névsor, amely így kez­dődik: Aczél György és feje­ződik be: Zsofinyecz Mihály, s a kétszáz név között olya­nokat olvashatunk, mint Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Marosán György, Martyn Ferenc, Mol­nár Erika, Ratkó Anna, Sza­kosíts Árpád — izgalmat kelt az olvasóban. A nevek kulcsot jelentenek egy dossziéhoz az Új Magyar Központi Levéltár­ban, a dossziéban fekvő ira­tok pedig az elmúlt negyven év történetéhez. Az Új Magyar Központi Le­véltár a budai várban műkö­dik, kalauzunk, Verő Gábor főigazgató. Itt gyűjtik, őrzik és dolgozzák fel az országos hatáskörű népképviseleti, ál­lamigazgatási szervek, bírósá­gok, ügyészségek felszabadu­lástól napjainkig keletkezett iratait. A „napjaink" persze ez esetben nagyjából a het­venes évek közepét jelenti, mert a törvény szerint az ira­tokat 15 évig az iratképző 'szerv őrzi, majd a hivatal és a levéltár együtt válogatja, selej­tezi, mielőtt a levéltárba ke­rülnek. Itt, a Hess András téren nemcsak az alkotmány és a felszabadulás után alkotott tör­vények eredeti példánya lát­ható, hanem olvasható az or­szágos jellegű állami gazda­sági szervek, egyes trösztök és a minisztériumok alá tartozó nem ipari vállalatok anyaga is, sőt a budapesti székhelyű vidéki vállalatok történeti érté. kű iratállománya is, ezért o vidéki ipar történetét kutató szakember számára ez arany­bánya. (A pórtélét és a szak­szervezeti mozgalom dokumen­tumait külön archívumokban őrzik.) Történeti értéke van mindannak, ami a tudományos kutatás számára szükséges, vagy nélkülözhetetlen informá­ciót tartalmaz — akár egy névsor is, mondjuk az ötvenes évek minisztériumi kollégiu­mainak üléséről — hozza a példát Vass István főigazgató­helyettes —, mert például ma fontos lehet, hogy egy-egy re­formgondolkodású politikus ne­ve mikor tűnik fel először. A levéltárosok londban és méterben számolnak. Egy szerv anyaga egy fondnak számít: fondképző szerv a Miniszter- tanács is, a Mecseki Szénbá­nyák is. Az Új Magyar Köz­ponti Levéltárban 624 fond és 16 243 folyóméter irat volt ta­valy év végén. Találomra be­lenézek a nyilvántartásba: az 1945—50. között fennállt Ma­gyar Szimbolikus Nagypáholy iratai 1,36 métert tesznek ki, a Hidasi Brikettgyáré 2,16 mé­tert, a Mecseki Szénbányák 1945-71. között keletkezett ira­tai 141,8 métert. Az intézmények iratai az ak­tuális átadás-átvétel alkalmá­val kerülnek a várba a szer­vek házi irattárából, a magas rangú tisztségviselők titkársá­gáról. így minden bizonnyal történelmi dokumentum lesz majd például a pécsi bányá­szok és Kapolyi László kor­mánybiztos tárgyalásairól ké­szült feljegyzés is 15 év múl­va. Az intézmények általános anyagából kiemelik az egyes tisztségviselők tevékenységéhez kapcsolódó iratokat — ezt tar­talmazza a bevezetőben emlí­tett névsor -, de itt szerepel számos jelentős közéleti sze­mélyiségnek a neve is, aki - mint egyik nyugdíjas miniszte­rünk - vagy a családja ad­ja át a személyes jellegű ira­tokat a levéltárnak. Ilyenkor kikötések is lehetségesek: pél­dául, hogy mikor tekinthet be­le a dossziéba a tudományos kutató. Neves néprajzosunktól, aki az Elnöki Tanács tagja is volt, 14 folyóméternyi irat ke­rült a levéltárba, de a család sok éves várakozási időt kötött ki. Ilyenkor lepecsételik az anyagot — még a levéltáros számára is zárva van. A ha­táridő elteltével közjegyző előtt bontják fel a csomagot. A levéltárba nem kell enge­dély a belépéshez. A kutatás­hoz azonban néha kell. Az alapelv: minden 18 évet be­töltött magyar állampolgár ku­tathat (iskolai igazolásra kö­zépiskolás is): megkaphatja a magasszintű nyilvántartásokat, a fondjegyzéket. Létezik azon­ban korlátozás. Mint a vilá­gon mindenütt, Magyarorszá­gon is törvény, illetve'-rende- let szab határokat az állami­politikai érdekből, jogos ma­gánérdekből bizalmasnak mi­nősített iratok tanulmányozásá­ra: ehhez engedély szükséges. Így például az áttelepítések­kel, a külkereskedelemmel, az országhatárok megállapításával kapcsolatban csak az iratkép­ző szerv engedélyével lehet ku­tatni. Ha például Gerő Ernő egykori miniszterelnök-helyettes iratait akarjuk fellapozni, ak­kor a Minisztertanács titkár­ságától, ha az ötvenes évek­beli Állami Ellenőrző Központ­hoz érkezett bejelentésekre len­nénk kíváncsiak, akkor a Bel­ügyminisztériumtól kellene en­gedélyt kérnünk. G. T. Népszavazás után Irodalmi emlékszoba Vargán Kilencven éve született Sásdi Sándor író a Sósd melletti kis faluban, Vargán: szülőházá­ban tegnap emlékszobát és 'könyvtárt avattak fel. Az ötlet a sásdi művelődési központ, honismereti szakköré­től származik, s amikor 'két év­vel ezelőtt a majdnem 150 éves házból kiköltözött az utolsó lakó, Varga lakói nép­szavazáson döntöttek a ház 'helyreállítása mellett. Pénzzel hozzájárult a munkához a Sósd Nagyközségi Közös Ta­nács, a megyei tanács, társa­dalmi munkával pedig a var­gái lakosság: a munka zömét a Sásdi Költségvetési üzem végezte. A megújutt külsejű ház első szobájában láthatók az író életét bemutató doku­mentumok: iskolai bizonyítvá­nyok, családi fényképek, az író-újságíró-szerkesztő cikkei, regényei, novellás kötetei, kri­tikák drámáinak bemutatóiról. A sásdi tanács az alkalomra Sásdi Sándor műveiből ajánló bibliográfiát adott ki. Ez közli a ma Mátyásföldön élő író üdvözletét szülőfaluja lakói­nak. A tegnapi ünnepségre so­kan eljöttek Vargáról, Sásdról és Pécsről is: az író ismerősei, barátai, olvasói, tisztelői. N. Szabó Sándor színművész felolvasta az üzenet Vargára című jegyzetet, majd Pomo- gáts Béla irodalomtörténész méltatta Sásdi Sándor élet­művét, és az alig 200 lelkes Varga lakóinak nemes gesztu­sát, akik „ezzel saját élni- akarásukról tettek tanúbizony­ságot". Ezután Kovács Sán- dorné tanácselnök mondott meghatott szavakat a ház előtt, majd negyven társadalmi munkásnak - köztük a költ­ségvetési üzemnek, a vargai elöljáróságnak, a honismereti szakkörnek és a komlói városi tűzoltó parancsnokságnak — tárgyjutalmat, illetve oklevelet adott át. Végül Marton János elöljáró a lakosság további segítségét kérte a faluban vál­lalt társadalmi munkákhoz. Ma küldöttség utazik Budapestre a 90 éves Sásdi Sándor kö­szöntésére: poggyászukban egy morékkal a szülőfalu föld­jéből. G. T. Autófeltörés, betöréses lopás, rongálás Duncmtúl-jcirás teherautóval, személykocsival, csónakkal Járművek önkényes elvétele, betöréses lopás, orgazdaság, rongálás szerepel azoknak a számláján, akiknek ügyében még nyomoz a rendőrség. Ami már tény, a szálak a fél or­szágot behálózzák, s a tette­sek nem kevés bosszúságot és kárt okoztak a különféle hely­színeken .. . Burnyóczki Gyula 27 éves, Pécs, 'Majtényi Ferenc u. 19. sz. alatti lakos május 6-án éjszaka Pécsett, a Hajdú Gyu­la út 25. szóm alatti épület­ben benyomta az egyik lakás ajtaját, körülnézett a szobák­ban, s elvitt néhány dolgot, melyek értéke 22 000 forint. Tíz nap múlva Burnyóczkihoz csatlakozott régi cimborája, Hácz János 31 éves pécsi lakos, s a páros felkereste a Buzsáki Imre utcai óvodát: a betörést nem könyvelhették el igazán sikeresnek, hisz mindössze 2100 forintot, s né­hány apróságot tudtak elvin­ni. Június 16-án Burnyóczki. új társra lel Kovács Gyula 25 éves veszprémi fiatalember személyében, aki ideiglenesen Pécsett lakott. A jól informált Hácz közölte velük, hogy Győrben van egy butikos nő, annak a lakásába érdemes lenne betörni ... (Hócztól megkérdeztem, honnan volt a tipp. A válasz: a börtönből. Legutóbbi „beköltözésekor” találta a rajzot a szekrényé­ben, amit eltett, hátha hasz­nosíthatja valamikor. Nos en­nek is elérkezett az ideje.) Lerajzolta a helyszínt, sok si­kert kívánt a két fiatalember­nek, s távozott. Ebben a bu­liban megelégedett a tanács­Suba alatt farmer­anyag A farmer örök divat — fiatalok és idősebbek kö­rében is őrzi népszerűsé­gét ez a kényelmes vise­let. így nem csoda, hogy az indigós vászonból ké­szült holmik nem poro­sodnak a boltok raktárai- i ban. Egy iyen történet sze­replői álltak 3 napon ke­resztül a Zala Megyei Bí­róság dr. Mesterházy Ist­ván vezette büntető ta­nácsa előtt. A bűneset szálai a So­mogy megyei Csurgóra vezetnek. A helyi Napsu­gár Ruházati Szövetkezet 1986-ban és 1987-ben 320 ezer méter, egymillió dol­lár értékű farmeranyagot hozott be az NSZK-ból, illetve közel-keleti piacok­ról. Az első rendű vád­lott ilj. Radnóti László szövetkezeti elnök jobbnak látta, ha az anyag egy részét nem dolgozzák fel a szövetkezetben, hanem értékesítik, vevőt könnyen talált. Gazdag János nagykanizsai szerződéses üzletvezető másodrendű vádlott 225 ezer forint csúszópénzzel hálálta meg a szövetkezet elnökének a szívességét. Sárdi Béla, a nagyatádi Rinya kisáruház vezetője, harmadrendű vádlott 402 ezer forint ke­nőpénzzel adott nyomaté- kot a megrendeléseknek. Rajz Kálmán, a Rákos­menti Áfész 37-es számú budapesti boltjának nyug­díjas vezetőhelyettese, ne­gyedrendű vádlott 285 ezer forinttal honorálta a szál­lítást. S miből fedezték a csú­szópénzt a vádlottak? Gaz­dag és Sárdi üzletében sem foglalta sokáig a he­lyet a farmeranyag. Bu­tikoknak dolgozó szobák kaptak - természetesen borsos felárral — az anyagból, így a másod- és harmadrendű vádlott sem járt rosszul. A vádirat sze­rint összesen 912 500 forint csúszópénzt vett ót ifj. Radnóti László. Az ügyész kötelesség­szegéssel és folyamatosan elkövetett vesztegetés bűn­tettével vádolja ifj. Rad­nóti Lászlót. Gazdag Já­nos és Sárdi Béla köte­lességszegés folytatólago­san elkövetett vesztegetés bűntette, valamint folyta- tólcgosan elkövetett vesz­tegetés vétsége miatt áll a bíróság előtt. Rajz Kál­mán ellen folytatólagosan elkövetett vesztegetés vét­sége a vád. Az első-, má­sod- és harmadrendű vád­lott esetében végrehajtha­tó, a negyedrendű terhelt esetében felfüggesztett sza­badságvesztés kiszabását kérte az ügyész. Az ügy­ben szeptember 9-én hir­det ítéletet a bíróság. Ekler Elemér adó szerepével, vagy ha úgy tetszik a súgóéval. Burnyóczki és Kovács ret­tenetesen felbuzdult, talán azt is fontolgatták, mi minden le­het egy ilyen lakásban, s el­határozták, hogy azonnal út­nak erednek: a Domus Áru­ház előtti parkolóban rögvest feltörtek egy teherautót, s ne­kivágtak Győrnek. Meglehető­sen kalandos úton jutottak a Rába parti városba, ahol a rajz alapján megkeresték a lakást, ahova végül is nem törtek be, mert egy szomszéd­ban lakó asszony szüntelen leskelődött, s nagynak talál­ták a kockázatot.. . Egy ideig csavarogtak a városban, majd elhatározták, visszaindulnak. Ehhez azonban kocsira volt szükségük: feltörtek négy La­dát, de csak az utolsóval tud­tak boldogulni, mert az nem volt kormányzáras. Csetény községben nekihajtottak egy ház kerítésének, az autót ott­„Elkészült a remekmű: sült csusza!” Aki ajánlja: Nagy Bandó András Talán hihetetlennek tűnik a háziasszonyoknak, de eskü­szöm, én gyakorta rögtönzők. És - mi tagadás -, ez leg­alább olyan gyakran történik meg velem a konyhában vagy a bogrács mellett, mint a szín-^ pádon. Bár a precíz, jól kidol­gozott, tökéletesen megírt szá­mok, előadóestek híve vagyok, de ezzel együtt járhat a rög­tönzés: a kidolgozott írást ma­gától értetődően színezheti az előodó, közbeszúrhat olyan poénokat, melyek írás közben nem jutottak eszébe, ugyan­akkor az előadás hangulata, a közönség nevetése, beszólása, szóval minden, ami az íróasz­talnál nem fordulhat elő, most eszébe juttatta, kihozta belőle. A következő előadáson azután már mint előre kidolgozott részletként hallható. A nyáron így jártam a kony­hában, s így egy új „poén” született az ízek és zamatok birodalmában. Ezt szeretném most közzétenni, szívesen és ízesen ajánlva, tessenek kipró­bálni! A hozzávalókat nem írom le külön, mert a receptben úgyis minden apróság benne lesz, tehát íme a rögtönzött eledel, adjunk neki nevet is, legyen mondjuk ..........sült csusza". Ez­z el a keresztelőn már túl is vagyunk, lássunk hát munká­hoz! Végy egy csomag házias csuszatésztát - én lebbencs- tésztát kaptam, de nem bán­tam meg! —, két csomag te­héntúrót — a piacon ne így kérd, hanem úgy, hogy 30—40 dekát —, két tejfölt — a pia­con ez se poharas! —, s ne tö­rődj a tojásháborúval, adj há­rom forintot a tojás darabjáért, s kérj belőle négyet - ha nem piacon veszed, akkor ötöt! —, a többi apróságot otthon is megtalálod a spájzban vagy a hűtőben. Vágj apró kockára tizdeká- nyi - lehetőleg háziason füs­tölt - szalonnát, nagyjából 15 -20 dekányi párizsit - ez sincs 'hagyták, ők elszaladtak. Más­nap Veszprémbe értek, a pén­zük elfogyott, az útjukat azon­ban folytatni akarták, ezért feltörtek nyolc személygépko­csit. Egyiket sem tudták „el­kötni”, mind kormányzáras volt, de ami értéket találták az autókban, azt ellopták. Gyalog indultak tovább, majd stoppoltak. Csopakon csónakot loptak, s azzal eveztek Bala- tonfüredig. Ott feltörtek négy kocsit, egy NDK-beli 1600-as Ladával végre boldogultak, s elindultak. Érintették Dunaúj­várost, ahol két járműből le­szívták a benzint, s ezzel a tankolást is „letudták". Mi­után Pécsre értek, néhány napig még használták a ko­csit, majd a felüljáró alatt hagyták, igaz előtte mindent kirámoltak, ami csak mozdít­ható volt. Június 25-én Lvov-Kertváros- ban ismét feltörtek három ko­a piacon! -, és 20-30 dekányi füstölt kolbászt. Mindezt úgy süsd át ' serpenyőben, hogy előtte nem feledkezel meg aló­gyújtani!... A tejfölt, a tú­rót és a tojást - sóval meg­szórva ! — jól kavard össze egy tóiban. (Hogy ne kelljen újra kezet mosnod, jobban jársz, ha fakanállal végzed el!) A tész­tát - ahogy szoktuk, sós víz­ben — megfőzzük, mad egy jó­kora jénai edénybe öntjük. Ek­kor már nagyon ínycsiklandó a dolog, s gyorsan fölteszel még egy csomag tésztát főni, s már osztod is kétfelé a kikevert masszát és a sült kockákat. . . Nos, eljutottunk a „kutyu- láshoz"! Kétfelé osztott ízeidet és izéidet a két jénaiba töltött tésztára öntöd, majd - az előbb már betúrózott - faka­nállal összekavarod. Eme ne­mes művelet után trappista sajtot reszelsz mindkét adag tetejére, de jobban teszed, ha már előtte begyújtod a sütőt, hogy a sajt reszelését követően azonnal a felforrósodott kat­lanba tehesd mindkét edénye­det. Ha rám hallgatsz, ruhá­val vagy kesztyűvel fogod meg tíz perc elteltével az edénye­ket, s ha mégis sütne, csak azért kiálts egy jó nagyot, hogy mindenki tudja meg: el­készült a remekmű! Ekkor fo­god észrevenni, hogy már az egész család az c:ztalnál ül, mert az illatok a tálaláshoz csalogatták valamennyiüket. .. Ha maradna a két jókora adagból, kínáld meg vele a szomszédokat is - komatál! -, hogy tovább terjedhessen a rögtönzött recept. Legközelebb ő is megkínál, neked már csak enni kell! Az ízek emlékeztet­ni fognak a tojásos galuskára és a túrós csuszára, talán még a sajtos tésztára is, de így együtt csak ebben az összeál­lításban élvezheted valamennyi ízt. Jó étvágyat kívánok hozzá, Nagy Bandó András csit. Másnap éjszaka egymás­tól függetlenül külön-külön ki­nyitottak az Attila utcában egy autót — egyikük a jobb oldali ajtót, máslikuk a bal­oldalit -, de semmit nem ta­lálnak. Mikor kiderítik, hogy egy kocsin „dolgoztak”, jót nevetnek a dolgon. Egyéb­ként ezen az éjszakán Bur­nyóczki még egy autót feltör, majd másnap egy újablbat. ■Néhány nap múlva színre lép Péter József 27 éves pécsi lakos, aki Hácz tippje alap­ján 'betört az együk Saro'hin tábornok úti lakásba, ahon­nan 120 000 forintértékű hol­mit lop el, amit az utcán át­ad -Hácz fiának, aki hazapa­kolja a cuccokat. Hácz János­nak még volt egy betörési kí­sérlete, majd nem sokkal ké­sőbb előzetes* letartóztatásba került. A négy fiatalember ügyében folytatódik a nyomo­zás. R. N. vasamapi 5

Next

/
Thumbnails
Contents