Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-03 / 245. szám

1988. szeptember 3., szombat Dunántúli napló 13 Keresztrejtvény Közmondások Film... Film... Film... Jelenet a Miss Arizona cimü magyar—olasz filmből VÍZSZINTES: 1. Közmondás arról, hogy könnyen el lehet rontani az egyszerű dolgokat is. 12. Katonai „beosztás". 13. Sok esetben hivatkozási alap. '15. Az adott körülmények kö­zött kémiai reakcióba nem lé­pő. 17. Odítő márkaneve. 18. Csap páratlan betűi. 19. 8ear- zot személyneve. 20. Elegendő helyet talál. 22. Tagadó szó. 23. Fed. 24. Szláv tagadás — kiejtve. 25. Hazárd kártyajá­ték. 27. Helyzet, bizalmas szóhasználattal. 29. Veri. 31. Vajdasági színész, és költőnő (Katalin). 33. Ocsúdik. 34. Jel része! 35. Német betű. 37. jNoé vize. 39. Félti, de csak részben. 40. Védelem a ve­szély ellen. 43. Táblatörlő. 45. üt. 46. Tájszólással beszél. 48. ^Kispráféta. 49. Kettős betű. 50. München folyója. 58. Dél-ame­rikai főváros nevének része. 59. Román Anna. 61. Yu Tang; kínai író. 62. Szob része! 64. Bűnügyi író (Ber­talan). 65. Ókori nép. 66. Kor rövidítése. 67. Gríz. 69. Edény népies neve. 70. Sérülést elő­idéző. 73. Arany János Istókja. FÜGGŐLEGES: 1. Közmon­dás arról, hogy az elkövetett vétket nehéz jóvátenni. 2. Zó­na. 3. Római császár. 4. Neszt páratlan betűi. 5. Hely­zetben van! 6. AAAA. 7. A testet fedi. 8. Oxigénmódosu- llat. 9. Ez a forint 60 krajcárt ért. 10. Kobra nagvobb része! 11. Bódé belseie! 12. ... Csu; dél-kínai város. 14. Kovács­munka a bejáraton. 16. Két­centanáriumára A Magyar Posta „100 éves a magyar postatisztképzés” el­nevezéssel 4 forintos általános forgalmi bélyeget ad ki szep­tember 9-én. A bélyeg Dudás László gra­fikusművész terve alapján, éltű állat. 20. Ez a varga sze­gény embereknek dolgozott. 21. Ránc. 23. Csokonai mú­zsája. 26. Gabonanövény. 28. Kiejtett betű. 30. A Tisza mel­lékvize. 32. Mindjárt itt lesz. 34. Nyájas. 36. Ilyen szezon is van. 38. A Nílus német neve. 41. Vonat, idegen szóval. 42. Gyógyvíz. 44. ... Venetto; ró­mai út. 47. Szovjet félsziget. 51. Részben érző! 53. Időmé­rők orvosa. 55. Rádiórendező (Frigyes). 57. A japánok nem­zeti itala. 60. Előfordul. 63. Eltulajdonít. 65. írószer. 67. Pinceszag. 68. A. Z. F. 69. Távirati kő 71. A szobába. 72. O. E. 73. Baku egyneműi. HAZY LÁSZLÓ Beküldendő; vízszintes 1., függőleges 1. sorok megfejté­se, legkésőbb szeptember 12- én (hétlő) déli 12 óráig beér- kezőleg, LEVELEZŐLAPON. 7601 Pf.: 134. Dunántúli Napló szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. Az augusztus 19-i lapban közölt rejtvény megfejtése: El­bír az vasláncokat, Bilincseket, békákat, S mint köteles zsol- dokat, Könnyen tűri azokat. Könyvutalványt nyertek: Gombár Mariann, Pécs, Gabo­na u. 1., Szekeres Laiosné, Siklós, Berzsenyi u. 32., Tárnái Antal, Pécs, Garay u. 32'C, Völgyi István, Pécs, Syohin t. u. 69., Vörösvári Mihály, Pécsvárad, Kossuth L. u. 36. A könyvutalványokat postán küldjük el. többszínű ofszetnyomással a Pénzjegynyomdában készült. A bélyegen korabeli postatiszti zubbony gallérja látható és a centenáriumra utaló szöveg ol­vasható. Rádió Föld alatt, föld felett Az első „emberes" hónap két­ségkívül legkiemelkedőbb eseménye a bányásznap. Ezen a hétvégén mindenki őket köszönti, a föld alat­tiakat és a föld felettieket, azokat, akik ebben a nehéz ágazatban nap mint nap helytállnak, becsü­lettel végzik azt, amit vállaltak. A várható programokra a sajtó is felhívja a figyelmet, és ott van, tudósit minden politikai szórakoz­tató és sportrendezvényről. A szom­bati műsor arra vállalkozott, hogy kitüntettekkei beszélgessen, portrét rajtoljon a munkában élenjárókról. Lesz köztük aknamélyitő, ércbányász, szénbányász, olajbányász. A 9 órás hírek után a második műsor­órában bemutatjuk a szakszerveze­tek Tolna megyei tanácsának új vezetőtitkárát, visszapillantunk a Kijevben rendezett körrepülő-model- lező világbajnokságra, helyszíni ri­portban szólunk a Herman Ottó- horgászversenyről, és megkérdezzük, mi lesz a mostanában az érdeklő­dés középpontjába került egyetlen bivalyrezervátum sorsa. Nem sokkal 10 óra előtt kapcsoljuk a központi bányásznapi ünnepség színhelyét, ahonnan munkatársunk mondja el, milyen a hangulat az ünnepség kez­dete előtt néhány perccel. A „Jó pihenést" műsor szerkesztője Mül­ler István, a telefonszáma pedig 10-424. Ha közérdekű mondandójuk lenne, vagy hozzászólnának riport­jainkhoz, ezt a számot tárcsázzák. A bányásznapon ismét sajtóutca nyílik a pécsi Sétatér árnyas gesz­tenyefái alatt. Az érdeklődök ezút­tal is megtalálhatják a Pécsi Rádió körzeti és nemzetiségi stúdiójának pavilonját, ahonnan 9—11 óráig élő adást közvetítünk Kovács Imre szer­kesztésében és vezetésével. A ze­nei szerkesztő már reggel 8-kor kezdi fogadóóráját, ugyanis ezúttal a műsor zenei réjze — azaz a szo­kásos vasárnapi kívánságműsor - a helyszínen alakul érkezési sorrend szerint. Az első tucat kérő bizhat abban, hogy a kínálatból válasz­tott muzsika elhangzik. Népes vendégkoszorút hívtunk ez­úttal is. Beszélgetőtársunk lett szén- és ércbányász, előbbi a kö­zelmúltban egy tárgyaló delegáció tagja is volt . . . Várunk színésze­ket is, és a vasárnap esti Szinész- újságiró labdarúgómérkőzés egy-egy viadorát is meghívtuk. A profik pedig vagy sirók vagy nevetők lesznek, ugyanis a PMSC két lab­darúgójának csak a szombati PMSC- Békéscsaba mérkőzés után nyújtjuk át meghivásunkat. Lesi: rejtvény- ,,magasiskola’’I Érdemes már a mű­sorindulásnál figyelni az adást, a helyszínen pedig a Hermon Ot­tó horgászverseny alkalmából tobor- zunk vendégeket. Ott lesz a rádió pavilonjában Dr. Bözsöny Ferenc, a Magyar rádió pécsi származású főbemondója, és a rádiós szerző. Párkány László; Tolnay Klári pe­dig „Egyes szóm első személyben" cimü könyvét dedikálja. Sajtóutcai házunkat ezúttal a BARANYAKER építette, díszítette, a vállalat rádió- készülékeket fog árusítani közös gyékényünkön. Lesz élő térzene is: idén a Krémer-fiúk kitűnő német nemzetiségi és más stílusú zenét játszó együttese muzsikál a rádió pavilonjánál. JAPAN SÉTÁK. A DOZSG rendezvénysorozatot indít az ősztől; a résztvevők 'megismer­kedhetnek majd a japán tá­jakkal, nyelvvel, emberekkel. Az első előadásra szeptember 9-én, 17,30-kor kerül sor, dr. Pálffy Györgyné tart diaképes bemutatót „Tokiói séták" cím­mel. A rendezvény előtt hiva­talosan is megalakul a Ma­gyar-Japán Baráti Kör, az ala­kuló ülésre minden érdeklődőt szeretettel várnak. MISS ARIZONA Színes magyar-olasz film Rendezte: Sándor Pál Szereplők: Marcello Mastro- ianni, Hanna Schygulla, Ales: sandra Martinez, Udvaros Do­rottya, Basti Juli, Reviczky Gá­bor Volt egyszer Budapesten a 30-as években egy mulató: az Arizona, és volt egy házaspár: a Rozsnyaiék. Volt egyszer egy mulató, és volt egyszer egy házaspár.. . Életük és haláluk már legenda. Mindenki mást mesél róluk, mindenki tudni véli az igazat. .. A határainkon túl élő ma­gyarok folyóiratairól mindig érdekes hallani. Európán be­lül még csak-csak ismerünk A hatalmas színrabló Évadnyitó bemutatót tart va­sárnap, szeptember 4-én, dél­előtt 10 órakor a Bóbita Báb­színház. Bringsvaerdt „A ha­talmas színrabló" című játéka kerül színre, Sramó Gábor ren. dezésében. A mesét elsősor­ban iskolásoknak ajánlják, megismerkedhetnek a Bohóc­cal és a Macskával, akik fel­veszik a harcot a gonosszal. Az élő szereplők és a bábfi­gurák közös vállalkozásba fognak azért, hogy visszasze­rezzék az emberektől elrabolt színeket és a zenét... f Újfajta festészet­Akik ismerik és szeretik Ke­serű Ilona alkotásait, azok is­mét találkozhatnak a művész legújabb munkáival a pécsi Kisgalériában. „Újfajta festé­szetként" jellemzett műveiből mutat be néhány frissen gő­zölt, ragasztott, domborított, egyszóval „teremtett" anyagot szeptember 9-től. Tárlata ok­tóber 2-ig látható. A DZSUNGEL KÖNYVE Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm Rendezte: Walt Disney Kipling klasszikus meséjének világsikerű feldolgozása. A JÚDAS-HADMOVELET Színes, szinkronizált francia film Rendezte: Gérard Vergez Szereplők: Bemard Giraudeau, Christophe Malavoy, Angela Molina 1943-ban veszélyes feladat­tal küldik át a megszállt Pá­rizsba Pierre Wagnies-t, alias Augustint. A Júdás-hadművelet keretében el kell terelnie a németek figyelmét a közeledő partraszállásról. Persze, ő sem ismeri a terv minden részle­tét. .. néhány nagyobb lapot, de a chicagói Szivárvány című iro­dalmi, művészeti és kritikai szemléről talán kevesen hal- Jottak. Az újság szerkesztőjét, Mózsi Ferenc költőt hívta ven­dégül a pécsi Művészetek Há­za szeptember 6-ára. 19 óra­kor kezdődik a „Szivárvány 8. színe” című előadása, az est házigazdája Sólyom Katalin, a Pécsi Nemzeti Színház szín­művésze lesz. Tájház Nagytal'falun A hónap elejétől új tájhá­zat látogathatnak az érdeklő­dők. Nagytótfalun szeptember 9-én, 15 órakor avatják fel a létesítményt. A Nagyharsányi Községi Közös Tanács és a Janus Pannonius Múzeum ál­tal szervezett megnyitó ünnep­ségen Takács Gyula, a Bara­nya Megyei Tanács V. B. ál­talános elnökhelyettese mond köszöntőt, közreműködik a laskói Petőfi Sándor művelő­dési egyesület, a kopácsi Arany János művelődési egye­sület asszonykórusa és a ké­mes! általános iskola tánckara. Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ Bélyeg a postatiszt-képzés Egy újság Chicagóból Varázslóik, bajolők, büuölök könyve 1816-ből „Á mágyiás A kikiáltási ára 1500 forint Több példányról még nem tadnak Az alig tenyérnyi köny­vecske a mágia titkait árul­ja el, 1816-ban adták ki Pesten, írója Czövek István. Nagyon hosszú címet adott gyűjteményének, s erősen int, Hogy a kísértés, a bűvö- lés, bájolós mennyire babo­na, de társaságban unalom­űzőnek „elviselhető”. így a tanító, oktató mű egyben tanácsadó, szórakoztató ol­vasmány is, 263 pontban szedi össze a hazaü mágia tudnivalóit. Megtekinthető a Pécsi Antikváriumban, de itt nem eladó, mert egy fővá­rosi aukcióra szállítják, ahol 1500 forintos kikiáltási árral indítják. Arany Ágnes üzlet­vezető szerint többért is el fog kelni. Divat a mágia, az emberek újra hisznek benne. Ha csak az ódon küllemű könyvecskét nézzük, több gazdája is volt. Beírta nevét Csányi Ferenc 1837-ben, az­tán Fűrész József 1876-ban, az utolsó lapra pedig egy Izsáki nevű tulajdonos szám- mágiás bűvöiési jeleket fir- kantott be, de már alig lát­hatók. Tehát sokan forgat­ták ezt a kiadványt, mert mesés hókuszpókuszai mel­lett ma is megszívlelendő gyakorlati, házias tanácsokat Is leír. így olvashatunk ar­ról, hogy miként is lehet a poloskát, bolhát, a molyt el­űzni, hogyan készíthető a jó ízű ecet, miként is veszíthet­jük el a tyúkszemünket. „Tit­kokba” is beavat a szerző, hisz részletesen elmagyaráz­za például azt, hogy a ha­vat mennyire is lehet meg- gyúitani és milyen módon öntöttek ezüstöt egy félda- rab'ka üres dióbélben. Lélek­tani, szerelmi tanácsokkal is szolgál, így egyebek között megtudhatjuk, milyen is az arany betűkkel írt szerelmes levél, vagy bizonyos szerel­mi szituációkban miféle reakcióikkal reagálnak a kü­lönféle lélektani típusú em­berek. Horroros, vámpiros részletek is következnek, hisz olvashatunk a halott fel­élesztéséről, a szellemidézés­ről. Ezekről a tudnivalókról meglepően sokat magyaráz a szerző. S persze nem ma­radhat el a számmágia sem, mindegyik feladathoz mellé­keli a megoldást is. Trükkök, bravúros, szemfényvesztő tet­ték bemutatásával is meg­ismerkedhetünk. Csupán né­hány cím ehhez: „Egy po­hár bort megfordítani úgy, hogy ki ne fusson." „Egy jégcsapot meggyújtani, mint- a gyertya égjen.” „A ma­gad orrát elvágni és megint odaragasztani.” „A bőrödet fájdalom nélkül által szúrni", „öt perc alatt megtanulha­tunk írni." Stb. Észrevenni, hogy a szerző maga i's fog­lalkozott a mágia bűbájos tudományával, nemcsak gyűj­tötte eseteit, történéseit. Mindenesetre megtudhat­juk azt is, hogy a múlt szá­zad első évtizedében mivel is szórakoztatták magukat a magyar úri előkelőségek. Az alkotás csak két képet tartalmaz, az egyiken tüzet nyél egy figura, míg a má­sikon kártyából jósol. Meg­lepő, hogy a stílus olvas­mányos, kedvesen humoros, akár napjainkban is írhatták volna. Czövek István „mara­dandót” alkotott, nem hiába támogatta Trattner János nyomdász. A bűvészkönyv rö­vid címe: „A mágiás ezer­mester." Több példányáról még nem tudnak hazánk­ban. Cs. J. Toliseprű Portyázás a pécsi utcanevek között Portyázásunk nem a régeb­ben már kifogásolt y-os, i-s tévedésekre kíván rámutatni, hanem azokra az elírásokra, amelyeket névtáblacsere ese­tén figyelembe lehet venni. Kezdjük a ,,'k" betűvel! A Kulich Gyula utca nevét tévesen ejtik kulicsnak vágy kuliknak. A család közlése szerint a családnév helyes ej­tése: kulih. A Kun utca ne­vét rövid u-val kell Írni, bár régebbi helyesírásunk és a kunságiak ejtése szerint a hosszú ú sem hibás. A Kun Béla utcanév u-ja is rövid. A magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakjának, Killián Györgynek nevét a régebbi írások és a lexikonok is Kili­án formában rögzítették. így szerepel a pécsi utcanévjegy­zékben is. A levéltári kutatá­sok újabban kiderítették, hogy a családnév helyesen: Killián. A magyar szocialista iroda­lom első időszaka jelentős köl­tőjének neve helyesen: Kom- ját (h nélkül) Aladár. Nevét gyakran összetévesztik Komjá­thy Aladárral, aki vele , egy- időben élt, és szintén költő volt. Kacsah Pongrác zene­szerző munkáiban saját nevét mindig rövid o-val nyomatta ki. Utcanévtábláján és a lexi­konban viszont helytelenül hosszú ó-val írták a nevét. A romániai magyar író: Kacsó Sándor hosszú ó-val jelzi a nevét, de h nélkül. A magyar munkásmozgalom vértanújának nevét írják Latincának és La­tinkának is. A hirdi Latinka Sándor utca neve k-val író­dott. A vértanú özvegye ma is így írja férje nevét. A le­véltári kutatások azonban ki­mutatták, hogy maga Latinka Sándor édesapjától eltérően a Latinca formát használta, ezért ezt a névformát ajánla­tos használni. Hamburger Je­nő ismert Latinka-balladájá- nak címében azonban hagy­juk meg a k betűt! Pécsett van a Kültelek utca. Gárdonyi Géza nem szerette a kül-előtagú összetett szókat, bár egyikét, másikát ő is el­fogadta. Ma már az al-, bel-, kül- előtagú szóösszetételek legtöbbje átment nyelvünk vér­keringésébe. A „külcsín, bel­becs” és az ezekhez hasonló szavak azonban csak játékos szóhasználatban fordulhatnak elő, de a külváros, a kültelek meghonosodtak nyelvünkben, akárcsak a külföld, a külvilág, a külpiac, külalak stb. Pécs utcanévjegyzékében szerepel a Dobó Katalin utca. Szocialista brigádok is több­ször felvették már a Dobó Katica nevet. De ki volt Do­bó Katalin vagy Katica? A köztudat szerint az 1552. évi egri küzdelemben a hős egri nők egyike. Csak az a baj, hogy Dobó Katica a valóság­ban nem létezett. Eger vára vitéz kapitányának leányát Krisztinának hívták. Ha netán Katicának is becézték, azért sem lehetett az egri csatá­ban, mert még nem is élt akkor. Patak várában lakott, és 1584 karácsonyán feleségül ment unokatestvéréhez, Balas­si Bálinthoz. 'Házasságuk azonban nem volt boldog, mert Krisztinát elcsábította Gersei Pethő Gáspár. A há­zasságukat felbontó pert Ku- tassy János pécsi püspök foly­tatta le. Pécsnek Krisztinához; csak ennyi köze van. Katicá­hoz pedig: alakját a Pécsett költővé’ fejlődött Tóth Kálmán találta ki, akinek Dobó Katica vagy az egri szép napok című énekes színművel, az 1880-as években népszerűsítette Dobó Katica elképzelt alakját. Tóth István dr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents