Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-29 / 271. szám

2 Dunántúli napló 1988. szeptember 29., csütörtök Hollandiáról szóló, az országgal összefüggő kiállítás nyílt tegnap a pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola épületében. A széchenyistáknak kapcsolata van a hollandiai Delft város St. Stanislascollege Gimnáziumával. A nyilvános kiállítás anyaga Hollandia ma­gyarországi nagykövetségének, az iskola saját gyűjtésének, a Baranya Megyei Könyvtárnak, az IBUSZ-nak és a hollandiai székhelyű Magyar Travel utazási irodának köszönhető. A Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola pályázaton nyerte el a kapcsolatfelvétel lehetőségét, a nemzetköziségre és békére nevelés elnevezésű program keretében, melyet az MTA Soros-ala­pítvány is támogat. A tartalmi változás elengedhetetlen Milyen legyen a szakszervezet? Ülést tartott az SZMT Ha mostanában a szakszer­vezetről esik szó, nem lehet nem észrevenni, hogy a min­den téren fölélénkült közélet­ben ez az egyik, érdeklődést és vitát leginkább kiváltó té­ma, hogy az emberek egyre többet várnak a szakszervezet­től, legeslegelsősorban válto­zást, megújulást. S hogy ezért a megújulásért hajlandók is tenni, azt bizonyítja, hogy min­den szakma szinte minden egyes alapszervezete úgy tű­nik, komolyan és felelősségtel­jesen el is mondta véleményét, elképzeléseit a jövőt illetően a közelmúltban megye- és or­szágszerte lezajlott társadalmi viták során, ahol több, igen fontos kérdést vitattak meg a SZOT felhívása alapján. E fontos kérdések között is első helyen szerepel a rang­sorban a mozgalom megújulá­sáról folytatott vita, amely az egész mozgalom jövőjét befo­lyásolhatja, meghatározhatja. A másik két fontos kérdés a bérreform és az üdültetés. E három témában Baranya me­gyében is lezajlottak a viták, ezek összegzésére került sor tegnap a Szakszervezetek Ba­ranya Megyei Tanácsának tes­tületi ülésén, amelyen részt vett dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára, Medvetzky Antal, az SZMT vezető titkára, Szőke Attiláné, dr. Bödő László és Simon József, az SZMT titká­rai. A testületi ülésen tizenné­gyen szóltak hozzá az említett három témához; e hozzászólá­sok további kérdésfelvetéseket tartalmaztak, s kivétel nélkül azt tükrözték, hogy az emlí­tett társadalmi viták csak for­málisan zárultak le, hiszen az eddig összegyűjtött véleménye­ket továbbítani kell a SZOT felé. A valóságban azonban szó sincs a viták befejezéséről, sőt még a SZOT novemberi országos értekezlete után sem tekinthetjük az útkeresés kér­dését lezártnak, mert ahogy azt Medvetzky Antal külön hangsúlyozta, a szakszervezeti mozgalmat addig kell formál­ni, amíg valóban olyan nem lesz, amit a tagság elvár tőle. A tegnapi vitában elhangzott vélemények korántsem voltak egységesek, egy dologban azonban mindenki egyetértett: a változtatásra mindenképpen szükség van. A tagság véleményét első­sorban az a „végtermék" ér­dekli, amit a szakszervezet produkál, azaz, hogy mit tud­nak kiharcolni, s milyen mér­tékben tudják megvédeni az érdekeket. Nagy vitát váltott ki széles körben a kettős funk­ció kérdése, azaz hogy mi a szakszervezet legfontosabb te­vékenysége, az érdekvédelem, vagy a gazdaságot segítő te­vékenység, sőt a kérdés úgy is fölmerült, hogy vajon a szakszervezet feladatai közé tartozik-e az utóbbi. A tagság elsősorban az életszínvonal, a létbiztonság, a szociálpolitika terén számít egy megújuló szakszervezetre. Ami a bérre­form kérdését illeti, a tagság béremelést vár, s elvárják azt, hogy a szakszervezetek na­gyobb figyelmet fordítsanak az áremelkedések megakadályo­zására, hiszen sokaknak a mindennapi megélhetés is nagy gond. Mielőbb szükség van az érdekegyeztetésen ala­puló béralku-modell kialakítá­sára, hangzott el a vélemények között. Az üdültetés kapcsán a fogság megfogalmazta a viták során azt az igényét, hogy a SZOT számoljon el az idei szakszervezeti üdültetésről és ez jelenjen meg a Népszavá­ban is. De — és ez a véle­mény is helytálló — szégyen lenne, ha a szakszervezet csak úgy tudná megtartani tagsá- 'gát, ha üdültet. S egy má­sik, szintén fontos gondolat: a saját felhívásaiban megfogal­mazottaknak most már feleljen is meg a mozgalom, s el kell végre határozottan dönteni, hogy mi az állami és mi a^ szakszervezeti feladat, vagyis, hogy kinek mi a dolga és így lépni tovább. D. Cs. Telefonközpont Magyarországnak A svéd Ericsson cég beje­lentette, hogy hosszú késede­lem után megkezdte egy kor­szerű, teljes egészében digi­tális telefonközpont szállítását Magyarországnak, az első ilyen központot kelet-európai or­szágnak. A 47 millió svéd korona ér­tékű szerződést a Ericsson — (mint közölték —, már évek­kel ezelőtt megkötötte az Elektroimpex Külkereskedelmi Vállalattal, de nem teljesít­hette a megrendelést mind­addig, amíg meg nem kapta az amerikai hatóságok enge­délyét bizonyos, az Egyesült Államokban készült alkatrészek­re exportjához. Az engedélyt a nyár folyamán adták ki. A Telefon AB L. M. Ericsson közlése szerint a telefonköz­pontot az év végéig fel lehet szerelni. Költségkímélő környezetvédelem (Folytatás az 1. oldalról) májúak, ezek a pogácsák nem is nedvszívók, tehát a koráb­bi helyigénynél lényegesen ki­sebb területen is raktározha­tok. A REKO vegyesvállalat anyacégének ügyvezető igaz­gatója Gerhard Kohlenberg, a csoport osztrák igazgatója Herbert Mascha és a pécsi kisszövetkezet elnöke, Kovács József egyaránt elégedettek az eredménnyel, hiszen a gép ki­tűnőre vizsgázott. Tőlük tu­dom, hogy a kísérletek befe­jeztével elkészítik a gazdasá­gossági számításokat és né­hány hét múlva teszik le a konkrét ajánlatot a Bőrgyár­nak és a Húsiparinak. Bíznak abban, hogy ajánlatuk mindkét pécsi vállalatnak elfogadható lesz, s abban is, hogy 1989 januárjától már NSZK—oszt­rák és Magyar Kft-ként mű­ködnek tovább és együtt. Igen sok még a teendőnk a környezetvédelemben. A RE­KO vezérkara lehetőséget lát abban, hogy Közép-Európában a pécsi kisszövetkezettel együtt vezessék be ezt a technológi­át. ők adják a szellemieket, a szükséges gépi berendezé­seket és a pénzt is, a maj­dani vegyesvállalat a saját gépével végzi majd a szolgál­tatást. Egyelőre még nem lehet biztosra venni, hogy piacot nyernek. S ha mégis? Akkor a REKO Kft két 1200x1200 mm-es pogácsát készítő présgépet fog telepíteni a Bőrgyárba, s a présről kikerülő kezelt víz biológiailag már lebontható a szennyvíztelepen. ígérik, hogy a bűz is megszűnik. M. L. KŐ EIUIEIUY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. szeptember 27-i üléséről (Folytatás az I. oldalról) energiát és nagyobb figyelmet fordítsanak az új tagok fel­vételére. Különösen fontos az, hogy a párt politikai vonz­erejét növelve meggyorsítsuk a fiatal korosztályok közele­dését a párthoz, és javítsuk a tagságon belüli arányukat. 0 Az országos pártértekez­let vitájának és állásfoglalá­sának központi kérdése a po­litikai intézményrendszer át­alakítása volt. A Központi Bi­zottság ennek érdekében az elmúlt négy hónapban meg­felelő kezdeményezéseket tett. Megkezdődött az alkotmány felülvizsgálata. Kidolgozásra került és ma mór széles körű társadalmi vita tárgya a gyü­lekezési és az egyesülési jog­ról szóló törvény tervezete. El­készült és a közeljövőben nyil­vánosságot kap az új válasz­tójogi törvény tervezete is. Az állami életben sok tekintetben újszerű gyakorlat honosodott meg. A szakszervezeti moz­galom, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Nép­front és más társadalmi szer­vezetek és mozgalmak is hoz­zákezdtek munkájuk megújí­tásához. Mindennek eredmé­nyeképpen nyitott, demokrati­kus közélet van kialakulóban. Bővül a tér a különböző ér­dekek és nézetek kifejtésére és ütköztetésére. A Központi Bizottsáq rámu­tat, hogy hosszabb folyamat­ról van szó, a végleges ered­mény még nem érzékelhető, ez azonban nem lehet türel­metlenség forrása. Törvénysze­rűnek kell tekinteni, hogy e folyamat kezdeti stádiumában a vélemények polarizálódnak. Ezt a párton belül és kívül is egyaránt tapasztaljuk a politi­kai, a gazdasági és a társa­dalmi élet minden területén. A Központi Bizottság emlé­keztet az országos pártérte­kezlet állásfoglalására, amely szerint a néphatalom érvénye­sülésének és gyakorlásának feltétele és eszköze a párt ve­zető szerepére épülő szocia­lista pluralizmus. Ezt tekinti mércének a politikai intéz­ményrendszer megújításában. 0 A közhangulatot erőtel­jesen befolyásolják a gazda- sán elégtelen teljesítményéből fakadó társadalmi feszültségek, a romló életkörülmények. A több mint másfél évtizedes fo­lyamat negatív következmé­nyeit, a külső és a belső gaz­dasági egyensúly hatalmas mértékű megbomlását nem le­het egy-két év alatt meg nem történtté tenni. Gazdasági mozgásterünk lényegesen szűkült. Az állami irányító szervek­nek egyértelműen és kiszámít­hatóan kell szabályozniuk a gazdasági folyamatokat. A közvéleménynek, a gazdálkodó szervezeteknek meg kell érte­Építkezők, kisiparosok, gmk-k, közületek, F IG YELEM! ELŐZETES EGYEZTETÉS ALAPJÁN BÉRBE ADUNK: autódarukat, földmunkagépeket, építőipari speciális kis- és könnyügépeket (vakológépek, szállítószalagok, robbanó­motoros réselök, betonkeverők, vibrátorok, felvonók, motoros kisdömperek, kompresszorok, csörlök). Érdeklődni lehet: Baranya Megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat (TANÉP) Pécs, Fürst S. u. 5. Horváth István gépészeti és száll, ov-nél, telefon: 26-822,34. niük, hogy az ország jövőjéért viselt felelőssége miatt a kor­mánynak nincs lehetősége és joga mesterségesen életben tartani a nemzetközileg is le­értékelődött termelést. A gaz­dasággal összefüggő vitákban bizonyos torzulás figyelhető meg. Túlsúlyban vannak az el­osztással kapcsolatos kérdé­sek. Érdemtelenül kevés figye­lem fordul a vállalkozás, a gazdálkodás, a termelés felé. Uralkodóvá vált a helyi érde­kek fenntartás nélküli képvise­lete, a könnyítésekért, a kivé­telekért, a változtatási kény­szerrel szembeni fellépés. A Központi Bizottság szor­galmazza a szakszervezeti tör­vény kidolgozásának meggyor­sítását; a munkavállalók kol­lektív érdekképviseleti jogai­nak, valamint a munkahelyi konfliktusok - köztük a sztrájk - megoldási mechanizmusai­nak pontos, törvényi szabályo­zását. Ugyanakkor rámutat: a munkabeszüntetések minden esetben anyagi károkat okoz­nak, ezért elkerülésük társa­dalmi érdek, és a konfliktusok megoldásában részt vevő part­nerek felelőssége is. O A Központi Bizottság a pártértekezlet állásfoglalásá­nak megfelelően továbbra is kezdeményezi és ösztönzi a politikai intézményrendszer és a gazdaság reformját, a szo­cialista pluralizmus megterem­tésének folyamatát, A párt tagjainak és szervezeteinek fel kell készülniük a kialakulóban levő többoldalú politikai élet­ben való eligazodásra és helyt­állásra. 0 A Központi Bizottság a közelmúlt politikai eseményei közül figyelmet érdemlő és to­vábbi elemzést igénylő kérdés­nek tartja az Új Márciusi Front felhívását, az alternatív 'kör­nyezetvédő, ifjúsági és egyéb mozgalmak tevékenységét és azt, hogy a Magyar Demok- rata Fórumot az alapítók szer­vezetté nyilvánították. A Köz­ponti Bizottság a pártszerve­zetek és tagjaik, az állami szervekben, a társadalmi szer­vezetekben dolgozó kommunis­ták magatartásához a követ­kező kiindulási alapot kívánja nyújtani: A Központi Bizottság támo­gatja, hogy az állampolgárok az alkotmány és a törvények keretei között élhessenek poli­tikai jogaikkal, beleértve a gyülekezéshez és az egyesülés­hez való jogot. Egyúttal hang­súlyozza, hogy pártunk viszo­nyát az egyes szervezetekhez a szavak, a politikai deklará­ciók mellett elsősorban a tet­tek, a cselekedetek határoz­zák majd meg. Az MSZMP a nemzetet gyötrő problémák szocialista megoldása érdeké­ben változatlanul párbeszédre, a lehetséges együttműködési területek felkutatására törek­szik. Célja a nemzeti közmeg­egyezés újjáteremtése és nem a nép megosztása. Figyelmét ugyanakkor nem kerüli el, hogy a különböző mozgalmakon be­lül munkálnak olyan erők is, amelyek szándéka a párbe­széd meghiúsítása, a feszült­ség élezése; egyes esetekben fellépnek szocializmusellenes csoportok is. Az MSZMP elutasítja az ag­resszív, antidemo'kratíkus, az új politikai kultúrához méltat­lan módszereket. Támogatja a kormányt, az állami szerveket a törvényesség fenntartásában. A helyi pártszervezetek a tagság tapasztalataira és vé­leményére támaszkodva ma­guk mérlegeljék a működési területükön alakuló különböző csoportok tevékenységét. Ad­janak útmutatást a párt tag­jainak más szervezetek nyílt fórumain való vitázó részvétel­hez. Rendszeresen vitassák meg a kialakult helyzetet és kellő rugalmassággal hatá­rozzák meg teendőiket. A Köz­ponti Bizottság ehhez folya­matosan biztosítja a párt- szervezetek összehangolt fel­lépéséhez szükséges politikai irányelveket. 0 A Központi Bizottság az­zal számol, hogy a párton be­lüli viszonyok átalakítása, a párt demokratikus megújulása hosszabb folyamat. Bátorítja a tagságot, a testületek tagjait, hogy olyan egyéniségeket vá­lasszanak meg tisztségviselők­nek, akik képesek közösségeik elismert vezetőiként, önálló arculattal képviselni és érvé­nyesíteni a párt politikáját. Céljaink eléréséhez nélkü­lözhetetlen a párt politikai és cselekvési egysége. Az egység fogalmához tapadt számos elő­ítélettől és leegyszerűsítéstől meg kell szabadulnunk. Ter­mészetesnek kell tekintenünk, hogy mozgalmunk sokszínű, és ennek a lényegi ügyekben kell egységgé alakulnia. Ismét sa­játos kétfrontos küzdelem fel­tételei között dolgozunk. Sem azt az irányzatot nem fogad­juk el, amely túlzottnak tekinti az országos pártértekezleten született elhatározásokat és a nyomukban kibontakozó gya­korlatot, sem azt, amely a po­litika minden létező és műkö­dő elemét revízió alá kívánja venni. A különböző nézetekkel, áramlatokkal és az ebből ere­dő vitákkal ugyanakkor a pár­ton belül is hosszabb távon együtt kell élnünk. A Központi Bizottság emlé­keztet rá: az országos pártér­tekezlet hitet tett a párt poli­tizáló képességének fejlesztése mellett. Ennek fő erejét a kö­zös politikai elvek és célok talaján álló, önállóan működő pártszervezetek képezik. Eb­ben az irányban kell halad­nunk. III. A Központi Bizottság elfo­gadta a Központi Bizottság és a területi pártszervek mellett létesítendő tanácsadó testüle­tekre vonatkozó javaslatot. El­határozta, hogy létrehozza sa­ját tanácsadó testületét, a me­gyei pártbizottságoknak pedig ajánlja, hogy mérlegeljék ha­sonló testületek mega'akítását. Rámutatott, hogy a megala­pozott döntéshozatal egyik ele­mévé válhat szakértői tanács­adó testületek működése. A ta­nácsadás az előzetes ellenőr­zés eszközeként hozzájárulhat ahhoz, hogy a döntéseknél számba vegyék a különböző véleményeket, beleértve a pár­ton kívül kialakult nézeteket, felfogásokat is. A politika szintjére emelt és jól működő szakértői tanácsadás teljeseb­bé teszi a pártdemokrációt. A Központi Bizottság meg­bízta a Politikai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a ta­nácsadó testület személyi ösz- szetételére. A HUNGARHOTELS NÁDOR SZÁLLODA önálló egység alábbi bélyegzője ELVESZETT: Hungária Szálloda és Étterem Vállalat hotIl PALATÍNUS PALATÍNUS PORTA 2 Pécs OKHB 214-10466 A bélyegző a mai naptól ÉRVÉNYTELEN-

Next

/
Thumbnails
Contents