Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-26 / 268. szám

1988. szeptember 26., hétfő Dunántúlt napló 7 fiz olimpiáról jelentik (Folytatás ai 1. oldalról) vételnek tűnt a többiek úszá­sa. Amikor győztesként a célba csapott, már jóval több, mint egy testhossz volt az előnye, óriástermetű NDK-beli üldözői előtt. Kiss László tanítványa ezzel a negyedik magyar úszó aranyérmet szerezte Szöulban, s a többi sportágat is figye­lembe véve a nyolcadikat! A magyar úszók olimpián utoljára 1952-ben, Helsinki­ben szereztek négy első he­lyet. Az úszóversenyek összesített éremtáblázatán ni NDK lett az első 11 arannyal, 8 ezüsttel és 9 bronzzal, az Egyesült Ál­lamok (8, 6, 4), Magyarország (4, 2, 0) és a Szovjetunió (2, 2, 5) előtt. Nagy-Brittania, Ausztrália, Bulgária, Suriname, az NSZK és Japán egy-egy aranyérmet szerzett. Érdekes­ségnek számit, hogy az ameri­kaiak csak azokban a szá­mokban nyertek, amelyekben két „aranyemberük" Biondi és Janet Evans indult. A nőknél az NDK mellett, csak az Egyesült Államok (3), illetve Magyarország és Bulgária (1- 1), úszói jutottak aranyérem­hez. az a tét számukra, hogy érmet szereznek-e vagy sem. Ahhoz újra győzni illene. Elsőként Turu István (60 kg) lépett ringbe. Eredetileg har­madik párként szerepelt a műsorban, mégis elsőként szó­lították ringbe, ahová szinte bemelegítés nélkül lépett a mongol Enkhbat elleni találko­zásra. Már az első ütés kemé­nyen az ő állát érte, s bár ezt még állta, az első három perc vége felé a mongol a gyom­rán is megfogta. Turura nyol­cat számoltak. A második me­netben a mongol elég sokat szabálytalankodott, ez jelezte, hogy ellenfele feljövőben van. Ment előre, de elég ritkán ta­lált célba. A harmadik me­netben az egyre jobban kitá- rncdó magyart elérte a végze­te. Előbb egy jobbegyenes ulán számoltak rá nyolcat, majd egy újabb fejre méft ütés után harmadszor is jött a nyolc. Nem sokkal később az akkor már szemmel látha- tóon roggyant Turut a 8:54. percben a bíró leléptette. Jog­gal. Szerencsére a délelőtti mű­sorban csakis kellemes dolgok A 200 m-es női hátúszás eredményhirdetése (b.-j.) Zimmermann (NDK) II., Egerszegi Krisztina I., és Sirch (NDK) III. Telefotó Németh Ferenc felvétele A bolgár súlyeme. g m m M lő-válogatott visz. Hy kAB szalépése után nem lehet kétsé- séges, hogy amúgy is tippelt szovjet „aranygyártás" bein­dul. Az emelőolimpia hátralévő részében aligha avatnak más bajnokot, mint szovjetet — vé­lik sokan. VasárnaD este ez igazolódott, hiszen Anotolij Hrapatij (90 kg) esélyeshez méltó módon, reményt sem hagyva ellenfeleinek, 412,5 kg-os új olimpiai rekorddal nyert — 12,5 kg-mol előzte meg ifjú honfitársát, Nai! Muhc- medjarovot. A két magyar sportoló közül Buda• Attila - eddigi legjobb eredménye egy világbajnoki hetedik és egy EB-negyedik helyezés volt — okozott kellemes meglepetést azzal, hogy ötödik helyen fu­tott be. Az 1985-ös vb-n sza­kításban aranyérmes Balázsli Zoltán nem tudta megközelíte­ni régi önmagát, az 1986-os vb-n Összetettben bronzérmes sportoló ugyanis csak kilen­cedik lett. Ez a vasárnap a Koreai Köztársa­ságban ünnepnap. Nemcsak azért, mert vasárnap, hanem úgyneve­zett „Csu szók" ünnepet ültek az ország polgárai. Ilyenkor mindenki a szülővárosába 'igyekszik, együtt tölti a csa­láddal a napot, beszélget jö­vőről, lehetőségekről. A magyar ökölvívó válogatott szakvezetői is a jövőt taglal­ták helyi idő szerint kora dél­után, amikor hárman is szorí- tóba léptek. A Csamszil csar­nokban Turu István sajnos bú­csúzott, Isaszegi Róbert és Fü­zes/ Zoltán viszont a legjobb nyolc közé lépett. Kedden már következtek. Isaszeg: Róbert (48) az iraki Aboud ellen már az első pillanattól kezdve kez­deményezett, jól mozgatta az arab sportolót. Jobbal szurkál- gatott, puhatolózott. Azután a 2:29. percben egy óriási bal­csapott megtalálta az utat az iraki áliára, s bár Aboub még felállt a padlóról, a bíró jól látta, hogy ködös a szeme, folytatásra képtelen, s nem is engedte tovább a küzdelmet. A magyar EB-ezüstérmes a nyolc közé került, s legköze­lebbi riválisa a thaiföldi Sa­sokul lesz. Sasokul vasárnap egy kenyait vert meg 5:0-ás pontozással. A harmadik magyar fellépő Füzesy Zoltán (75 kg) volt. Azt mindenki tudja róla, hogy a szó igazi és nemes értelmében vett, vívó típusú egyéniség. Nem zavarta az sem, hogy el­lenfele, a finn Hukkanen ta­valy felnőtt-, korábban pedig junior EB-bronzérmet szerzett. Füzesy igen kultúráltan kez­dett, távolról ütötte a finnt. Nem sokszor, de igen ponto­san. Ráadásul Hukkanen orr­töve egy „Füzesy-bomba” után fel is repedt, többször kellett őt ápolni.- így tovább — mondta a szünetben Csötönyi Sándor Fü- zesynek. Füzesy szót fogadott. Újra távolról irányított, higgadtan ellenőrizte a nagyobb sebes­ségre kapcsolt finnt. Legfel­jebb a harmadik menetben kellett izgulni, mert Hukkanen egy alkalommal vesén ütötte a magyar, ezért a bíró meg is dorgálta őt. A végeredmény 5-0-ás egyértelmű pontozásos siker. Jöhet a pa'ksztáni Syed. Két Los Ange- les-i olimpiai bajnok lehor- gasztott fejjel hagyta el a küz­dőteret vasárnap versenyeknek ott­hont adó stadionban, s közü­lük az egyik még arra sem volt hajlandó, hogy egymon­datos gyorsinterjút adjon, úgy, ahogy eddiq minden győztes. A keserű pirulát először a 400 méteres gátfutás mont­reali és Los Angeles-i bajno­ka, Edwin Mosesnak kellett lenyernie, nem sokkal később pedig a női 100 méter ex- világcsúcstartójának, Evelyn Ashfordnak. Nem sikerült te­hát a mesterhármas minden idők legkiválóbb, 400-as gáta­sának, a 47.02 mp-es világ­csúcs „koros" gazdájának, olyannyira nem, hogy még a második helyet sem tudta megszerezni trónkövetelő hon­fitársa, Andre Phillips mögött. Lehullott a korona a szem­üveges gátfutó fejéről, aligha képzelhető el, hogy a mosta­ni kudarc után még egyszer nekiavűrkőzik. Honfitársnőjé­nek, Evelyn Ashfordnak tulaj­donképpen nem is lehetett oka Egerszegi nem izgult Egerszegiről aion nyomban kiderült, Hogy két „leg"-nek is a boldog tulajdonéra, ü min­den idők legfiatalabb úszó olim­piai bajnoka, egyben, vala­mennyi sportágat beieszámitvc, a legifjabb magyar olimpiai bajnok — augusztus 16 cn töltőt te be 14. évét. A Himnusz elhangzása utón — amelyet feltehetően most már kívülről tudnak az olimpiai uszoda nézői — Egetszegire új­ból az interjúszobában várt az újságírók hada. Az olimpiai arany- és ezürtérmes gyermeki elfogulatlansággal válaszolt a kérdésekre — A verseny előtt Darnyi Ta­más, aki egyébként jó barátom, szólt, hogy ne izguljak — kezd­te Egerszegi. — Ez meg is nyugtatott, igazából nem na­gyon idegeskedtem. Két héttel ezelőtt 2:10-en be­lüli időt ígért. Ezek szerint biz- tos volt a győzelmében? — Valóban, készültem erre az időre, de azt nem tudhat­tam, hogy elég lesz-e az aranyéremhez. Természetesen roppant boldog vagyok, már csak azért is — noha ezt csak most tudtam meg —, mert 1952 óta én vagyok az első magyar úszó olimpiai bajnoknő, s itt, Szöulban eddig csak a fiúk nyertek aranyat, hetet . . . Mi volt a taktikája? — A harmadik 50 métert na­gyon meg kellett nyomni, az­tán a negyediket még jobban! a bosszankodásra, hiszen őt az idén „álomvilágcsúcsot" futó Florence Griffith-Joyner győzte le, újabb olimpiai csúccsal, olyan futással, amely minden kétkedő előtt hihetővé tette az emlékezetes indiana- polisi 10.49-et! Az atlétikai versenyek har­madik napján először a ka­lapácsvetők vonultak a küz­dőtérre, hogy megvívják selej­tezőiket. Ebben a számban hárman is képviselik a ma­gyar színeket, illetve már csak ketten, mert Vida József ki­esett a további küzdelemből. A három szombathelyi *" dobó közül Gécsek Tibor, 77.12-vel nyolcadikként lépett a hétfőn, 12.40-kor kezdődő döntőbe, uqyanezt a célt 12.-ként, 76.24-qvel érte el Szitás Imre. Vida 74.30-a a 30 fős me­zőnyben csak a 15. helyet jelentette, ez pedig kevés volt a boldoguláshoz. A selej­tezőben a szovjet Szergej Lit- vinovnak ment a legjobban, egyedül ő dobott 80 felett, eaészen pontosan 81.24-et. Mögötte honfitársai, Tamm és Szedih következtek, egyszóval érik már o szovjet mesterhár­mas. Következtek a 110 gátasok, köztük Bakos György. Némi bonyodalmat okozott, hogy a futambeosztást nem sokkal a selejtező első fordulója előtt felforgatták, így került a magyar rekorder a másodikból a hatodik futamba. Itt az amerikai Blake, a brit Ridgeon és a jamaikai Bucknor mö­gött 13.94-gyel negyedik lett, ami bőségesen elegendő volt az elődöntőben azonban bu­kott, így nem került a döntő­be.’ A női gerelyhajítás selej­tezőjében Tdalovecz Zsuzsának, a magyar rekordernek egyet­len jól sikerült kísérlet is ele­gendő volt ahhoz, hogy meg­könnyebbülve öltözzön vissza a melegítőruhába. A 63 mé­teres selejtező szintet 64.30 méteres eredménnyel szár­nyalta túl, ez vasárnap a ha­todik leniobb teljesítmény volt. Talán itt is érik egy meglepetés, hiszen a világ­csúcstartó NDK-beli Felke 67.06-tal lett döntős, a tavalyi világbajnok brit Whitbread viszont 68.44-gyel . . . Valóságos fesz- tiváli hangulat uralkodott vasár­nap délután a Szöul központjá­ban lévő, a leainkább eqy cirkuszi épít­ményre emlékeztető Csang- csung csarnokban, a tavalyi cselqáncs viláqbajnokság szín­helyén. Érthető volt a nagy várakozás, hiszen nemcsak megkezdődtek a férfi csel­gáncsozók olimpiai csatái (67 ország sportolói lépnek tata­mira), de a legkisebbek súly- csooortjában, a 60 kg-ban (37 induló) indult a dél-koreaiak eqyik bajnokjelöltje, Kim Dzse Jup, aki a világbajnoki cím tulajdonosa is. Egy óriási dob­bal „melegítettek" be a né­zők, o dobos hamisítatlan vá­sári hangulatot teremtett a csarnokban. Különösen zúgott a biztatás, amikor Kim az el­ső találkozóján ipponnal verte a suriname-i Hadmart. A má­sodik erőpróbáján is sikerrel jutott túl, noha az idei Euró- pabajnok, szovjet Totikasvili ellen csak a hajrában ért el eqv hárompontos akciót. Nemcsak a dél-koreai, de a magyar névjeqyletétel is jól sikerült. Csák József, 1986. kontinensbainoka, az olasz Cattedra ellen négyszer muta­tott be látványos fejenátdo- bást, és bár az azzurri judós a hajrában egy támasztott gánccsal szépíteni tudott, Csák waza-arival (7 pont) nyert. A második fordulóban a török Efemqilt győzte le az Ú. Dózsa sportolója egy olyan látványos ültetéssel, ami tu­lajdonképpen Efemgil techni­kai hibájából következett, de három pontot ért Csák javára. — Egy kicsit tartottam a tö­röktől, mert 1986-ban, Belg- rádban csak bírói döntéssel tudtam őt legyőzni - mondta Csák József, mielőtt elment a neayedik forduló előtti hosz- szabb szünetében pihenni. A negyedik erőpróba ígér­kezett a legnehezebbnek, hi­szen Roux-t eddig méq egyet­len magyar cselgáncsozónak sem sikerült világversenyen le­győznie. Pedig ezzel a bra­vúrral többek között a most már 65 kg-ban versenyző Buj- kó Tamás is próbálkozott. Roux és Csák igencsak tisz­telte egymást az első perc­ben, ezért d mérkőzésvezető mindkettejüket shido fokozatú (3 pont) intéssel sújtotta. Et­től a magyar judókának jött men a támadókedve. Egy le­döntéssel vetett véget a du­lakodó fogáskeresés idősza­kának. Mivel azonban akciója következtében a francia egy­szerűen csak leült, a bírók nem is adtak pontot Csák­nak. A francia észbekapott, érezte, hogy a magyar az aktívabb, jött előre, és ledön­téssel hárompontos előnyhöz jutott. Az Európa-bajnokok csatájában Csák legendás fegyverét, a fejenátdobást is bevetette, de mindhiába, mert erről a próbálkozásról Roux szépen lelépett. A 2:33 perc­ben azután Roux a tatamira kényszerítette Csákot, befor- qatta, kiszedte a karját, és karfeszítéssel, azaz ipponnal nyert.- Sajnos, éreztem a térd­sérülésemet, és amíg arra koncentráltam, hogy ne sú­lyosbodjék a baj, addig egy pillanatra kihagyott a figyel­mem, ezért maradt ott a ka­rom. Sajnálom — mondta Csák, pedig teljesítménye egyálta­lán nem volt sajnálatra méltó. Már csak azt kellett meg­az atlétikai várnia, hogy Roux beverek- szi-e magát a dél-koreai Kim ellen az olimpiai döntőbe. A szabály ugyanis az, hogy a két finalista által korábban leayőzött sportolók a re­ményágon küzdhetnek a két bronzéremért. Nos, Roux nem tette meg ezt a szívességet, kikapott a koreai világbajnok­tól, és ezzel Csák József sor­sa beteljesedett: helyezetlenül zárta az olimpiát. A romániai Daniela Silivas mesterhármasá­val, magyar szem­pontból pedig Storczer kellemes meglepetést okozó 5. helye­zésével zárultak vasárnap a tornaversenyek. (Hátravan még a „rokon" szakág, a ritmikus sportqimnasztika via­dala, amely háromnapos, s szeptember 28-án kezdődik - mégpedig két magyar szerep­lővel, Sinkó Andreával és Érfalvy Nórával.) A női szerenként! döntők hozták meg a Szovjetuniónak a 11. tornász-aranyat, ámen­nél is nagyobb szenzáció, hogy Daniela Silivas egymás után három szeren is arany­érmet harcolt ki, előbb a felemáskorláton, aztán a ge­rendán, végül a talajon. Ez­zel majdnem befogta a szovjet Vlagyimir Artyemovot, aki négy aranyat számlálhat (csa­pat, összetett eavéni és két szerenkénti döntő). A 18 esztendős Silivas, akit sokan 14-nek néznek (145 cm „magas”, 38 kilós . . .) különö­sen a felemáskorlót szereplésé­re lehetett büszke. A döntőbe maximális ponttal érkezett, tehát a csapatverseny során az előírtját és a szabadonválasz- tottját is 10-essel jutalmazták. Most sem adta alább, s en­nek köszönhette, hogy legna­gyobb vetélytársai közül az NDK-beli Dagmar Kersten, va­lamint a szovjet Jelena Susu­nova sem tudták behozni, pedig ők is 10-est könyvelhet­tek el vasárnap. Az egyetlen olyan szeren, ahol nem Sili- vast értékelték a legmaga­sabbra, a mindössze 15 esz­tendős Szvetlána Boginszkaja lett olimpiai bajnok. Az ug­rásban a szovjet válogatottba tavaly bekerült tornásznő, a legbonyolultabb, s egyben a legszebben kivitelezett ugráso­kat mutatta be, mindössze 32 ezreddel maradt el a 10-estől. A magyar színeket ezen a napon már csak Storczer Beá­ta képviselte - a talajon. Mindhárom duplaszaltája jól sikerült, a legjobban a dupla bicska, de a Cukaharából is csak eqy kicsit lépett el. A pontozók most 9.80-ra érté­kelték, egy tizeddel kevesebb­re, mint a csapatversenyen. Pedig, most is megérdemelte volna a magasabb pontszá­mot. A lényeg azonban az, •hogy így is ötödik lett, s 9,9- cel sem jutott volna maga­sabbra. Éremtáblázat után: a szombati döntök arany ezüst bronz Szovjetunió 30 15 23 NDK 25 19 18 Egyesült All. 12 15 11 Magyarország 8 4 2 Bulgária 7 7 6 NSZK 7 5 5 Románia 5 9 6 Olaszország 4 2 3 Kína 3 8 9 Nagy-Britannia 3 4 6 Koreai Közt. 2 3 5 Csehszlovákia 2 2 0 Norvégia 2 1 0 Jugoszlávia 2 0 2 Ausztrália 1 4 3 Lengyelország 1 3 3 Japán 1 2 3 Franciaország 1 2 2 Hollandia 1 2 0 Finnország 1 1 2 Kanada 1 1 2 Dánia 1 1 0 Új-Zéland 1 0 6 Portugália 1 0 0 Suriname 1 0 0 Törökország 1 0 0 Svédország 0 2 3 Svájc 0 2 1 Chile 0 1 0 Costa Rica 0 1 0 Szenegál 0 1 0 Spanyolország 0 0 2 Belqium 0 0 1 Görögország 0 0 1 ilabda Duna Kupa Ezüstérmes a pécsi Pécs városi sportcsarnok, 200 néző. V.: Dzsipof, Kiss. PMSC: Tóth - Kovács I. 3, Horváth 4, Füzesi 2, Kovács T. 7, Hang 5, Kunos 3. Csere: Gelb. Edző: Koleszár György, Harmat Tamás. Három kimaradt ziccer — Horváth, Kunos és Kovács T. hibája - s a 3. percben meg­szerezte a vezetést a Kassa együttese. Kunos egy perccel 'később egyenlített, majd Ko­vács T. a vezetést is megsze­rezte. Nem hagyták magukat a már kupagyőztes kassaiak, csakhogy a hosszú sérüléséből felépült Kovács T. sem tétlen­kedett, olyannyira nem, hogy a hosszúra nyúlt beállás nem­csak posztjáról, de indításból is betalált a jegenyehosszú Sejbák hálójába és máris há­rom gólra nőtt a hazaiak elő­nye. Kunos erősködött és két­perces kiállításából máris a 'hazaiak „nyakára" mentek a vendégek. Jókor jött, hogy Horváth és Hang is fölbátoro­dott, mert a vendégek ugyan­csak „fölszívták” magukat. S, hogy végülis előnnyel zárhatta a félidőt a PMSC, az mégis Kovács T-nek s Kunosnak volt köszönhető, mivel a kapuját elhagyó Tóth éppen „kollégá­jától" kapott egy negyven mé­teres gólt. Alaposan összeszedték ma­gukat a második félidőre a pécsiek, nemcsak a megszilár­dult védelmük jelentett meg­oldhatatlan feladatot a cseh­szlovákoknak, de ugyanezt tet­te támadásban Hang is, aki zsinórban lőtt három góljával vitte a csapatát. Kunos gólja a félidő közepén már háromra növelte az előnyt, ám ekkor megmakacsolták magukat a vendégek és felvették a „lé­péstartást” a hazaiakkal égé­csapat szén az 56. percig, amikor Hang és Kovács T. ' góljaival először jutottak négygólos előnyhöz a pécsiek. S mintha ezzel el is lőtték volna puska­porukat a piros-feketék, mert elképesztő hibákkal a nyakuk­ra hozták a kassaiakat, és ez­zel biztos győzelmet engedtek ki a kezükből. A mérkőzés nagyobb részé­ben átgondoltabban és ezzel eredményesebben játszó ha­zaiak a már kivívott biztos győzelem hatása alatt elemi hibákat vétve az utolsó Két percben hagyták kicsikarni ke­zükből a két pontot. A csapat­ban a vitathatatlanul legjobb - mind támadásban, mind vé­dekezésben - Kovács Tamás mellett, csak néha tudott az átlag fölé emelkedni Hang, Tóth és Horváth. A vendégek­nél a már-már tarthatatlannak vélt Para és Lipták okozta a legkellemesebb meglepetést. A Kassa ezzel a döntetlenével 13 ponttal nyerte a Duna Kupát, a 9 pontos PMSC, Bp. Honvéd és a grázi Wágner Biró előtt, akik között a gólkülönbség döntött. Kapu László ▼ BUDAPESTI HONVÉD—LOKO­MOTÍV TRNAVA 31-18 (15-8) Pécs városi sportcsarnok, 100 néző. V.: Hummel, Kiss. A tarthatatlan átlövőivel operáló fővárosiak biztosan verték a Duna Kupa hatos torna leg­gyengébb együttesének bizo­nyult nagyszombatiakat. A Honvéd góllövői: Horváth 10, Győrfi 7, Szabó I. 5, Vida 3, Fekete 3, Vitkai 2, Tóth 1. A nagyszombatiak legeredménye­sebbjei: Dávid 5, Ivanovic 4, Paulik 3, Székely 2 góllal vol­tok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents