Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)
1988-09-26 / 268. szám
1986. szeptember 26., hétfő Dunántúli napló 5 A sportról még nem is beszéltünk... Kicsoda ön Derecske! Zsolt? Mindig a zene, mindig az újrakezdés jegyében- Kicsoda ön, Derecskéi Zsolt? — kérdeztem végül a Pécsi Nemzeti Színház magánénekesétől, kiadós beszélgetésünk után. Azóta megvolt az évad első premierje, a Bécsi vér, amelyben József szerepét játssza, egy örökmozgó fiatalember, aki nagy igyekezettel próbálja elegyengetni a kedélyes bécsi bonyodalmakat. Mindezt egy iskolázott, szép tenorhanggal, amellyel tavaly érkezett a pécsi opera- társulatba. Idáig azonban hosszú, kanyargós út vezetett, melynek kezdetén volt egy kedves családi fészek, kitűnő zenetanárok, mint Bors Irma, aki az énektanulásban útnak indította. Kitűnő iskolák, decemberi látogatások Kodály tanár úrnál a Körön- dön, éneklés, beszélgetés a mesterrel. Valamint az Operaház gyermekkórusa, több mint tíz éven át... Gyermekként ezen a színpadon, nagy énekes sztárok közelségében, Gyurko- vics Mária, Rosier Endre, dr. Palló Imre, Házy Erzsébet, a magyar operajátszás csillagai mellett — ügyön ki az, akiben az ilyen élmények nem hagynak mély nyomot? Majd jött a híres, muzsikáló Szent István Gimnázium, amelynek zenekarában mór hegedű-szólamvezetőként játszhatott - Ferencsik János vezénylete alatt is. Ezzel a közösséggel kóstolhatott bele • népzenélésbe is. Énektanulás, hegedülés, majd felvételi a Zeneakadémiára - sikertelenül. — Szép hang, fiatal hang, képezze magát! - szólt az instrukció. Érettségi után pedig szakmatanulás következett: éspedig váratlannak tűnő fordulattal, a mű- bútorasztalosság. Hogy stílszerű legyen a dolog, a mestert Mendelssohn Lajosnak hívták ... A szakmunkás- vizsga után újabb felvételi következett, újabb csalódás, majd tanítás és a tanárképző Budapesten. Majd iskolák, ahol nagyon jó volt, melyekből a gyerekek iránti szeretetet őrizte meg a mai napig. És éneklés, muzsikálás tovább, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesénél - katonaként -, aztán a Vadrózsák együttesnél, népzenével. - Sebő, Halmos muzsikálása fogott meg — mondja -, magát a népzenét pedig Berki Lászlótól, a Magyar Állami Népi Együttes prímásától tanulhattam. - Ma is játszik a Csepel Táncegyüttesben. Az egy héttel ezelőtti Bécsi vér- próba után gyors iramban Pestre hajtott, hogy a Ki Mit Tud-on? kísérhesse az első helyezett Szabó Csaba pompás kalotaszegi táncát. És Pécs? Hogyan jött mindehhez Pécs, ahol tavaly töltötte oz első évadot. s énekelte a pécsiekkel Mo- nostratost a Varázsfuvolában, Spolettát a Toscában, s ahol idén a Hamupipőke meg az Ariadne Naxos-szi- getén egy-egy szerepe várja. Nos, a rádió kórusában énekelt megszakítással 1979 óta, s innen hívta próbát- énekelni Marczis Demeter és Breitner Tamás. Két hét múlva Monostratost kellett énekelnie Fertőrákoson, németül ... Ma Pest és Pécs között él, Pesten a felesége és két fia várja, és egy kisvállalkozás is mindemellett, a TERMO- LOGIC, amely éaesapjának, Derecskéi Sándornak számítógépes energiatechnikai rendszerét menedzseli . . .- Szóval kicsoda is Derecskéi Zsolt? - kérdeztem végül a fiatalembertől, aki oly sok mindent kipróbált, s minden próbálkozásból derűsen, az újrakezdés lendületével került ki: — Talán énekes,’aki szeret minden egyébbel is foglalkozni, - hangzott o válasz, majd kiderült, a sportról még nem is beszéltünk . .. G. O. Teli darázsfészkek - fogyatkozó méhcsaládok A Világ világossága alapítvány jegyében Gálaműsor a Sportcsarnokban Nagy sikert aratott a Budapest Ragtime Band. .Fotó: Kóródi G. Még soha ennyi darázs nem riogatta a szabadban tartózkodókat pihenés vagy munkavégzés közben, mint az idén. Mi okozta a darazsak túlzott elszaporodását? A kérdésre Oroszné dr. Kovács Zsuzsanna, a JPTE Tanárképző Ka^ rónak adjunktusa válaszol: — A nektárfaló rovarok közül a méhatka pusztítása következtében a méhek száma rohamosan lecsökkent, s helyüket átvették más olyan rovarok,' amelyek fogyasztanak nektárt is. A túlzott nektárkészlet oda vezetett, hogy megerősödtek a darázscsaládok. Változás csak akkor várható, ha a méheket sikerül megmenteni a méhatkától, s o méhek visszaszaporodhatnak olyan mennyiségre, hogy elegyék a nektárt a darazsak elől. De sikerül-e megmenteni a méheket a Dél-Dunántúlon három éve támadó élősködőtől, amely a tavaszig Baranyában 24,4; Tolnában 23,6; Somogybán 32,0; Zalában 34,9 százalékkal csökkentette a méhállományt? Az elpusztult méhek értéke országosan 360 millió forint — eddig! A méh- állomány egyharmada már elpusztult, s ez maga felér egy katasztrófával: a természeti egyensúly megbomlott, a következményei egyelőre belát- hatatlanok. Számítások szerint a mezőgazdaság „angyalai" évente 17—18 milliárd forint termelési értéket produkáltak azzal, hogy a növények meg- porzásában közreműködtek. S akkor még nem beszéltünk a mézről, a propoliszról, a méh- pempőről, a virágporról. (Csak mézexportból évente 15 millió dollár bevétele származott az országnak.)- Az ázsiai méhatka, o Varroa atka a méhek vérét szívó élősködő — tájékoztat Brunner Ferenc méhészmester —, nehéz ellene védekezni. A Hungaronektór által forgalmazott Varrescens füstölőcsík tíz százalékos hatásfokú, ugyanis nem fér hozzá a sejten belül támadó atkához. A keszthelyi egyetemen dr. Gu- bicza András által kidolgozott Varrostop a kezelést végző méhészre nem veszélyes, de ez is csak tíz százalékos hatásfokú. A méhészek kísérletező, gondolkodó emberek: próbálkoztak már hangyasavval, kámforral, ecettel, ezek nem váltak be a Varroa atkák ellen. Ami hatásos szer, az nyugati. És nem is az ára a behozatali korlát, hanem o magyarországi engedélyézte- tés I A Perizin Nyugat-Európában engedélyezett szer, gyógyszer- tárakban kapható. Hatásfoka 86-92 százalék. A legújabb szer - Zalaapótiban, d méhésziskolában próbálják ki éppen - fuvalinát hatóanyagú, csurgatva 90 százalékos hatású. A szerből két-három kilogramm elég lenne ahhoz, hogy a jelenleg négyszázezer családból álló magyar méh- állomóny megszaboduljon az atkától. A méhészek azonban elkeseredettek: mert mire az engedélyezési eljárás befejeződik, addigra nem lesz mit megmenteni. És nem lesz olaj; gyümölcs, takarmány, méz - de lesz darázs. L. Cs. K. Mint ismert,' a pécsi Szélkiáltó együttes és a KISZÖV Pannónia Táncegyüttese ez év elején alapítványt tett a vak és csökkentlátó gyermekek gondozása, gyógykezelése ügyében. Vállalták, hogy bárom éven át évente három alkalommal műsort adnak, s a bevételt e nemes célra juttatják el. Azonfelül közreműködnek évente egyszer egy jótékonysági gálaműsorban. A nagyszabású gálaműsort tegnap délután rendezték meg a sportcsarnokban, amelynek a teljes bevétele ugyancsak az alapítványi célt szolgálja. A nézők, nagyobbára szülők, gyermekeikkel, remekül szórakoztak a rendkívül változatos és igen magas színvonalú műsor, teljes jó három és fél órája alatt. Hiszen a neves, előadók többségét a gyerékek a rádióból, televízióból egyaránt jól ismerték. A „Szélkiáltók" dalait éppúgy, mint Sólyom Kati meséjét nagy élvezettel hallgatták; s nem kevésbé a gyárvárosiak fúvószenéjét; a kertvárosi kisiskolások citerazenéjét; Dettre Annamáriát és a Szélrózsa együttest; a horvátszerb iskola tamburósait; a tOO Folk Celsiust vagy a Budapest Ragtime Band kedvesen groteszk muzsikáját. És gyönyörködhettek a dunaszekcsői iskolások, a pécsi Dandár úti gyerekek és az Úttörőhöz, néptáncosainak kedves, látványos műsorszámaiban; a Bojtorján együttes muzsikájában. Mindezt a sok szépet Levente Péter kötötte csokorba. A gálaműsor jól sikerült, köszönet azoknak, akik fellépti d í j nélkül működtek közre, illetve áldozták erre a nemes célra a vasárnapjukat.. Az alapítvány alapösszege (az Országos Rehabilitációs Alaptól 2 millió Ft), ez évben 1,8 millió Ft-tal gyarapodott: egyházi szervezetektől, magán- személyektől és a műsorokból. Az összegek további gyarapodása révén kívánják életre hívni a megyei gyermekszemészeti gondozót és a vak és csökkentlátó gyerekek foglalkoztatóját. W. E. Veszélyben forgó előrelátás! Annakidején a Zsolnay-mau- zóleum felnyitásakor mindenkit melglepett, hogy számos üres koporsófülkében rengeteg pirogránit és eozinmázas tartalékelemet halmoztak fel, amiket az utókor - pl. mi - használhatna fel az esetleges javításokhoz. Erre sajnos aligha kerülhet sor, hiszen a mauzóleumot és a kriptát szétdúló vandálok ezeket sem kímélték. A tartalékanyag megőrzése annakidején szokás lehetett. Legalábbis erre kell gondolni egy minapi élmény hatása alatt. A Sallai uca 14-ből telefonáltak, hogy „lomtalanítás" címén a PIK 2. sz. hóz- kezelöségének az emberei értékes épületdíszeket hordanak le a padlásról az udvarra, s már látható ott egy nagy halom törmelék. A többit - szerencsére - a lakók megmentették. A szóbanforgó ház — műemlék, a múlt század 60-as éveiben épült romantikus stílusban. Díszítettsége révén a Sallai utca egyik meghatározó alkotóeleme. Nos, a ház csaknem 130 év előtti építői is gondoltak ránk, az utókorra és a padláson szépen rendberakva ott hagyták a díszek negatív mintáit, és sok pozitív elemet is, amiket legyártottak ugyan, de az épülethez akkor már nem volt rájuk szükség. A rend már rég megszűnt, az elemek - láthattuk a helyszínen - a terjedelmes padlástéren szétszórva hevernek, sok közülük még ép, de sok a törött, a töredék. A PIK emberei ezeket nézték lomnak, hiába bizonygatták a ház lakói, hogy ezek a ház tartozékai, azokat tehát nem szabad megsemmisíteni, elvinni. A látottakról tájékoztattuk a tanács illetékes főelőadóját. Kukái Sándort, aki nyomban intézkedett a nemkívánatos lomtalanítás haladéktalan •leállításáról, s kezdeményezte, hogy a PIK vezetőivel mielőbb tartsanak közös szemlét a belváros mindazon házainak a padlásán, ahol a homlokzatot előregyártott elemekkel díszítették, hátha másutt is rábukkannak a Sallai utca 14-ben találtakhoz hasonló elemekhez. Ennek nagy hasznát vehetnék a belvárosi rehabilitáció során, hiszen a díszítőelemek negativ- jainak az újbóli — ezek szerint lehet, hogy felesleges — elkészítése súlyos tízezrekkel drá,- gitja az épületek felújítását. H. I. A botfülűeknek a nyeregben is nehezebb Arab telivérek egy magánlovardában Miért- tilos a pécsi belvárosban a bérkocsizás? Fatime ringlónyi szeme szinte riadtan elkerekedik, s megtorpan, mintha négy karcsú lábát lecövekelték volna: túl sokan vagyunk,- s ez gyanús, néhány napja ilyen „so- kadálom” közepette égették a szőrébe, ' bőrébe a nyilvántartási számot. Fájdalmas emléktől eltekintve, egyébként a felnőtt társaival ellentétben szabadon viháncólhat a többi csikóval, a még csak kialakuló- félben lévő lovarda udvarán. Tóth Jánosék szabolcsfalui lovardája tulajdonképpen már nyolcadik éve működik, kialakulatlannak csak azért nevezhető, .mert ai korábban bérelt istálló helyett, csak nemrég kaptak engedélyt egy új felépítésére. A lovarda működtetési engedélye a • felesége nevére szól. A bérlovagoltatás és a lópanzió magánkereskedői tevékenységnek, sportszerkölcsönzésnek . minősül legújabban. Tóthéknak azonban a lovarda legalább annyira hobbi, mint üzlet. A férj eredeti szakmája szerint autószerelő, de most hivatásos vadász, Éva asszony szakmája női szabó, de az orfűi szülői házból hozta magával a lovak szeretetét, tartásuk, nevelésük tudományát. Két, mezőhegyesi félvérrel kezdték, a mostani állományuk törzsét arab telivérek' alkotják: egy törzsmén, két törzskanca, s most már három kiscsikó is, Lovardájuk egyben az arab telivérek baranyai ménállomá- so is. A mén ezekben a hetekben éppen alkalmássági vizsgán van a mezőhegyesi központban. A lovaglás, a lótartás egyre inkább divat, de egyáltalán nem olcsó mulatság. A lovak ára éppenséggel az idén januártól megháromszorozódott: egy hobbiból tartható félvér ára 60 000 forint, egy arab törzskancáé 100 000 forintnál kezdődik. Milyen üzlet lovardát fenntartani?- Nagyban biztos, hogy ráfizetés. Egy nagy apparátussal dolgozó gazdaságban egy ló havi tartásának költsége 7200 forint. A saját munkánk értékét nem számítva, ez nálunk még most kijön 2500 forintból,. Éppen ezért talán- egész Dunántúlon nálunk a legolcsóbb a bérlovagolta- tós. Havonta 300 forint a díj. Lovardánk mintegy 20—30 fős törzsközönségének 80 százaléka 20 éven aluli. Gyerekek is, de felnőttek is jó néhányon gerincproblémák miatt, orvosi javaslatra lovagolnak - mondja Tóth János. Érdekes, hogy a lovaglást tanulók négyötöde nő. Ügy látszik, ez is női divat lesz. Éva asszony meséli, hogy legkönnyebben a gyerekek tanulják meg a lovaglást, különösen a zenei érzékkel megáldottak. A botfülűek nehezebben alkalmazkodnak az ügetés ritmusához. A lovarda és a lópanzió mellett — jelenleg 4 lovat helyeztek el náluk panzióban —, évekkel ezelőtt a Mecsek Tou- risttal szerződve, bérkocsikázást is vállaltak a belvárosban a turisták számára. Idén szüneteltették, részben azért, mert o közterületfelü - elet teljesíthetetlen feltételt szabott: azonnal fel kell takarítani az útról a lócitromokat. De hova? A külföldi turista lábához a hintóba,? — A budai várban, a Margit-szigeten nem gond, nem gond Leningrádban sem, s a bécsiek sem problémáz- nak a köztisztaság ürügyén városuk 130 fiakeresével — zsörtölődik Tóth Jánosné. Persze Pécs, az Pécs: itt a közterületfelügyelök nem olyan könnyelműek, mint a bécsiek. D. I.
