Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)
1988-09-21 / 263. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I Dunántúlt nanio XLV. évfolyam, 263. szám 1988. szeptember 21., szerda Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Magyar—osztrák vegyesvállalat a SONET Kft. ■■■■■■■■■■■na Ma indítják Ausztriába az első szállítmányt A SONET új üzemcsarnokában folyamatosan szerelik fel a gépeket Fotó: Proksza László A I. Nenfirig GmbH, a Soplana Gépgyár és a Technoimpex kézfogása nem csak Pécset gazdagítja Csomagológépeket gyártanak, főleg a tejiparnak A tartalomból: Interjú Grósz Károllyal (2. oldal) A romániai magyar irodalomról (5. oldal) Darnyi Tamás esélyeshez méltóan új olimpiai csúcscsal nyerte meg a 400 méteres vegyesúszás előfutamát. (8. oldal). MTI—TELEFOTO Fórum- Pécsbányáról Morván a jövő? A hatalmas csarnok még szinte üres. Árválkodik a maró- és az esztergagép, a három asztali fúró, a térség közepén ott a hatalmas kerekes létra. Még a Kontakt Gmk végzi a villanyszerelést. „Októberben itt már teljes lesz a nagyüzem” — nyugtat meg Váradi Imre, a SONET Csomagológép-gyártó Kft ügyvezető igazgatója. Pécs - hála a Sopiana Gépgyárnak - nemsokára csomagolástechnikai „nagyhatalommá" növi ki magát. A Sopiana révén már eddig is annak számított, aztán csatasorba állt a SOMAPAK és nemsokára már a SONET is gyártja a csomagológépeket, főleg a tejipar számára. A 28,6 millió forint alaptőkével megalakult SONET hivatalos cégbejegyzése ugyan még hiányzik, de maga a Kft már él és létezik. Sőt termel is. Ugyan ideiglenes helyen, még a Sopiana Gépgyárban, de már dolgoznak, és ma indítják Ausztriába ez első alkatrészeket és részegységeket tartalmazó szállítmányt. A szonettek hogyan születnek, azt nehéz elmondani, de a SONET sem egyik pillanatról a másikra jött létre. Még tavaly októberben kereste meg az osztrák Jürgen Nentwig GmbH a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalatot azzal a céllal, hogy Magyarországon vegyesválilalatot szeretne alakítani. A Technoimpex a jóhírű Sopianával vette fel ez ügyben a kapcsolatot. S a hármuk érdeke végülis megszülte a SONET-et. Idén februárban már annyira körvonalazódtak a szerződéses feltételek, hogy aláírhatták a társasági és a szindikátusi megállapodást - ezeket a Technoimpex felterjesztette a Pénzügyminisztériumhoz és nagyon gyorsan megkapták az elvi engedélyt a Kft megalakítására. Az osztrák cég a törzstőke 48,95 százalékában részese a Kft-ne k. Váradi Imre ez év júliusától ügyvezető igazgatója a cégnek, így hivatalosan a cégszervezet és a telephely kialakítása azóta folyik. A Sopiana a Szalai András utcai szerel- déjében biztosította a 700 négyzetméteres telephelyet (nagycsarnokrész, raktár és irodahelyiségek), de a telephely kialakítása már a SONET- re vár. Van már főkönyvelőjük (Kovács János) és üzemvezetőjük (Vajda Miklós) és októberben már összesen tizenhatan lesznek. Az új dolgozók valamennyien két szakmával rendelkeznek. A termelés — mint már említettem — megindult a Sopianában, a jelenlegi ideiglenes helyükön. Miért, kinek jó az új Kft, a SONET? Váradi Imre bizton állítja, hogy előnyös a magyar félnek, hisz behozza a külföldi tőkét, a fejlett nyugati technológiát és o Kft teljes termelése tőkés piacon értékesül. Mivel várhatóan főleg a tejiparnak készítenek csomagológépeket, ezzel a termékféleséggel bővül a pécsi csomagológép-gyártás is. Az osztrák fél a törzstőke arányában pedig valutában kapja a nyereségét. Ök a gyártandó gépek gyártási rajzait adják, a többi már a Kft dolga, hogy megoldja a sorozatgyártást. A J. Nentwig GmbH továbbra is foglalkozik s'peciális tejipari csomagológépek prototípusának gyártásával — idővel ebbe is bevonva a pécsieket —, és ha azok már megértek a sorozatgyártásra, hát a SONET-re vár a feladat. Az októberi intenzívebb kezdési lehetőséget figyelembe véve már a saját telephelyükön, a Szalai András úton ebben az évben 1,8-2 millió schilling értékű gyártással számol a SONET, s a jövő évben az egy főre eső éves termelésben legalább 1-1,2 millió forintot terveznek. Két emberük már járt Ausztriában egyhónapos betanuláson, most csütörtökön hárman utaznak 2—3 hétre. S hogy itthon is bemutatkozzanak, önálló kiállítóként vesznek részt október 18—24. között a BNV területén nyíló Budatranspack nemzetközi csomagolástechnikai kiállításon. Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A tanácskozást követő szóvivői tájékoztatón Major László, a KB irodájának vezetője ismertette a tárgyalt témaköröket, amelyekhez Kovács Imre, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Budzsáklia Mátyás, a KB közigazgatási és adminisztratív osztályának helyettes vezetője fűzött kiegészítéseket. Mint elhangzott: a testület áttekintette az országgyűlés működésének tapasztalatait. A Politikai Bizottság megállapította, hogy az 1985-ös választások óta az országgyűlés tevékenysége aktívabb lett, és napjainkra állami-politikai életünk hatékony intézményévé vált. A társadalmi életben végbement változások megalapozták és szükségessé teszik, hogy a parlamenti munkában is fokozottabban érvényesüljön a demokratizmus. A pártnak az az álláspontja, hogy az országgyűlés a szocializmus építésének nemzeti céljait szem előtt tartva még hatékonyabban teljesítse alkotmányos funkcióit. A törvényalkotást, a kormányzati munka kereteinek meghatározását, a törvények megtartásának és a kormány munkájának ellenőrzését — segítve ezzel a társadalmi-gazdasági kibontakozási program megvalósulását. A Politikai Bizottság támogatja az országgyűlés ügyrendjének korszerűsítését. Indokoltnak tartja a képviselői munka kereteinek egyértelmű kijelölését, az érdekegyeztetési rendszer javítását, a szükségtelen, merev kötöttségek feloldását, hozzájárulva (Folytatás a 2. oldalon) A kérdést egy idős bányász - nyugdíjas már - tette fel hétfőn este Pécsett, a József Attila Művelődési Házban tartott, s Pécsbánya sorsfordulójához kötötten rendezett fórumon. A kérdésben nem is annyira az bújkált, hogy ha már eldőlt: a Mecseki Szénbányák Vállalat a tervezett, Pécsbányát letárolással fényé-, gető külszíni fejtésbővítést elhagyja ezen a részen, s így a sokak által féltett terület megmarad, akkor miként alakul majd a jövője. A fiatalokra volt kíváncsi az öreg bányász. Valóban: a többszáz ember érdeklődését kiváltó fórum -, amelyen természetesen a válaszadók között ott voltak a szénbányák és Pécs város szinte teljes vezető testületé — hallgatói, kérdezői között alig-alig volt fiatal. Hogyhogy nem érdekli az új nemzedékeket Pécsbánya sorsa? — kérdezte az elkeseredett ember. , Ismert: a tervezett külszíni fejtés nyomán — előbb vagy utóbb — eltűnt volna a régi bányászlakterület kórháza, temetője, boltja, természetesen a lakóházak, egy arborétum... — Évek óta várjuk a szénbányák határozott és konkrét válaszát: mit terveznek Pécs- bányán - hallottuk a fórumon a város tanácselnökétől, Piti Zoltántól. - Ez a válasz végre elhangzott. Ebből eredő erkölcsi kötelessége a tanácsnak: felmérje a terület állapotát, elkészüljön egy fejlesztési program, soroljuk fontosság szerint: mit, mikor kell megcsinálni. Egy mar biztos: nem egyszerűen Pécsbánya megmaradását kell biztosítani, hanem továbbfejlődését. Csodálatos teljesítményekre képes az a szeretet, amiből erőt merítve az emberek ragaszkodnak lakóhelyükhöz, múltjuk történetének látójához, hordozójához. És természetesen egy-egy családnak - különösen a bányászok esetében, ahol kolóniához, az egymáshoz kötődés talán a veszélyekkel is bőven járó élet eredményeként -, az a legfontosabb, ami közvetlenül érinti. így 'hát nem kell csodálkozni a néha szenvedélyes, néha eltúlzott, máskor túl aprólékosnak tűnő kérdéseken, mert ezek bőven záporoztak a válaszadásra vállalkozókhoz. Milyenek a jobb lakáshoz jutást segítő tetőtérbeépítési lehetőségek? Kap-e a jövőben több támogatást a bányászok által lakott területen széles körben közművelődési hatást kifejtő József Attila Művelődési Ház? Vagy a Gorkij? Mii lesz a volt bányászkolóniók sorsa? Hova tervezik a szénosztályozót, mert a hírek szerint az újonnan épülő lakótelep mellé kerül? Van-e hatékony rekultivációs terv a külszíni fejtés által érintett területekre? Mi lesz István- akna sorsa? Megszűnik-e a bányakáros lakások helyrehozatalának a szénbánya részéről történő támogatása? Hihetnénk: az alapkérdés megoldása - hogy tudniillik Pécsbánya megmarad - megnyugtatta a terület lakóit. Ám a fórumon szerzett benyomások szerint ennél többre kíváncsiak az érintettek. Sőt: pontos és részletes választ várnak kérdéseikre, mindegyikre, függetlenül attól, hogy van-e egy fórumnak tervezett időtartama. És a türelem, a megértés legalább annyira fontos, mint egy pontos és kielégítő válasz. A válaszok tegnapelőtt este, korrektek voltak. (Nem csak Pécsbányáról volt szó, hanem általában a mecseki bányászat jövőjéről, Meszesről, Szabolcsról is.) A türelemmel azonban mintha adósak maradtak volna a fórum szervezői. Ezzel együtt: megnyugodva távozhattak a lakóhelyükért aggódó, a jövőjéért még tenni akaró, jobbára idős emberek a fórumról. M. L. W Uj karosszériajavító Az NSZK-ban gyártott karosszériajavító-berendezést vásároltak a közelmúltban a Mohácsi Autójavító Kisvállalat részére. A SUED-STAR típusú karosszériajavító pádon csaknem kilencszáz, különböző típusú gépjármű karosszériáját tudják javítani kitűnő minőségben. Az új berendezésen eddig főleg nagyobb értékű nyugati gépkocsikat hoztak rendbe, újítottak fel, de a szocialista országokban gyártott típusok is javíthatók rajta. Läufer László felvételei Mészáros A.
