Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-20 / 262. szám

1988. szeptember 20., kedd Dunűntűii napló 5 Pécsett nem szükséges a pártértekezlet összehívása v Meg kell újulnia Pécs város párttestületeinek Beszélgetés ér. Tényi Jenő egyetemi tanárral, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának tagjával Egy biztos: Pécs város pártéletének irányításában, az irányító testületek működésében alapvető megújulásra-változásra van szükség. Arra a kérdésre pedig, hogy elkerülhetetlen a párt- értekezlet összehívása, avagy elegendö-e bizonyos személycse­rékkel - kooptálásokkal a frissítés - a héten a pártbizottság ülésén döntenek. E döntést segíti annak az ad hoc bizottság­nak a szondázása-felmérése, melyet éppen e kérdések könnyebb megválaszolása érdekében készítettek a közelmúltban, s mely minden pártbizottsági tag számára a legégetőbb feladatokat illetően rendelkezésre áll; ha tetszik - orientál. Fellbachi napló (1.) A Schwabenlandhalle, a fellbachi kongresszusi palota, a színházi előadások egyik fő helyszíne Színek, színpadok, diákok I Színes színpad címmel, nemrég ifjúsági és diákszínházi ta­lálkozót rendeztek Fellbachban. elsősorban partnervárosok és iskolák meghívott együttesei részvételével. Jelen volt a ma­gyar testvérváros, Pécs is. Magyarországot az ART Kísérleti Stúdió mozgásszínház képviselte a találkozón. A városi pártvezetés dönté­se értelmében a jelentés leg­fontosabb megállapításait az alábbiakban tesszük közkincs- csé, előrebocsátva; minden pártbizottsági tag véleményét figyelembe vették a jelentés összeállításakor, beszélgettek több üzemi-intézményi, pártbi­zottsági és alapszervezeti tit­kárral, s rajtuk keresztül figye­lembe vették a Pécs városi párttagság egy részének ész­revételeit, javaslatait, megál­lapításait. Az ad hoc munka­bizottságot dr. Tényi Jenő, a POTE egyetemi tanára, a pártbizottság tagja vezette.- Kapott-e kritikát a párt- bizottság, mint testület?- A beszélgetések nyomán úgy látom — mondotta dr. Tényi Jenő, —, s ez a munka- bizottságunk véleménye is, hogy a testület jelentős fel- frissítés és változtatás mellett alkalmas lehet a megnöveke­dett feladatok ellátására. Csak jelezném; az üzemi és intéz­ményi pártbizottsági és alap­szervezeti titkárok, továbbá a párttagság és a városi közvé­lemény megítélése kedvezőtle­nebb, mint a pártbizottsági tagoké; a pártbizottságot arc nélküli, jellegtelen testületnek tartják. A párttagság nem is­meri a pártbizottság összeté­telét, munkájáról keveset tud, úgy véli, hogy nincs sajátos pécsi arculata, tevékenysége főleg a határozatok helyi le­fordításában és adaptálásá­ban merül ki. Több aktivitást, kezdeményezést várnának el a testülettől.- A jelentésből kitűnik: a végrehajtó bizottság munkáját illetően kevesen tudtak véle­ményt mondani.- Ez már önmagában is .minősít. Többen nem tartják alkalmasnak a végrehajtó bi­zottságot jelen összetételé­ben; azok, akik mélyebb vé­leményt nyilvánítottak, hang­súlyozták, a vb munkája a korábbi ciHushoz viszonyítva lényegesen javult, ütőképe­sebbé vált, tagjai lelkiismere­tesen igyekeznek megbízatá­suknak eleget tenni. Mindeze­ket figyelembe véve, úgy lá­tom; megfogalmazódott az igény a végrehajtó bizottság átalakítására vagy részleges megújítására.- Milyen minősítést kapott a tisztségviselők és az appa­rátus munkája?- A beszélgetésből kitűnt: a tisztségviselőket, elsősorban a pártbizottság titkárait lelki- ismeretes, feladatuk ellátásá­ban törekvő, politikai és erköl­csi bizalmat élvező szemé­lyeknek ítélik meg. Sokan fel­vetették azonban, hogy szük­séges-e a négy titkár a tes­tületek munkájának irányítá­sához; a négy titkár mellett kell-e ilyen számú osztályve­zető; nem lehetne-e a társa­dalmasítás terén előrelépni és a függetlenített osztályvezetők és titkárok mellett egy vagy két titkári funkciót rövidebb megbízási idővel társadalmi munkában is ellátni? Az ész­revételt tevők érvei szerint ez csökkentené a vezetés áttétele­it, a párhuzamosságot, segíte. né a pártélet és a vezetés ésszerűbbé tételében, közéle- tiségének fokozásában, demok­ratizmusának javításában. Az apparátus felé támasztott igény: rugalmasabb, kevésbé bürokratikus munkát várnak tőlük, s ne mint „felsőbb párt­szerv" járjanak el a területi munkában. — A jelentés inkább a jövőt határozza meg, mintsem a múltat bolygatja; a megújulás garanciakörét húzza meg. ön említette; Így összegésszében állhatja csak az önök összeg­zése a kritikát. Melyek a konk­rét javaslataik? — Sok van, s teljes mély­ségében mindegyiket e beszél, getés keretében áttekinteni le­hetetlen. A legfontosabbak: küldjön ki a pártbizottság je­lölő bizottságot, amely a de­legálás elvét figyelembe véve, tegyen javaslatot a pártbizott­ság személyi cseréire, felfrissí­tésére. — Tekintse át a pártbizott­ság a szervezet és az appará­tus munkáját, tegyen intézke­dést a munka korszerűsítésé­re; dolgozza át a pártbizott­ság és a végrehajtó bizottság 1988. évi munkaprogramját, s a megújulás elfogadott elveit tekintse jövő évi munkájában meghatározó szempontnak. — A Pécs városi Pártbizottság kérje a megyei párt-végrehaj­tóbizottságot és a megyei pártbizottságot, vizsgálja meg a pécsi és a megyei vezetés között kialakult munkamegosz­tás és kapcsolatrendszer hely­zetét, ugyanis szükségesnek tartjuk, hogy a városi bizott­ság lehetőségei és jogosítvá­nyai bővüljenek annak érde­kében, hogy a város életét meghatározó, alapvető kérdé­sekben összvárosi szinten tud­jon eljárni és tevékenykedni. Ki kell dolgozni az intéz- mértyi-üzemi pártmunka tapasz­talatait általánosítva az irányi, tás elvi-politikai módszertanát, ezzel kapcsolatos modelleket alkotni és megvizsgálni, hogy az alapszervezeti munka fej­lesztéséhez miként tudnak ér­demibb segítséget nyújtani. Elveit és gyakorlatát illetően pedig növelni kell a pártmun­ka nyitottságát. Indokoltnak tartjuk, hogy a munkatervben is fogalmazzák meg, s mi­előbb tekintsék át a párt ha­táskörét; a város környezet- védelmét; a lakóterületi párt- szervezetek helyzetét, helyük és szerepük fokozását a város életében; a nagyüzemi mun­kások helyzetét a városban; a nyugdíjas korosztály hely­zetét; a város gazdasága fej­lesztésének elvi irányait és koncepcióit, és többek között a város ifjúságának helyzetét. — A munkabizottság, illetve ön személy szerint hogyan látja: szükség van-e Pécsett pártértekezlet összehívására? — Erre több okból is nem­mel kell válaszolnom — mon­dotta befejezésül dr. ÍTényi Jenő. — A testületekben lehe­tőség adódik közel egyharma­dos kooptálásra, a vezetők is. merik feladataikat, mindez garancia arra a megújulásra, mely az országos pártértekez­leten fogalmazódott meg. Másrészt egy helyi pórtér- tekezletre való felkészülés is­mét elodázná a nyomban megteendők végrehajtását. Vé­gül rövidesen amúgy is párt­értekezletet kell tartani, hi­szen a ciklus lejár... Leszö­gezem, azon párttagok több­sége, akikkel elbeszélgettünk, ezen a véleményen volt. Kozma Ferenc Fellbach messze van. Ma­gyar busszal 18-20 órai uta­zással érhető el. Am fáradal­maira már senki nem emlék­szik, aki egyszer is beleszip­pantott a város tiszta, friss, virágillatot és közvetlen emberi élményeket egyként árasztó légkörébe. A buszban az ART Kísérleti Stúdió együttesének kísérői között tudósítóként utaztam. A Salzburg után elénk tá­ruló nagyon szépen ápolt föl­dek, bontakozó tájak látványa közepette is az előttünk álló, ötnapos színházi találkozón járt az eszem, amelyet FelI- bach kezdeményezett - a fo­lyamatosság szándékával, - évente más-más testvérvárosá­ban. Vajon sikerül-e a „Bunte Bühne” valóságos színeit, ter­mészetességét megteremteni a hazánkban is már középkori hagyományokra visszatekintő diákszínjátszás mai formái kö­zött? Bizakodtam ebben. A való­ság pedig —, mint meggyőződ­hettünk róla — fölülmúlta a várakozást. Az enyémet is. A hat országból meghívott fia­talok már a találkozó cent­ruma, a Fellbachi Ifjúsági Ház előcsarnokában és klub­jában kitörő örömmel, szere­tettel (és óriási ricsajjal) üd­vözölték egymást. Sokan, mint a magyarok is, régi kedves jó­barátként érkeztek ide. Katonasírok gondozói Jablonszky Andor közvitéz, Ijbamm József közvitéz, Sza- teca József őrmester s meg­annyi számunkra már feledés­be merült név. Ök és társaik 1916-ban az első világháború második évében áldozták éle­tüket. E katonák síremlékei­nek gondozását a pécsi köz­temetőben évtizedekig brigá­dok vállalták el, s szépítették a sírokat társadalmi munká­ban. Ez azonban megszűnt. A brigádok sorra lemondták a gondoskodást. Hogy miért? Talán, mert a tagoknak egy­re kevesebb a szabadidejük, vagy érdektelenségből? Nem lehet tudni. Egy biztos. Mint­egy fél éve a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat hivatal­ból ugyan, de rendben tartja a sírokat, s azt hiszem, ez a minimum, ennyivel tartozunk az ismeretlen hősöknek és hozzátartozóiknak. S bizakod­junk abban, hogy egyszer majd jelentkeznek olyan bri­gádok, akik sajátjuknak érzik ismét e sírok gondozását, s önként elvállalják azt. Tóth T. A találkozó résztvevői: A GO­RA Szinházmühely (St. Vith, Belgium), Theatre Workshop (Oldham, Anglia), (Tournon, Franciaország), AKS Mozgás­színház (Pécs); fellbachi isko­lák diákszínpadai és a házi­gazda: a Teather am Gymna­sium Fellbach. Valamennyien, résztvevők, jobbára ez utóbbi együttes partnervárosaiból ér­keztünk. (Egy kivétellel: a meghívott NDK-csoport — szin­tén testvérváros — nevénél ennyi állt a programban: „Reserviert für Meissen". S ennyi is maradt...) Megérkezésünk után, a va­sárnap esti megnyitó sokáig emlékezetes számomra. Miért? Zsúfolt, nagyobbára tizen­éves diákokkal zsúfolt terem. Nincs „elnökség”, pulpitus, talmi ünnepélyesség, szónoklat. Csak nyíltság, célszerűség és természetesség van. Az első széksorban helyet foglaló dr. Friedrich W. Kiel főpolgármester úr felállt, s a közönség felé fordulva néhány meleg hangú, közvetlen meg­nyitó szót mondott. Nagyjából ilyesmit: örülünk, hogy eljöt­tek, köszönöm a szervezőknek, külön Frank úrnak, amit tet­tek. Mindannyian tudjuk, érez. zük, a művészet, a kultúra nél­kül mennyire szegények len­nénk. Most ennek van itt az ideje, így egy percet se sze­A pénzügyi források bizony­talansága miatt az elmúlt hó­napokban megkérdőjeleződött a mágocsi idősek házának lét­rehozásai. A közelmúltban vi­szont tisztázódott, hogy ki, mennyivel, illetve mi módon tudja támogatni az építkezést, elkészültek a tervek is, és a helybeliek azt szeretnék, ha még ebben a hónapban elkez­dődne a munka. Az idősek háza építésének ötlete két baranyai települé­sen, Bolyban és Mágocson vált népszerűvé. Tulajdonképpen azok a korosabb emberek fo­galmazták meg szükségessé­gét, akik, nagyon jól érezték magukat a napközbeni, illetve a hét végét kivéve folyamatos, bentlakásos gondozást biztosí­tó napközikben, új nevükön klubokban! A hetes napközik­ben azonban általában két- három szobában többen töl­tik együtt az éjszakát, és nem retnék elvenni ab'ból, amit ez a most következő négy nap nyújthat mindannyiunknak. Lá­nyok, fiúk, érezzék jól magu­kat! Köszönöm ... Viele dan­ke! Ennyi. Óriási taps, közben máris a színpadon ál! öt fell- ‘bochi lány és fiú. Néhány üd­vözlő mondat a vendéglátók­tól, amit — nyelvtörő játék gyanánt — fordít a másik négy diák angolra, magyarra, fran­ciára és flamandra. És ezzel elkezdődik a színház vará­zsa ... A fordítók a nyelvi humor eszközeire támaszkodva, picit „átmennek grateszk"-be, s a hivatalos tolmácsok olykor enyhén fontoskodó pózában — egetveróen törik a felolvasott szövegeket... Mindenki érti a játékot. S a fokozatosság bűvöletében — Karinthy Frigyessel szólván — eayetlen hatalmas „röhög az osztály"-lyá változik a zsúfolt nézőtér.. . Majd — gyorsan széttolva a széksorokat — óriási játék, magafeledten, a belépéskor kézbe nyomott színes cédulák segítségével. Hétfőtől pedig négy nap a munkáé. A színpadi játéké. Percnyi pontossággal, két fő- és néhány kisebb helyszínen. A szervezés mintaszerű, ta­nítani kellene. Adolf-Gustav Frank úr érdeme ez elsősor­ban, aki a Theater am Gym­nasium Fellbach művészeti ve­zetője. S oki csoporttagjaival együtt olyan szeretettel (és mindenütt adott a lehetőség a nap közbeni elkülönülésre, pi­henésre. Gond az is, hogy napjainkban kevés helyen van lehetőség a meglévők bővíté­sére, illetve újak létrehozásá­ra. Ezért gondolták úgy a bó- lyi és a mágocsi idősek, hogy ők okár pénzzel, akár saját házuk átadásával segítenek a tanácsnak újabb intézmény létrehozásában. A támogatás fejében külön lakrészt és a folyamatos bentiét lehetőségét kérték. Ezért is lesz más nevük ezeknek a létesítményeknek. Egyelőre idősek házának, ott­honának nevezik őket. A bólyiak már javában ben­ne vannak a munkában, áll­nak az épület falai, a mágo- cslt pedig e hónapban kezdi építeni a Sásdi Költségvetési üzem. A 11 lakrészből, illetve társalgóból álló épületet egy zárt folyosó köti majd össze az idősek klubjával. A szerződés frissítőkkel, kávéval és süte­ményes svédasztallal) várta, fogadta a pécsieket, akikkel Hmmár két és fél éve baráti munkakapcsolatban állnak. (A pécsi ART Kísérleti Stúdió egyébként a Baranya Megyei Tanács művelődési osztálya, a Mecsek Tourist, a Konzum Áruház, a Pécsi Dohánygyár és a Nevelési Központ spon- zori támogatásával vehetett részt a találkozón.) Rokonszenwel fogadott sze­replésükre az impozáns kong­resszusi palota (Schwaben- londhalle) kistermében került sor két alkalommal. Először önálló darabjukkal, a Deja vu c. tánc-, illetve mozgás- színházi kompozícióval léptek föl, amely hat önálló részből álló előadási darab. Egy kivé. tellel (Alison Chase: Shizen), amelyet Szalay Tamás és La­katos Csilla előadásában itt­hon a tv Ki mit tud? elődön­tőjében is láthattunk, vala­mennyi Szalay Tamás, (illetve kettő Szalay és Lakatos Csilla) koreográfiája. Volta­képp modern tánc-színházi kompozícióról van szó itt, mozgásszínházi és pantomimi- kus elemekkel. Komplex tánc- színházi kísérletnek is tekint­hetjük, ámbár valamennyi té­tele önállóan is képes hatni. Azokra is, akik hasonlót soha nem láttak, de nyitottak minden újra. A közönség ilyennek tűnt Fellbachban, a kritika kevés­bé. De erről később, bőveb­ben. szerint a jövő év júniusának végéig fejezik be a munkát. A leendő lakók személyenként 150—150 ezer forinttal járultak hozzá az ötmillió forintos építkezéshez. A Baranya Me­gyei Tanács hárommillió fo­rinttal támogatja a létrehozá­sát. A többit a Mágocsi Nagy­községi Közös Tanács állja, il­letve jelentős társadalmi mun­kát vállaltak a helybeli gaz­dálkodó egységek. A jó hírű mágocsi klubban örülnek, hogy a szomszédsá­gukban felépül az idősek há­za. Az 1977-ben nyitott 20 sze­mélyes klubot ugyanis már kétszer kellett bővíteni az igé­nyek miatt, s a 45 személyes intézményben jelenleg 18-an folyamatosan bent laknak, csak a hét végét töltik otthon. További bővítésre ezen a te­rületen már nincs lehetőség. T. É. (Folytatjuk.) Wallinger Endre Szeptemberben elkezdik az építkezést Lesz idősek háza Mágocson is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents