Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-19 / 261. szám

2 Dunántúli napló 1988. szeptember 19., hétfő Régi hagyomány elevenedett meg Újabb lépés a hazai és a nyugaton élő magyar irodalom közelítéséhez Szüreti vígság Birjánban Birján félezer lakosából ke­vesen maradtak négy fal kö­tött vasárnap délután. Hát ho­gyan is ne, amikor csaknem ■húsz év óta most először ren­deztek szüreti felvonulást a fa­luban. — Az előtt? Hajaj! — legyintettek néhányon. - Amíg olyan tanítónk volt, nem múlt el év szüreti mulatság nélkül. Ha nem is tanító, de végre akadt, aki fölelevenítse a régi hagyományt. Noreczky János nevét emlegették mindenfelé. Beszélni sajnos nem sikerült vele, hisz éppen fontos tisztát, a kisbíróét gyakorolta. Rámás csizmában, nemzetiszín kalap­nál a fején, ahogy szokás. Szervezőtársa, Papp János két kocsiiramodás között azonban annyit elárult, hogy viszonylag könnyen mozgósították a fiata­lokat, s a Pécs Állami Gazda­ságtól is sikerült kocsikat, hin­tákat, lovakat és lovasokat kérni a nagy eseményre. — Én is befogtam volna, ha van itthon gveolő - mondja egy férfi, és szakértő szemmel mustrálja a meglehetősen ve­gyes képet mutató kocsiparkot. Van itt gumikerekű Belsped, borjúnyi lovakkal vontatott kis. kocsi, de gyönyörű bőrhintó is. Ez utóbbi a kisbíróval közleke­dik, mígnem „Vörös gazda” is fölkapaszkodik, az e napra megválasztott bíró. A korteske­dő népet ízes kiflivel kínálják a bíró házánál, s már fordul is vissza a menet - a hosszú- hetényi táncosokkal az élen - Dudás Tünde „bíróné" házá­hoz.- Mi a másik neve „Vörös gazdának”? — kérdem az egyik mosolygós nénit a jegyzőkönyv hiteléért.- János. És én vagyok a nagymamája! — vágja ró büsz­kén. No, lehet is, mert jóvá­gású a legény. Nézem a házakat, .újakat, szépeket látok. Az utcán sok­sok gyerek, a kapuban élet­erős emberek. Birján túlélte az aorófalvakra leselkedő veszélyt, élni fog. Az újraélesztett szü­reti nap is ezt sugallja. H. J. Ősi diákvárosok találkozója Pápán Befejeződött az ősi diákvá­rosok idei hagyományos talál­kozója Pápán. A háromnapos rendezvényen összesen mintegy 400 középiskolás vett részt Debrecenbe1!, Esztergomból, Sopronból, Kecskemétről, Sá­rospatakról, Pápáról és Pécs­ről. Éjfélkor tartották a díjkiosz­tást és értékelést Petőfi és Jó­kai egykori iskoláinak városá­ban. A lefkes, igazi hangula­tot teremtő pécsi középiskolá­sok méltán érdemelték ki az ősi diákvárosok két év múlva esedékes újabb találkozója helyszínének, Sárospataknak a díját. A pécsiek díját, egy egyedi tervezésű, fából fara­gott útiba tyűt a soproni fia­talok vihették haza. A három nap alatt igazi fesztiválhangulat uralkodott Pápán. A mai életet és a diákhaqvományo'kat egyaránt felelevenítő tréfás és komoly műsorokat adtak elő vala­mennyi város tagjai. Felejthe­tetlen lesz a résztvevőknek a kirakodóvásár és az ehhez kap­csolódó majális. Saját készí­tésű és hozott holmik cserél­tek gazdát. A pécsiek két ötletét különösen nagy tömeg fogad­ta lelkesedéssel: az 508-asból érkezett kozmetikus lányoktól rengetegen kértek alkalmi, tréfás vagy komoly sminket, a művészetisek emberek tucat­jairól készítettek rögtönzött portrékat. A pápai találkozó szép folytatása volt az ősi diákvá­rosok eddigi kapcsolatának és a diákhagyományoknak. Faludy György hazalátogat (Tudósítónk telefon jelentése:) Ma délután fél 2-kor az Amszterdamból érkező géppel 32 évi távoliét után hazaláto­gat Kanadából Faludy György költő. Az írószövetség nevében az őt meghívó Cseres Tibor várja. Vele érkezik a közéleti kérdés: a kormányzat eddigi sikeres lépései utón vajon ho- igyan sikerül a hazai és a nyugati magyar nyelvű irodal­mat még jobban közelíteni egymáshoz? De vele érkezett a Villon- kérdés is. Mert Francois Villon költészetét sokan fordították magyarra, de Faludy György ,.átkötésében" vált a legnép­szerűbbé és egyben ezzel okozott önmaga ellen nagy iro. dalmi támadásokat. Maga Eck­hardt Sándor professzor, a francia nyelv és irodalom leg­nagyobb magyar ismerője, ja­vasolta a 30-as években, hogy „útszéli” stílusa és Villon meg­hamisítása miatt tiltsák be a könyvét és a belőle rendezett irodalmi esteket. Pedig aki ol­vasta ifjúkori verseit is, pl. a Ballada Faludy György szerel­meiről című 1933-ban Miskol­con írott költeményét, annak gyanakodnia kellett volna, hogy nemcsak átkötötte Vil­lont. Az első, vagyis az 1938- as budapesti kiadás előszavá­ban írja: „Semmilyen anakro­nizmustól, semmilyen szabad­ságtól nem ijedtem meg . .. Munkámnál Babits Mihály Wilde, vagy Tennyson fordítá­saira gondoltam, melyeket a szerző, csak szerénységből ne­vez Wilde, vagy Tennyson ver­seinek." A Villon-kötetet be­tiltották a Horthy-rendszerben, betiltották a személyi kultusz idején. Színes költészete, jogos lázadása, a társadalmi illem- szabályok, gátlástalan felrúgá­sa miatt az olvasók mégis ön­magukra ismertek: a költő „Villon-Faludy, vagy Faludy- Villon" róluk és helyettük be­szélnek. Az olvasók szeretik Faludy költészetében a vagányt, nem hiába, maga is gyakran Villon- sorsú üldözött vagány volt. A Horthy-rendszer elől nyugatra menekült és kalandos élete so. rán pl. fedélzeti géppuskós volt az amerikai légierő köteléké­ben. Olyan légiharcokban vett részt a fanatikus japánok el­len, amelyekben minden má­Három szovjet újságíró, Vladimir Solovjov, Oleg 'Bogdanov és Vikkot Ponarski a lisszaboni Belem torony előtt, azután, hogy Lada Samara gépkocsival 46 óra és 30 perc alatt, új rekordot felállítva tették meg az utat Moszkvából a portugál fővárosba. I i MTI Telefotó .-------------------------------- « --------------------------------­­f- MOSZKVA: Az örmény főváros Tyeatralnaja (színház) terén szombaton több tízezer örmény gyűlt össze, hogy is­mét kifejezésre juttassa a Ka- rabah-problómával kapcsola­tos elégedetlenségét, aggodal­mát - közölte szombaton este Dávid Péterrel, az MTI moszk­vai tudósítójával telefonon az Armenpressz hírügynökség ügyeletese. Az örmény távirati iroda munkatársa azt is el­mondta, hogy a jereváni üze­mek közül néhány ismét be­szüntette a munkát, hogy így adjon nyomatékot a karaba’hi kérdéssel kapcsolatos követe­léseknek.-o- PÁRIZS: A franciaországi Caenben megnyílt a nemzet­közi vásár, amelyen idén Ma­gyarország a díszvendég. A normandiai térség 200 ezres központjában, Hódító Vilmos egykori városában először mu­tatkozik be a magyar ipar, kereskedelem és kultúra. A fo­gyasztási cikkek nemzetközi vásárát Jean-Marie Girault, Caen polgármestere és szená- tora, valamint 1Palotás Rezső párizsi magyar nagykövet nyi­totta meg, elhangzott a ma­gyar Himnusz. A HUNGEXPO tervezői által ízlésesen, népi motívumokkal egységesen dí­szített pavilonokban mintegy 1200 négyzetméteren állítottak ki magyar árukat. A kínálatot számos népi iparművész kerá­miái, faragásai, textilmunkái színesítik. 'Kalocsai viseletbe öltözött pingáló asszonyok emléklapokat festenek a fran­cia érdeklődőknek. A magyar pavilonsor közepén felállított kis színpadon a debreceni csürdöngölő együttes ad Ízelí­tőt a magyar népzenéből és -táncokból.-®- MOSZKVA: A szovjet 'hadseregben letöltendő szol­gálat idejének felére csökken­tését és a földfelszíni atom. reaktorok építésének betiltását indítványozta a PUGWASH- mozgalom legutóbbi, dago- miszi konferenciáján Andrej iSzaharov, ám javaslatai - leg­nagyobb sajnálatára - nem 'kerültek bele a tanácskozás dokumentumaiba. A Novoje Vrem'ja című szovjet hetilap legfrissebb száma fórumot adott a neves atomfizikusnak, közéleti személyiségnek néze­tei kifejtésére. Az interjúban Sza'harov elmondja, hogy a hadászati nukleáris fegyverek számának 50 százalékos csök­kentése minőségileg új hely­zetet teremtene, nem csupán a fegyverzetcsökkentéshez ve­zető út felének megtételét je­lentené. A katonai szolgálat idejének felére csökkentése Szaharov szerint azért indo­kolt, mert a Szovjetuniót je­lenleg egyetlen idegen állam részéről sem fenyegeti táma­dás. Mi több: még a szolgá­lati idő lerövidítése esetén is teljes biztonsággal kizárható egy ellenséges akció valószí­nűsége. A rövidebb szolgálat Szaharov véleménye szerint óriási előnyökkel járna: ked­vezőbb feltételeket teremtene az európai hagyományos fegy­veres erők és fegyverzet csök­kentésére, igen jelentős bel­politikai hatása lenne, kedve­ző gazdasági és szociális kö­vetkezményekkel járna. Tizenöt éves a szervezett finn nyelvoktatás Pécsett 1973. év őszén, szeptember hónapban indult meg az első finn nyelvtanfolyam városunk­ban azzal a céllal, hogy a finn barátokból létrehozott kis közösség révén megalakítsuk a pécsi Magyar—Finn Baráti Kört. A példát Lahtiban kaptuk, 1973 nyarán, amikor a II. Ma­gyar-Finn Barátsági Hét al­kalmával Pécsről mintegy har­mincon utazhattunk Finnor­szágba. Ebben az időben már magyar nyelvi csoport műkö­dött Lahtiban. Hazajőve első lépésként rö­vid híradás jelent meg a Du­nántúli Naplóban 1973 szep­temberében: aki finnül szeret­ne tanulni, hívja fel a meg­adott telefonszámot. (Ez a munkahelyem száma volt.) Legnagyobb meglepetésünkre 17-en jelentkeztek a legkülön­bözőbb foglalkozású érdeklő­dők. A nyelvtanfolyam heti két órában ekkor vette kezdetét. S hogy nemcsak a felbuzdulás szalmalángja lobbant fel ben­nünk, mutatja ez o másfél év­tized. Azóta minden év őszén benépesülnek a finn nyelvtan- folyamok kezdő és haladó fo­kon. Újabb és újabb finnbará­tok kívánják szívós elhatáro­zással és kitartással elsajátí­tani a nehéz, de szép, dalla­mos, szerkezetében és hang­súlyában a mi nyelvünkre em­lékeztető finn nyelvet. Az 1974 tavaszán megalakult Magyar- Finn Baráti Klub évről évre nagy súlyt helyez testvérné­pünk nyelvének propagálására. Városunkban szép számmal vagyunk, akik a finn nyelvben jártasságot szereztünk. Néhá­nyon, a fiatalabbak a közép­fokú nyelvvizsgát is megsze­rezték. Nagy örömet okoz szá­munkra, hogy eredetiben ol­vashatjuk Aleksis Kivi verseit, a Kalevala rúnáit, anyanyel­vükön beszélgethetünk kedves finn vendégeinkkel. Mindez érezhető lökést ad Pécs és Lahti testvérvárosi kapcsolataihoz. A hivatalos de­legációcserék, kiállítások, meg­kötött egyezmények mögött így szoros egyéni barátságok fű­zik egyre szorosabbra népeink barátságát. A lahtiak magya­rul, a pécsiek finnül tanulnak immáron másfél évtizede. Egy­más nyelvének ismerete segít egymás országának sokoldalú megismerésében. Nagy Sándorné A B. K. PRODUKTION FOTÓMODELL. ÉS MANOKENUGYNOKSÉG fotómodell pályázatóra jelentkezni lehet a Grácia Divatstúdió és fotómodellképzöben. Jó alakú, legalább 170 cm magas hölgyeket várunk 18—25 éves korig. NÉMET, VAGY ANGOL NYELVTUDÁS ELŐNYI A pályázat nyertesei értékes ajándékokon kívül nyugati menedzselési lehetőséget kapnak híres divatlapokhoz. JELENTKEZNI: személyesen ezen a héten, 14—18 óráig. GRACIA DIVATSTÚDIÓ, Pécs, Engels út 217. sodik amerikai gépet lelőttek. iMajd a háború után végre haza jöhetett és költői mun­kássága mellett a szociálde­mokrata pártban tevékenyke­dett. De mindjárt a személyi kultusz elején letartóztatták. Évekig ítélet nélkül raboskodott a politikai foglyok recski tábo­rában, majd 1956-ban ismét Inyugatra ment. Tavaly Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia filmrendező házaspár kérte meg a Dubroc- nikban nyaraló költőt, hogy portréfilmet készíthessen róla. Faludy György beleegyezett, ynert Böszörményi Géza rab­társa volt. Most a honvágy hozta haza, Cseres Tibor meghívása, és filmjének bemutatója. A filmet rövidesen az egész ország mo­zihálózatában vetítik. Földessy Dénes Grósz Károly Debrecenben (Folytatás az 1. oldalról) ból adódó legfontosabb helyi tennivalókról, a megyében ki­alakult politikai helyzetről, s megújította a vezető testülete­ket is. Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára, a Minisztertanács el­nöke szombaton az esti órák­ban látogatást tett a Magyar Gördülőcsapágy Művek nagy­sorozat gyáregységében. A Fiák László vezérigazgató és Mihály János pártbizottsógi titkár kíséretében érkező párt- főtitkár-miniszterelnöknek Já­nosi András gyáregységvezető mutatta be az évente 20 mil­lió csapágyat előállító üzem­részt. Grósz Károly megtekin­tette a forgácsoló, az edző és a köszörűs részlegeket. Az üzemlátogatás után a párt főtitkára a gyáregység ebédlőjében a szombat dél­utáni műszak képviselőivel ta­lálkozott. A csaknem egyórás beszélgetésen a csapágygyár munkásai az ország problé­máiról kérdezték, s mindenna­pi életük tapasztalatairól tájé­koztatták Grósz Károlyt. A beszélgetés során Grósz Károly egyetértett azzal, hogy a lakáshelyzet valóban súlyos terheket ró a fiatalokra, a kormányzat, mondta, dolgozik o gondok enyhítésén. A sze­mélyi jövedelemadóval kapcso­latban hangsúlyozta, hogy a kormány — ígérete szerint — megvizsgálja majd az adó­rendszer alkalmazásának egy­éves tapasztalatait, s elvégzi a szükséges módosításokat. A személyi jövedelemadó­nak, az adósávoknak olyanok­nak kell lenniük, amelyek munkára ösztönöznek, és nem teljesítményt csökkentének. Részletesen kifejtette a vé­leményét Grósz Károly a bős- nagymarosi erőmű körül kiala­kult vitáról. Mint mondta, ez ma már nem környezetvédelmi vagy gazdasági, hanem politi­kai kérdés: a vezetés hitelének aláásására használják fel. Ki­fejtette, hogy személy sze­rint nem támogatja a népsza­vazást. Egy 11 éve folyó be­ruházásról most megkérdezni az állampolgárok véleményét, nem lenne korrekt eljárás a vezetés részéről. Az erőmű épí­tését az akkori Parlament megszavazta, ha a mostani Országgyűlés leállítaná, az be­láthatatlan következményekkel és presztízsveszteséggel járna. Egyrészt elveszne, amit beru­háztunk, másrészt súlyos anya­gi terheket jelentene a Cseh­szlovákiával és az osztrák cé­gekkel megkötött szerződések felbontása. Többe kerülne, mint még az egész hátralévő építkezés. — Nem tekintem kidobott pénzne a bős-nagymarosi be­ruházást - mondotta Grósz Károly —, jóllehet, ma nem in­dítanánk el, mert ez az összeg másra kellene. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az 1990-es évek közepé­re az országnak energiagond­jai lehetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents