Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)
1988-09-16 / 258. szám
1988. szeptember 16., péntek Dunántúli napló 5 Pályakezdők Jelent kezeset «varjak Tanfolyam felnőtteknek Az egészségügyben várják a legtöbb dolgozót Pécsett a Munkaügyi Szolgáltató Iroda tanfolyamokat szervez. Elsősorban a munka nélkül maradók és a közép- és általános iskolát végzettek jelentkezésére számítanak.- Az eddigi tapasztalatunk szerint nem egy esetben az elképzelés és a valóság nagyon eltér egymástól - kezdi beszélgetésünket Schmidt Károly, a Munkaügyi Szolgáltató Iroda vezetője. — Azt hiszem változtatni kell azon a szemléleten, hogy mindenki a lakóhelyén talál munkahelyet, vagy ott tanulhat. Ebben az évben is sok iskola küldte el a felvételi tájékoztatóját az ország minden pontjáról, de a gyerekek legnagyobb részét nem engedték el a szülei Miskolcra, Székesfehérvárra és Szegedre szakmát tanulni. Helyette inkább a megyében a Zöldértnél, Pécsett a kesztyűgyárban és a Szikra Nyomdában vállaltok munkát. A nyolcadik osztályt végzetteknek nem szerveztek tanfolyamot, mert a megyében mindössze tizenöt fiút és lányt tartanak nyilván, akik nem tudtak továbbtanulni, elhelyezkedni. Az érettségizetteknek többek között gépírótanfolyamot hirdetnének, de ehhez szükség van a művelődési osztály engedélyére és arra, hogy az OPI kidolgozza a tanfolyam programját. Az egészségügyben lenne a legtöbb emberre szükség, de a július-augusztusban meghirdetett képzési formákra alig jelentkeztek. A Munkaügyi Szolgáltató Iroda tizenkilenc tanfolyamot szervez ebben az évben. A Pécsi Mezőgéppel közösen minősített hegesztőket képeznek. A MÁV kérésére külföldi vonatvezetői és jegyvizsgálói tanfolyamot szerveznek olyanok részére, akik legalább egy idegen nyelven beszélnek. A Volán a buszvezetők képzésében segítene, de eddig csak ketten jelentkeztek. A Magyar Hitelbank bankügyviteli tanfolyamot indított. A SZOV a szá- mítógépkezelők oktatását vállalta. A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalathoz eddig negyvenen jelentkeztek matróznak, de kevesen töltötték be közülük az állást. A bánya is képezne ács-állványozókat, de kevés az érdeklődő. Élelmiszereladói tanfolyamot az elmúlt tizenöt évben nem indítottak a megyében. Ebben az évben a Munkaügyi Szolgáltató Iroda és a Baranya Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat közösen szervezett egyet. Ha lenne rá jelentkező, ismét indulna egy csoport. Kevés az autó-villamossági szerelő is. A Széchenyi Gimnázium és Szakközép- iskola Pécsett vállalná az oktatást. Ezen kívül szerveznek még kazánfűtők és húsfeldolgozók részére is tanfolyamot. — Ma a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a továbbtanulást csak a főiskolai és egyetemi képzésre értik az emberek a középiskolai elvégzése után - fejezi be beszélgetésünket a Munkaügyi Szolgáltató Iroda vezetője. — Pedig lehet felsőfokú végzettséget szerezni akkor is, ha valoki mérlegképes könyvelő, mentőtiszt. diétósnővér lesz. Mohácson és környékén már most feszítő a munkaerőhelyzet, több szakterületen nem tudnak elhelyezkedni az emberek. Átképző tanfolyamat kellene indítani. Mi azonban csak olyan szakmákban szervezünk tanfolyamokat, amelyek elvégzése után munkahely várja az embereket. Így szeretnénk ozoknak a fiataloknak is a képzését megoldani, akik otthagyták a szakmunkásképzőt, nem szereztek szakképesítést. Talán így kevesebb fiatal kallódik el. Sz. K. Munkásmozgalmi emlékhelyek Pécs, Tolbuhin út 135., Mecsekszabolcs, Szabolcsi út 5. Pécsi utcák — híres emberek Karinthy Frigyes A pécsi utca-, házszómjegy- zék és a hivatalos levéltári források egyszerűen Kúszik Vince háza néven említik. Ismertté vált a munkásmozgalomban. Negyven éven át szolgálta a bányamunkás-mozgalom célját. 1905-ben Kúszik Vince háza az egyik híres sztrájktanya volt az általános bányamunkás sztrájk idején. Mindig akkor adott otthont a bányamunkás-mozgalomnak, amikor az a legválságosabb időszakot élte. A bányamunkás-szakszervezet feloszlatásakor, 1906-ban a hatóságok lefoglalták a bányászotthon minden vagyonát. Könyvtárát, pénzét, felszerelését. A könyvekkel kapcsolatoson megállapította a hatóság embere, hogy azok „kinn vannak az olvasóknál és nem lehetett leltárát készíteni róla". Ugyanebben az évben azonban már Kúszik Vince házában olvasószoba működött. Tulajdonképpen fél-illegálisan. 1907- ben a bányamunkások, szakszervezeti helyiségük nem lévén, itt találkoztak rendszeresen. Szívós küzdelem árán 1908- ban hivatalosan is sikerült a mecsekszabolcsi szocialista bányászoknak ún. „fiókkönyvtárat” létrehozni. Ettől kezdve „Mecsekszabolcsi Fiókkönyvtár" néven találkozunk e hellyel. 1910-től a mecsekszabolcsi szakszervezeti tagok rendszeresen itt találkoztak. .1913-ban már a szakszervezeti gyűléseket is itt tartották. A sajtóban is meghirdették összejöveteleiket. Nemcsok a mecsekszabolcsi bányamunkásság, hanem a pécsbányatelepiek is itt gyülekeztek a nehéz időkben. 1917. május 1-jén 600 bányamunkás gyűlt össze. A háború alatti első nagy demonstráció volt. A bányászok és az ipari munkások erre az időre beszüntették a munkát. A „béke kívánalma hangzott itt el és a fennálló kormányzati rendszer háborús politikáját bírálták" ... — irta egy egykorú rendőrségi megfigyelő a jelentésében. 1917 novemberében „Cas- sián Fiókönyvtár" más jelentés szerint „Cassión-Mecsek- szabolcsi Fiókkönyvtár" néven ismert. A szociáldemokrata párt pécsi vezetősége 1917. november 10-én a németajkú bányamunkások részére demonstrációt tartott itt, amelyben elítélték a háborút. Ugyanekkor itt olakult meg a németajkú szocialista bányamunkás csoport. A háború végén jelentős események fűződnek a házhoz. Itt működött az 1917-ben megalakult „bányamunkás szekció", amely a béketüntetések vezetésével megbízott operatív irányító testület volt. Majd 1918 áprilisában itt alakult meg a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége pécsbánya- telepi helyi csoportja. 1920—21-ben a ház adott otthont a kommunista bányászoknak. A Pécsi Szocialista Párt X. kerületi szervezete is itt működött. Az ellenforradalmi hadsereg bevonulása után a kiépült új politikai hatalom betiltotta a bányászok szervezkedését is 1921 augusztusában. A bányamunkások helyi csoportjának újjászervezésére is itt került sor 1922. február végén. Az itt rendezett gyűlésen a szónok és agitátor a magyár munkásmozgalom kiváló személyisége. Vági István volt, oki a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Pécsi Szervezetének titkára volt. Az újjászervezett gyűlésen éles szavakkal támadta a Bethlen- kormányzatot és a helyi hatóságok munkásellenes politikáját. Vági Istvánt, a pécsi párttitkárt a rendőrség nyomására kiutasították Pécsről. A szak- szervezet hivatalos megalakulását már nem érte itt meg. (1922. április 9.) Utolsó adatunk a Kúszik Vince-féle házra 1935-től van. A rendőrségi jelentés szerint továbbra is itt működött a szocialista bányászok „Cassiá- ni befizetőhelye". Jelentős kísérlet történt az 1935. május 3-ón tartott bányamunkás gyűlésen egy heti pártlap alapítására. Az egyletben összegyűlt bányamunkásság határozatot hozott „Pécsi Népszava" címen egy lap alapítására. A hatóságok nyomására azonban, és a nyomdai részvénytársaság vezetőségének megfélemlítő politikája következtében a lapalapításhoz szükséges 1000 előfizetőt nem tudták megszervezni. 1937. évi éhségsztrájk idején itt sztrájktanya működött, amelyet a karhatolom erőszakkal feloszlatott. Jeli József ötven évvel ezelőtt, 1938. augusztus 29-én Siófokon meghalt a magyar irodalom népszerű humoristája, költője, írója, kritikusa és műfordítója. Méltán nevezte őt egyik kritikusa „ezerarcú író"-nak, akinek szinte minden műnemben jelentkező, alig átfogható írói munkásságából az utókor elsősorban a kroki-író humoristát, a bravúros stílus- utánzó művészt ismeri. Méltótól közül Babits Mihály méltán írja róla, hogy Karinthy talán az a magyar író, akire a legnagyobb joggal alkalmazható a „zseniális" jelző. Sokrétűségében sajátos művészettel tudta kibontani életünk sorskérdéseire adandó válaszait. Első verseivel és novelláival a Nyugatban jelentkezett. Komolyabb sikert az 1912-ben megjelent így irtok ti cimű paródiakötetével aratott. E művében nemcsak a munkák stiláris sajátságait, az írók modorosságait veszi célba, hanem egy-egy író egész munkásságát. Sikerének titka: „az érdeklődés tárgyát, az irodalmat meghitt közelségbe hozta, mint létező s pontos jelenséget tárgyalta, stíluskérdéseket állított középpontba" (Ungvári Tamás). Karinthy nem volt rendszeres gondolkodó. Szerette az ötletek bizarrságát, a fantasztikumok világát. Kezdeti írásaiból éppúgy, mint a záró Utazás a koponyám körül cimű művéig rendíthetetlenül hitt a tudomány fejlődésében, a természetet legyőző ember erejében. Sajátos víziói, a téboly groteszk szemlélete sem zárták ki, hogy ne higgyen a tudomány fejlődésében. Tanulmányozza a lélektant, bírálja a különböző pszichológiai iskolákat (Kötéltánc). Erősen hatnak rá Franz Kafka levelei, Swift Freud, Wells nézetei. Műveiben a valóság visszásságai egy visszájára fordított gondolkodásban jelentkeznék: a tartalom és a forma, az elvontság és a valóság, a szó és az értelem kapcsolata paradox módon ellenkezője lesz a megszokottnak. Szerinte az egész földi élet megfoghatatlan titok. Akadnak azonban könnyen érthető, életre-halálra szóló titkok is. amelyekről így ír: Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek. A legnagyobb, a legfélelmetesebb titok: maga az Isten, akit azonban „Hiába vártam sávár-irigyen, Nem méltatott reá, hogy öt higy- gyem." A Notesz egyik részében elítéli a zsarnokságot: „Guten- berq korában nagy értéke volt a könyveknek, láncon tartották őket, hogy el ne lopja valaki. A könyv és a lánc egy anyaméhben születtek." A horatiusi mondást: „Édes és üdvös a hazáért meghalni" — émelyítő, hazug frázisnak tartja. A Fekete mise című novellájának félreérthető szimbolikája miatt törvény elé állították, mert a katolikus egyház a mise kigúnyolását látta benne. A tárgyalás során derült ki, hogy Karinthy evangélikus vallású. A Capilloriában a férfi és a nő viszonyát vizsgálja. Szerinte a nők egész élete a rafinált élvezetek elérésében, hajszolásában összpontosul. Itt hangzik el közismert véleménye: „Férfi és nő hogy értenék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar: a lérli a nőt, a nö a lérlit." A nő kacag a férfiterveken, s játéknak, eltévelyedésnek tekint minden olyan cselekedetet, amely nem érte történik. A férfiak vakságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy föl akarják szabadítani a nőket. ahelyett, hogy saját ma- qukat szabadítanák föl a szellemi és testi rabságból. A Capillaria a két nem örökös küzdelmének kíméletlen párharca. Tóth István dr. Fotósarok Uj tervek A Mecseki Fotóklubban az ú; - Szent Isvtán tér 6. szám alatti - klubhelyiség végleges kialakítását végzik el szeptemberben. Októbertől újra indul a hagyományos kamara- kiállítás-sorozat. Ennek első tárlata hetedikén 18 órakor nyílik Leo Weiss osztrák fotóművész képeivel. Okt. 14-én a Lahti-Pécs testvérvárosi fotókiállításról tart beszámolót Körtvélyesi László és Mánfai György. Október 21-én a Foto Club Osijek kamarakiállítása nyílik. A. hagyományos őszi kép- és diopályázatot okt. 28-án rendezik. Nov. 4-én Csikós István mutotja be új találmányát, a háromdimenziós képek készítését halszem objektívvei. „Diózósról mindenkinek” címmel tart illusztrált előadást Tám László november 11-én. A Pécsett megrendezésre kerülő országos diaporáma vitafórum vetítései tekinthetők meg az Ifjúsági Házban nov. 18-ón, huszonötödikén pedig a klub fiatal alkotóinak kamara- kiállítása nyílik. December 2- ón „Látogatás egy profi fotóstúdióban" címmel Körtvélyesi László tart előadást. Dec. 9-én az IH diaporáma stúdiója mutotja be új műsorát a Tettyé- ről. 16-ón könyvtórest lesz, 30- án pedig évzáró szabad klubesttel zárul az 1988-as program. Az Ifjúsági Házban két lehetősége közül • választhatnak a fotózás iránt érdeklődő fiatalok: a fotólabor csoport minden hét keddjén és csütörtökén tartja foglalkozásait Kárpáti Árpád vezetésével, a diaporáma stúdió - melyet Ménfői György vezet - tagjai hétfőnként 17 órától várják a je- jelentkezőket. A pécsi úttörőházban természetesen az általános iskolások részére indulnak a szakkörök. Szeptember 26-án lesz az évnyitó, addig kell a je- léntkezési lapokat leadni. A fotószakkör foglalkozásait csütörtökön fogják tartani Kőhegyi Zoltán vezetésével. Erre negyediktől nyolcadik osztályosokat várnak. A videoszakkört már nagyobbaknak, a hetediknyolcadikosoknak szervezik, ezeket az összejöveteleket He- tényi Zoltán fogja irányítani. Maletics L. Ornódi László (Mecseki Fotó klub): Sziluett FILMJEGYZET Miss w Áldozat Miss Áldozatot felszedi (vélhetően az utcáról) egy jómódú zsidó ember, akit viszont halálra keresnek a különítményesek. 1922-ben vagyunk. Miss Áldozat özvegyen marad, a darutollasok ugyanis nem találják a gyémántokat. Miss Áldozat szeretne elhelyezkedni egy mulatóban, esetleg Ka. báréban (annál is inkább, mert a Kabaré cimű film óta közismert, hogy a fasizálódó társadalmak legautentikusabb terepe a léha, mondén életnek helyet adó intézmény). De nem veszik fel, pedig nagyon tehetségtelen. Viszont a különítményesek most már rajta keresik a gyémántokat, de egy félzsidó, szintén fel nem vett zenebohóc vakmerőén megmenti, gyermekével együtt, majd Olaszországba menekíti, ahol még a fasisztáikkal is közvetlen kapcsolatba kerülnek. Különösen Miss Áldozat. Hogy, hogy nem, előkerülnek a gyémántok: tanulság pedig nem az, hogy most mindenki 'boncolja fel a gyerek plüss- maciját. Annak viszont, kifejezetten szimbolikus értéke van, mi több fótumszerű, hogy Miss Áldozat, gyermeke és férje eav marhavagonban vetődik vissza Budapestre, mert jóval később másokat marhavagonokba terelnek. Mellék- szereplőket. Hála a gyémántoknak, a Nagymező utcában megnvit az Arizona mulató, ide jár a felső tízezer, a nyugati sajtó. de még az egyszerű fuvaros is, igaz, csak azok, akik segítettek menekülni Miss Áldozatnak és qyermekének és a zenebohócnak, aki lám, már frakkban dirigálja a zenekart, Miss Áldozat pedig énekel. Alfonzé sajnos nem tűnik fel a filmben, pedig ő valóban fellépett ott, sőt tartotta Miss Áldozatot, viszont feltűnnek a kor mindenféle qyanús figurái, katonák, leendő nyilasok, németek. kémek és kémelhárítók, de Miss Áldozat csak énekel a felső tízezernek, de hiába, mert körülötte mindenki elhullik, még az Arizonát is lebombázzák — Miss Áldozatot azóta senki sem látta, mert eltűnt, csak mi láthatjuk a mozikban, ha jegyet váltunk Sándor Pál Miss Arizona című filmjére. Tanulság? Az van, többféle is. Például nem érdemes a felső tízezernek énekelni, mert úgy sem véd meg, csak egy cicirabig. Vagy: nem érdemes áldozatnak lenni ... - csupa-csupa aktuális mondanivaló. Érték? Az is van. Fényes kiállítású a film, kél világsztárral - elég sokba kerülhetett - ergo értékes film a Miss Arizona. Bár sokkal olcsóbban kijöhetett volna, a színészek. forgatókönyvírók, rendező, berendezők, tervezők, vágók, stb. mind megkapják a tiszteletdíjukat, de nem épülnek meg a díszletek, nem kapcsolják be a jupiterlámpá- kat, s nem fűzik be a kamerába a filmet, s nem exponálnak rá, s a negatívból nem készül egy csomó pozitív, moziban vetíthető kópia — Így még a mozik villanyszámlája is megtakarítható lett volna. Az újságokban meg lehetett volna hirdetni, hogy Sándor Pál filmrendező él, dolgozik, alkot, súlyos mondanivalókon töri a fejét, de most éppen nem jutott semmi sem az eszébe. Bodó L.
