Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)
1988-09-16 / 258. szám
1988. szeptember 16., péntek Dunántúli napló 3 Az egyesülés, a gyülekezés szabadsága nem adomány, hanem jog Kisiparosok a készülő törvényekről „Válogatott csapatot” hívott össze a KIOSZ baranyai vezetősége a törvénytervezetek vitájára. Mintegy húsz kisiparos bogarássza a paragrafusokat az asztal mentén az Iparosház autózajos klubtermében. A népfront által kezdeményezett számtalan társadalmi vita egyikén vagyunk. A „háznagy". Hajós Ferenc, a KIOSZ megyei titkára mel- llett a vitavezető, dr. Szelestey György a pécsi városi tanácsról, a HNF Országos Tanácsa képviseletében dr. Hegyi Ferenc, a megyétől Krasznai Antal. Dr. Szelestey György röviden összefoglalja az egyesülési, illetve a gyülekezési törvénykezés előzményeit. Kitér arra a jogi dilemmára is, hogy mennyire legyen részletes a készülő törvény. Ha túlságosan szűkszavú, félő, hogy megjelennek az „értelmező” rendeletek. Ugyanakkor a túlzott részletezés is magában hordozza a szűkítés veszélyét. Egy biztos: a jelenlegi „ex lex” állapotot meg kell szüntetni: az alkotmány ugyan mindkét jogot biztosítja, ám a jogalkalmazó hiába keresné a tör- vénytári segítséget, hogyan is kell az egyesülési-gyülekezési ügyeket lebonyolítani. A vita: Vén László: — Bármilyen változtatásnak akkor lesz értelme, ha olyan szervezetek jönnek létre, amelyek kellő súly- lyal hallathatják hangjukat a parlamentben, ha véleményük eljut a döntéshozókhoz. Jó volna számszerűsíteni az egyes állampolgári kezdeményezések mögött álló tömeget. A demokráciát csak úgy lehet gyakorolni, ha pontosan tudjuk, mekkora erő támogatja egyik vagy másik javaslatot. El kell érnünk, hogy az érdekképviseletek nélkül ne lehessen döntést hozni, s ha szükséges, tartsanak népszavazást. — A népszavazásról szóló törvény kidolgozása megkezdődött — jegyzi meg dr. Szelestey, miután nyugtázta a felszólaló kérését: kapjanak visszajelzést a most elhangzó javaslatok sorsáról is. Dr. Novák Dezső: — Én jogász vagyok, s úgy tanultam, hogy a szólásszabadság, az egyesülés és a gyülekezés az ember veleszületett, elidegeníthetetlen joga. Nem állami adomány, hanem természetjogi járondóság. Megkérdem: miért most vált időszerűvé a tervezetek megalkotása? Hiszen korábban is voltak spontán egyesületek, a SZETA például, a szegényeket támogató alap. Törvényen kívül helyezték, pedig az alkotmány alapján született. Más kérdés, hogy az 1936-os sztálini alkotmány másolataként született alaptörvényünk is megérett a kicserélésre. További kérdéseim: mi a garancia arra, hogy nem változik meg a vezetés álláspontja a demokráciáról, ha a gazdaságban más szelek fújnak? Mi lesz azokkal a belügyminiszteri rendeletekkel, amelyek jelenleg súlyos korlátái lehetnek a gyülekezési jog érvényesítésének? Az ideiglenes forgalom- korlátozásról, a kitiltásról szóló és más BM-rendeletekre gondolok, amelyek alapján lehet, hogy éppen abban a városrészben korlátozzák a forgalmat, ahol a tüntetés készül. Nem egészen értem a 7. paragrafust: ki tudja előre megmondani, többen lesznek-e a rendezvényen kétszáznál? A spontán nézelődőket ki számolja meg? Erősen szűkítőnek tartom azt a rendelkezést, hogy a helyi tanács korlátozhatja egyes közterületek és középületek igénybevételét. Ez számos szubjektív döntésre ad lehetőséget. Végül nem értem, miért vették ki a pártalapítás jogát az egyesülési törvénytervezetből. Újabb felszólaló, Ferencz Miklós: — Én sem értem,miért ilyen ködös a párttal foglalkozó paragrafus. Mitől tartanak? Senki nem akar grófokat, bárókat visszahívni. Tessék az embereknek teret hagyni a politizálásra! Dr. Szelestey: - Legyen bizalmunk a változásokban. Az egyesülési, gyülekezési jog korlátáit nem a magyar állam, hanem az ENSZ deklarációi fogalmazták meg. Ahhoz a tervezet kidolgozói semmit sem tettek hozzá. Hogy a pártszervezés joga miért maradt ki? A mai politikai struktúra egypártrendszerre épül, de a társadalmi fejlődés révén működhet több párt is.- Ezt nyilván az alkotmány fogja szabályozni. Jó lett volna előbb az alaptörvényt megalkotni. Az egy- vagy többpártrendszert ne csupán néhány ember döntse el, hanem népszavazás. De legalább arról meg kellene kérdezni az embereket, hogy legyen-e népszavazás ebben a tárgyban.- Az egypórtrendszerrel kapcsolatban nem javasolnék népszavazást — mondja a vitavezető. - Inkább társadalmi vitát, s aztán döntsön az országgyűlés . . .- ...amelynek hetven százaléka párttag - szól közbe dr. Novák. — Nem, nem: a gyülekezési jog egyik alapkérdéséről van szó, s ebben valóban a népakaratnak kell döntenie. Lehet, hogy mi, párttagok is arra szavaznánk, hogy legyen szocialista alapon álló versenytársunk. Szó esik még egyebek közt arról, miért kivételezettek a már meglévő szervezetek, lesz-e alkotmánybíróság, s hogy a változásokra garancia-e a jelenlegi gazdasági helyzet. A törvényben felkínált alternatívák közül csak néhányat döntöttek el. Mint hallottuk, nem is volt cél, hogy — akár a totóban — valamennyi változatot latba tegyék. Hanem az eszmecsere, a párbeszéd. Persze, azért egy kevéssel több konkrétum sem ártott volna. Talán az idő volt kevés? Újabb tanulság a további vitákhoz. H. J. Törvénytervezetek társadalmi vitái Baranyában Az előzetes megyei programban tervezett 34 társadalmi vitából, amelyek a gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvénytervezeteket tárgyalják, e hét végéig már öt lezajlott. A következő héten, szeptember 19. és 23. között több mint egy tucat társadalmi vitát rendeznek Baranyában a törvénytervezetekről. Mindjárt hétfőn öt helyen lesz társadalmi vita: az ifjúság részére a Szigetvári Konzervgyár klubjában 14.30-as kezdettel, Felső- szentmártonban a községi klubbban 18 órai kezdettel, a mázaszászvári Bányász klubban 17 órai kezdettel, a pécsváradi művelődési házban 18 órai kezdettel, a villányi művelődési házban 18 órai kezdettel. Kedden 18 órától Szigetvár-Becefón tartanak vitát. Szerdán, 21- én vitatja meg a törvénytervezeteket a pécsi városi tanács nagytermében a pécsi tanácstagi klub 16 órától, s ugyanezen a napon a Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottságának székházában a testület mellett működő társadalompolitikai tanács és az ifjúsági bizottság vitázik a törvénytervezetekről 14 órától, Majson pedig a községi tanács épületében 18 órától a község lakói fejthetik ki véleményüket a tervezetekről. Szeptember 22-én 18 órától Szigtevár-Hobol kultúrházá- ban rendeznek vitát. Ezen a napon Pécsett a MISO székházában sportegyesületi vezetők 14 órától, a Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottságának közjogi bizottsága pedig 15 órától vitáznak a törvénytervezetekről. Szeptember 23-án a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát tanácstermében a mezőgazdasági értelmiség számára rendeznek vitát az egyesülési és a gyülekezési jog tervezett szabályozásáról. A város lakóinak kérésére Lesz vagy nem lesz Javaslat született a teho eltörlésére „Vállalatunk dolgozóinak véleménye: kérik a teho megszüntetését. A fizetésből élő dolgozók nem tudják vállalni a jelenlegi nagyfokú infláció mellett és a személyi jövedelemadón felül még a teho fizetését is. A családok terheit nem lehet tovább növelni." Ez csak egy a sok vélemény közül, amely a tehóval kapcsolatos körkérdésre beérkezett. A város vállalataiban, üzemeiben kutatták a dolgozók tehóval kapcsolatos véleményét a szakszervezeti tisztségviselők. E vélemények összegzését megkapta a Szakszervezetek Pécs Városi Bizottsága, s a testület legutóbbi ülésén a témát napirendre is tűzte, s az ott megfogalmazott javaslatot Pécs Város Tanácsához továb. bí tóttá. — Az utóbbi időben egyre nagyobb a felháborodás a teho miatt, mi is nagyon sok levelet kaptunk - mondta dr. Horváth Csaba, a Szak- szervezetek Pécs Városi Bizottságának titkára. — Ezekben a levelekben kérték, hogy a városi szb kezdeményezze a városi tanácsnál a teho eltörlését. Ez a közvéleménykutatás azt a célt szolgálta, hogy mindenkinek megismerjük a véleményét. Meg kell mondani, hogy amikor a tehát bevezették, még egészen más volt a helyzet, hiszen okkor még nem működött az adótörvény. Azóta azonban mindenkire egyre súlyosabb gondok nehezednek, bármenynyire is közhelynek hangzik ez fgy, de ez az igazság, kár ezt bárhogy is körülírni, a lényeg ez. Éppen ezért kéri, mondhat, nőm egy emberként az egész város, hogy a következő évben töröljék el a tehát.- Mi a helyzet e téren más városokban és mit jelent ez a mi városi tanácsunk költségvetésében?- A tanács éves költség- vetésében ez mindössze 0,3 százalékot jelent, tehát ilyen léptékben mérve nem valami rendkívüli összeg, de egy-egy család költségvetésében már bizony sokszor nem kis gondot ökoz. Ami más városokat illet, csak egy-két példa: Szeged lakosságának csak egy- harmada fizeti, Győrben meg sem szavazták, Miskolcon eltörölték. Mi a vállalati szak- szervezeti bizottságokat kértük meg a dolgozók véleményének összegyűjtésére, s ezekből világosan kiderül: avakorlatilag kivétel nélkül azt szeretnék, ha a döntésre illetékes testület megszüntetné. Ez a testület pedig Pécs Város Tanácsának testületé, s a jövő 'havi ülésen fognak dönteni arról, hogy 1989-re eltör- lik-e a tehát vagy sem.- S a beérkezett vélemények alapján mi a városi szakszervezeti bizottság álláspontja?- Ma már olyan nagy az ellenállás a tehóval szemben, hogy ez még a politikai hangulatot is erősen befolyásolja. Mindezek figyelembe vételével ezen az ülésen javaslatot szavaztunk és fogalmaztunk meg, melyet Pécs Város Tanácsának továbbítunk azzal a céllal, hogy amikor jövő havi ülésükön erről döntenek, vegyék figyelembe javaslatunkat. A városi szakszervezeti bizottság elé három alternatívát terjesztettünk elő, de egyhangúlag mindenki a harmadikat szavazta meg. Ennek lényege pedig az, amit mindenki kér: a tanács a jövő évtől szüntesse meg a tehát. Befejezésül még egy vélemény egy másik vállalat dolgozóitól (lényegét tekintve ez sem tér el a többitől): „Szak- szervezeti bizalmi hálózatunkon keresztül tudjuk, hogy vállalatunk dolgozói az 1988. évi általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó bevezetése után teljes egészében ellenzik a teho további fenntartását. Nagyon határozottan kérik annak azonnali és egy- önetű eltörlését. Elutasítják a tanács nagyon gyakori kemény hangú, sőt talán fenyegető leveleit a mulasztókkal szemben. Ugyanis az az álláspontjuk, hogy a tehát akkor szavazták meg önkéntes alapon, amikor még nem volt előttük ismeretes a két adózási forma bevezetése, ami bizony igen komoly anyagi terhet jelent dolgozóinknak.” Dücsö Csilla A tévé szeptember 24-én sugároz róla összefoglalót „Szocialista hazánkért” honvédelmi vetélkedő Baranyai második díj a rejtvényfejtő versenyen A Magyar Honvédelmi Szövetség az elmúlt év őszén hirdette meg a „Szocialista Hazánkért” vetélkedősorozatot, melyben a lakosság minden rétege részt vett az általános iskolásoktól kezdve a munkahelyi kollektívákig és a fegyveres erők és a testületek tagjaiig. Az egy éven át tartó vetélkedősorozaton közel félmillióan versenyeztek, hogy eljuthassanak az országos döntőre, melyet a múlt hét végén rendezett meg az MHSZ Pá- kozdon és térségében a közelgő fegyveres erők napja tiszteletére. Szombaton volt az ünnepélyes megnyitó a pákozdi emlékműnél, ahol a több ezres érdeklődő különböző bemutatókban gyönyörködhetett. A BM rendőr és határőr, tűzoltó, valamint MHSZ haditorna klub bemutatóit légiparádé követte, miközben az országos döntőbe jutott négy csapat több kilométeres jár- örversenyen mérte össze tudását, majd elméleti felkészültségéről adott számot. Bár a baranyai csapat nem tudta kiharcolni júniusban a döntőbe Ikerülést, azért így is volt megyei érdekeltsége szóm- bat délelőtt Pákozdon. A vetélkedőre kibocsátott rejtvényújságok helyes megfejtői között kisorsolt fődíjasok ugyanis ekkor vehették ót nyereményeiket Kéri György vezérőrnagytól, az MHSZ főtitkárától. A fődíjat, egy Dacia 1310 TX-es személygépkocsit egy törökszentmiklósi tinédzser nyerte, a második dijat viszont, egy videotékát (színes tv, videó, lejátszó, 10 db videókazetta) Krikler József majsi fiatalember nyerte, aki egyébként a községi MHSZ honvédelmi klub titkára, s feleségével, kisfiával nagy boldogságban vette át a díjat. A vetélkedőt egyébként a Baranyát az elődöntőn megelőző Somogy megyeiek nyerték, majdnem tökéletes holtversenyben a Heves megyeiekkel. A verseny országos döntőjéről szeptember 24-én, a fegyveres erők napja alkalmából az MTV összefoglalót ad. Bosznay Pál
