Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-15 / 257. szám

1988. szeptember 15., csütörtök DunQntűli napló 3 Egyeztetik az érdekeket Forgalomcsillapítási program a pécsi belvárosbam Ismert, hogy az Europa Cantat idejére a pécsi törté­nelmi belváros északnyugati területén korlátozták a gépjár­műforgalmat. A forgalomszer­vezés, az idegenforgalom szempontjából és nem utolsó­sorban e terület takarítása so­rán ez idő alatt kedvező ta­pasztalatokat szereztek a szak­emberek, amely arra késztette a városi tanácsot, hogy ezt az intézkedést ne szüntesse meg, hanem kísérletképpen dolgozzák ki a forgalomcsilla­pítási programot, és később szervezzék meg a belváros je­lentősebb területén. A behajtást tiltó táblák te­hát maradtak és tegyük hoz­zá, az elmúlt hónap a bizony­talanság időszaka volt, mert számos kérdést nem sikerült tisztázni az érintettekkel: ki, és milyen engedéllyel, felté­tellel hajthat be, illetve par­kolhat ezen a területen ... Időközben segítettek a fő­hatóságok is, mert megjelent a KRESZ-törvény módosítása, pontosabban a 4/1988. (VI. 30.) KM-BM együttes rendelet, amely október 1-jétől például j megengedi, hogy a „Mindkét irányból behajtani tilos” táb­lákat kiegészítsék a kivéve en­gedéllyel, illetve kivéve taxi jelzéssel. (Zárójelben jegyez­zük meg, a módosítás termé­szetesen ennél többet a bel­városi fcrgalomszervezés szem­pontjából fontos szabályozást tartalmaz.) S ami szintén lé­nyeges: a városi tanács for­galomszervezéssel foglalkozó szakemberei tanulmányúton jártak a napokban Budapes­ten, és tanulmányozták azt a programot, amelyet a főváros­ban egy évig készítettek elő, viszont az ottani tapasztalatok, a már kijárt utak rendkívül hasznosak a pécsi tervek meg­valósításában. A közeljövőben - ugyan to­vábbra is kísérleti jelleggel — bevezetik a forgalom korláto­zását a történelmi belváros egynegyednyi területén. Ne­vezzük meg: az Aradi vértanúk útja-Hunyodi út-Széchenyi tél -Sallai utca-Landler Jenő út által határolt tömbben. Azon­ban minden érintettel tárgyal­nak a tervekről, és szeptem­ber végén összegezi a városi tanács építési osztálya a meg­beszélések eredményét, illetve a véglegesen kialakított ren­det ezen a területen. Lényeges érdekeket kell itt egyeztetni. A város egészének' érdeke ugyanis a védett és vonzó belváros, de az itt la­kóknak mindenképpen bizto­sítani szükséges a közlekedés lehetőségét. A történelmi bel­városban élőknek, dolgozók­nak, közlekedőknek ezért ál­dozatot is hozniuk kell. Min­denesetre ezeket a zökkenő­ket szeretnék a minimálisra csökkenteni az érdekegyezteté­sekkel. A városrész forgalomcsillapí­tásának új szempontjai a kö­vetkezők: behajtásra csak azok jogosultak, okik behajtási en­gedéllyel rendelkeznek, az en­gedélyeket az út kezelője ad­ja ki. Engedély nélkül a még­különböztetett és kommunális járművek, valamint a taxiórá­val felszerelt taxik (és a 3T> tonnánál nem nagyobb össz- tömegű taxiórával felszerelt tehertaxiik) és az igazolvány­nyal rendelkező mozgássérül­tek hajthatnak be. Az enge­dély nélkül közlekedők közül ezen a területen csak a moz­gássérültek parkolhatnak. Az engedélyt pedig a kö­vetkező csoportoknak adják ki - várhatóan a kiadott enge­délyek á színükben is jelzik majd ezeket a kategóriákat—: az övezetben állandó bejelen­tővel lakó gépkocsitulajdono­sok, a saját garázzsal, vagy a területén parkolóval rendelke­ző közintézmények, vállalatok, azok a cégek, intézmények, amelyeknek saját parkolóhe­lyük nincs, szolgálati gépko­csijuk korlátozott számban, az áruszállító gépkocsik - meg­határozott feltételekkel —, és a szolgáltató tevékenységet el­látó járművek, szintén korlá­tozott számban. Az engedélye­ket az elképzelés szerint száz- forintos illetékbélyeggel lehet majd megszerezni, és a jogo­sultak egy része egy évre egy összegben meghatározott díjat is fizet, ennek összegét az egyeztető tárgyalások során ismertetik az érdekeltekkel. Lehet majd egy napra is be­hajtási engedélyt szerezni rendkívüli esetekben, mint pél­dául o költözködés. Egyébként ezek az engedélyek és díjak egy évre érvényesek. Nem akarunk élébe menni a dolgoknak, hiszen sok-sok részletkérdést a következő he­tekben tisztáznak az érintet­tekkel. A Pannonvinnel külön is, mert a cég szállítási köte­lezettségeit biztosítani kell, ugyancsak a bank pénzszállító tevékenységét. Nem térünk ki most a parkolóhelyek részletes ismertetésére sem, de az való­színű, hogy elegendő és ked­vező lesz az itt lakók számá­ra. Szeretnének segíteni azok­nak a dolgozóknak is, okik sa­ját gépjárművel közlekednek, de csak az övezeten kívül par­kolhatnak az új rend szerint azzal, hogy előre megvásárol­ható parkolójegytömböt kap­hatnak, amit a gépkocsi- átalánnyal együtt elszámolhat­nak. Mindez tárgya az egyez­tető vitáknak. Sőt a program bevezetése után is várja a tanács építési osztálya a ta­pasztalatokat és a javaslato­kat, mert a belváros további területein már ezek ismereté­ben igyekeznek kialakítani a forgalom rendjét. Gáldonyi M. WHO szakemberek tanulmányozták Mintaértékű a pécsi számító­gépes szűrési program Forog Pécs neve a világban. A számos, szinte egymást érő nemzetközi konferenciák sora, vagy a közelmúlt nagy esemé­nye, az Europa Cantat sok olyan emberrel ismertette meg a várost, akik addig talán so­ha nem is hallottak róla. Leg­újabban olyan egészségügyi szakemberek körében vált ugyancsak ismertté Pécs, akik a WHO (Egészségügyi Világ- szervezet) keretén belül oz egész világra kiterjedően mun­kálkodnak azon, hogy az or­szágok lakosságának egészsé­gi állapota javuljon. Többször írtunk róla, hogy 1975-től működik Pécsett a la­kossági szűrés eredményét, va­lamint az egészségi állapotát jelző adatok számítógépes nyilvántartása, feldolgozása. Az Egyesített Egészségügyi Intézmények keretén belül lét­rehozott rendszert évről évre fejlesztették egyre több és több adat tárolására, s ezek­ből bizonyos egészséget káro­sító összefüggések kimutatásá­ra vált alkalmassá. A rendszer segítségével lehetővé válik többek között például a vala­milyen szempontból veszélyez­tetettek állandó ellenőrzése, a betegségek korai, még panasz­mentes időszakban való kiszű­rése stb. (E rendszernek a WHO egyik kongresszusán való ismertetésének köszönhe­tően választották be Pécset az Egészséges Városok elnevezé­sű, a lakosság egészségének javítását célzó mozgalomba.) Természetesen a program — a WHO ajánlásai alapján is - évről évre bővül. Például most a világszervezetnek ON­DI néven ismert (a pécsihez hasonló, de jó pár évvel ké­sőbb született) programjának ajánlásai alapján az adatfel­vételt kiterjesztették a teljes életmód és szociológiai vizsgá­latokra. Azt is nyilvántortósba veszik, hogy valaki milyen kör­nyezetben, milyen módon él, mi a foglalkozása stb. Eddig 15 000 embernél ^ptték fel ezeket az adatokat. Azt terve­zik, hogy 5—6 év alatt Pécs valamennyi lakóját felmérhetik e szempontok alapján. így olyan életmód — foglalkozás —, megbetegedés közötti összefüggésekre derülhet fény, ami speciálisan magyar, s ami a betegségek megelőzé­sében nagy segítséget adhat (a CINDI angol elnevezés rö­vidítése. Magyarul: krónikus, nem fertőző megbetegedések elleni küzdelem programja). Most térnék rá arra, amire e cikk elején céloztam. Miután Pécs bekerült a WHO-hálózat- ba, rendszeresen jelentést kell adni, hogy oz egészségmeg­őrző programban milyen lépé­sek történtek. Nos, az előző évben leadott jelentés alapján döntött úgy a közelmúltban Cunnar Svensson, a WHO Egészséges városok program igazgatója, hogy Pécsre láto­gat a számitógépes szűrési és adatfeldolgozási szisztémát ta­nulmányozni. Svensson úr pró­bára akarta tenni a pécsieket, s a legkülönbözőbb óhajokkal állt elő. Ugyancsak meglepő­dött, amikor 10 évre visszame­nőleg tudtak adatokkfll, az azóta történt változásokkal szolgálni. (Például a megbe­tegedések alakulásáról a mun­kahely, életmód függvényé­ben.) De nemcsak a foglalko­zás szerinti kimutatást, hanem pillanatok alatt szolgáltattak például adatokat a környezet- hatások vizsgálatáról, lakó­helyre vagy akár egy-egy üzemre lokalizálva. A végered­mény: a programigazgató el volt ragadtatva, mint nyilat­kozta, sokkal többet talált, mint amire számított. Ennek volt következménye, hogy nemrég Konadából jöt­tek Pécsre tanulmányozni a szá­mítógépes szűrés és adatfel­dolgozás rendszerét. A kana­daiak ugyanis jelezték óhaju­két, hogy szeretnének egy ilyen programot 'beindítania, s ehhez kérték a WHO segítségét. Az európai irodában pedig azt ajánlották: a pécsi minta alapján csinálják. Ugyancsak ennek lett kö­vetkezménye, hogy az október 11—13-án Bregensben rende­zendő tanácskozásra — ame­lyen a CINDI-program igazga­tói vesznek részt — meghívták dr. Szilasi Annát, a Pécsi EEI igazgató-főorvosát (aki e szá­mítógépes program bevezeté­sének és kidolgozásának egyik megalkotója), és mint WHO- szaktanácsadót kérték fel, hogy ismertesse a pécsi mód­szert. S. Zs. I|"‘ 1 - ' ......... ..............................................................................................V........V!............................................................... Ü F van? Mi <...................................................•....-..........................................................................................! F elkészülés a szüretre Az a szőlősgazda, aki bor­kénpor vagy jó minőségű olasz szüretelőkód vásárlásának reményében indul Baranya megyei, netán dél-dunántúli körútra, jobban teszi, ha be­vesz egy nyugtatót, netán iszik egy kortyot idegcsillapítás cél­jából legjobb minőségű óbo­rából. Ez a két cikk ugyanis bátran kijelenthetjük: ugyan­úgy hiánycikk idén is, mint a tavalyi szüreti felkészülés idő­szakában. Pécsi, zalaegerszegi és szek­szárdi gazdaboltckban érdek­lődtünk a szőlőszürettel kap­csolatos kínálatról. Az üzlet­vezetők egyöntetűen állították, hogy kínálatuk a tavaly ilyen­korinak megfelelő. Ugyanazok a cikkek hiányoznak, míg a szükséges szüreti kellékek zö­me — ha gyakran emelt áron is —, de kapható. A kereslet, főképp a nagyobb értékű hor­dók, prések és darálók ese­tében visszaesett, ami valószí­nűleg egyenes következménye az árak jelentős megugrásá­nak. Például a 63 literes sző­lőprés a tavalyi 4040 helyett idén 5480 forintba kerül, de a visszafogottabb vásárlási kedv bizonyára a szerényebb idei terméseredményekkel is össze­függésbe hozható. — Egy-két hete van na­gyobb mozgás a szüreti esz­közök polcai előtt — mondja Vér Géza, a pécsi Agroker Áruház vezetőhelyettese. — Sajnos ismét vannak hiány­cikkek. Műanyag szüretelő­kádból csak néhány darab szerepel a kínálatunkban, igaz, hogy ezeket a 100, 200 és 250 literes magyar kisipari'ká­dakat nem is nagyon keresik. Jóval drágábbak, mint a nép­szerű olasz kádak, a minő­ségük pedig sok szempontból kifogásolható. Az import kád­ból csak nagyritkán érkezik kisebb mennyiség. Míg borkénporból néhány üzletben hetek, hónapok óta nem láthattak egy dekát sem, az Agroker Áruháznak sike­rült beszereznie 400 kilogram­mot. Ez persze csak két hétre volt elég. Mindenesetre bíznak benne, hogy érkezik még a héten bizonyos mennyiség. A hordóelőkészítéshez szükséges kénlapocskákból viszont ál­landó a kínálatuk, ugyanígy citromsavból és borkősavból is ki tudiák elégíteni az igénye­ket. Nem csalódik az a vevő, aki műanyag, vagy alumínium puttonyt, üveg, vagy műanyag ballonokat keres. Utóbbiak a legkülönbözőbb méretekben beszerezhetőek. Kézi és elekt­romos bogyózó, különféle mé­retű szőlőprések és darálók szintén megvásárolhatók egy helyen. Egyedül hordókat nem árulnak az Agroker Áruház­ban, mert tárolásukhoz nem rendelkeznek pincével. Aki Pécsett hordót keres, az többek között találhat a Zöldért Hajnóczy utcai ker- tészboltjában. ök olcsóbb ár­fekvésű akáchordókat árulnak 80-tól 180 literesig. Aki viszont a jobb minőségű, de drágább tölgyföhordókra esküszik, an- nók az Úttörő utcai gazda- boltot kell felkeresnie. Ha las­san is, de néhány termék le­kerülhetett a hiánycikkek lis­tájáról. így például a Haj­nóczy utcai boltban most öt­venszázalékos kedvezménnyel árusítják azokat a műanyag­ból készült hordó kotyogókat, amelyekért néhány éve a fél országot bejárhatták a szőlős­gazdák. A szomszédos megyékbe át­pillantva megállapíthatjuk, hogy ami nincs Baranyában, az máshol sem kapható. A beszerezhető dolgokról viszont nem kisebb a kínálat Zala és Tolna megyében sem. Leg­feljebb arra van panasz, hogy a préseknek, darálóknak né­melyik mérete hosszabb időre eltűnik a kínálatból. Zalaeger­szegen is az olasz kádak után sóvárognak a vevők és az eladók, mert mint mond­ják: a nehéz fakadok felett már eljárt az idő. „Borkénpor- ügyben” újdonságnak számit, hogy tabletta formában né­hány bolt kapott, így pél­dául a szekszárdi Skála Ker­tészeti ABC. Ettől azonban — mint azt-Szakács Sóndorné el­mondta — még idegenkednek a gazdák, pedig a tabletta ugyanazt a célt szolgálja, mint a poralakú termék. Balog N. Még egyszc ír a pa Pí r­gyűjtésről Meglepően sok telefo­náló reagált a Dunántúli Naplóban megjelent Gyűjtés magyar módra című írásra. A telefonok­ból is kiderült, hogy a cikk (és e sörök írója) sokakban megfogalmazó­dott gondolatoknak adott hangot e füstölgésben. So­kan mondták, szívesen összegyűjtenék az újság­papírt, ha tudnák, hogy valaki rendszeresen elviszi. Valamennyien kijelentet­ték: pénzt nem kérnek ér­te. Két telefonáló mesélte el, hogy a kampány hí­rére összeszedtek 20—25 kilogramm papírt. Nincs kocsijuk, amivel a telepre szállíthatnák, ezért a MÉH- nél érdeklődtek, elviszMt-e, pénzt nem kérnek. Ter­mészetesen a válasz csak az lehetett, hogy nem. Ugyanis a MÉH-nek,'eze­kért a kis tételekért nem éri meg elmenni. Csak akkor lenne kifizetődő, ha valakik rendszeres túra­járatot szerveznének az összegyűjtésért. Erre is sok ötletet kap­tunk. Volt, aki ausztriai példát említett, s ezt ta­lálná nálunk is megoldás­nak. Ott ugyanis a Vö­röskereszt szervezte meg az újságpapír gyűjtését, az ebből befolyt hasznot különböző segélyalapokra fizeti be. (A Képes 7 cí­mű újság szeptember 2-i száma a 6. oldalon fény­képet is közöl az Auszt­riában használatos kere­keken guruló újsággyűjtő alkalmatosságról.) Volt, aki azt vetette fel. hogy a különböző alapít­ványok szervezzék meg, s a pénzzel az alapítvány összegét gyarapítanák. Senki nem kampányszerű, hanem rendszeres gyűj­tésre gondol. Lovas Attila, a Városi Tanács csoportvezetője el­mondta, ők már 1986-ban javaslatot tettek arra, hogy milyen módon le­hetne ezt az értékes új­ságpapírt visszamenteni újrafelhasználásra. Akkor a MÉH és a Köztisztasági Vállalat felé tették a ja­vaslatot, eredménytelenül. Az elképzelés: fémháló­ból készített gyűitőkosa- rakat lehetne elhelyezni a lépcsőházakban. Ide a la­kók szívesen letennék a kiolvasott sajtóterméket, s ezt innen akár hetente egyszer, rendszeresen ösz- sze lehetne szedni. ötlet tehát van, csak vállalkozó nincs. Várják tehát azok jelentkezését, akik fantáziát látnának ebben, s akik akár kere­setkiegészítő családi vál­lalkozásként csinálnák. S. Zs. Tíz kérdés - tíz válasz a bős­nagymarosi vízlépcsőről A bős—nagymarosi vízlépcső- rendszerről tájékoztatja az ol­vasókat a Népszava Lap- és Könyvkiadó Tíz kérdés című sorozatának legújabb füzete. A kiadvány tárgyilagosan, té­nyeket, adatokat felsorakoztat­va kívánja segíteni az érdek­lődőket abban, hogy — az ed­dig kevésbé ismert információk birtokában — eligazodjanak a társadalom széles rétegeit fog­lalkoztató vitában. A kérdések felölelik a környezetvédők ál­láspontját, kételyeit is. A fü­zet újságos standokon kop­ható.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents