Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)
1988-09-13 / 255. szám
1988. szeptember 13., kedd Dunántúli napló 3 Tudományos tanácskozás a növényi fehérjetermelésről Szójafeldolgozó Törökdombon Más növénnyel is megesett már, hogyha csak mennyiségi a szemlélet, akkor a termény beltartalmi értékei romlanak. Ezért is keltett feltűnést múlt héten a Harkányban megtartott fehérjetakarmány-növény termesztési tudományos tanácskozáson Raisz Gusztávnak (MÉM-miniszterhelyettes) azon bejelentése, miszerint a fehérjenövények esetében is bevezetik a beltartalmi értékeken alapuló átvételt. Noha a magyar mezőgazdaság növénytermesztése a felhasználtnál több növényi fehérjét állít elő, mégis importálni szükséges a takarmányokba szükséges szójadarát, illetve hallisztet - ugyanis nagyon nagy az abraktakarmányt fogyasztó állatállomány aránya (sertés, baromfi) a szálas takarmány fogyasztókkal (szarvasmarha, juh) szemben. A korszerű állattartás, a tenyésztett fajták biológiai adottságai is megkövetelik a fehérjedús takarmányozást - s bár önellátásra nem rendezkedhetünk be, szükséges a növényi fehérjét adó abraknövények (borsó, szója, lóbab, csillagfürt) termőterületének növelése. Még ily fontos — volt a tanácskozás szinte egyöntetű megállapítása -, hogy nemesítéssel is javítsák a fehérjenövények beltartalmi értékeit, s összhangba hozzák a termesztés, betakarítás, feldolgozás, raktározás feladatait. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinál ez irányú érdemeinek elismerését is jelentette, hogy házigazdája volt e tudományos tanácskozásnak, melynek második napján sátorhelyi gazdaságában gyakorlati bemutatót is tartott a résztvevőknek, köztük külföldi szakembereknek. A fajtakisérleti táblákon részletes adatokat szerezhettek be a vetőmagtermesztésben, és honosításban, elfogadás előtt álló szójafaj- tóikról. Sokan jegyzeteltek a bólyiak talaj-előkészítési és betakarítási gyakorlati bemutatóján is. De nem elég a szóját megtermelni ahhoz, hogy takarmányozásra alkalmas jegyen, fel Is kell azt dolgozni. A bemutató idejére készült el, s kezdte meg kísérleti üzemelését a bólyiak Törökdombon létesített hidrotermikus szójafeldolgozó- ja, mely a beltartalmi értékek változatlanul hagyásával teszi emészthetővé a szóját. A számítógép-vezérelte szójafeldolgozó egy meglévő technológia továbbfejlesztéseként, a bólyi szakemberek tervezésében és kivitelezésében készült el két hónap alatt - s látja el a törökdombi takarmányüzemet. B. L. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát hidrotermikus szójafeldolgo zója Nem szakad meg a hagyomány A bicsérdi termelőszövetkezettel 398 vemhes üszőre kötött szerződést a Baranya Megyei Tejipari Vállalat Tejtermelési verseny Támogatás nagyüzemeknek és kistermelőknek É£pf«i§mii!iÍiiiMlc vélenténye Megélni a főmunkaidőből A megyei tejtermelési verseny legutóbbi eredményhirdetésén jelentették be, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a jövőben nem hirdeti meg a kis- és nagyüzemi tejtermelők szép hagyományokkal bíró vetélkedőjét. A verseny megszűnését valószínűleg anyagi és szervezési nehézségek indokolják. A jövőben pedig nem kevésbé lesz szükség a tejre, mint az elmúlt években, ezért feltétlenül üdvözlendő a Baranya Megyei Tejipari Vállalat kezdeményezése: vonzáskörzetében az eddigi rendszerhez hasonlóan, verseny formájában továbbra is értékeli a kis- és nagyüzemi tejtermelők által előállított minőséget és meny- nyiséget. A vállalat felvásárlási körzetében az 58 termelő közül 30-at érint a kiírás, mivel a verseny bakterológiai minősítés alapján folyik. Jelentkezni sem kell, mivel az értékelés folyamatos, ennek alapján a szervező vállalat minden év első negyedévében hirdet eredményt. Az értékelési szempontok nagyüzemek esetében, hogy a felvásárolt tej mennyiségének a dinamizmusa, valamint az értékesített nyerstej ossz zsírkilogrammjának növekedése haladja meg az előző két év átlagát, de hasonló a feltétel bakterológiai minősítés esetében is. A versenyben csak azokat a gazdaságokat értékelik, amelyek legalább 100 darab hivatalos törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tejtermelő tehénnel rendelkeznek. A kistermelők esetében, ahol a tej fizikai tisztaságát ellenőrzik, két kategóriában értékelik a legjobb teljesítményeket. Egyrészt a legtöbb tejet értékesítő, másrészt pedig az egy tehéntől a legtöbb tejet értékesítő gazdákat rangsorolják. A verseny meghirdetése mellett a Baranya Megyei Tejipari Vállalat más eszközökkel is ösztönözni igyekszik a kis- és nagytermelőket egyaránt. Az átlag feletti minőséget elérő termelők literenként 3 fillér pótlólagos hűtési dijat kapnak. A tsz-ek tejgyűjtő fuvarjaiért TEFU-tarifa szerint fizetnek, de hozzájárulnak a felvásárló csarnokok üzemeltetési és karbantartási költségeihez is. Több gazdaságban, melyek már teljesítették vállalt kötelezettségüket, kamatvisszatérítéssel támogatják a nagyüzemi gazdálkodó vemhesüsző-akció- ját. A kistermelők esetében az utóbbi időben jelentősen csökkent a saját tehénnel történő tejtermelés, sokan, élve a lehetőséggel, inkább háztájiba kihelyezett tehenekkel próbálkoznak. Jelenleg a megyében 1700 tehén van kint a kistermelőknél, míg a saját háztáji állomány évente 4-500-zal csökken. A legjelentősebb ösztönző itt az, hogy a vállalt vissza nem térítendő hitelként 6000 forintot ad a kistermelőnek fejőgépvásárláshoz. A feltétel: három tehén legalább három évig történő tenyésztésben tartása. Az elmúlt három év alatt már több mint háromszázan éltek ezzel a lehetőséggel a kistermelők közül. A verseny meghirdetésével a vállalat tovább szeretné folytatni a hagyományt, hogy a beérkező tej minősége egyre jobb. A legutóbbi évhez viszonyítva idén a bakterológiai kategóriában 4,8, a fizikai tisztasági kategóriában 3,9 százalék volt az előrelépés. A vállalat megküldte szállítóinak a verseny kiírását, a beérkező tejet pedig folyamatosan vizsgálják. Az első eredmény- hirdetés 1989 első negyedévének végén lesz. K. E. Milyen ma az építőiparban dolgozók hangulata? ösztönzi vagy visszafogja teljesítményüket a személyi jövedelemadó? Mennyire foglalkoztatja őket a sok napi politikai avagy közhangulat-teremtő tényező, mint a kúszó árak, a reálbércsökkentés, és egyáltalán, a napi megélhetés? A BÁZIS Dél-dunántúli Építőipari Vállalat három fizikai dolgozójától kértem kérdéseimre választ. o Szántó Kálmán, a lakásépítő üzemigazgatóság befejező üzemének kőművese 31 éves, nős, két lánya van. Drávátokon lakik, ott is építi az új házát, onnan jár be dolgozni : — Tizenhárom éve szabadul, tam fel kőművesként és rá két évre jöttem dolgozni az akkori BÉV-hez, a Sárosi István kö- művesbrigádba. Hajtás ember volt, sajnos már csak a nevét viseli a brigád, tiszteletből. Aztán a „kalandvágy" vállalaton belül a volánhoz ültetett, de a több pénz visszahozott a brigádba. Megnősültem, még több pénz kellett, az anyóséknál laktunk. Két lányom van, a nagyobbik 8 éves, a kisebbik most elsős. Elvált szüleim szoba-konyhás drávafoki lakását vettük meg, ott a faluban tudtunk telket venni és tavaly elkezdtünk építkezni. Még 83-ban én is kijutottam Líbiába dolgozni, de négy hónap után befejeztük ott a munkát. Az ottani keresetemből tudtam venni Trabantot, nagy hasznát veszem. A személyi órabérem 41,80 forint, ehhez a 100 százalékon felüli teljesítés után is külön kapunk. Általában 110 százalék fölötti a teljesítményünk. Hajtunk, mindannyiunknak kell a pénz. Az az igazság, hogy idén már a pénz miatt nem nagyon érdemes ráverni, mert túl nagy a személyi jövedelemadó-levonás, és egyre magasabbak az árak. Megszoktuk a hajtást. Még az iskolában is állandóan art verték belénk, hogy ha többet dolgozunk, több a pénzünk. Hát ez így ma már nem igaz! A brigóddűl vgmk-ztunk is 1983-tól, de az idén abbahagytuk az adó miatt. Korábban volt értelme, hogy napi 11-112 órát vagy annál is töb. bet dolgoztunk a hét végeken, szépen is kerestünk, volt is értelme. De ma már? A főnökség is sojnálja, hogy abbahagytuk, elégedettek voltak a munkánkkal, a teljesítményünkkel. A pénz pedig most is nagyon kellene, az építkezéshez semennyi sem elég. A nejem is nemrég helyezkedhetett el a gyes és a betegeskedése után napi 4 órás munkakörbe havi ezerötért. Beértem volna kisebb házzal is, de a típustervek közül a Pécel volt a legelfogadhatóbb. A beépített alapterület a padlástérrel együtt 118 négyzetméter. A telket — igaz, közművesítés nélkülit - nagyon olcsón kaptam akkor még tartós használatra, de ma már az enyém. Bevezettem a vizet, a villanyt, a házam már tető alatt van a brigádtársaim és a barátaim segítségével. Iparosra már nem igen tellene. Nem kis feladat manapság az otthonteremtés. A pénz mindig kevés, rengeteg a gond az anyagbeszerzéssel — de jó, hogy van Trabantom —, a fuvar is borzasztóan drága, pedig évi öt kedvezményes vállalati fuvart is igénybe vehetek. Pécshez közelebb szerettem volna építkezni, de mát a telekre sem futotta volna . . . Az ÁFA is túlontúl bonyolult, túl sok az utánjárás. Márciusban mór ki kell költöznöm a jelenlegi házunkból, és ha addig nem sikerül még az újba beköltöznünk, az anyósókhoz megyünk addig. Most veszek ki 6 hét fizetésnélküli szabadságot, hogy menjen otthon a munka. Remélem mielőbb beköltözhetünk... Mi foglalkoztat még? Hogy kitaníthassam a lányaimat, meg az, hogy a főmunkaidőben keresett jövedelemből tisztességesen megélhessünk. Sajnos, megfordult a világ. Nekem, nekünk pedig ez így nem előnyös. A 38 éves Nagy Lajos sab- lonlakatosként dolgozik a beton- és vasbetonelemegyártó üzemigazgatóságon, az első munkahelyén. Építőipa ri gépész szakmája mellé megszerezte az épületgépész szak- érettségit is. Nős. Anyósáéknál laktak 9 évig és öt éve költözhettek a vállalat révén 2 szobás, összkomfortos lakásba, amit a három gyerekkel már rég kinőttek. Neje öt és fél évi gyes után épp a szabadságát tölti, a Zsolnayban volt kerámiafestő.- Szerencsésnek val'lhatom magam, mert a feleségem nagyon tud bánni a pénzzel. anyámék, anyósomék is segítenek: piacra nem kell járnunk és gyakorta ebédvendégek vagyunk a hét végeken. A négyéves vgmk-zás többlet- bevételéből sikerült minden lé. nyegest megvásárolnunk, van egy 6 éves Skodánk is. Idén is eljuthattunk egy-egy hétre üdülni családostul, igaz más vállalati üdülőbe. Az órabérem 43,50 forint, és ehhez jön a túlóra, amikor az az üzemnek szükséges. Májusban az 50—60 túlórával és a családi pótlékkal, valamivel több 'mint 13 ezer forintot vittem haza. Ez az év már más mint a korábbiak. Tavaly még vgmk- ban megkerestem tisztán a Y hetvenezret, idén eddig ha húszezret. Nem is nagyon erőltetjük, az adózás miatt. Várakozó állásponton vagyunk. A többiek sem nagyon vállalnak többletmunkát, mert egyszerűen nem éri meg. Nem kell nem jó senkinek sem a többletmunka? Meddig lesz ez jó így? Úgy élünk, ahogy az átlag a fizetéséből — egyre nehezebben. És a ruházkodással is mi lesz? Még jó, hogy a gyerekeink egymástól örökölnek, amit csak lehet. Nekem a gyerekek miatt havonta 3 ezer forint az adókedvezményem, még sem érdemes többletet vállalni. Pedig kell a pénz, mert egyre kevesebbet ér a boltban. Ami a vállalatnak létszükséglet, azt mindenképpen megcsináljuk, és akkor nem nézzük az adót. Félő, elérhetetlen vágyunk marad, hogy nagyobb lakásba költözhessünk, netán családi házba ... Megélni a főmunkaidőből, az volna az igazi! A családra is több időm maradna. Mit fogunk tudni adni majd a gyerekeinknek? Azon kívül, hogy fizetjük nevükre oz ifjúsági takarékbetétet és a gondoskodási biztosítást, többet, mást, nem nagyon hiszem. Éljük fel a vgmk tartalékainkat, mert a fizetés szinte már a megélhetésre sem elég. Azért optimista vagyok, mert hiszem, hinni akarom, hogy egyszer majd jobb lesz. De mikor? o A befejező üzemigazgatóság festő részlegénél brigádvezető a 40 éves Martin József. Első munkahelye, 1963- tól dolgozik a vállalatnál. Nős, 2 gyerekkel. Pellérden lakik a saját családi házában.- Ami szükséges és kell, az már nekünk megvon — de nem kizárólag a főmunkaidős keresetből... A vállalat segítségével jutottunk 3 szobás, OTP-panellakáshoz, azt sikerült elcserélnünk hat éve Pellérden családi házért. Lányom másodikos szakközépiskolás, fiam most kezdte tanulni az autószerelő szakmát. A feleségem konyhai tálaló. A Wartburgom féléves. Hogy miért hangsúlyoztam ki, hogy szükségest nem kizárólag a főmunkaidős jövedelmemből tudtam biztosítani a családomnak? Mert ez a tény. A család megszokott egy bizonyos színvonalat. Most még úgy ahogy sikerül tartani a korábbi tartalékaink révén. De mi lesz jövőre, vagy azután? Mi, a középkorosztály már elvagyunk valahogy. De a fiata. tok, a kezdők, az ifjú családosok? A nőtlen fiatal nincs érdekeltté téve vagy kényszerítve, hogy kihajtsa magát, pláne, ha biztos a szülői háttere. De mit várhat, remélhet a fiatal kezdő családos? Őket nem irigylem. Bár az én korosztályomat sem. Nekem szerencsém van abban is, hogy legalább piacra nem kell járnunk ... A teljesítményes órabérem 43,20 és ehhez jön(ne) hozzá a vgmk, bár eddig idén csak 4 ilyen munkát csináltunk, és talán lesz még négy vagy öt. Tavaly is majd minden hét végén dolgoztunk és elmentünk a vgmk-ban a 100 ezer forint keresetig. Idén meg teljesítjük a vgmk szerződésben kikötöttet, meg dolgozunk becsületből, de kedv az már nincs, annyit végzünk csak többletként, Shogy 'még úgy-ahogy a pénzünknél legyünk. Az adórendszer sok mindent elrontott. Ebből a fizetésből tervezni nehéz, pláne hosszabb távra. Tavaly még magam is azt mondtam: aki sír, attól el kell venni. De ez már nem helytálló ma sem. Adózzunk, persze, de ne így, ne a munkából fog. jón vagy tartson vissza az adó, hanem ösztönözzön a többre. Pesszimistán nem lehet élni. Bízni azt kell, ha másban nem, hát magamban. Amíg birom . . . Szeretném megérni, hogy a főmunkaidőben végzett becsületes munkából tisztességesen megéljünk. Lejegyezte: Murányi László A Bázis Építőipari Vállalat jelenleg 86 lakást épít Pécsett a „Rózsadombon”.
