Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-12 / 254. szám

1988. szeptember 12., hétfő Dunántúli napló Vonatjegy és két szál gitár .....a számokban, a hangjegyekben, a mozdulatokban keress engem” Az idézet a T-peror nevű duó egyik dalából való. Tóth Árpád és Tumpek Fe­renc mostanában egyre gyakrabban lép pódiumra, s közönségük szerint a meghí­vások száma még jócskán gyarapodni fog. A két hu­szonhat éves fiatalember né­hány évvel ezelőtt még eve­zősként hallatott magáról (innen származik a T-peror elnevezés is), néhány éve azonban átálltak a zenélés­re. Saját dalaikat és feldol­gozásokat adnak elő két akusztikus gitár segítségével, s műsorukra, mint Tóth Ár­pád mondja, elsősorban az egyetemisták és főiskolások vevők.- Meghatározhatatlan a műlaj, amiben ténykedünk. Amorf anyagból építkezünk, leginkább a jazz és a co­untry elemei vegyülnek szá­mainkban. Ha feltétlenül kategóriák­ban kellene gondolkodnunk, azt írhatnánk, politikai da­lokat énekelnek. A műfajt legalább is sokáig így ne­vezték hazánkban.- Ellenszenves számomra a kifejezés, annál is inkább, mert az utóbbi időben ez alatt a címszó alatt renge­tegen kompromittálták a mű­fajt. — tiltakozik Tóh Árpád. Vannak, akik ingyen is haj­landók fellépni, csak, hogy műsoruk számára hallgatósá­got toborozzanak. Persze nem is ez a nagyobbik gond, hanem, hogy tényleg kriti­kán aluli produkcióik az egész műfajt lejáratják. Pedig az irányzat amúgy sincs túl jó helyzetben. A tévé, a rádió, a hanglemez- gyár tudomást sem vesznek róla, s közönsége is elég kicsiny. Persze a T-peror eleve kamara előadásokra specializálta magát, nagyobb rendezvényeken csak ritkán lép fel. Nem mintha nem hívnák őket, csak hát... — A műsorunk nem nagy színpadra való. Amolyan zárt ajtók mögötti előadásokat szoktunk tartani, általában iskolákban, néha építőtábo­rokban, egyetemi kollégiu. mokban. Az ötven-hatvan fős közönség erősítés nélkül is érti mit énekelünk, s ez na­gyon fontos, hisz dalaink szöveg centrikusok. A T-perornak sem kamio­nokra, sem milliókat érő be­rendezésekre nincs szüksége ahhoz, hogy műsorát a kö­zönség elé vigye. Két szál gitár, egy-egy vonatjegy, s némi honorárium. Pécsett, az Arma dalklubban hallhat­juk őket péntekenként. Pauska Zs. Kerékpárral kezdődött Az olimpiai rádióközveHfések förl-énete A bét végén a magyar saj­tó emberei is elutaztak Szöul­ba. Újságírók, rádiósok, tévé­sek llátnak majd hozzá, hogy az éremles során legyőzzék a távolságot, és a technika adta számtalan bakilehetőséget. A teljesítmény értékeléséhez fi­gyelembe kell venni, hogy a földgömb másik feléről milyen nehéz telefonon és telexen ilyen hosszan, 5 pontos ada­tok tömegével tudósítani, a délelőtt fél 9 és fél 10 közötti lapzártáig. Most azonban még nincs olimpia, ezért mi Szepesi Györgytől azt kértük, mondja el a Dunántúli Napló olvasói­nak a Magyar Rádió sportköz­vetítéseinek rövid történetét:- Magyar híradástechnikai szakemberek már 1928-ban 'létrehoztak egy „Világbajnok­ság 1" nevű új adóberende­zési rendszert és az már akkor öt nyelven: magyarul, németül, franciául, olaszul és spanyolul szólalt meg, hogy a külföld Budapestről vegye át a kerék­páros világbajnokság esemé­nyeit. Lord Breton, a nemzet­közi kerékpáros szövetség el­nöke 1928-ban Budapestről a Magyar Rádión' keresztül mondta el a világnak a baj­nokság megnyitóját. Ha bele­gondolok, éppen hatvan éve ez volt az első sportközvetí­tésünk . . . — Ötvenöt esztendővel ez­előtt, 1933-ban a reggeli tor­na szólalt meg először, még­pedig Hevesi Bandi bácsi és Kmetty János testnevelési fő­iskolai tanárok irányításával, ötven évvel ezelőtt, közvetítet­tük Franciaországból a har­madik futballvilógbajnokságot. Természetesen 1936-bon az olimpiát is hozták Berlinből, ahol Németország és az Egye­sült Államok után a trianoni békével kicsinnyé vált Ma­gyarország mégis harmadik lett! Sőt, már 1928-ban ad­tunk az akkori olimpiáról va­sárnap este másfél-másfél órás híradókat. Kedves történet, hogy 1932-ben a Bródy Sán­dor utcai bejárattal szemben lévő kocsmában kitettek az utcára egy rádiót, mert éjjel kettőkor jött a vízilabda-mér­kőzés magyar győzelmének hí­re és azt gondolta a tömeg, hogy a szemben lévő kocsma előtti készülékből hamarabb hallják a közvetítést.- Berlinből még csak egy rádiós közvetítette az olimpiát, de a következő, vagyis a lon­doni versenyt mór ketten Gu­lyás Gyuszi barátommal, s va­lamennyi olimpiai aranyérmet eredményező küzdelem benne volt a közvetítésben. Harminc­öt éve, 1953. novemberében az évszázad mérkőzését - nem­zetközi rádiós érdekesség! — a bolgár rádió teljes egészében átvette, vagyis magyarul adta le, közben egy tolmács röviden kommentálta bolgárul.- A kapcsolásos közvetíté­sek? — Először 1948-ban Lon­donban csináltuk meg a vízi­labda és a vívás összékopcso- íósát, majd 1950-ben kapcso­lásos közvetítésünk volt Salgó­tarjánból egy Salgótarjón- MTK és Honvéd-Szombathely mérkőzésről. Huszonöt eszten­deje, hogy Rózsa Miklós kez­deményezésére elkezdődött a körkapcsolás. Végül is az egy- és kétszemélyes olimpiai rádiós csapatoktól eljutottunk addig, hogy a Magyar Rádió közel száz embere foglalkozik majd a szöuli olimpia gyors, gazdag közvetítésével, s ezek­nek a fele odakintről Szöulból dolgozik nékünk. Földessy Dénes Pécsi úszó a senior vb-n! Versenysport 73 évesen Úgy dohányzik, hogy nem gyújh rá... Dinamikusan kipattan új Ladájából, tágra nyitja Jókai utcai üzletének ajtaját, útba­igazít külföldi, s magyar tu­ristákat, bemutatja az érdek­lődőknek országos hírű író­gépgyűjteményét, majd a „műszak" végeztével cédulát biggyeszt ki boltja ajtajára: „úszóedzésre mentem". „X időpontig versenyen vagyok" és Így tovább . .. Mindez talán nem is lenne különös, ha egy huszonéves fiatalember élné így minden­napjait. Kovács György pécsi irodagép-műszerész azonban Fodrásztechnikai nap az Iparosházban A Schwarzkopf oktatóközösség bemutatója Rézvörös. A legújabb di­vatszín, s legújabb Schwarz­kopf termék ez a hajfesték, amelynek hatását 'kíváncsian várja az a több mint száz fodrász kisiparos, vállalatiak, szövetkezetiék, tanulók és mesterfodrászok, akik tegnap délelőtt részt vettek a KIOSZ Pécsi Alapszervezet megyei fodrász kozmetikus szakosz­tálya által szervezett techni­kai napon Pécsett, az Ipa­rosházban. A bemutatók, Kászonyi András és Tóth Il­dikó, a Sdhwarzkopf cég ok­tatócsoportjának tagjai. Lágy dauer. Tóth Ildikó mutatja be az új dauervíz­zel — amely nem roncsolja a hajat - és az új csavarási technikával, amely még egy szer annyi időt és munkát igényel majd a fodrászoktól. A cél, bogy ne erőszakoljuk a hajat, abba az irányba csavarjuk, ahogy nő. Ildikó váltakozva használ rövidebb és hosszabb, vékonyabb és vastagabb csavarokat. Az egyik fürt így lazább, a má­sik göndörebb lesz, az ered­mény pedig, tökéletesen egyforma hullámok. Dupla munka, s vajon mit, s egy­általán számolhat-e majd érte többet a fodrász? A vágásnál is kíváncsian lesik a fodrászok az új for­mák változatait. Az alap, a tépett hajvágás, két-három dimenzióban vágnak — majd itt-ott belenyírnák a ritkító ollóval. Amerikai jojoba olaj a fő hatóanyaga a sérült fejbőrre és a roncsolt bajra ajánlott új Anaconda terméknek, a jojoba hajkondicionálónak, amelyet-nem kell lemosni a hajról! Szombath István bu­dapesti fodrászcikk-kereske­dő asztalán ezenkívül még számos újdonság az Ana­conda cég termékeiből, amit ott helyben meg is vásárol­hatnak. Nercolajos hajbril- lantin, omely fényessé és jól fésülhetővé teszi a hajat, különleges kézbalzsam az agyongyötört kezű fodrá­szoknak. Új formák és technika, minőségi anyagok. Reméljük, találkozunk ezekkel a fod­rászüzletekben. M. Gy. már három évvel túl van a hetvenen. Hogy elfelejtett megöregedni? Lehet. Külön­ben hogy fordulhatna elő, hogy az utóbbi év senior úszó­versenyein egyre javultak idő­eredményei. A közelmúltban megrendezett gyulai Országos Senior Bajnokságon például ötven friéteres gyors- és hát­úszásban saját országos csú­csa megdöntésével szerzett aranyérmet. A gyulai senior versenyek történetében immár tizenhetedszer akaszthatták az ő nyakába az aranyat. S hogy pályája (korát meg­hazudtolva) felfelé ívelő, azt az utóbbi egy évben nemzet­közi versenyeken elért ered­ményei is bizonyítják. Miután két számiban is bronzérmet szerzett az angliai Blockpool- ban megrendezett Senior Úszó Európa-bajnokságon, az olasz, osztrák és magyar nemzetközi versenyeken még nyolc első és öt második helyezést gyűj­tött tarsolyába. — Gyuri bácsi! Az a hír jár­ja, hogy indul az ausztráliai Brisbaneban október 9-től ló­ig tartó Senior Úszó Világ- bajnokságon. Igaz ez? — Most már biztos, ugyanis kezemben vannak a repülője­gyek. Már hetek óta lázban égek. Ezzel a vb-vel aztán feltéhetem úszó pályafutásom­ra a koronát. Ha nem is ér­nék el kiugró eredményeket, akkor is büszkeséggel tölt el, hogy egyedül képviselem a baranyai, pécsi színeket. De nem kizárt a szép eredmény, a dobogóról nem egykönnyen mondok le. — Ismeri az ellenfeleket, s az időeredményéket, amelye­ket túl kellene szárnyalnia?- Az európai versenyzőket ismerem, velük fel is veszem a versenyt. De az a hír járja, hogy lesz a 70-74 évesek ka­tegóriájában egy őrülten erős amerikai. Hát, amit róla hal­lottam, az nem emberi.- A kiírás szerint a ver­senyzők nem országukat, ha­nem városukat képviselik. Gyuri bácsi téhát Pécsnek sze­rezhet dicsőséget. 'Az út azon­ban, amelyet meg kell tennie, többszöröse még a Makó—Je­ruzsálem távolságnak is. Van támogatója, szponzora? Ki áll­ja a költségeit?- A kiadások zöme saját zsebemre megy, de azért van­nak segítőim, támogatóim. így például a PMSC és a Sparta­cus sportkör, ugyanis az ő szí­neikben indulok. Ezenkívül se­gített a KIOSZ, az újpetrei tsz, a HNF megyei szervezete, ígé­retet kaptam a megyei és vá­rosi sportszervektől, tanácsok­tól. Érdékesség, hogy a ver­senyen felmerülő költségeim egy részét a Brisbaneban élő magyárok szövetsége fedezi. Ugyanis hallottak rólam, név­re szóló meghívást küldtek nekem. Senior úszónk még néhány hétig ■ itthon tartózkodik. Napi 2500 méter az edzésadagja. Ha valaki lót egy Jávor-baju- szú öregurat a pécsi Hullám­fürdőben, vagy a harkányi úszómedencében keményen edzeni, az felismerheti Gyuri bácsit. A pécsi „fiút”, aki a vb-n csaknem ötezer senior úszó, műugró és vízilabdázó között fog • küzdeni. S ha ugyanőt esetleg cigarettával a szójában pillantja meg a kedves olvasó, ne tessék ké­rem- megbotrá hkozni. Ugyanis a világért sem gyújtaná meg a cigaretta végét.... Balog N. A konténer­pálya* udvaron- minden rendben... 1987. január elején, egy metszőén hideg, vasárnap dél­előtt valamennyi időt töltöt­tem a pécsi konténerpályaud- voron, kószálás közben arra számítván, 'hogy csak megkér­dezi valaki: mit is keresek ott. Nem kérdezték. S ezt meg is írtam. Néhány hete pedig szinte szóról szóra ezt hallot­tam a pécsi rádió hétvégi műsorában. A riporter aka­dálytalanul kóborolt a szerel­vények, konténerek között. Úgy véltem ennek hallatán: ott semmi sem változott más­fél év alatt, és ez a hiedelem vitt tegnap a város alján hosz- szan elhúzódó rakodó pálya­udvarra, hátha megint „tet- tenérek" valamit. Ehelyett szembesültem a hajdani esettel. Ugyanis azzal a férfival ta­lálkoztam össze, akinek azon a bizonyos januári vasárnap délelőttön meg kellett volna állítania. De ő nem tehette ezt, mert éppen „túllépte a hatáskörét”. Ugyanis látcső segítségével észrevette, hogy valahol távol, a konténerpá­lyaudvarról hosszan elnyúló szerelvénysor végén gyerekek ugrándoznak-játszünak a va­gonokon. Mivel nem sokkal azelőtt volt az emlékezetes vasúti gyermekbaleset, ő a kötelességének érezte, hogy elmenjen oda, messze túl az „illetékességi területén", ahol — láthatta a szemlézésen — éppen semmi rendellenesség nem volt, tehát oda, ahol vi­szont volt rendellenesség. Saj­nos őt elmarasztalták ezért és nem is akárhogy. Ráadásul még otthon is kétségbevontók: egyáltalán dolgozott-e azon a délelőttön? Sokáig beszélgettünk, vitat­koztunk ezen tegnap délelőtt, az őrző mindvégig tiltakozott az ellen, hogy a neve az ügy kapcsán megjelenjen az újságban. Mindazonáltal úgy véltem: legalább így, név nélkül jelenjék meg az igaz­ság, amint név nélkül jelent meg az akaratlan „vádeme­lés" is. Mindazonáltal azóta is tű­nődöm azon; miért is kellett a helyesen eljáró telepőrt sú­lyosan elmarasztalni ahelyett, hogy a DN-t arról tájékoztat­ták volna, hogy a látszat el­lenére is tévedtünk, a konté­nerpályaudvar őrzése rendben van, s ama időpontban azért nem találtuk a telepőrt, mert az távolabb teljesítette — munkaköri leírásában elő nem írt — vasutas kötelessékét. H. I. w „Édes anya­nyelvűnk” Az „Édes anyanyelvűnk" nyelvhasználati verseny Pécs városi és Baranya megyei dön­tőjét pénteken tartották Sikló, son középiskolások részvételé­vel. A pécsiek közül a Leőwey Gimnárium két tanulója ke­rült az első és a harmadik helyre. Első lett Mester Ildikó, harmadik Szita Szilvia, mind­ketten Pethöné, Nagy Csilla tanítványai. Második helyezett Helyes Zsuzsanna, a Nagy La­josból. Felkészítője dr. Balogh Gyöngyi. A megyei verseny legjobbja Bajnai Agnes, Siklós, Táncsics Gimn., tanára Bakóné Aradi Éva. Második: Gálos Zsuzsan­na Komló, Kun Béla Gimn. tanára dr. Csontos Sándor. A harmadik helyen ketten osz­toztak: Lázár László Komló, Vaskó Ernőné Antónia ., tanára E{ös Gim tanítván Szígetvá. Ruppert

Next

/
Thumbnails
Contents